Fővárosi Lapok 1888. május (121-150. szám)
1888-05-01 / 121. szám
s leírásával foglalkozik; Henszlmann Imre pedig befejezi a hazai műemlékek hivatalos osztályozásáról közölt dolgozatot. Ezeken kivül hat levélben régiségek s ásatások leirása, továbbá apróbb cikkekben különfélék s egyleti ülések leirása, sat, egészitik ki az érdekes és tanulságos füzet tartalmát. * A népszínház jövő heti operette-újdonsága, az angol »D o r o 11 y a«, már 600-ik előadásán túl jár Londonban és még mindig adják. Egy keringője nálunk is elterjedt. A szöveget Eadó Antal és Gunst Bertalan fordították. Három női főszerepét F. Hegyi Aranka asszony, Ligeti Irma és Ardai Erna kisaszszonyok (az utóbbi mint vendég) játszák. A népszínház szünete az idén két hóig fog tartani, mely időre a tagok nem kapnak fizetést. A lefolyt saisonban a kar- és segédszemélyzet fizetéséből két százalékot visszatartottak s ezt a szünidőben utalványozzák nekik. Az igazgatóság megengedte, hogy a karszemélyzet, a zenekar és technikai személyzet javára az idén is előadásokat rendezzenek. Mégpedig mindjárt a szünidő első napjain, június 16-án, 17-én és 18-án. A »Színpad« szerint tervbe van véve: »A suhanc«, a címszerepben Pálmai Ilka asszonynyal; »Viola, az alföldi haramia«, Odry Lehel opera-énekessel (címszerep) és több nemzeti színházi taggal; »A mikádó«, a címszerepben Szilágyi Bélával, aki most a klinikán betegen fekszik. * Társulati felolvasások. A történelmi társulat holnap, szerdán délután 5 órakor az akadémia első emeleti kistermében választmányi ülést tart. Tárgyai: »Egy hamisított Corvin-index külföldi könyvpiacon« Csontosi Jánostól, »Honnan vette kezdetét a hazai nemesfémbányászat?« dr. Téglás Gábortól. Végül folyó ügyek. Ugyancsak holnap, de az akadémia más termében a filológiai társulatnak lesz ülése. Tárgyai: »A homer ősi ház néhány alkatrészeiről« Weisz Dezsőtől, »Mutatványok latin Petőfijéből« Hegedűs Istvántól, »Kölcsey bírálata Csokonairól« Lázár Bélától, »A francia romanticizmus befolyása történelmi drámáinak alakjaira, Cserhalmi H. Iréntől. A felolvasásokat zárt választmányi ülés követi. * A nemzeti zenede tegnap az árvízkárosultak javára rendezett a redoute-ban hangversenyt, mely egyszersmind befejezte az intézet által tartott hangversenyek idei sorát. Ez alkalomból a közreműködőket a zenede kiválóbb növendékei közül választották, kikkel nagyobbrészt már találkoztunk ez év folyamában. A műsor két zongoraszámot tartalmazott : Mokry Lenke k. a. Chopin zongoraversenyét adta elő, Eucis Etel k. a. pedig Beethoven zongoraversenyéből játszott két tételt, mindketten szép készültséggel. Deckner Rikhárd, Hubay Jenő fiatal tanítványa, már megmutatta egy ízben, hogy figyelemreméltó tehetség. Spitzer Matild kisasszonynak, ki két dalt énekelt, rokonszenves hangja van, de mely még alapos fejlesztést igényel. A zenekar, Gobbi Alajos karnagy vezénylete alatt, mint rendesen nem igen hagyott kívánnivalót. Mendelssohnnak a »Szentiványi éji álom«-ba írt nyitányát és Mozart g-moll szimfóniáját adták elő szabatosan. A szép számú közönség sűrű tapsokban adott kifejezést gyakori tetszésének. * Odry Lehel népszínműve, a »Piros Panna«, szép számú közönség előtt, tetszés mellett került színre Újpesten. Különösen a melodramatikus csoportjelenéseket tapsolták. A szerzőt minden felvonás után kihívták és a nézőtéren is elhalmozták ovációkkal. Az érdekes meséjű darabot a színtársulat gondosan betanulta. A megelőző estén Szathmáry Árpád népszínházi tag vendégszerepeit künn, Mravcsákot játszva a »Tolonc«-ban. * A »Nemzetgazdasági Szemle« csak most nyitotta meg idei évfolyamát, de vaskos