Fővárosi Lapok 1888. május (121-150. szám)

1888-05-01 / 121. szám

s leírásával foglalkozik; Henszlmann Imre pedig be­fejezi a hazai műemlékek hivatalos osztályozásáról közölt dolgozatot. Ezeken kivül hat levélben régisé­gek s ásatások leirása, továbbá apróbb cikkekben különfélék s egyleti ülések leirása, sat, egészitik ki az érdekes és tanulságos füzet tartalmát. * A népszínház jövő heti operette-újdonsága, az angol »D o r o 11 y a«, már 600-ik előadásán túl jár Londonban és még mindig adják. Egy keringője nálunk is elterjedt. A szöveget Eadó Antal és Gunst Bertalan fordították. Három női főszerepét F. Hegyi Aranka asszony, Ligeti Irma és Ardai Erna kisasz­­szonyok (az utóbbi mint vendég) játszák. A nép­színház szünete az idén két hóig fog tar­tani, mely időre a tagok nem kapnak fizetést. A lefolyt saisonban a kar- és segéd­személyzet fize­téséből két százalékot visszatartottak s ezt a szün­időben utalványozzák nekik. Az igazgatóság meg­engedte, hogy a karszemélyzet, a zenekar és technikai személyzet javára az idén is előadásokat rendezze­nek. Még­pedig mindjárt a szünidő első napjain, jú­nius 16-án, 17-én és 18-án. A »Színpad« szerint tervbe van véve: »A suhanc«, a címszerepben Pálmai Ilka asszonynyal; »Viola, az alföldi haramia«, Odry Lehel opera-énekessel (címszerep) és több nemzeti színházi taggal; »A mikádó«, a címszerepben Szi­lágyi Bélával, a­ki most a klinikán betegen fekszik. * Társulati felolvasások. A történelmi társulat holnap, szerdán délután 5 órakor az akadémia első emeleti kis­termében választmányi ülést tart. Tárgyai: »Egy hamisított Corvin-i­­ndex külföldi könyvpiacon« Csontosi Jánostól, »Honnan vette kezdetét a hazai nemes­fémbányászat?« dr. Téglás Gábortól. Végül folyó ügyek. Ugyancsak hol­nap, de az akadémia más termében a filológiai társulatnak lesz ülése. Tárgyai: »A homer ősi ház néhány alkatrészeiről« Weisz Dezsőtől, »Mutat­ványok latin Petőfijéből« Hegedűs Istvántól, »Köl­csey bírálata Csokonairól« Lázár Bélától, »A francia romanticizmus befolyása történelmi drámáinak alak­jaira, Cserhalmi H. Iréntől. A felolvasásokat zárt választmányi ülés követi. * A nemzeti zenede tegnap az árvízkáro­sultak javára rendezett a redoute-ban hang­versenyt, mely egyszersmind befejezte az intézet által tartott hangversenyek idei sorát. Ez alkalomból a közreműködőket a zenede kiválóbb növendékei közül választották, kikkel nagyobbrészt már találkoztunk ez év folyamában. A műsor két zongoraszámot tar­talmazott : Mokry Lenke k. a. Chopin zongoraverse­nyét adta elő, Eucis Etel k. a. pedig Beethoven zon­goraversenyéből játszott két tételt, mindketten szép készültséggel. Deckner Rikhárd, Hubay Jenő fiatal tanítványa, már megmutatta egy ízben, hogy figye­lemreméltó tehetség. Spitzer Matild kisasszonynak, ki két dalt énekelt, rokonszenves hangja van, de mely még alapos fejlesztést igényel. A zenekar, Gobbi Alajos karnagy vezénylete alatt, mint rendesen nem igen hagyott kívánnivalót. Mendelssohnnak a »Szent­­iványi éji álom«-ba írt nyitányát és Mozart g-moll szimfóniáját adták elő szabatosan. A szép számú kö­zönség sűrű tapsokban adott kifejezést gyakori tet­szésének. * Odry Lehel népszínműve, a »Piros Panna«, szép számú közönség előtt, tetszés mellett került színre Újpesten. Különösen a melodrama­­tikus csoport­jelenéseket tapsolták. A szerzőt min­den felvonás után kihívták és a nézőtéren is elhal­mozták ovációkkal. Az érdekes meséjű darabot a színtársulat gondosan betanulta. A megelőző estén Szathmáry Árpád népszínházi tag vendégsze­repeit künn, Mravcsákot játszva a »Tolonc«-ban. * A »Nemzetgazdasági Szemle« csak most nyitotta meg idei évfolyamát, de vaskos