Fővárosi Lapok 1887. november (300-329. szám)
1887-11-01 / 300. szám
A reformáció emlékünnepét ülte meg tegnap a ref. theologiai ifjúság. Az ünnepélyre szép számú közönség jelent meg a tanácsteremben: ott voltak: Szász Károly püspök, Szilassy Aladár, a pénzügyi közigazgatási bíróság tagja, Farkass József theologiai- és Vámossy Mihály gimnáziumi igazgatók. A műsort a theologiai énekkar nyitotta meg, mely Szatyori Nagy Károly vezetése mellett énekelt; azután Kecskeméthy István theol.szénior tartott alkalmi imát. Majd Gáspár István lépett az asztalhoz s hatásosan festette a nap jelentőségét s buzdította a híveket a további szellemi harcra. Pap Zsigmond a reformátusok küzdelmeit festette, gondos tanulmányra valló kiolvasásával. Még Üveges Dezső szavalt alkalmi költeményt Pátkay Imrétől, a »Kappeli csata emléke« címmel s végül a theol. énekkar énekelt. * Ügyvédek szaporodása. Az ügyvédi pálya túltömöttsége miatt sok a panasz. De azért folyton szaporodik a szám. E héten nem kevesebb mint tizenkilenc jelölt jelentkezett vizsgálatra, úgy hogy a vizsgáló bizottság a hét minden minden napján el lesz foglalva. Az új ügyvédi rendtartás tervébe föl is vettek egy oly intézkedést, melynek célja egy kis elriasztás. E szerint jövőre az ügyvédjelöltek a tudori oklevél elnyerése után még három esztendőt tartoznának joggyakorlaton tölteni s csak azután lehetnének ügyvédekké. A Szabadkőművesek közgyűlése folyt le vasárnap Budapesten. Részt vettek benne többen Ausztriából is, hol a szabadkőművesség tiltva van, tehát titkos társulat. Az itteni páholy tagjai szép számmal jelentek meg a gyűlésen, melyen Pulszky Ferenc nagymester elnökölt s mondott megnyitó beszédet. Sajnálkozva említé, hogy a magyar szabadkőmives páholyok nem egyesítik magukban a hazai értelmiség zömét s hogy a tagok közt csak magyarok és németek élnek testvéri egyetértésben, szláv és oláh tag alig van. Végül pedig abbeli óhaját fejezte ki, vajha a két magyar páholy fúziója létre jöhetne s az ügy ez által uj lendületet vehetne. A napirend egyik főtárgya volt a tisztikar újjáalakítása is. Mielőtt a választás megtörtént volna, fölállott Rakovszky István ősz. képviselő s kijelenté, hogy ha a társak bizalma meg is tisztelné vele, továbbra nem vállalhatná el a nagymesteri tisztet. Mint mondá, annyi a más teendője, hogy nem élhetne teljes odaadással, nagymesteri hivatásának. Erre aztán tiszteletbeli nagymesternek kiáltották ki. * A szegénység útja. Van sok. Egyik a börze, melyet sokszor emlegetnek a gyors meggazdagodás forrásául, de mely még többször romlás okozója. Napok óta ilyen eset foglalkoztatja a főváros kereskedő köreit, melyeknek egyik legtekintélyesebb tagja, tiszteletben, becsületben megfutott munkás élet után, a börzejáték áldozata lett. Kistenmacher Károly, a Hoffmann-féle nagy keresdő cég beltagja és ügyvezetője, oly tekintélyes férfiú volt a kereskedő világban, hogy csak kevesen mérkőzhettek vele. Igazgatója volt több banknak és épen most arról volt már szó, hogy főtanácsosa lesz az osztrák-magyar banknak. Ez a legnagyobb tisztesség, melyet kereskedő elérhet. E helyett azonban Kistenmacher ma már tönkre jutott ember. Cégbeli társai bizalmát kijátszva, nagy börzespekulációkba bocsátkozott, még pedig külföldi börzéken, mert Budapesten ez hamar kitudódott volna. Számításai nem váltak be, elvesztette összes vagyonát, melyet egyik hír félmillióra, a másik 150,000 írtra becsül, ezenfelül pedig a Hoffmann-cég terhére 150,000 ftnyi váltókat állított ki; a cég ezeket kénytelen kifizetni, mert Kistenmacher meg volt hatalmazva, hogy a cég nevében váltókat bocsásson ki. A dúsgazdag cég azonban elvből nem adott ki váltókat, ezt tudták s igy feltűnővé lett, hogy váltói cirkulálnak. Az első hazai pesti takarékpénztár kérdést intézett ez iránt a Hoffmann-cég egyik tulajdonosához s ekkor kiderült a dolog. Kistenmachernek azonnal ki kellett lépni a cégből s leköszönt a különböző bankoknál viselt igazgatói állásairól is, melyek mintegy tízezer frtnyi évi jövedelemmel jártak. A gazdag Hoffmann-cég különböző értékpapírletétekből fedezetet kap s csak vagy negyvenezer ftnyi kárt szenved. Más cégek és intézetek nem károsodtak s igy a pénzpiacra a kínos eseteknek nem lesz tartós hatása. * * Keglevich-Vadnai-ügy.