Fővárosi Lapok, 1887. április (24. évfolyam, 90-118. szám)

1887-04-01 / 90. szám

kép«-ének rajza; Degré Alajos »így van jó« víg regényének végső része; végül »Jön az ellenség« nagyobb madárkép, egyveleg, ismeretterjesztő cikkek­kel, s tizenkét polgármester arcképe, részben jól, rész­ben csak félig-meddig, találva. Elég változatosság képben és szövegben. Hatvan krajcárért bizony olcsó füzet. * A nemzeti színház húsvétja. A két húsvéti ünnepen a nemzeti színházban, régi hagyomány szerint, a nyugdíjintézet és a munkásszemélyzet ja­vára játszanak. Az idén különös érdeket nyernek ez előadások. Vasárnapra ugyanis »Faust«, hétfőre pedig »Az ember tragédiája« van tervbe véve. * Jogtörténelmi tanulmány. Nagy-Kanizsán makói Makay Dezső törvényszéki bírótól ily címü kötet jelent meg: »Visszapillantások hazánk régi igazságszolgáltatási viszonyaira.« 242 lapra terjed s ára 2 írt. Az Árpád-korszakra terjedni, Szent István korától a III. Endrééig s végén az Árpádkori jogélet összegezése olvasható. Szorgalmas buvárlat terméke, a jogtörténelem barátai számára. A könyv a szerző tulajdona. * Vendégszereplések. H­e­­­v­e­y Laura a­s­z­­szony szegedi vendégjátékai iránt oly nagy érdeklő­dés mutatkozott, hogy a közönség általános kívánsá­gának engedve, az igazgató még egy vendégjátékra megnyerte. Bucsu fellépte tegnap volt a »Georgette«­­ben. A művésznő »Fedorá«-jának oly nagy hatása volt, hogy az est folyamán összesen 16-szor hívták ki. Mellette Pált­ (Spanoff) és Tolnainé asszony (Olga grófnő) tűntek ki. — Szacsvayné asszony Mis­kolcon játszott sikerrel. Sokan nézték »Kaméliás hölgy«-ét, a »Vasgyáros« Claire-jét és »Fedorá«-ját. Bucsufelléptére tisztelői pompás babérkoszorúval lep­ték meg. — Fodor Fruzsinak, a., a népszínház­tól, öt estén át volt vendég Selmecbányán. Mindig telt ház előtt és nagy tetszés közt lépett fel »Denise«-ben, az »Utolsó szerelem «-ben és »Romeo és Juliá«-ban. * A „Halászati Lapok“-ból, az országos ha­lászati egylet közlönyéből egyszerre jelent meg az idei évfolyam két első száma. A szerkesztő Kriesch János programmot ad benne »Mit akarunk és hogyan akarjuk ?« cím alatt s mintegy folytatásul közölve van a halászati törvényjavaslat is, melyet a képvise­­lőh­ázhoz fognak benyújtani. Majd a Landgraf János halászati felügyelő hivatalos jelentése . Herman Ottó könyvéből »Jeges halászat« című mutatvány s még több cikk olvasható a halászati mozgalmakról. Kriesch János szerkesztő pedig végül »Kérelem«-mel zárja be a füzetet. Meg akarja írni a hazai halak természetraj­zát s ezért azt kéri, hogy küldjenek be neki egy-egy példányt minden halfajból. S a füzethez mellékelve van a halászati egylet fölhívása is. Hangsúlyozza, hogy a halászat mily fontos és jövedelmező gazdasági ággá válhatik s hogy az egylet hiányt igyekszik pó­tolni. Az egylet rendes tagja lehet, a­ki kötelezi ma­gát, hogy három éven át három-három frtnyi évdíjat fizet; alapító tag, ki egyszerre ötven forintot ad. A ta­gok ingyen kapják a közlönyt, mely egyelőre éven­ként hatszor jelenik meg. Minden közlemény Kriesch János műegyetemi tanárnak címzendő. * A győri színház évszaka közelebb szintén vé­get ér. Somogyi színigazgató ha nem is dús jövede­lemmel, de a mai viszonyok közt nem is elégületlenül fogja elhagyni a várost. A színpártoló-egylet meg­szűnvén, a város maga tanúsított kellő buzgóságot a szinügy iránt s dr. Beliczaynak, ki félig-meddig inten­dánsnak tekinthető, gondja volt a helyzet javítására. Az előadásoknak volt is állandó közönsége s egy-egy művet többször lehetett ismételni. Kedden Kissné ju­talomjátékának (Gasparone) igen nagy közönsége volt. Tegnap este Réti k­­a. jutalomjátékul a »Csók«-ot vá­lasztó s