hármas (1—3) füzetet adott. Egész sora van benne az érte­kezéseknek, melyek nemcsak a szakember, de minden művelt ember érdekét fölkelthetik. Dr. Bernát Ist­ván a magyar malomipar állását ismerteti, szemben az amerikai gabonával s liszttel. Azt jósolja, hogy a magyar liszt jövőben mindinkább veszíteni fogja a külföldi piacot, de nagyobb fogyasztásra fog találni helyette a belföldön. Másodiknak dr. Acsády Ignác a tizenhatodik s tizenhetedik századbeli szomorú köz­­gazdasági viszonyainkat rajzolja, eleven színekkel. Utána dr. Vargha Gyula egy napirenden levő kérdést érint, ismertetve a németországi szeszadó-reformot, s ugyane körből cikkezik Bossányi Endre is, ki szeszadó-törvényjavaslatunkról s a szeszfőzés kis­iparáról értekezik. Bay Béla »Az agrár­politika és az adó­rendszer« cím alatt közöl fejtegetést, vázolva a gazdasági válság okait s osztályozva a nyilvánuló törekvéseket. Ifjú Jankó János arról ír, hogy mi ér­dekeink volnának Észak-Afrikában. Dr. Neumann Károly a mezőgazdaság történelme s a nemzetiségi statisztika közti viszonyt fejtegeti. Dr. Ráth­ Zoltán a pénz értékének változásairól s ennek hatásairól értekezik. Szmrecsányi Arisztid tollából kimerítő rajz olvasható Liptó megye közgazdasági viszonyai­ról. Borovszky Károly a magyarországi dohány-mo­­nopólium jellemzésével gyarapítja a tartalmas füze­tet, a­melyben még ismertették némely németországi­­ intézkedések, melyek az agg munkások érdekét védik s végül szakfolyóiratok szemléje olvasható. * Az „Útmutatta”-ból, a magyar és közös közlekedési vállalatok hivatalos menetrendkönyvéből megjelent a május havi füzet. Közli a magyar, közös és osztrák úgyszintén külföldi vasutak, a szab. Duna­­gőzhajózási társaság, az osztrák-magyar Lloyd, vala­mint a budapesti közúti vasút menetrendeit, különös tekintettel a legújabb menetrendekre. Továbbá a bel-és külföldi útirányokat, a magyar postajáratokat, a postai, posta-takarékpénztári és távirdai szabályok kivonatát, a vasúti üzletszabályzatot, Közép-Európa térképét sat. tartalmazza. A­ki utazni akar s jó ada­tokkal akarja magát ellátni, megtalál benne mindent, a­mire csak szüksége van. Ára 50 kr, postán 60 kr. A könyv igen hasznos kiadvány, de szerkesztői rajzol­tathatnának már egyszer oly címlapot, mely a budai várhegyet és a pesti rakpartot a valóságnak meg­felelő képben mutatná be és nem oly kriminális el­torzításban. Magyar könyvtől elvárhatunk ennyit. * Szerkesztő-cserék. Az »Egyetemi La­­p­o­k« szerkesztésétől b. Jeszenszky Béla visszalé­pett. A jövő számtól kezdve már Gonda Dezső jog­hallgató szerkesztésében fog megjelenni. — A »Ma­gyar Ifjúság« című­ lap is szerkesztőt cserélt. Most dr. Radó Antal szerkeszti. * Az országos dalünnepély Szegeden. Kér­dés tárgyává tétetett, hogy az árvízbajok miatt meg­­tartassék-e Szegeden az idei orsz. dalünnepély ? Mint most értesülünk, a dalünnepély augusztus 1-én meg fog tartatni Szegeden. A központi bizottság ezirány­­ban már megkezdte működését. * »Torna-zsebkönyv.« Ilyen című csinos kiál­lítású könyvecske került ki a Hornyánszky Viktor sajtója alól. C­h­e­r­o­­­y János irta, a ki évek óta működik már a tornatanitás gyakorlati terén s maga is kitűnő tornász hírében áll. A budapesti állami praeparandiákon is ő tanítja a tornát s mint az elő­szóban írja, könyvét ama növendékeinek szánta, a kik a tornatanítóságra készülnek. Ehez képest van meg­választva a tartalom is. Nagy változatosságú gyakor­latok elősorolása, azok hatásának ismertetése, a tor­­natanító feladatainak vázolása, a különböző torná­­szati rendszerek s a tornászat történetének vázlatos ismertetése, sat. Tanítók jó hasznát fogják vehetni még a függeléknek