« »Ilyen is van már« — hirdeti az »Egyetértés« — a Van Zandt k. a. fölléptének híre, cáfolata és a föllépés hivatalos hirdetése alkalmából. Biztosíthatjuk azonban az »Egyetértés«-t, hogy »Keglevich-Vadnai-ügy«, vagyis személyi ügy annál kevésbbé létezik, mert Vadnai Károly egy betűt sem irt a Van Zandt k. a. föllépésére vonatkozó közleményekben, hanem írta azokat a »Fővárosi Lapok« irodalmi és művészeti rovatának jól értesült vezetője. Ekkér az »Egyetértés« alaptalanul tulajdonítja neki úgy az állítást, mint a »leckéztetést« s hiába igyekszik e dolognak személyi élt tulajdonítani. Nagyon is tárgyi ügy az egész s a »Fővárosi Lapok« a saját hireinek hitelességét mindenesetre védni tartozott, midőn a Van Zandt k. a. kétszeri föllépésének hire hivatalos megerősítést nyert. De midőn ezzel a lap magának tartozott, nem vonja kétségbe azt sem, hogy a színházaknál vannak vendégszereplési alkuk, melyeknek korai híresztelését gyakran nem azért cáfolják, mert nincs alapjuk, hanem mert a szerződést olcsóbban akarják megkötni, s így ezt nem az őszinteség irányából, hanem pénztári érdekből teszik. Ilyen eset foroghat fönn itt is, s ha az operaháznak a cáfolatból nyeresége van, akkor nem történt hiába. Lapunkra nézve különben is elegendő volt konstatálni, hogy nem közöltünk olyan hírt, mely minden alapot nélkülöz. * Kézfogó: Dr. Breuer Miksa fővárosi ügyvéd jegyet váltott Haas Teréz kisasszonynyal, Haas Vilmos kereskedő leányával. * A római zarándok-út egyik rendezője, a városi menetjegy-iroda főnöke Rómában időz s a magyar zarándokok számára már a jobb fogadókban foglalt le kényelmes szállásokat. Rómában, hol a pápa jubileumára nagy az idegenek özönlése, nyoma sincs eddig a kholerának. Az utazók válthatnak oly jegyet, mely teljes ellátással és lakással jár, de olyant is, melybe csak a menettérti jegy foglaltatik. A jegyek kombinálhatók úgy is, hogy az utasok a visszautazás alkalmával meglátogathatják Nizzát, Nápolyi Bolognát sat. A november 21-iki zarándoklatot maga Simor János hercegprímás vezeti a pápa elé. A zarándoklútra jelentkezhetni dr. Való Simonnál (központi papnevelő), vagy a városi menetjegy-irodában nov. 10-éig. (A jegyek ára, teljes ellátással, első osztályon 145 frt, másod osztályon 115 frt, harmad osztályon 95 frt — ellátás nélkül első osztályon 75 frt, másod osztályon 50 frt, harmad osztályon 37 frt). * Kisorsolás. A magyar vöröskereszt egylet sorsjegyeinek szabályszerű kisorsolása tegnap történt meg, 10,000 ftot nyert a 6753-ik sorozat 53-ik száma, 5—500 ftot a 2293 sor. 95 sz. és a 2848 sor 58. sz. * Kétségbe esett anya. A rendőrség letartóztatta Pribil Ferencné szül. Hoffmann Karolina aszszonyt, aki nagy bűnt követett el: a Dunába ölte két kis leányát. A tett elkövetése után néhány napra nehéz beteggé lett s akkor elárulta titkát. Pribilné brünni születésű, egy mérnök neje, de elváltan él. Azt vallja, Tolnán vonta meg magát, de megunta a nélkülözést s halálra szánta magát. Két kis leányát, a nyolc éves Elizt s a hat éves Emmát nem akarta anyátlan árvaságra hagyni, elhatározta tehát, hogy magával együtt elveszti őket. Feljött velük a fővárosba, este a propellerrel átment Budára, ott sétált a korzón tíz óráig, akkor aztán a tabáni hajóállomásról gyermekeivel együtt a Dunába ugrott. A két kis ártatlanság elmerült, ő maga az ördög-ároknál zátonyra futott s egy rendőr partra