Újvári Béla »Gyermek« című vígjátékot, mely (Réti k. a. és Szép Aladár közreműködésével) úgy megtetszett a győrieknek, hogy rövid idő alatt most harmadszor lehetett bemutatni. Hogy a Somogyi tár­sulatával a közönség meg volt elégedve, bizonyítja az is, hogy az a jövő télre ismét oda tér vissza. Most onnan Pécsre megy, nyáron Balaton-Füredre, őszre Kaposvárra, aztán Sopronba. * Jutalomjátékok. Pozsonyban Follinus Aurél kedvelt komikus a »Nap és hold«-ban tartó ju­talomjátékát. A színház jóformán megtelt és a közön­ség kedvencét ismételten elhalmozta tetszése jeleivel. Mellette Pajor Emilia asszony (Manola) és Zajonghi említendők. Az előadást megnézte Izabella főherceg­asszony és Salvator Ferenc főherceg is. — Aradon a karszemélyzet jutalmára a »Tűzről pattant leány« került színre, az elsőrendű tagok közreműködésével. Pár szónyi kis szerep is jeles kezekben volt. Énekkel S. Vadnai Vilma asszony, Németh és Spányi Lenke k. a., a többi szerepekben Hunyadi Margit asszony­, Havas Aranka és Czanyuga Emma kisasszonyok, Somló, Boránd, Kenyéri, Nyilassi és Makó kaptak sok tapsot. Egy nagy levélben 100 írtot adtak fel a kö­zönség köréből a színpadra. —Debrecenben a ked­ves Ellinger Ilona k. a. a »Kis herceg« leányszerepében tarta sikerül­ jutalomjátékát. Vele osztoztak a szép számú közönség tetszésében Dobó (Frimousse), Örley Flóra k. a. (címszerep) és Hadai (vivómester). Dobó­­ Sándor operette-buffó a »Fokról fokra« című darabot választó jutalmául. * Csóka Sándor színtársulata április 10-én kezdi meg működését Déván. A társulat komikusai: Breznay és Follinusz, tenoristája Mezei Mihály, jellemszínésze Balázsi. A nők közt vannak: R. Balog Etel, Szirmainé és Törökné asszonyok. * Az »Erdészeti Lapok«-ból, e Bedő Albert orsz. főerdőmester által jelesül szerkesztett szakfolyó­iratból megjelent a márciusi füzet. Sok benne a ta­nulságos olvasni való, érdekkel s haszonnal olvashat­ják a nem szakemberek is. Belházy Jenő »Az erdei fák hőmérsékletéről« értekezik; Tavi Gusztáv erdő­rendező »A távolságmérés egy segédeszközét« mutatja be; Divald Béla állami erdész »A kétféle csertölgy kérdéséhez« szól hozzá; Földes János főerdész »A platánmag vetésé«-ről ír ; Péch Dezső főerdész »A hegységek beerdősitéséről« közöl fordítást; Mágócsi befejezi »Az európai erdei fák eredetéről« közölt dol­gozatot; dr. Barbás Vince »Tűzbokrok virágzásáról« cikkezik; Déván Róbert főerdőmester »A gubacs árá­nak hanyatlásáról«. Aztán az államerdészet költség­­vetése van ismertetve s végül apróbb közlemények egész sora következik. * Apróbb hírek. A »T­annhäuser« tegnapi ismétlése, Schröder H. Mária asszonynyal, az operaház legjobb estéi közé tartozott az idényben. — »A­z A b e­n­c e r a g­e», Sárosi Ferenc dalműve, közelebb is­mét szilire kerül, Zoraima szerepében Bellincioni Gem­ma kisasszonynyal. — A gyapjú-utcai német színházban Haverlam­ Anna német színésznő »Medeá«-ban végezte be sikeres vendégszereplését; a jövő héten Barsescu k. a. fog ott játszani. — G­y­a­r­­mathy Zsigáné »Beszélyek és apróságok« című kötetére örvendetes számban gyűltek az előfizetők. Klotild főhercegnő is megrendelte, mivel Gyarmathy Zsigáné kedvelt írónője, kinek igaz kedélyből fakadt rajzait, beszélyeit igen szívesen olvassa.