hármas (1—3) füzetet adott. Egész sora van benne az értekezéseknek, melyek nemcsak a szakember, de minden művelt ember érdekét fölkelthetik. Dr. Bernát István a magyar malomipar állását ismerteti, szemben az amerikai gabonával s liszttel. Azt jósolja, hogy a magyar liszt jövőben mindinkább veszíteni fogja a külföldi piacot, de nagyobb fogyasztásra fog találni helyette a belföldön. Másodiknak dr. Acsády Ignác a tizenhatodik s tizenhetedik századbeli szomorú közgazdasági viszonyainkat rajzolja, eleven színekkel. Utána dr. Vargha Gyula egy napirenden levő kérdést érint, ismertetve a németországi szeszadó-reformot, s ugyane körből cikkezik Bossányi Endre is, ki szeszadó-törvényjavaslatunkról s a szeszfőzés kisiparáról értekezik. Bay Béla »Az agrárpolitika és az adórendszer« cím alatt közöl fejtegetést, vázolva a gazdasági válság okait s osztályozva a nyilvánuló törekvéseket. Ifjú Jankó János arról ír, hogy mi érdekeink volnának Észak-Afrikában. Dr. Neumann Károly a mezőgazdaság történelme s a nemzetiségi statisztika közti viszonyt fejtegeti. Dr. Ráth Zoltán a pénz értékének változásairól s ennek hatásairól értekezik. Szmrecsányi Arisztid tollából kimerítő rajz olvasható Liptó megye közgazdasági viszonyairól. Borovszky Károly a magyarországi dohány-monopólium jellemzésével gyarapítja a tartalmas füzetet, amelyben még ismertették némely németországi intézkedések, melyek az agg munkások érdekét védik s végül szakfolyóiratok szemléje olvasható. * Az „Útmutatta”-ból, a magyar és közös közlekedési vállalatok hivatalos menetrendkönyvéből megjelent a május havi füzet. Közli a magyar, közös és osztrák úgyszintén külföldi vasutak, a szab. Dunagőzhajózási társaság, az osztrák-magyar Lloyd, valamint a budapesti közúti vasút menetrendeit, különös tekintettel a legújabb menetrendekre. Továbbá a bel-és külföldi útirányokat, a magyar postajáratokat, a postai, posta-takarékpénztári és távirdai szabályok kivonatát, a vasúti üzletszabályzatot, Közép-Európa térképét sat. tartalmazza. Aki utazni akar s jó adatokkal akarja magát ellátni, megtalál benne mindent, amire csak szüksége van. Ára 50 kr, postán 60 kr. A könyv igen hasznos kiadvány, de szerkesztői rajzoltathatnának már egyszer oly címlapot, mely a budai várhegyet és a pesti rakpartot a valóságnak megfelelő képben mutatná be és nem oly kriminális eltorzításban. Magyar könyvtől elvárhatunk ennyit. * Szerkesztő-cserék. Az »Egyetemi Lapok« szerkesztésétől b. Jeszenszky Béla visszalépett. A jövő számtól kezdve már Gonda Dezső joghallgató szerkesztésében fog megjelenni. — A »Magyar Ifjúság« című lap is szerkesztőt cserélt. Most dr. Radó Antal szerkeszti. * Az országos dalünnepély Szegeden. Kérdés tárgyává tétetett, hogy az árvízbajok miatt megtartassék-e Szegeden az idei orsz. dalünnepély ? Mint most értesülünk, a dalünnepély augusztus 1-én meg fog tartatni Szegeden. A központi bizottság ezirányban már megkezdte működését. * »Torna-zsebkönyv.« Ilyen című csinos kiállítású könyvecske került ki a Hornyánszky Viktor sajtója alól. Cheroy János irta, a ki évek óta működik már a tornatanitás gyakorlati terén s maga is kitűnő tornász hírében áll. A budapesti állami praeparandiákon is ő tanítja a tornát s mint az előszóban írja, könyvét ama növendékeinek szánta, a kik a tornatanítóságra készülnek. Ehez képest van megválasztva a tartalom is. Nagy változatosságú gyakorlatok elősorolása, azok hatásának ismertetése, a tornatanító feladatainak vázolása, a különböző tornászati rendszerek s a tornászat történetének vázlatos ismertetése, sat. Tanítók jó hasznát fogják vehetni még a függeléknek is, amely