Fővárosi Lapok 1886. december (332-361. szám)
1886-12-01 / 332. szám
L egalább az olvasó, kit a fordító verses előszaván kívül más bevezetés nem tájékoztat, a kellő hangulatba jő a dalok olvasásához. Julianos, úgymond, látta Anakreont, a boldog, vidám teroszi dalnokot; álmodott róla, ő rá mosolygott, arcán a jó kedv ragyogott. Yen volt, de azért szép és kedves, szeme a bortól tündökölt, mert reszketett, kezén vezetve kis Amor segítette őt, így képzelték a régiek Anakreont s ilyennek mutatkozik dalaiból is. Mutatványul a szabatos fordításból, mely rímbe is van szedve, közöljük ezt az »Ámorról« szóló dalt: Kis méh pihent a rózsa kelyhén, Nem látta Ámor s hozzá nyúl, A méh ezért haragra kelvén Megszurta irgalmatlanul. Ámor futott, repült sikoltva Anyjához : »Végem ! meghalok ! Kis szárnyas kigyó, vagy mi volt a’? Megszűrt, sebem jaj hogy sajog ! Ott a mezőn künn a parasztok, Haltam, hogy méhnek nevezik. Nézd ! nézd anyám ! »ekként panaszlott S mutatja fájós kis kezét. Mosolygva válaszol az anyja : »Ha fáj a méh szúrása ládd, Hányszorta jobban fájhat annak, Kit nyilad a szivén talált?« A könyv kiállítása becsületére válik Imreh Sándor marosvásárhelyi nyomdájának. A kötet Csíki Lajos ottani könyvárus bizományában jelent meg s ára 1 frt 20 kr. * F. Hegyi Aranka asszony két nap egymásután vendégszerepelt Szabadkán. Strauss »Cigánybáró«-jában kezdte meg sikeres szereplését és a »Lili«-ben fejezé be. Saffit elragadó szenvedélylyel és bájjal adta, »Lili«-ben pedig a háromszoros szerep elragadta a közönséget. A többi szereplők is hozzájárultak az élvezetes esték sikeréhez. A »Cigánybáró«-ban Pusztai (Zsupán) és Hatvaniné asszony (Cipra), »Lili«-ben Pusztai (vicomte) és Kiss Pista (Plinchard) tetszettek. * A »Ludovika Akadémia Közlönye, e derék honvédségi folyóirat a jövő évben lép 14-ik évfolyamába. A folyóirat feladata jövőre is a katonai tudományok fejlődésének irodalmi előmozdítása és a fejlődés folyamának, vívmányainak magyar nyelven való ismertetése lesz. E rendeltetéséhez képest a közlöny tartalmát, mint eddig is, nagyobbrészt hadtudományi önálló dolgozatok, részint külföldi jelesebb illnemű közlemények ismertetései fogják képezni, amelyek hadtudományi tekintetben az általános haladásnak lendületet adni alkalmasak. A folyóirat a honvédtiszti karban nagy számú, jeles dolgozótársakkal bir. Előfizetési ára egy évre 4árt, melyet katonák negyedévenkint is beküldhetnek. Közlemények a szerkesztőséghez intézendők a Ludovika akadémiába. * Az aradi színházban a főispáni beiktatás előünnepére díszelőadás volt. Ez alkalommal az igazgató allegóriát rendezett. A színpad közepén obeliszk volt felállítva, melynek talapzatánál egy feketébe öltözött asszony térdelt, ki a megyét képviselte, gyászolván a nemrég elhunyt főispánt; jobbján az Érdem, balján az Elismerés és Hála személyesitői foglaltak állást. A második szakaszban az obeliszk eltűnt és a Veszta örök tüze lobogott hatalmas serpenyőben ; a gyászoló asszony felemelkedett és a Hála, Elismerés és Érdem személyesitői felé közeledett, miközben lehullott róla a fekete lepel és a megye, mely még imént gyászba volt borulva, fehér köntösben fogadta az áldást. A háttérben az Igazság istennője tűnt fel, miközben a szin diszmagyarba öltözöttekkel telt meg; távolból az angyalok kara hallatszott. A zenekar háromszoros tust játszott, mire a színházat szorongásig megtöltő közönség szűnni nem akaró éljenzésben tört ki, látni óhajtván az új főispánt. Fábián László, ki egy földszinti páholyban foglalt helyet, a közönség kivonatának eleget tett, felemelkedett, kihajolván