­­ A nép­színházban a bécsi vívólányok még egyszer fellép­nek, még pedig »Az udvari bolond« szombati előadásán. — »A bánáti német telepitvények és a Schulvereinok« című kis füzet jelent meg Újvidéken, dr. Buday József budapesti tanártól; le van e füzetben írva, hogy az idegen Schulvereinok mennyivel máskép izgatnak, mint a mi közmivelődési egyleteink, melyek nem törekszenek a nemzetiségek nyelvét elnyomni; a bánáti svábok hazafiasságával szemben azonban a »Schulverein« nem igen boldogul; példa rá Gyertyá­­mos, mely Szegeden azért akar házat venni, hogy gyermekeit oda küldhesse magyarul tanulni. — A »Korunk« cimü kath. társadalmi, szépirodalmi és ismeretterjesztő hetilap, mely már két évfolyamot ért meg, holnaptól fogva újra megjelenik Kadár Sándor szerkesztésében, részleteiben elfogadta a vámtariftát, a bizottság által ajánlott módosításokkal. Ünnepek előtt ez lévén a főrendiház utolsó ülése, az elnök boldog és áldásos ünnepeket kívánt a főren­deknek. 652 F­ő­r e ti­­l­i h­á­z. (Március 31-ikén.) (M.) A főrendiek tegnapi ülése tizenegykor kez­­dődött s háromnegyed egykor ért véget. Az elnök jelentései közt volt, hogy a maros­vásárhelyi törvényszék báró Bánff­y Zoltán mentelmi jogának felfüggesztését kéri. Ezt az ügyet az illető bizottsághoz utasították. A háborúban kárt vallottak kártérítéséről szóló chilei nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot a főrendiház szó és változtatás nél­kül elfogadta. A gazdasági bizottság jelentését pedig tudomásul vette. A vám és kereskedelmi szerződésnek Ausztriával való meghosszabbítását tárgyazó törvény­­javaslaton is csak egy pár szílbeli módosítást tett. A vámtariffáról szóló törvényjavaslat kerül­vén szőnyegre, gr. Dessewffy Aurél szólalt föl, ki­fejtve, hogy midőn a vámtariffa inkább kedvez az osztrák, mint a magyar ipar termékeinek s midőn európaszerte védvámos áramlat uralkodik, méltán követelhetjük, hogy ha a közös vámterület mellett az osztrák ipar nálunk nagy előnyöket élvez, ezzel szem­ben a mi nyers terményeink és állataink Ausztriában minden akadály nélkül találjanak piacra. Hivatkozik a szóló arra, hogy Bécs mint igyekezett marháinkat onnan kiszorítani s megakadályozták azt is, hogy Galíciából marhát a pozsonyi vásárra szállíthassanak. Cseh­országban pedig lisztünk kiszorítására támadt moz­galom. A szónok kéri a kormányt, hogy ez ügyben emeljen szót az osztrák kormánynál. Gróf Széchenyi Pál miniszter erre azt felelte, hogy a kormány annak idején a magyar termékek oltalmára megtette, még­pedig sikerrel, a szükséges lépéseket. A csehországi mozgalom lisztünk ellen társadalmi jellegű s ebbe a kormánynak nincs joga beleavatkozni, valamint az osztrák kormánynak sincs társadalmi mozgalmainkba. A Bécsben marháinkra a kivetett illeték városi dij, melyet nem csak a tőlünk, mi hanem az osztrák területről oda vitt marhákra is csakúgy kivetnek. De ha történni fog olyan, melyhez jogunk lesz szólni, a kormány megint föl fog lépni, hogy a magyar cikkek kivitelének Ausztriába lehető könnyűséget biztosítson. A főrendiház aztán úgy általánosságban, mint Fővárosi híre­k. * A nagyheti ájtatosságok az erzsébetvárosi plébánia­templomban következő sorrendben tartatnak meg. Holnapután, virágvasárnapon fél 10-kor, a pál­ma­szentelés után ünnepies körmenet, utána főmise. E napon a szentbeszédek elmaradnak. Délután fél 4-kor böjti szentbeszéd lesz, utána litánia, szentség­kitétel nélkül. Zöldcsütörtökön reggel 9-kor ünnepies szentmise, mely alatt a papság és hívek áldoznak; mise után az oltárok ékeiktől megfosztatnak s az egyház mély gyásza kezdődik. Nagypénteken a szertartások kezdete reggel 9-kor lesz; ezek után Krisztus sirba tétetik s következik a gyászbeszéd, Jézus haláláról. E napon könyöradományok gyüjtetnek a jeruzsálemi szent sir őrei számára. Szentségbetétei 7 órakor. Nagyszombaton reggeli 8 órakor történik az uj tűz, tömjén gerezdek, húsvéti gyertya és szentelt viz meg­­áldása s a mindenszentek litániájának eléneklése után következik az ünnepies mise, a melyben »Glóriára« a harangok ismét megkondulnak; föltámadás ünnepe este 6 órakor lesz. Husvétvasárnap reggeli 