közli a szükséges iskolai tornaszerek árjegyzékét is. A harmadfélszáz lapnyi, kis alakú könyv ára fűzve egy írt, kötve egy forint húsz krajcár. * Apróbb hírek. A nemzeti színház előadásai mától kezdve fél nyolckor kezdődnek. —Az operaházban a mára hirdetett »Lohengrin« előadása Györgyné asszony és Kleiszig Mariska k. a. rekedtsége miatt marad el. —• Fodor Fruzina k. a. vasárnap a »Két pisztoly«-ban lépett fel utoljára a népszínházban s ma megválik az intézettől. — Jászai Mari asszony mielőtt Aradról eltávozott, kikocsizott a 13 vértanú emlékkövéhez s a búcsú felléptére kapott koszorút ott elhelyezte. — A német színházban tegnap lépett fel utólszor Junkermann Ágost komikus. — Pálmai Ilka asszony betegen érkezett Aradra és első fölléptének el kellett maradnia. — Szeged város színügyi bizottsága a színházba művezető-rendezői állomásra hirdet pályázatot; eddig Beődy Gábor, Andorfi és Szalóki jelentkeztek. ■— Mosonyi Károly aradi színigazgató, hír szerint, megkapta a koncessziót. — Kispesten feloszlott Hubai Gusztávnak pár hete alakított színtársulata. — Az 1888-diki törvények gyűjteménye s magyarázata jelenik meg a Lampel Róbert kiadásában; most az első füzet jelent meg, a melyben hat törvénycikk van s negyven krajcárért kapható. — Dr. Ferenczy József tizenkét lapra terjedő füzetkét adott ki »A főváros elemi népiskoláiról« címmel; a fővárosi törvényhatóság iskolaügyi intézkedéseit bírálja benne. — Újpesten holnap Nyári Róza k. a., Sellei Gyula ének-tanítványa, lép föl a »Vörös sapkáiban mint Jucika,szik tehát, hogy az indítványt tárgyalják, kijelentve határozottan, hogy ebben semmiféle prejudiciumot nem lát arra nézve, hogy az indítvány lényege fölött mint fog határozni a Ház. (Közhelyeslés.) Az elnök kinyilvánító, hogy a tárgyalást napirendre ki fogja tűzni. Következett a tartalékosok kivételes név szerinti behívásáról szóló törvényjavaslat harmadszori megszavazása. Huszonnyolc képviselő szavazást kívánt. Ez megtörtént s eredménye az, hogy igennel 173, nemmel a jelenlevő összes ellenzékiek: 78 szavazott. A kormány többsége tehát kilencvenöt szó volt. Az elnök nem szavazott. Szavazás után Ivánka Imre, mint a negyedik bíráló bizottság elnöke, bejelentő, hogy a dunaszerdahelyi választás ügyében vizsgálatot rendeltek el s annak eszközlésével Lőrinczy György képviselőt bízták meg. Ezt a Ház határozattá emelte. Az elnök indítványára kimondják, hogy a három felföldi vasút további állami biztosításáról szóló törvényjavaslatot csütörtökön tárgyalják, mivel szerdán a pénzügyminiszter nem lehetne jelen. 890 Képviselőház. (Ápril 30-diki ülés). (M.) Tizenkét órakor kezdődött az ülés, az elnök bejelentéseivel. Az újonnan beadott kérvények közt van a Zenta város közönségéé, melyben önálló törvényhatósági jogot kér. Napirenden az Irányi Dániel amaz indítványi ügye volt, melyben az árvizek következtében szakértekezlet összehívását sürgette. Irányi kijelente, hogy indítványát akkor fogja indokolni, midőn annak tárgyalását napirendre tűzik ki, mert nem kétkedik abban, hogy a tárgyalást a szakminiszter sem ellenzi, a Ház pedig el fogja határozni. Baross Gábor felszólalt, kinyilvánítva, hogy most is azt az álláspontot foglalja el, mit az indítvány tételekor kifejezett. De oly komoly a tárgy, hogy természetesnek tartja, ha ahhoz többen kívánnak szólani s a Ház bővebben óhajtja ismerni a kormány álláspontját. Ez alól a miniszter teljességgel nem akarja kivonni magát. (Közhelyeslés.) Belenyug Fővárosi hírek. * » Jó sziv.