Fővárosi Lapok 1886. december (332-361. szám)

1886-12-01 / 332. szám

L­ egalább az olvasó, kit a fordító verses előszaván kí­vül más bevezetés nem tájékoztat, a kellő hangulatba jő a dalok olvasásához. Julianos, úgymond, látta Ana­­kreont, a boldog, vidám teroszi dalnokot; álmodott róla, ő rá mosolygott, arcán a jó kedv ragyogott. Yen volt, de azért szép és kedves, szeme a bortól tündökölt, mert reszketett, kezén vezetve kis Amor segítette őt, így képzelték a régiek Anakreont s ilyennek mutat­kozik dalaiból is. Mutatványul a szabatos fordításból, mely rímbe is van szedve, közöljük ezt az »Ámorról« szóló dalt: Kis méh pihent a rózsa kelyhén, Nem látta Ámor s hozzá nyúl, A méh ezért haragra kelvén Megszurta irgalmatlanul. Ámor futott, repült sikoltva Anyjához : »Végem ! meghalok ! Kis szárnyas kigyó, vagy mi volt a’? Megszűrt, sebem jaj hogy sajog ! Ott a mezőn künn a parasztok, Haltam, hogy méhnek nevezik. Nézd ! nézd anyám ! »ekként panaszlott S mutatja fájós kis kezét. Mosolygva válaszol az anyja : »Ha fáj a méh szúrása ládd, Hányszorta jobban fájhat annak, Kit nyilad a szivén talált?« A könyv kiállítása becsületére válik Imreh Sán­dor marosvásárhelyi nyomdájának. A kötet Csíki Lajos ottani könyvárus bizományában jelent meg s ára 1 frt 20 kr. * F. Hegyi Aranka asszony két nap egymás­után vendégszerepelt Szabadkán. Strauss »Cigány­­báró«-jában kezdte meg sikeres szereplését és a »Lili«-ben fejezé be. Saffit elragadó szenvedélylyel és bájjal adta, »Lili«-ben pedig a háromszoros szerep elragadta a közönséget. A többi szereplők is hozzá­járultak az élvezetes esték sikeréhez. A »Cigány­­báró«-ban Pusztai (Zsupán) és Hatvaniné asszony (Cipra), »Lili«-ben Pusztai (vicomte) és Kiss Pista (Plinchard) tetszettek. * A »Ludovika Akadémia Közlönye­, e de­rék honvédségi folyóirat a jövő évben lép 14-ik évfo­lyamába. A folyóirat feladata jövőre is a katonai tu­dományok fejlődésének irodalmi előmozdítása és a fejlődés folyamának, vívmányainak magyar nyelven való ismertetése lesz. E rendeltetéséhez képest a köz­löny tartalmát, mint eddig is, nagyobbrészt hadtudo­mányi önálló dolgozatok, részint külföldi jelesebb il­lnemű közlemények ismertetései fogják képezni, a­melyek hadtudományi tekintetben az általános hala­dásnak lendületet adni alkalmasak. A folyóirat a honvédtiszti karban nagy számú, jeles dolgozótársak­kal bir. Előfizetési ára egy évre 4­árt, melyet katonák negyedévenkint is beküldhetnek. Közlemények a szer­kesztőséghez intézendők a Ludovika akadémiába. * Az aradi színházban a főispáni beiktatás előünnepére díszelőadás volt. Ez alkalommal az igaz­gató allegóriát rendezett. A színpad közepén obeliszk volt felállítva, melynek talapzatánál egy feketébe öl­tözött asszony térdelt, ki a megyét képviselte, gyá­szolván a nemrég elhunyt főispánt; jobbján az Érdem, balján az Elismerés és Hála személyesitői foglaltak állást. A második szakaszban az obeliszk eltűnt és a Veszta örök tüze lobogott hatalmas serpenyőben ; a gyászoló asszony felemelkedett és a Hála, Elismerés és Érdem személyesitői felé közeledett, miközben le­hullott róla a fekete lepel és a megye, mely még imént gyászba volt borulva, fehér köntösben fogadta az áldást. A háttérben az Igazság istennője tűnt fel, miközben a szin diszmagyarba öltözöttekkel telt meg; távolból az angyalok kara hallatszott. A zenekar há­romszoros tust játszott, mire a színházat szorongásig megtöltő közönség szűnni nem akaró éljenzésben tört ki, látni óhajtván az új főispánt. Fábián László, ki egy földszinti páholyban foglalt helyet, a közönség kivonatának eleget tett, felemelkedett, kihajolván