páholyából, fogadta az éljenzéseket. Az allegória kitűnő rendezésre vallott. Utána »Bánk-bán« a Katona tragédiája következett jó előadásban. A szereplők közül dicséretet érdemelnek : Hunyadi Margit asszony (Gertrudis), Czanyuga k. a. (Melinda), Peterdy (Bánk), Császár I. (Biberach), Sárdy (Petur) és Fenyéri (Tiborc). Ugyanaz nap Tua Terezina és Van de Sandt Miksa hangversenyeztek a Krispin-teremben, nagyszámú közönség jelenlétében. A hegedűművésznő műsora Brahms, Mendelssohn, Wieniawszky, Zarcicky műveiből volt összeállítva és minden szám után zajos tapsba tört ki a közönség. * A „Nemzetgazdasági Szemlé“-ből, György Endre jeles szakfolyóiratából, megjelent a novemberi füzet. Közleményeinek sorát Strausz Adolf nyitja meg, ismertetve a bolgár kereskedelmi viszonyokat s azt ajánlva, hogy Bulgáriában magyar mintaraktárt létesítsenek. Dr. Képessy Árpád közli a hazai vasutak tavalyi egésségügyi statisztikáját. Rácz Sándor hosszabb cikkben fejtegeti, mily nagy szerepet játszhatik unokáink életében a villamosság, mekkora nemzetgazdasági tőke rejlik ez erőben s mily előnyökkel járna, ha az állam monopólium gyanánt venné kezébe a villamossággal való kereskedelmet és létesítene központi villamos állomást, mely a találmányok ügyét szolgálná. Pólya Jakab »Valuta és gazdasági válság« cím alatt Mudrony Pálnak a múlt füzetben közölt értekezésére tesz megjegyzéseket. Ezek után apróbb cikkek következnek, melyekből megemlítjük, hogy Angliában, hol ötven év óta nem termelnek dohányt, kísérletet tettek amerikai dohánynyal s az eredmény jó, a termés kifogástalan minőségű. * Apróbb hírek. A nemzeti színházban az »Ember tragédiája« vasárnapi előadását végig nézte Wilbrandt burgszínházi igazgató, hogy esetleg Bécsben színre hozza. — Az operaházi zenekar strike-ja békés megoldást nyert, a belügyminiszter méltányossági szempontból jövőre is kiutalványozván a külön díjakat a budai előadásokért. — D’Albert Jenő nagy sikerrel hangversenyzett Pozsonyban. — Trefort miniszter arcképét kapta ajándékba Pozsony városa Pisztoly Bódogtól. — Blaha Lujza asszony december elején vendégszerepelni fog Déván. — A Krancsevics-féle vonósnégyes társulat pénteki hangversenyén D’Albert négyese nem kerülhet bemutatásra, mert a szólamok nem érkeztek meg , helyette Haydn d-dúr négyesét (70-ik mű) adják elő. — A német színházban tetszéssel került színre Millöcker operette-je, »Az altengernagy«. — Debrecenben a színész-konzorcium dec. első napjaira három újdonságot, a »Dezentor«-t, »Georgette«-tet és »Rolandné«-t készít elő; a közönség pártfogása kielégítő. — A »Fővárosi Gyorsíró« című szépirodalmi folyóirat szerkesztésével a gyorsíró-egylet Vikár Bélát, a »Gyorsírászati Lapok« szerkesztőjét bízta meg. — Kassán a közönség meg van elégedve Jakab Lajos társulatának előadásaival és műsorával. Képzőművészeti jutalmak. Az őszi kiállításra kitűzött aranyérmek és pályadíjak felett a pályabíróságok tegnap este határoztak. Elsősorban a közoktatásügyi miniszter által alapított két aranyérem és a társulat által kitűzött 600 frtos első és 400 frtos második díj pályabirósága tartotta ülését. A tagok teljes számban voltak jelen, még pedig gr. Károlyi Tibor elnöklete alatt mint művész-tagok : Benczúr Gyula, dr. Mednyánszky László, Roskovics Ignác, Valentiny János, Vágó Pál, Zala György s mint műpártoló tagok, gr. Károlyi Tibor elnökön kívül dr. Lipthay Béla és Zichy Antal, az érmekre vonatkozólag kiegészítve, Szalay Imre osztálytanácsos mint a minisztérium szakreferense által. Az aranyérmek közül az egyik a kiállítás legkiválóbb hazai, a