is, a­mely közli a szükséges isko­lai tornaszerek árjegyzékét is. A harmadfélszáz lapnyi, kis alakú könyv ára fűzve egy írt, kötve egy forint húsz krajcár. * Apróbb h­írek. A nemzeti színház előadásai mától kezdve fél nyolckor kezdődnek. —­­Az opera­házban a mára hirdetett »Lohengrin« előadása Györgyné asszony és Kleiszig Mariska k. a. rekedtsége miatt marad el. —• Fodor Fruzina k. a. vasárnap a »Két pisztoly«-ban lépett fel utol­jára a népszínházban s ma megválik az inté­zettől. — Jászai Mari asszony mielőtt Arad­ról eltávozott, kikocsizott a 13 vértanú emlék­kövéhez s a búcsú­ felléptére kapott koszorút ott elhelyezte. — A német színházban tegnap lépett fel utólszor Junkermann Ágost komikus. — Pálmai Ilka asszony betegen érkezett Aradra és első fölléptének el kellett maradnia. — Szeged vá­ros színügyi bizottsága a színházba művezető-rende­zői állomásra hirdet pályázatot; eddig Beődy Gábor, Andorfi és Szalóki jelentkeztek. ■— Mosonyi Ká­roly aradi színigazgató, hír szerint, megkapta a koncessziót. — Kispesten feloszlott Hubai Gusz­távnak pár hete alakított színtársulata. — Az 1888-diki törvények gyűjteménye s magyará­zata jelenik meg a Lampel Róbert kiadásában; most az első füzet jelent meg, a melyben hat törvénycikk van s negyven krajcárért kapható. — Dr. Feren­­czy József tizenkét lapra terjedő füzetkét adott ki »A főváros elemi népiskoláiról« címmel; a fővá­rosi törvényhatóság iskolaügyi intézkedéseit bírálja benne. — Újpesten holnap Nyári Róza k. a., Sel­­lei Gyula ének-tanítványa, lép föl a »Vörös sapkái­ban mint Jucika,­szik tehát, hogy az indítványt tárgyalják, kijelentve határozottan, hogy ebben semmiféle prejudiciumot nem lát arra nézve, hogy az indítvány lényege fölött mint fog határozni a Ház. (Közhelyeslés.) Az elnök kinyilvánító, hogy a tárgyalást napi­rendre ki fogja tűzni. Következett a tartalékosok kivételes név szerinti behívásáról szóló törvényjavaslat harmadszori megsza­vazása. Huszonnyolc képviselő szavazást kívánt. Ez megtörtént s eredménye az, hogy igennel 173, nem­mel a jelenlevő összes ellenzékiek: 78 szavazott. A kormány többsége tehát kilencvenöt szó volt. Az elnök nem szavazott. Szavazás után Ivánka Imre, mint a negyedik bíráló bizottság elnöke, bejelentő, hogy a duna­­szerdahelyi választás ügyében vizsgálatot rendeltek el s annak eszközlésével Lőrinczy György képviselőt bízták meg. Ezt a Ház határozattá emelte. Az elnök indítványára kimondják, hogy a há­rom felföldi vasút további állami biztosításáról szóló törvényjavaslatot csütörtökön tárgyalják, mivel szer­dán a pénzügyminiszter nem lehetne jelen. 890 Képviselőház. (Ápril 30-diki ülés). (M.) Tizenkét órakor kezdődött az ülés, az elnök bejelentéseivel. Az újonnan beadott kérvények közt van a Zenta város közönségéé, melyben önálló törvényhatósági jogot kér. Napirenden az Irányi Dániel amaz indítványi ügye volt, melyben az árvizek következtében szakér­tekezlet összehívását sürgette. Irányi kijelente, hogy indítványát akkor fogja indokolni, midőn annak tár­gyalását napirendre tűzik ki, mert nem kétkedik abban, hogy a tárgyalást a szakminiszter sem ellenzi, a Ház pedig el fogja határozni. Baross Gábor felszólalt, kinyilvánítva, hogy most is azt az álláspontot foglalja el, mit az indít­vány tételekor kifejezett. De oly komoly a tárgy, hogy természetesnek tartja, ha ahhoz többen kíván­nak szólani s a Ház bővebben óhajtja ismerni a kor­mány álláspontját. Ez alól a miniszter teljességgel nem akarja kivonni magát. (Közhelyeslés.) Belenyug­ Fővárosi hírek. * » Jó­ sziv.