Fővárosi Lapok, 1887. április (24. évfolyam, 90-118. szám)
1887-04-01 / 90. szám
kép«-ének rajza; Degré Alajos »így van jó« víg regényének végső része; végül »Jön az ellenség« nagyobb madárkép, egyveleg, ismeretterjesztő cikkekkel, s tizenkét polgármester arcképe, részben jól, részben csak félig-meddig, találva. Elég változatosság képben és szövegben. Hatvan krajcárért bizony olcsó füzet. * A nemzeti színház húsvétja. A két húsvéti ünnepen a nemzeti színházban, régi hagyomány szerint, a nyugdíjintézet és a munkásszemélyzet javára játszanak. Az idén különös érdeket nyernek ez előadások. Vasárnapra ugyanis »Faust«, hétfőre pedig »Az ember tragédiája« van tervbe véve. * Jogtörténelmi tanulmány. Nagy-Kanizsán makói Makay Dezső törvényszéki bírótól ily címü kötet jelent meg: »Visszapillantások hazánk régi igazságszolgáltatási viszonyaira.« 242 lapra terjed s ára 2 írt. Az Árpád-korszakra terjedni, Szent István korától a III. Endrééig s végén az Árpádkori jogélet összegezése olvasható. Szorgalmas buvárlat terméke, a jogtörténelem barátai számára. A könyv a szerző tulajdona. * Vendégszereplések. Hevey Laura aszszony szegedi vendégjátékai iránt oly nagy érdeklődés mutatkozott, hogy a közönség általános kívánságának engedve, az igazgató még egy vendégjátékra megnyerte. Bucsu fellépte tegnap volt a »Georgette«ben. A művésznő »Fedorá«-jának oly nagy hatása volt, hogy az est folyamán összesen 16-szor hívták ki. Mellette Pált (Spanoff) és Tolnainé asszony (Olga grófnő) tűntek ki. — Szacsvayné asszony Miskolcon játszott sikerrel. Sokan nézték »Kaméliás hölgy«-ét, a »Vasgyáros« Claire-jét és »Fedorá«-ját. Bucsufelléptére tisztelői pompás babérkoszorúval lepték meg. — Fodor Fruzsinak, a., a népszínháztól, öt estén át volt vendég Selmecbányán. Mindig telt ház előtt és nagy tetszés közt lépett fel »Denise«-ben, az »Utolsó szerelem «-ben és »Romeo és Juliá«-ban. * A „Halászati Lapok“-ból, az országos halászati egylet közlönyéből egyszerre jelent meg az idei évfolyam két első száma. A szerkesztő Kriesch János programmot ad benne »Mit akarunk és hogyan akarjuk ?« cím alatt s mintegy folytatásul közölve van a halászati törvényjavaslat is, melyet a képviselőházhoz fognak benyújtani. Majd a Landgraf János halászati felügyelő hivatalos jelentése . Herman Ottó könyvéből »Jeges halászat« című mutatvány s még több cikk olvasható a halászati mozgalmakról. Kriesch János szerkesztő pedig végül »Kérelem«-mel zárja be a füzetet. Meg akarja írni a hazai halak természetrajzát s ezért azt kéri, hogy küldjenek be neki egy-egy példányt minden halfajból. S a füzethez mellékelve van a halászati egylet fölhívása is. Hangsúlyozza, hogy a halászat mily fontos és jövedelmező gazdasági ággá válhatik s hogy az egylet hiányt igyekszik pótolni. Az egylet rendes tagja lehet, aki kötelezi magát, hogy három éven át három-három frtnyi évdíjat fizet; alapító tag, ki egyszerre ötven forintot ad. A tagok ingyen kapják a közlönyt, mely egyelőre évenként hatszor jelenik meg. Minden közlemény Kriesch János műegyetemi tanárnak címzendő. * A győri színház évszaka közelebb szintén véget ér. Somogyi színigazgató ha nem is dús jövedelemmel, de a mai viszonyok közt nem is elégületlenül fogja elhagyni a várost. A színpártoló-egylet megszűnvén, a város maga tanúsított kellő buzgóságot a szinügy iránt s dr. Beliczaynak, ki félig-meddig intendánsnak tekinthető, gondja volt a helyzet javítására. Az előadásoknak volt is állandó közönsége s egy-egy művet többször lehetett ismételni. Kedden Kissné jutalomjátékának (Gasparone) igen nagy közönsége volt. Tegnap este Réti ka. jutalomjátékul a »Csók«-ot választó s Újvári