pá­holyából, fogadta az éljenzéseket. Az allegória kitűnő rendezésre vallott. Utána »Bánk-bán« a Katona tra­gédiája következett jó előadásban. A szereplők közül dicséretet érdemelnek : Hunyadi Margit asszony (Gertrudis), Czanyuga k. a. (Melinda), Peterdy (Bánk), Császár I. (Biberach), Sárdy (Petur) és Fenyéri (Ti­borc). Ugyanaz nap Tua Terezi­na és Van de Sandt Miksa hangversenyeztek a Krispin-teremben, nagyszámú közönség jelenlétében. A hegedűművésznő műsora Brahms, Mendelssohn, Wieniawszky, Zarcicky műveiből volt összeállítva és minden szám után zajos tapsba tört ki a közönség. * A „Nemzetgazdasági Szemlé“-ből, György Endre jeles szakfolyóiratából, megjelent a novemberi füzet. Közleményeinek sorát Strausz Adolf nyitja meg, ismertetve a bolgár kereskedelmi viszonyokat s azt ajánlva, hogy Bulgáriában magyar mintaraktárt létesítsenek. Dr. Képessy Árpád közli a hazai vas­utak tavalyi egésségügyi statisztikáját. Rácz Sándor hosszabb cikkben fejtegeti, mily nagy szerepet játsz­­hatik unokáink életében a villamosság, mekkora nem­zetgazdasági tőke rejlik ez erőben s mily előnyökkel járna, ha az állam monopólium gyanánt venné kezébe a villamossággal való kereskedelmet és létesítene központi villamos állomást, mely a találmányok ügyét szolgálná. Pólya Jakab »Valuta és gazdasági válság« cím alatt Mudrony Pálnak a múlt füzetben közölt ér­tekezésére tesz megjegyzéseket. Ezek után apróbb cikkek következnek, melyekből megemlítjük, hogy Angliában, hol ötven év óta nem termelnek dohányt, kísérletet tettek amerikai dohánynyal s az eredmény jó, a termés kifogástalan minőségű. * Apróbb hírek. A nemzeti színház­ba­n az »Ember tragédiája« vasárnapi előadását vé­gig nézte Wilbrandt burgszínházi igazgató, hogy esetleg Bécsben színre hozza. — Az operaházi zenekar strike-ja békés megoldást nyert, a bel­ügyminiszter méltányossági szempontból jövőre is ki­utalványozván a külön díjakat a budai előadásokért. — D’Albert Jenő nagy sikerrel hangversenyzett Pozsonyban. — Trefort miniszter arcké­pét kapta ajándékba Pozsony városa Pisztoly Bódogtól. — Blaha Lujza asszony decem­ber elején vendégszerepelni fog Déván. — A K­r­a­n­­csevics-féle vonós­négyes társulat pénteki hang­versenyén D’Albert négyese nem kerülhet be­mutatásra, mert a szólamok nem érkeztek meg , he­lyette Haydn d-dúr négyesét (70-ik mű) adják elő. — A német színházban tetszéssel került színre Millöcker operette-je, »Az altengernagy«. — Debre­cenben a színész-konzorcium dec. első napjaira há­rom újdonságot, a »Dezentor«-t, »Georgette«-tet és »Rolandné«-t készít elő; a közönség pártfogása ki­elégítő. — A »Fővárosi Gyorsíró« című szép­­irodalmi folyóirat szerkesztésével a gyorsíró-egylet Vikár Bélát, a »Gyorsírászati Lapok« szerkesztőjét bízta meg. — Kassán a közönség meg van eléged­ve Jakab Lajos társulatának előadásaival és műso­­­rával. Képzőművészeti jutalmak. Az őszi kiállításra kitűzött arany­érmek és pályadíjak felett a pályabíróságok tegnap este hatá­roztak. Első­sorban a közoktatásügyi miniszter által alapított két arany­érem és a társulat által kitűzött 600 frtos első és 400 frtos második díj pályabirósága tartotta ülését. A tagok teljes számban voltak jelen, még pedig gr. Károlyi Tibor elnöklete alatt mint mű­vész-tagok : Benczúr Gyula, dr. Mednyánszky László, Roskovics Ignác, Valentiny János, Vágó Pál, Zala György s mint műpártoló tagok, gr. Károlyi Tibor elnökön kívül dr. Lipthay Béla és Zichy Antal, az ér­mekre vonatkozólag kiegészítve, Szalay Imre osztály­­tanácsos mint a minisztérium szakreferense által. Az arany­érmek közül az egyik a kiállítás leg­kiválóbb hazai, a