« Az adományok, egyre érkeznek minden oldalról. Újabban Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszter, özv. báró Gerliczy Vincéné úrnő, Beniczky Ferenc államtitkár és neje, Hangi Márk, Hangi Márkné asszony küldtek egyenként száz forintot Tisza Kálmánné szül. Degenfeld Ilona úrnőhöz. Asbóth Hedvig úrhölgy tizenhat darab festményt és dísztárgyat ajándékozott a bazár céljaira. A budapesti kereskedelmi és iparkamara, tegnapi teljes ülésén 3.000 irtot szavazott meg a »Jó szív« bizottságának, oly kikötéssel, hogy ez összeget kereskedők és iparosok segélyezésére fordítsák. * A kúria új elnöke, Szabó Miklós * kúriai másodelnök kinevezése a kúria elnökévé már megtörtént s a hivatalos lap legközelebb közhírré fogja tenni. E kinevezést minden oldalon megelégedéssel fogadják, tudva, hogy kiváló érdemű és hivatott férfiú lép az ország legelső bírói állására. Hosszú múlt, sikeres, sokoldalú tevékenység teszik rá hivatottá. Szabó Miklós vasmegyei tekintélyes családból származik s tanulmányai befejeztével még a szabadságharc előtt az udvari kancelláriánál kezdte pályáját. Az első magyar felelős minisztérium megalakítása után herceg Esterházynak, a király személye melletti miniszternek, oldalánál mint elnöki fogalmazó működött s annyira megnyerte a herceg bizalmát, hogy a minisztérium összes bizalmas levelezéseit ő intézte. A szabadságharc után megyéjébe költözött s mint ügyvéd nagy tekintélyre jutott, 1867-ben orsz. képviselővé választották s Horváth Boldizsár csakhamar meghívta az igazságügyminiszteriumba. Jelentékeny része volt az akkori igazságügyi refomok megvalósításában s midőn a bíróságok uj szervezete életbe lépett, Szabó Miklós lett a királyi tábla elnöke. Odaadó buzgalommal vezette a tábla ügyeit, majd Perczel Béla mellett Mailáth György halála után mint másodelnök a kir. kúriát; kiváló érdemeiért a király a Lipótrend középkeresztjével s a belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki. A kúriának már jó ideje ő volt tényleg vezetője; most formaszerint is élére lép s díszes állásán meleg rokonszenv üdvözli. * A virágkiállítás csütörtökig marad nyitva. Fölfrissitik sok új virággal és cserjével. Tegnap délután is — szép idő lévén — tele volt az iparcsarnok ez osztálya díszes közönséggel, mely szívesen időzött a virágcsoportok közt, a katonazene vidám hangjai mellett. Ma május elsején, bizonyára még többen lesznek. * A Gönczy-jubileum résztvevőinek száma nagyon nagyra nő. Csak a vidéki tanítók közül több mint ötödfélszázan jelentek be eddig jötteket. S a fölránduló tanítók kifejeztékabbeli óhajukat is, hogy szeretnék megnézni a nemzeti színházban az »Ember tragédiájá«-t. Paulay Ede igazgató méltányolta is ezt a kívánságot s május 6-ikára, a Gönczy-ünnepély napjára, kitüzette előadásra Madách remekét. A jubiláns díszebéd szintén népes lesz, a jegyek kapósak. A rendezőség figyelmezteti is azokat, kik az ebédben részt kívánnak venni, hogy csütörtökig jelentkezzenek Tóth József pest megyei tanfelügyelőnél. * Az örökösök kegyelete. Az iskola-takarékpénztárak tudvalevőleg évenként sorsolás útján a tanítók között kiosztott díjak által nyertek nagyobb lendületet. A boldogult Weisz B. Ferenc az orsz. gazdasági egylet iskola-takarékpénztári szakosztályának évenkint ezer forintot adott e célra. Az örökösök, mint az orsz. gazdasági egylet igazgatósága útján értesülünk, az ezer forintot ez évre is fölajánlották. Az egylet pénztárába már be is fizették, oly kijelentéssel, hogy belőle azok a tanítók részesüljenek jutalomban, akik iskola-takarékpénztárakat legrégibb idő óta kezelnek s jutalmat eddig nem kaptak. * Személyi hírek. Samassa József egri érsek Bécsbe utazott. — Kiinger István egyetemi tanárt, siklósi apáttá történt kinevezése alka.