Béla »Gyermek« című vígjátékot, mely (Réti k. a. és Szép Aladár közreműködésével) úgy megtetszett a győrieknek, hogy rövid idő alatt most harmadszor lehetett bemutatni. Hogy a Somogyi társulatával a közönség meg volt elégedve, bizonyítja az is, hogy az a jövő télre ismét oda tér vissza. Most onnan Pécsre megy, nyáron Balaton-Füredre, őszre Kaposvárra, aztán Sopronba. * Jutalomjátékok. Pozsonyban Follinus Aurél kedvelt komikus a »Nap és hold«-ban tartó jutalomjátékát. A színház jóformán megtelt és a közönség kedvencét ismételten elhalmozta tetszése jeleivel. Mellette Pajor Emilia asszony (Manola) és Zajonghi említendők. Az előadást megnézte Izabella főhercegasszony és Salvator Ferenc főherceg is. — Aradon a karszemélyzet jutalmára a »Tűzről pattant leány« került színre, az elsőrendű tagok közreműködésével. Pár szónyi kis szerep is jeles kezekben volt. Énekkel S. Vadnai Vilma asszony, Németh és Spányi Lenke k. a., a többi szerepekben Hunyadi Margit asszony, Havas Aranka és Czanyuga Emma kisasszonyok, Somló, Boránd, Kenyéri, Nyilassi és Makó kaptak sok tapsot. Egy nagy levélben 100 írtot adtak fel a közönség köréből a színpadra. —Debrecenben a kedves Ellinger Ilona k. a. a »Kis herceg« leányszerepében tarta sikerül jutalomjátékát. Vele osztoztak a szép számú közönség tetszésében Dobó (Frimousse), Örley Flóra k. a. (címszerep) és Hadai (vivómester). Dobó Sándor operette-buffó a »Fokról fokra« című darabot választó jutalmául. * Csóka Sándor színtársulata április 10-én kezdi meg működését Déván. A társulat komikusai: Breznay és Follinusz, tenoristája Mezei Mihály, jellemszínésze Balázsi. A nők közt vannak: R. Balog Etel, Szirmainé és Törökné asszonyok. * Az »Erdészeti Lapok«-ból, e Bedő Albert orsz. főerdőmester által jelesül szerkesztett szakfolyóiratból megjelent a márciusi füzet. Sok benne a tanulságos olvasni való, érdekkel s haszonnal olvashatják a nem szakemberek is. Belházy Jenő »Az erdei fák hőmérsékletéről« értekezik; Tavi Gusztáv erdőrendező »A távolságmérés egy segédeszközét« mutatja be; Divald Béla állami erdész »A kétféle csertölgy kérdéséhez« szól hozzá; Földes János főerdész »A platánmag vetésé«-ről ír ; Péch Dezső főerdész »A hegységek beerdősitéséről« közöl fordítást; Mágócsi befejezi »Az európai erdei fák eredetéről« közölt dolgozatot; dr. Barbás Vince »Tűzbokrok virágzásáról« cikkezik; Déván Róbert főerdőmester »A gubacs árának hanyatlásáról«. Aztán az államerdészet költségvetése van ismertetve s végül apróbb közlemények egész sora következik. * Apróbb hírek. A »Tannhäuser« tegnapi ismétlése, Schröder H. Mária asszonynyal, az operaház legjobb estéi közé tartozott az idényben. — »Az A b enc e r a ge», Sárosi Ferenc dalműve, közelebb ismét szilire kerül, Zoraima szerepében Bellincioni Gemma kisasszonynyal. — A gyapjú-utcai német színházban Haverlam Anna német színésznő »Medeá«-ban végezte be sikeres vendégszereplését; a jövő héten Barsescu k. a. fog ott játszani. — Gyarmathy Zsigáné »Beszélyek és apróságok« című kötetére örvendetes számban gyűltek az előfizetők. Klotild főhercegnő is megrendelte, mivel Gyarmathy Zsigáné kedvelt írónője, kinek igaz kedélyből fakadt rajzait, beszélyeit igen szívesen olvassa. A népszínházban a bécsi vívólányok még egyszer fellépnek, még pedig »Az udvari bolond« szombati előadásán. — »A bánáti német telepitvények és a Schulvereinok« című kis füzet jelent meg Újvidéken, dr. Buday József budapesti tanártól; le van e füzetben írva, hogy az idegen Schulvereinok mennyivel máskép izgatnak, mint a mi közmivelődési egyleteink, melyek nem törekszenek a nemzetiségek nyelvét elnyomni; a bánáti svábok hazafiasságával szemben azonban a »Schulverein« nem igen boldogul; példa rá Gyertyámos, mely Szegeden azért akar házat venni, hogy gyermekeit oda küldhesse magyarul tanulni. — A »Korunk« cimü kath. társadalmi, szépirodalmi és ismeretterjesztő hetilap, mely már két évfolyamot ért meg, holnaptól fogva újra megjelenik Kadár Sándor szerkesztésében, részleteiben elfogadta a vámtariftát, a bizottság által ajánlott módosításokkal. Ünnepek előtt ez lévén a főrendiház utolsó ülése, az elnök boldog és áldásos ünnepeket kívánt a főrendeknek. 