segité. Kimentetvén, egy ismerőséhez vitette magát s ott azt hazudta, hogy leánykáit vidékre küldte. Később aztán elárulta magát s fölgyógyulván börtönbe került. * Fölolvasás. Szomorú napi kérdésről, a filloxéra ellen teendő óvintézkedésekről, volt fölolvasás Ó Budán. Miklós Gyula borászati kormánybiztos tartotta s a szőllősgazdák közül mintegy harmadfélszázan hallgatták. Ott voltak Kada Mihály alpolgármester és Sárosy-Kapeller Ferenc miniszteri titkár is. A felolvasó bevezetésül figyelmeztette a szőllősgazdákat, hogy a filloxera elleni védekezésre ütött a tizenkettedik óra. Aztán fejtegette, hogy nem a filloxera pusztítására, hanem az ellentálló szőllőtőkék meghonosítására kell a fősúlyt fektetni. Ismertette a szénkénegezést s bizonyatta, hogy legnagyobb sikert a magyar találmányu zöld ojtással lehet elérni. Megmagyarázta ez eljárást s kijelenté, hogy bárkinek készséggel nyújt ez iránt a részletekben is fölvilágositást. Végül német nyelven összegezte a mondottakat. Megéljenezték értte. * Verseny-gyaloglás. Az egyetemi athletikai klub vasárnap tartotta meg első versenyét. A gyaloglásban mérkőztek s Dunakesz volt a célpont. Az ifjúság körében élénk érdeklődés nyilvánult a testedző sportmulatság iránt; vasúton s kocsin sokan kimentek előre Dunakeszre, a versenyzőket pedig az athletikai klub három tagja biciklin kísérte. Tizen indultak a külső vámtól, délután fél háromkor s elsőnek Seiler Ede ért célhoz 4 óra 9 perckor, tehát hat percenként tett meg egy kilométernyi utat. Másodiknak Hosszú Nándor ért be, harmadiknak Major Zoltán. Nagy ezüst érem, kis ezüst érem s bronz érem lett a díjuk. Dunakeszin vig mulatság fejezte be a versenyt, a Révész István plébános vendégszerető házánál. * Az orsz. közegésségi egylet holnapután (csütörtökön) délután öt órakor választmányi ülést tart, az akadémia Kisfaludy-termében. Többféle jelentés van a napirenden, közte a bécsi egésségügyi kongresszusról szóló jelentés is. A meghívót dr. Fodor József főtitkár írta alá. * Kérelem a delegációhoz. Az országos iparegylet kérelmet intézett a magyar delegációhoz s gróf Zichy Jenő egyleti alelnököt kérte meg, hogy beterjeszsze. Az emlékiratszerű levél fölemlíti, hogy a jövő évi közös budgetben 490,000 frt van előirányozva katonai lőszerkocsikra s ennek kapcsán arra kéri a magyar delegációt: hasson oda tekintélyének egész súlyával, hogy a fölszerelés előállításában a quota aránya szerint a magyar ipar is részesüljön. Támogatják ezt azzal is, hogy a fegyverek és lőszerek szállításából a magyar ipar úgy is ki lesz zárva, s hogy a magyar kocsiipar versenyképes s a kívánalmaknak megfelelne. Az iparegylet azt kívánná, hogy a delegáció utasítsa a közös kormányt, hogy a pályázati hirdetést és feltételeket közölje idején s adjon alkalmat a magyar iparnak e vállalkozásra. * Rövid hírek. Szaktanácskozás lesz ma az orsz. zene- és színművészeti akadémia új palotája építése tárgyában, Szalay Imre közoktatásügyi minisztériumi osztálytanácsos elnöklete mellett s az egyesitett két intézet tanárainak részvételével.— A Szent István-szobor meglehetősen elszenderült ügyét újabban emlékezetbe hozta az, hogy Nógrád megye alispáni hivatala 720 frt 75 ktnyi jelentékeny összeget küldött a szoboralap javára. — A honvédelmi miniszter közelebb rendeletet adott ki, mely szerint katonai karhatalom kirendelését a pénzügyőrség központi felügyelői is kérhetik. — A főpolgármester dr. Szabó Sándort rókuskórházi alorvossá, dr. Kossa Endrét pedig segédorvossá nevezte ki. — Az iparos kör családi estélyeinek tizenötödik idényét múlt vasárnap tánccal és műkedvelői előadással nyitották meg; a »Három kalap« című bohózatot adták elő, melyben a női szerepeketTanicsek Elza, Roder Szeréna és Hatvani Irén kisasszonyok játszották. — Katonai helyi vasút építését tervezi a közös hadügyminisztérium