másik pedig osztrák vagy külföldi művésznek lévén kiadandó, a hazai művészek által kiállított művek közül 10 szavazatból Eisenhut Ferencnek »Gül baba halála« címü festményére 8, Bihari Sándornak »A biró előtt« címü festményére 1 és Ligeti Antalnak »Budaörs vidéke« címü tájképére 1 szavazat esett. A külföldi művekre nézve a szavazás ismétlése sem vezetett kétségtelen eredményre. Az első szavazásnál Böcklin Arnold »Hullámjáték« címü képére 2, Moreau de Tours »Morphiomania« címü képére 2, Waisz Adolfnak a »Szerelmes oroszlán« címü képére 2, Villegasnak »Toscari távozik a tanácsból« címü képére 3 s Achenbach Oswaldnak »Constantinus diadalíve« cimü képére 1 szavazat esett. A szavazásnak háromszori ismétlése után is az eredmény végül csak az volt, hogy Villegas említett képére 5 és Böcklin festményére szintén 5 szavazat esett. Az érmek alapításáról szóló leirat értelmében, a pályabíróság kétharmad szótöbbség alapján javaslatot terjeszt a miniszter elé, aki a javaslat jóváhagyását s a végelhatározást magának tartotta fenn. Ugyan a pályabíróság ezután a társulat által adott 600 forintos művészi díj felett határozat. A megejtett első szavazásnál Bihari Sándornak »A biró előtt« címü festményére 4,Paczka Ferenc »Szent Benedek kisértése« című festményére 2, Aggházy Gyulának »Ne ne izéljen« című festményére 1, Eisenhut Ferencnek »Gül baba halála« című festményére 1 , Karcsay Lajosnak »Almaszüret« című festményére 1 | szavazat esett. A második szűkebb szavazásnál Bihari festményére 5, Paczka Ferenc festményére pedig 4 | szavazat esett és így a 600 frtos első művészeti dij nyertese a Bihari Sándor említett festménye. A 400 frtos második művészi dij nyertese 5 szavazattal Paczka Ferenc lett »Szent Benedek kisértése« című festményével. Ezen kívül Aggházy Gyulára esett 1, Koroknyay Ottóra 2 és Peske Gézára 1 szavazat. A Munkácsy-féle ösztöndíj pálybírósága, gróf Tisza Lajos elnöklete alatt az összes tagok: Aggházy Gyula, Harkányi Frigyes, Keleti Gusztáv és Lotz Károly részvétele mellet, egyhangúlag kijelölt a 18 pályamű közöl hármat, melyek közül a nyertest Munkácsy Mihály maga fogja kiválasztani. E művek: »A biró előtt« Bihari Sándortól, »Gül baba halála« Eisenhut Ferenctől s »A javíthatatlan« Koroknyai Ottótól. Az Ipolyi Arnold püspök által adományozott 2 426 500 frtos történelmi pályadíjat Lotz Károly elnöklete alatt a Benkő Kálmán, Madarász Viktor, Paczka Ferenc, Pártos Gyula és Szalay Imre tagokból álló pályabíróság Ebner Lajos »Tatárjárás után« című olajszínvázlatának ítélte oda 11 szavazattal 6 szavazat közöl. Az adományozó püspök az ülésen nem volt jelen , a társulat írásban fogja őt az eredményről értesíteni. A Ráth-féle két 300 frtos pályadíj tárgyában az alapító Ráth György elnöklete alatt, a Keleti Gusztáv, Lipthay Béla báró, Szalay Imre, Vastagh György és Zichy Antal jelen volt tagokból álló pályabiróság a történelmi vagy életképekre kitűzött 300 fotos díjat 5 szavazattal Karcsay Lajos »Almaszüret« cimü festményének ítélte oda; ezen kívül Aggházi Gyula »No ne izéljen« cimü képéres Koroknyai Ottó »A javíthatatlan« cimü festményére 1 szavazat esett. A táj-, állat- vagy csendéletképekre kitűzött 400 frtos pályadíjat 5 szavazattal Ligeti Antalnak »Budaörs vidéke« cimü tájképe nyerte . Mészöly Gézának »A Balaton Szántódnál« cimü festményére 4 szavazat esett. Fővárosi hírek. * A magyar írók segélyegylete tegnap igazgató bizottsági ülést tartott, melyben a titkár bejelenté a primás-bibornok Simor János hercegsége jubiláns nagy alapítványát, mely már tízezer forintban be is van fizetve az