« Az adományok, egyre érkeznek minden oldalról. Újabban Trefort Ágoston közokta­tásügyi miniszter, özv. báró Gerliczy Vincéné úrnő, Beniczky Ferenc államtitkár és neje, Hangi Márk, Hangi Márkné asszony küldtek egyenként száz fo­rintot Tisza Kálmánné szül. Degenfeld Ilona úrnő­höz. Asbóth Hedvig úrhölgy tizenhat darab fest­ményt és dísztárgyat ajándékozott a bazár céljaira. A budapesti kereskedelmi és iparkamara, tegnapi teljes ülésén 3.000 irtot szavazott meg a »Jó­ szív« bizottságának, oly kikötéssel, hogy ez összeget keres­kedők és iparosok segélyezésére fordítsák. * A kúria új elnöke, Szabó Miklós * kúriai másodelnök kinevezése a kúria elnökévé már megtörtént s a hivatalos lap legközelebb közhírré fogja tenni. E kinevezést minden oldalon megelége­déssel fogadják, tudva, hogy kiváló érdemű és hiva­tott férfiú lép az ország legelső bírói állására. Hosszú múlt, sikeres, sokoldalú tevékenység teszik rá hiva­tottá. Szabó Miklós vasmegyei tekintélyes családból származik s tanulmányai befejeztével még a szabad­ságharc előtt az udvari kancelláriánál kezdte pályá­ját. Az első magyar felelős minisztérium megalakí­tása után herceg Esterházynak, a király személye melletti miniszternek, oldalánál mint elnöki fogal­mazó működött s annyira megnyerte a herceg bizal­mát, hogy a minisztérium összes bizalmas levelezéseit ő intézte. A szabadságharc után megyéjébe költözött s mint ügyvéd nagy tekintélyre jutott, 1867-ben orsz. képviselővé választották s Horváth Boldizsár csak­hamar meghívta az igazságügyminiszteriumba. Je­lentékeny része volt az akkori igazságügyi refom­ok megvalósításában s midőn a bíróságok uj szervezete életbe lépett, Szabó Miklós lett a királyi tábla el­nöke. Odaadó buzgalommal vezette a tábla ügyeit, majd Perczel Béla mellett Mailáth György halála után mint másodelnök a kir. kúriát; kiváló érde­meiért a király a Lipótrend középkeresztjével s a belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki. A kú­riának már jó ideje ő volt tényleg vezetője; most formaszerint is élére lép s díszes állásán meleg rokon­­szenv üdvözli. * A virágkiállítás csütörtökig marad nyitva. Fölfrissitik sok új virággal és cserjével. Tegnap dél­után is — szép idő lévén — tele volt az iparcsarnok ez osztálya díszes közönséggel, mely szívesen időzött a virágcsoportok közt, a katonazene vidám hangjai mellett. Ma május elsején, bizonyára még többen lesznek. * A Gönczy-jubileu­m résztvevőinek száma nagyon nagyra nő. Csak a vidéki tanítók közül több mint ötödfélszázan jelentek be eddig jötteket. S a fölránduló tanítók kifejezték­­abbeli óhajukat is, hogy szeretnék megnézni a nemzeti színházban az »Ember tragédiájá«-t. Paulay Ede igazgató méltányolta is ezt a kívánságot s május 6-ikára, a Gönczy-ünnepély napjára, kitüzette előadásra Madách remekét. A ju­biláns díszebéd szintén népes lesz, a jegyek kapósak. A rendezőség figyelmezteti is azokat, kik az ebédben részt kívánnak venni, hogy csütörtökig jelentkezze­nek Tóth József pest megyei tanfelügyelőnél. * Az örökösök kegyelete. Az iskola-takarék­­pénztárak tudvalevőleg évenként sorsolás útján a ta­nítók között kiosztott díjak által nyertek nagyobb lendületet. A boldogult Weisz B. Ferenc az orsz. gazdasági egylet iskola-takarékpénztári szakosztályá­nak évenkint ezer forintot adott e célra. Az örökösök, mint az orsz. gazdasági egylet igazgatósága útján értesülünk, az ezer forintot ez évre is fölajánlották. Az egylet pénztárába már be is fizették, oly kijelen­téssel, hogy belőle azok a tanítók részesüljenek juta­lomban, a­kik iskola-takarékpénztárakat legrégibb idő óta kezelnek s jutalmat eddig nem kaptak. * Személyi hírek. Samassa József egri érsek Bécsbe utazott. — Kiinger István egye­temi tanárt, siklósi apáttá történt kinevezése alka.­

Next