másik pedig osztrák vagy külföldi művésznek lévén kiadandó, a hazai művészek által kiállított művek közül 10 szavazatból Eisenhut Fe­rencnek »Gül baba halála« címü festményére 8, Bihari Sándornak »A biró előtt« címü festményére 1 és Ligeti Antalnak »Budaörs vidéke« címü tájképére 1 szavazat esett. A külföldi művekre nézve a szavazás ismétlése sem vezetett kétségtelen eredményre. Az első szavazásnál Böcklin Arnold »Hullámjáték« címü képére 2, Moreau de Tours »Morphiomania« címü képére 2, Waisz Adolfnak a »Szerelmes oroszlán« címü képére 2, Villegasnak »Toscari távozik a tanács­ból« címü képére 3 s Achenbach Oswaldnak »Con­stantinus diadalíve« cimü képére 1 szavazat esett. A szavazásnak háromszori ismétlése után is az eredmény végül csak az volt, hogy Villegas említett képére 5 és Böcklin festményére szintén 5 szavazat esett. Az érmek alapításáról szóló leirat értelmében, a pályabíróság kétharmad szótöbbség alapján javas­latot terjeszt a miniszter elé, a­ki a javaslat jóváha­gyását s a végelhatározást magának tartotta fenn. Ugyan a pályabíróság ezután a társulat által adott 600 forintos művészi díj felett határozat. A megejtett első szavazásnál Bihari Sándornak »A biró előtt« címü festményére 4,Paczka Ferenc »Szent Be­nedek kisértése« című festményére 2, Aggházy Gyu­lának »Ne ne izéljen« című festményére 1, Eisenhut Ferencnek »Gül baba halála« című festményére 1 , Karcsay Lajosnak »Almaszüret« című festményére 1 | szavazat esett. A második szűkebb szavazásnál Bihari­­ festményére 5, Paczka Ferenc festményére pedig 4 | szavazat esett és így a 600 frtos első művészeti dij nyertese a Bihari Sándor említett festménye. A 400 frtos második művészi dij nyertese 5 szavazattal Paczka Ferenc lett »Szent Benedek ki­sértése« című festményével. Ezen kívül Aggházy Gyulára esett 1, Koroknyay Ottóra 2 és Peske Gézára 1 szavazat. A Munkácsy-féle ösztöndíj pálybírósága, gróf Tisza Lajos elnöklete alatt az összes tagok: Aggházy Gyula, Harkányi Frigyes, Keleti Gusztáv és Lotz Ká­roly részvétele mellet, egyhangúlag kijelölt a 18 pá­lyamű közöl hármat, melyek közül a nyertest Mun­kácsy Mihály maga fogja kiválasztani. E művek: »A biró előtt« Bihari Sándortól, »Gül baba halála« Eisenhut Ferenctől s »A javíthatatlan« Koroknyai Ottótól. Az Ipolyi Arnold püspök által adományozott 2 426 500 frtos történelmi pályadíjat Lotz Károly elnöklete alatt a Benkő Kálmán, Madarász Viktor, Paczka Fe­renc, Pártos Gyula és Szalay Imre tagokból álló pályabíróság Ebner Lajos »Tatárjárás után« című olajszínvázlatának ítélte oda 11 szavazattal 6 szava­zat közöl. Az adományozó püspök az ülésen nem volt jelen , a társulat írásban fogja őt az eredményről ér­tesíteni. A Ráth-féle két 300 frtos pályadíj tárgyában az alapító Ráth György elnöklete alatt, a Keleti Gusztáv, Lipthay Béla báró, Szalay Imre, Vastagh György és Zichy Antal jelen volt tagokból álló pálya­biróság a történelmi vagy életképekre kitűzött 300 fotos díjat 5 szavazattal Karcsay Lajos »Almaszüret« cimü festményének ítélte oda; ezen kívü­l Aggházi Gyula »No ne izéljen« cimü képére­­­s Koroknyai Ottó »A javíthatatlan« cimü festményére 1 szavazat esett. A táj-, állat- vagy csendéletképekre kitűzött 400 frtos pályadíjat 5 szavazattal Ligeti Antalnak »Budaörs vidéke« cimü tájképe nyerte . Mészöly Gé­zának »A Balaton Szántódnál« cimü festményére 4 szavazat esett. Fővárosi hírek. * A magyar írók segélyegylete tegnap igaz­gató bizottsági ülést tartott, melyben a titkár beje­­lenté a primás-bibornok Simor János­­ herceg­sége jubiláns nagy alapítványát, mely már tízezer forintban be is van fizetve az egyleti