652 Főr e tili ház. (Március 31-ikén.) (M.) A főrendiek tegnapi ülése tizenegykor kezdődött s háromnegyed egykor ért véget. Az elnök jelentései közt volt, hogy a marosvásárhelyi törvényszék báró Bánffy Zoltán mentelmi jogának felfüggesztését kéri. Ezt az ügyet az illető bizottsághoz utasították. A háborúban kárt vallottak kártérítéséről szóló chilei nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot a főrendiház szó és változtatás nélkül elfogadta. A gazdasági bizottság jelentését pedig tudomásul vette. A vám és kereskedelmi szerződésnek Ausztriával való meghosszabbítását tárgyazó törvényjavaslaton is csak egy pár szílbeli módosítást tett. A vámtariffáról szóló törvényjavaslat kerülvén szőnyegre, gr. Dessewffy Aurél szólalt föl, kifejtve, hogy midőn a vámtariffa inkább kedvez az osztrák, mint a magyar ipar termékeinek s midőn európaszerte védvámos áramlat uralkodik, méltán követelhetjük, hogy ha a közös vámterület mellett az osztrák ipar nálunk nagy előnyöket élvez, ezzel szemben a mi nyers terményeink és állataink Ausztriában minden akadály nélkül találjanak piacra. Hivatkozik a szóló arra, hogy Bécs mint igyekezett marháinkat onnan kiszorítani s megakadályozták azt is, hogy Galíciából marhát a pozsonyi vásárra szállíthassanak. Csehországban pedig lisztünk kiszorítására támadt mozgalom. A szónok kéri a kormányt, hogy ez ügyben emeljen szót az osztrák kormánynál. Gróf Széchenyi Pál miniszter erre azt felelte, hogy a kormány annak idején a magyar termékek oltalmára megtette, mégpedig sikerrel, a szükséges lépéseket. A csehországi mozgalom lisztünk ellen társadalmi jellegű s ebbe a kormánynak nincs joga beleavatkozni, valamint az osztrák kormánynak sincs társadalmi mozgalmainkba. A Bécsben marháinkra a kivetett illeték városi dij, melyet nem csak a tőlünk, mi hanem az osztrák területről oda vitt marhákra is csakúgy kivetnek. De ha történni fog olyan, melyhez jogunk lesz szólni, a kormány megint föl fog lépni, hogy a magyar cikkek kivitelének Ausztriába lehető könnyűséget biztosítson. A főrendiház aztán úgy általánosságban, mint Fővárosi hírek. * A nagyheti ájtatosságok az erzsébetvárosi plébániatemplomban következő sorrendben tartatnak meg. Holnapután, virágvasárnapon fél 10-kor, a pálmaszentelés után ünnepies körmenet, utána főmise. E napon a szentbeszédek elmaradnak. Délután fél 4-kor böjti szentbeszéd lesz, utána litánia, szentségkitétel nélkül. Zöldcsütörtökön reggel 9-kor ünnepies szentmise, mely alatt a papság és hívek áldoznak; mise után az oltárok ékeiktől megfosztatnak s az egyház mély gyásza kezdődik. Nagypénteken a szertartások kezdete reggel 9-kor lesz; ezek után Krisztus sirba tétetik s következik a gyászbeszéd, Jézus haláláról. E napon könyöradományok gyüjtetnek a jeruzsálemi szent sir őrei számára. Szentségbetétei 7 órakor. Nagyszombaton reggeli 8 órakor történik az uj tűz, tömjén gerezdek, húsvéti gyertya és szentelt viz megáldása s a mindenszentek litániájának eléneklése után következik az ünnepies mise, a melyben »Glóriára« a harangok ismét megkondulnak; föltámadás ünnepe este 6 órakor lesz. Husvétvasárnap reggeli 