egyleti pénztárba. A bizottság elhatározta, hogy e nagylelkű alapítványért az egylet köszönő iratban ad hálájának kifejezést, az iratot az elnökség és bizottság minden tagja aláírja, s azt három tagú küldöttség fogja Esztergomban átnyújtani, az egyleti évkönyvek egy diszkötetű példányával együtt. A küldöttség tagjai lesznek : gr. Károlyi Tibor és Zichy Antal elnökök s Weisz B. Ferenc kir. tanácsos s bizottsági tag. A titkárt megbízták, hogy tegyen lépéseket a végett, hogy a primás-bibornok mikor fogadhatja el e küldöttséget. * Miklosich tiszteletére. Az osztrák delegációnak ezúttal volt először tagja az európai hírnévvel biró Miklosich Ferenc udvari tanácsos, mint a bécsi urak házának tagja. A bécsi egyetemen ő a szláv nyelv és irodalom tanára volt s általában a szláv filológia első tekintélye, a ki a mi nyelvünkkel is foglalkozván, 1872 május 24-dike óta akadémiánk első osztályának kültagja. Nem először volt most fővárosunkban, mert 1852-ben is, midőn Konstantinápolyba utazott, töltött itt egy kis időt s első rendű nyelvészeinkkel, köztük Hunfalvy Pállal, rég tudományos összeköttetésben áll. Ezúttal azonban fővárosunkat jobban is megismerte s mivel tegnap már visszautazott Bécsbe, tiszteletére Fraknói Vilmos akadémiai főtitkár tegnapelőtt este, az összes ülés után, vacsorát adott, melyben Trefort Ágost miniszter, Hunfalvy Pál és János, dr. Szabó József, Budenz József és Heinrich Gusztáv egyetemi tanárok,Szilágyi Sándor egyetemi könyvtári igazgató és Vadnay Károly vettek részt. Az öreg tudós, ki a legszeretetreméltóbb férfiak közé tartozik, a királyi ebédről jött az akadémikusok vacsorájára, ahol igen jól találta magát. Sok tárgy jött szóba, többi közt az is, hogy míg az osztrák delegációnak nem volt magyar akadémiai tagja, addig az akadémia kilenc éven át mindig teljes készséggel adta át hajlékát számára, minden díj nélkül, (mert csak a világításért adtak ki vagy száz-száz frtot), míg most, midőn az osztrák delegátusok közt először van magyar akadémikus: az üléseket vendéglőben kellett tartaniok. Ott aztán fizettek is a helyiségekért hatezer ftot. »Ekkér — jegyzé meg az öreg tudós — a mi delegációnk sokkal tartozik a magyar akadémiának, mert kilencszer hatezer frtot kimért meg szívessége következtében.« Buzdították a tekintélyes delegátust, legyen a mellett, hogy az osztrák delegáció szerezzen itt saját házat magának,, már csak azért is, hogy az intézmény állandóságát külsőleg is dokumentálja. Szőnyegre kerülvén a jubileumok uralkodó járványa, Trefort miniszter megjegyzi, hogy a jövő évben ő is tarthatna egy félszázadost, mert akkor lesz ötven éve, hogy ő a nemzeti kaszinónak tagja. Azt hisszük, hogy ez előkelő társaskörnek igen kevés ily régi tagja lehet. A magyar társaság körében Miklosich üdv. tanácsos igen jól érezte magát s a vendégek csak éjfél körül vettek búcsút a szives házigazdától. * Udvari vadászat. A szentendrei szigeten a Monostor sziget közelében fekvő királyi fácángokban tegnap hajtó vadászat volt, a melyen a király ő felségén kivül mint meghívott vendégek gr. Széchenyi és báró Fejérváry miniszterek, herceg Hohenlohe Konstantin főudvarmester, Ráth Károly főpolgármester, Török János főkapitány, Tormay Béla miniszteri tanácsos, a fóthi uradalmi igazgató, a pomázi szolgabiró és ő felsége két szárnysegéde vettek részt. A vadászok valamennyien Dunakesztől északra gyűltek össze a horányi csárdához vezető kompnál s itt a Dunán átkelve, azonnal hozzáfogtak a vadászathoz. A szerencse kedvezett a vadászoknak, minthogy a társaság 400-nál több darab vadat, nagyobbrészt fá-