a budapest ferencvárosi pályaháztól a gubacsi határban levő tüzérségi szertárig, a szükséges tárgyalások iránt már átért a fővároshoz. — A főkapitányság értesíti a vidéki hatóságokat, hogy a lipcsei bukott bank egyik szökevény igazgatója, dr. Jerusalem, alkalmasint Magyarországon lappang , Esztergomból meg azt írták, hogy ott láttak is egy olyan embert, kire a leírás ráillett, ki azonban onnan mihamar eltűnt. Esküdtszéki tárgyalás lesz jövő csütörtökön a Fortunában, a Kunyhóssy János nagyváradi ügyvéd által Bertsey György ottani iparos ellen indított sajtóperben. — Árverés lesz a terézvárosi zálogházban a november 16., 21. és 25-dik napjain. — A magyar francia biztosító társaság októberben 329 életbiztosítási kötvényt állított ki öszszesen 545,630 írtról, az év eleje óta pedig 3289 kötvényt 6,076,264 írtról. Három öngyilkosság történt ismét a fővárosban: a lánchídról egy ismeretlen férfi ölte magát a vízbe, a bodzafa-utcában Bányay Kálmán fiatal iparos főbe lőtte magát, a kéményseprő-utcában pedig Kozma Anna 19 éves leány vetett véget életének. * Időjelzés. A tegnap reggeli táviratok szerint: hazánkban többnyire borús, helyenkint ködös, enyhe, esős időt várhatni. — 2213 — Akaemia. Az akadémia tegnap összes ülést tartott, Trefort Ágoston elnökölt. A tárgysoron két emlékbeszéd állt. Elsőnek Konkoly Miklós tartott emlékbeszédet a múlt évben elhunyt Oppolzer Tivadar külső tag felett. Oppolzer 1841. évi október 26-án született Prágában. 1864-ben tartotta első értekezletét a bécsi tudományos akadémián, ugyanez évben egy fontos munkát tett közzé »Glytia« bolygó pályájának vizsgálásáról. 1866-ban magántanár lett a bécsi egyetemen, hol mint alig 25 éves ifjú az elméleti csillagászatot adta elő. Ez idő óta értekezései egymást érték; hat év alatt 74 értekezést tartott. Nagy feltűnést keltett ama munkája, melyben az üstökösök pályájának azonosságát mutatja ki. 1873-ban kinevezték a cs. k. fokmérési intézet elnökévé s ekkor kezdődtek a fokmérési munkálatok Ausztriában. 1875-ben Hansen utódául meghívást kapott a gothai hercegi csillagvizsgáló intézet igazgatóságának átvételére, melyet azonban nem fogadott el. Nevezetes tankönyve a »Lehrbuch zur Bahnbestimmung der Planeten und Kometen«, mely munka magában elégséges volt arra, hogy neki nagy nevet szerezzen. A múlt év őszén, midőn Párisból haza tért, ahol mint Ausztria képviselője időzött a nemzetközi mérték-konferencián, kezdett rosszullétről panaszkodni s ez idő óta folyton betegeskedett. 1886. december 26-án hunyt el 45 éves korában. Másodiknak Szabó Károly tartott emlékbeszédet Ladányi Gedeon fölött. Ladányi 1824. május 24-én született Hilipen, Szatmár megyében. Tanulmányait Debrecenben végezte, hol 1845-ben gimnáziumi tanár lett s ez idő óta 40 éven át tanári pályáján maradt, hol köztiszteletet és elismerést szerzett. Egyike volt azoknak, a kikben a ref. egyházkerület legjobban megbízott. Mint középiskolai tanár nemcsak szép előadása, de az által is érdemeket szerzett, hogy tanítványai számára kézikönyveket irt, amelyek közül néhány még most is használatban van. Első munkája »A világtörténelem főbb eseményei rövid kivonatban« volt, melyet történelmi munkáinak egész sorozata követett. Fő munkája »A magyar királyság alkotmányos története a szathmári békekötésig«, mely irodalmunkra valódi nyereség s méltán magára vonta a szaktudósok figyelmét. Fő érdeme, hogy a magyar alkotmány alakulását, fejlődését és hanyatlását az európai államokban uralkodó eszmék méltatásával, magasabb szempontból tárgyalja. E munkájának megjelenése után, 1872-ben május 24-én választotta meg a tud. akadémai levelező tagjának. Röviddel ezután a kolozsvári egyetem tanára lett, ahol szintén köztiszteletben és szeretetben részesült. Az akadémiában 1873-ban tartotta székfoglalóját .A modern alkotó