7 órakor csendes mise, a mely után a húsvéti bárány, kenyér s egyéb ételneműek megáldatnak; 8 órakor áldásos mise magyar énekkel, utána a német szentbeszéd; fél 10-kor magyar szentbeszéd; 10 órakor ünnepies zenés mise, végre 11 órakor csöndes mise ; délután 4 órakor litánia kettős áldással. Húsvéthétfőn ugyanez. * A király adománya. A király ő felségéhez, mint budapesti időzése alatt rendesen, legutóbb is számosan folyamodtak segélyért. Ő felsége harmadfélezer fiőt ajándékozott e folyamodók részére. Az ajándékban csak budapesti szegények részesülnek. * A román királyi pár, a berlini császár-jubileumról hazamenet, tegnap utazott át Budapesten. A rendes bécsi futárvonattal, délután egy óra 40 perckor érkeztek meg a váci körúti pályaházba. Jötteket a lapok nem tudatták előre, de bizalmas uton sokan értesültek róla s dacára a szakadó esőnek, szépszámú közönség várta a vonatot, melynek végéhez volt csatolva az udvari ebédlő kocsi s utána a szalonkocsi. Ez utóbbinak ablakaiból egész csomó pompás virágbokréta kandikált ki , megannyi a királynét útjában ért megtiszteltetés emléke. A perron az udvari váróterem előtt szőnyeggel volt bevonva, de a királyi pár le sem szállt a vonatról. A megérkezésnél és az ebédlőben voltak, de aztán átmentek a szalonkocsiba. Itt fogadták Forra Sándor román főkonzult és nejét, ki piros rózsából, fehér kaméliából és orgonavirágból kötött selyemszalagos bokrétát nyújtott át a királynénak. Később Hieronymi Károly vasúti vezérigazgató is fölszállt a kocsiba, többekkel együtt. Károly király, ki polgári ruhát viselt, a kijárati ajtónál élénk társalgásba eredt velük. A királyné a szalon ablaka mögött maradt. Viruló színben volt, sötétbarna ruhát s alacsony tollas kalapot viselt. A pihenésre szánt tizenöt perc hamar eltelt s a vonat éljenzés közt indult tovább. A királyi pár éjfélkor, Verciorovánál ért román földre s ma délelőtt egynegyed tízre lesz otthon, Bukarestben. * Egyházi zene. Ma, péntek napján, a szerviták templomában délelőtt 10 órakor, Kluger Flórián es-dúr miséjét adják elő. Betétek lesznek: »Ave verum« Mozarttól és a »Cujus animam« Rossini »Stabat mater«-éből. Mind a kettőt Dittrich Hana k. a. énekli. * Az új országház építése tulajdonkép a jelen évben kezdődik meg. Tavaly már hozzáfogtak a földmunkákhoz s az idén úgy ezeket, mint az alapozást teljesen el fogják végezni. Steindl Imre építő tanár erre vonatkozólag az összes részletes terveket kidolgozta már s jóváhagyás végett az orsz. végrehajtó bizottság elé terjesztette. Az alapozást a legnagyobb óvatossággal viszik keresztül. Az uj országház alapterülete 19.000 négyszögmétert foglal el s ezt minden ponton hét méter mélységre ássák le; mindaddig, mig szilárd kavicsrétegre nem akadnak. Eddig a leásott talaj igen kitűnőnek bizonyult, a mennyiben a kavicsréteg oly tömör, hogy bár a dunai vízállás zérus pontjánál egy méterrel mélyebbre ástak, a keskeny rakpart alatt vízátszivárgás nem történt. Iszapos talajra alig elvétve bukkantak. A földkiemelést több száz munkás végzi. Ezenkívül most bontják a régi vízvezetéknek az országház területére eső épületeit, továbbá a négy régi vízvezetéki kutat, melyeknek elbontása és betömése sok nehézséggel jár. Nemsokára a rakpart egyes részeit is lebontják, de e helyeken a bekövetkezhető árvizek ellen ideiglenes védgátakat emelnek. Az egész területet pedig, hogy a talajvíz teljesen el legyen zárva, betonozni fogják. Csak ezután kezdik meg az alapfalak lerakását, melyek közé, ahol esetleg feltöltésre van szükség, tiszta kavicsot tesznek. Ez az alapozási munkálat programjája, melyhez hasonlót csak az elevátorok építésénél hajtottak végre. S