pénztárba. A bizottság elhatározta, hogy e nagylelkű alapít­ványért az egylet köszönő iratban ad hálájának kife­jezést, az iratot az elnökség és bizottság minden tagja aláírja, s azt három tagú küldöttség fogja Esz­tergomban átnyújtani, az egyleti évkönyvek egy disz­­kötetű példányával együtt. A küldöttség tagjai lesz­nek : gr. Károlyi Tibor és Zichy Antal elnökök s Weisz B. Ferenc kir. tanácsos s bizottsági tag. A titkárt megbízták, hogy tegyen lépéseket a végett, hogy a primás-bibornok mikor fogadhatja el e kül­döttséget. * Miklosich tiszteletére. Az osztrák delegá­ciónak ezúttal volt először tagja az európai hírnévvel biró Miklosich Ferenc udvari tanácsos, mint a bécsi urak házának tagja. A bécsi egyetemen ő a szláv nyelv és irodalom tanára volt s általában a szláv filológia első tekintélye, a ki a mi nyelvünkkel is foglalkozván, 1872 május 24-dike óta akadémiánk első osztályának kültagja. Nem először volt most fő­városunkban, mert 1852-ben is, midőn Konstantiná­­polyba utazott, töltött itt egy kis időt s első rendű nyelvészeinkkel, köztük Hunfalvy Pállal, rég tudomá­nyos összeköttetésben áll. Ezúttal azonban főváro­sunkat jobban is megismerte s mivel tegnap már visszautazott Bécsbe, tiszteletére Fraknói Vil­mos akadémiai főtitkár tegnapelőtt este, az összes ülés után, vacsorát adott, melyben Trefort Ágost mi­niszter, Hunfalvy Pál és János, dr. Szabó József, Bu­­denz József és Heinrich Gusztáv egyetemi tanárok,Szi­lágyi Sándor egyetemi könyvtári igazgató és Vadnay Károly vettek részt. Az öreg tudós, ki a legszeretetre­méltóbb férfiak közé tartozik, a királyi ebédről jött az akadémikusok vacsorájára, a­hol igen jól találta magát. Sok tárgy jött szóba, többi közt az is, hogy míg az osztrák delegációnak nem volt magyar akadé­miai tagja, addig az akadémia kilenc éven át mindig teljes készséggel adta át hajlékát számára, minden díj nélkül, (mert csak a világításért adtak ki vagy száz-száz frtot), míg most, midőn az osztrák delegá­tusok közt először van magyar akadémikus: az ülése­ket vendéglőben kellett tartaniok. Ott aztán fizettek is a helyiségekért hatezer ftot. »Ekkér — jegyzé meg az öreg tudós — a mi delegációnk sokkal tartozik a magyar akadémiának, mert kilencszer hatezer frtot kimért meg szívessége következtében.« Buzdították a tekintélyes delegátust, legyen a mellett, hogy az osz­trák delegáció szerezzen itt saját házat magának,, már csak azért is, hogy az intézmény állandóságát külső­leg is dokumentálja. Szőnyegre kerülvén a jubileu­mok uralkodó járványa, Trefort miniszter megjegyzi, hogy a jövő évben ő is tarthatna egy fél­századost, mert akkor lesz ötven éve, hogy ő a nem­zeti kaszinónak tagja. Azt hisszük, hogy ez előkelő társaskörnek igen kevés ily régi tagja lehet. A ma­gyar társaság körében Miklosich üdv. tanácsos igen jól érezte magát s a vendégek csak éjfél körül vettek búcsút a szives házi­gazdától. * Udvari vadászat. A szentendrei szigeten a Monostor sziget közelében fekvő királyi fácángokban tegnap haj­tó vadászat volt, a melyen a király ő felsé­gén kivü­l mint meghívott vendégek gr. Széchenyi és báró Fejérváry miniszterek, herceg Hohenlohe Konstantin főudvarmester, Ráth Károly főpolgármes­ter, Török János főkapitány, Tormay Béla miniszteri tanácsos, a fóthi uradalmi igazgató, a pomázi szolga­­biró és ő felsége két szárnysegéde vettek részt. A va­dászok valamennyien Dunakesztől északra gyűltek össze a horányi csárdához vezető kompnál s itt a Dunán átkelve, azonnal hozzáfogtak a vadászathoz. A szerencse kedvezett a vadászoknak, minthogy a társaság 400-nál több darab vadat, nagyobbrészt fá-

Next