7 órakor csendes mise, a mely után a húsvéti bárány, kenyér s egyéb ételneműek megáldatnak; 8 órakor áldásos mise magyar énekkel, utána a német szentbeszéd; fél 10-kor magyar szentbeszéd; 10 órakor ünnepies zenés mise, végre 11 órakor csöndes mise ; délután 4 órakor litánia kettős áldással. Húsvéthétfőn ugyanez. * A király adománya. A király ő felségéhez, mint budapesti időzése alatt rendesen, legutóbb is számosan folyamodtak segélyért. Ő felsége harmad­­félezer fiőt ajándékozott e folyamodók részére. Az ajándékban csak budapesti szegények részesülnek. * A román királyi pár, a berlini császár-ju­bileumról hazamenet, tegnap utazott át Budapesten. A rendes bécsi futárvonattal, délután egy óra 40 perckor érkeztek meg a váci körúti pályaházba. Jötteket a lapok nem tudatták előre, de bizalmas uton sokan értesültek róla s dacára a szakadó esőnek, szépszámú közönség várta a vonatot, melynek végéhez volt csa­tolva az udvari ebédlő kocsi s utána a szalonkocsi. Ez utóbbinak ablakaiból egész csomó pompás virágbokréta kandikált ki , megannyi a királynét útjában ért meg­tiszteltetés emléke. A perron az udvari váróterem előtt szőnyeggel volt bevonva, de a királyi pár le sem szállt a vonatról. A megérkezésnél és az ebédlőben voltak, de aztán átmentek a szalonkocsiba. Itt fogad­ták Forra Sándor román főkonzult és nejét, ki piros ró­zsából, fehér kaméliából és orgonavirágból kötött se­lyemszalagos bokrétát nyújtott át a királynénak. Ké­sőbb Hieronymi Károly vasúti vezérigazgató is föl­szállt a kocsiba, többekkel együtt. Károly király, ki polgári ruhát viselt, a kijárati ajtónál élénk társal­gásba eredt velük. A királyné a szalon ablaka mögött maradt. Viruló színben volt, sötétbarna ruhát s ala­csony tollas kalapot viselt. A pihenésre szánt tizenöt perc hamar eltelt s a vonat éljenzés közt indult to­vább. A királyi pár éjfélkor, Verciorovánál ért román földre s ma délelőtt egynegyed tízre lesz otthon, Bu­karestben. * Egyházi zene. Ma, péntek napján, a szer­viták templomában délelőtt 10 órakor, Kluger Fló­rián es-dúr miséjét adják elő. Betétek lesznek: »Ave verum« Mozarttól és a »Cujus animam« Rossini »Sta­­bat mater«-éből. Mind a kettőt Dittrich Hana k. a. énekli. * Az új országház építése tulajdonkép a jelen évben kezdődik meg. Tavaly már hozzáfogtak a föld­munkákhoz s az idén úgy ezeket, mint az alapozást teljesen el fogják végezni. Steindl Imre építő tanár erre vonatkozólag az összes részletes terveket kidol­gozta már s jóváhagyás végett az orsz. végrehajtó bizottság elé terjesztette. Az alapozást a legnagyobb óvatossággal viszik keresztül. Az uj országház alap­területe 19.000 négyszögmétert foglal el s ezt minden ponton hét méter mélységre ássák le; mindaddig, mig szilárd kavicsrétegre nem akadnak. Eddig a leásott talaj igen kitűnőnek bizonyult, a mennyiben a ka­vicsréteg oly tömör, hogy bár a dunai vízállás zérus pontjánál egy méterrel mélyebbre ástak, a keskeny rakpart alatt vízátszivárgás nem történt. Iszapos talajra alig elvétve bukkantak. A földkiemelést több száz munkás végzi. Ezenkívül most bontják a régi vízvezetéknek az országház területére eső épületeit, továbbá a négy régi vízvezetéki kutat, melyeknek elbontása és betömése sok nehézséggel jár. Nemsokára a rakpart egyes részeit is lebontják, de e helyeken a bekövetkezhető árvizek ellen ideiglenes védgátakat emelnek. Az egész területet pedig, hogy a talajvíz teljesen el legyen zárva, betonozni fogják. Csak ezután kezdik meg az alapfalak lerakását, melyek közé, a­hol esetleg feltöltésre van szükség, tiszta kavicsot tesznek. Ez az alapozási munkálat programjája, melyhez hason­lót csak az elevátorok építésénél hajtottak végre. S

Next