Fővárosi Lapok 1888. szeptember (242-270. szám)

1888-09-01 / 242. szám

* A zenekedvelők egyletének hat osztályú zeneisko­lájában (V. Bálvány­ utca 15. sz.) a beiratások szeptem­ber 1­8. napján történnek, délelőttönként. A növendé­kek oktatást nyerhetnek a zenekari fúvó- és vonóhang­szerekben, hegedűben, gordonkában, zongorában, magán- és karénekben a legelső kezdettől a felsőbb kiművelé­sig. A sikeres tanítás elérése céljából egy osztályba csak hat növendéket vesznek fel. Bővebb felvilágosítás­sal szolgál Bellovics Imre igazgató. — „A pipacsész király." — Kő­szeghy Géza eredeti operette­je. •— (b.) A budai színkörben tegnap került színre az idény nyolcadik eredeti újdonsága, még­pedig egy második operette. De tárgyára nézve ép oly kevéssé magyar, mint többi eredeti operetteink. Szövegét az ismert »Sakk a királynak« című vígjátékból Szilday János írta, a kellő operette-karrikatúrává gyúrva a vígjáték finom alakjait. A pipázást tiltó, tehát pipa­csősz király (Zajonghy) és a titkon pipázgatók : fia (Krecsányiné), a kormányzó (Balassa), az admirál (Kiss Mihály), egy bús magyar (Nyilasai) lesz belő­lük az operette-i »kék sziget« talaján. Ezek konspi­­rálnak, egymást kölcsönösen csalják, ide-oda járnak, szerelmeskednek a pipázásért elzárt búsmagyar szép leányával (Somlóné), beszélnek, ékelnek és­­ sokat énekelnek. Azaz megtesznek mindent, a­mit tőlük egy operetteben kívánni lehet. Köszegh­y Gézának a szövegíró sok alkalmat nyújtott a zenélésre. És ő élt is az alkalommal. Könnyed tánc- és induló-rithmusok, friss couplet-k, ■érzelmes dalok, erőteljes ensemblek váltakoznak foly­ton. A talpcsiklandó számok egymást kergetik. A zenében elég csinos, könnyedén folyó szám van. Az admirál keringője, kettőse a magyar leánynyal, a ma­gyar leány cimbalomkiséretű dala, Csittri apród (Frank Boriska) apróságai, egy sextett, a búsma­gyar couplet-ei és keringője, néhány karének még előadás után is fülében csengenek az embernek. A lassú szöveg sokszor útjában lehetett a zeneszerző mozgékonyságának. Még­is jót produkált. A hang­­szerelés gondos. Azt hisszük, Kőszeghy Géza ezentúl szintén a számba veendő operette-szerzők közé fog tartozni. A haladás első kísérlete, a régebben ugyan­itt adott »Falu rózsája« óta szembeszökő. A közön­ség rokonszenvesen fogadta a művet. Az előadás meglehetősen hevenyészett volt. Kissé komplikáltabb ez a zene, semhogy azt egy hét alatt publikum elé lehetne vinni. Delin karmester valóban, ezermesternek mutatta magát, hogy ennyire együtt tudta tartani zenészeit és énekeseit. A súgó­­is az emlékezőtehetség minduntalan cserben hagyta a szereplőket. Nyilasi couplet-ei tönkre is mentek így egészen. Az egyes szereplők közül Somlóné asszony paj­zán magyar leánya átöltözésével, víg kedélyével, csengő énekével ismételt tapsokra ragadta a közön­séget. Szemrevaló, ügyes társakat kapott Krecsányiné asszonyban és Frank Boriska kisasszonyban. Kiss Mihály szép éneke, Nyilasi egésséges humora, Ba­lassa, Tollagi, Zajonyi, Tharassovits M. asszony tré­fái megtették hatásukat. Nem rajtuk múlt, hogy többször nem nyílt mókázásra alkalmuk. A nézőtér megtelt s a közönség jó hangulatban volt. Több számot megismételtettek, a főbb szerep­lőket a szerzővel együtt minden felvonás után kihív­ták. Az operette kolozsvári és debreceni premierja biztosítottnak látszik. Fővárosi hírek. * Albrecht és Vilmos főhercegek tegnap­­délután három óra előtt, az osztrák-magyar állam­­vasút külön­vonatán utaztak el Budapestről. Délután egy óra tájt érkeztek vissza a hadgyakorlatról, mely Budakesz környékétől Hidegkút, Solymár és Szt.­­Ivány határáig terjedt. A gyakorlatban ismét részt vett az egész helyőrség s a katonák csak délután négy óra után érkeztek vissza kaszárnyáikba, fárad­tan, piszkos-porosan. Ugyan csak jól eshetett a pihe­nés ! A főhercegek szintén kora reggel kihajtottak a nagykovácsii határba, hol a tisztikar élén gróf Pejacsevich Miklós hadtestparancsnok várta őket. Ő fenségeik ott lóra ültek s ezúttal is éber figyelem­mel kisérték a gyakorlat menetét. Visszatérve a fő­városba, épen csak hogy az »Angol királynő« ven­déglőben dejeuner-ztek, aztán hajtattak ki a pálya­házba, a­hol József főherceg is megjelent szívélyes, rövid búcsúra. * Az egyetemről. A tudomány­egyetemen teg­nap volt a rektor­változás évforduló napjai. A múlt évi rektor, dr. Hunafalvy János tegnap lépett le hi­vataláról és adta át az egyetem jelvényeit, alapítvá­nyait, okmányait az újonnan választott rektornak, dr. Kiinger Istvánnak, ki ma kezdi meg hivatalos működését. A rektori lelépés egyetemi tanácsülésben történt; ezután következett az átadás, melynél jelen voltak: dr. Bochkor Károly miniszteri biztos, dr. Heinrich Gusztáv az dr. Aschenbrier Antal dékánok s Erdey Antal egyetemi tanács jegyző és irodaigaz­gató. Az új rektor installációja, valamint a tanév ünnepélyes megnyitása, szeptember 16-án megy végbe. A beiratások azonban mind a négy fakultáson ma kezdődnek. Az egyetem új lépcsőháza és kapuja, melynek építéséhez a múlt hóban fogtak hozzá, telje­sen elkészült, úgy hogy a szerb-utcai szárnyba aka­dálytalanul történik a közlekedés. Az új épületi szárnyon szintén nagy erővel dolgoznak s még ez­t évben fedél alá fogják hozni. * Sport. A futtatások idénye nyílik meg a mai nappal s nem is ér véget október végéig. A magyar és osztrák gyepeken e két hó alatt nem kevesebb mint huszonöt versenynap lesz , a budapestiekre azonban csak e hó végén s a jövő hó elején kerül a sor. Ma és holnap a sopronyi futtatásokkal kezdődik a saison s a sopronyi meeting érdekesnek ígérkezik, mert van egy nagyobb dija is: az Esterházy- és Széchenyi-dí­­jakat egyesítették s 3000 ftos handicap lett, melyre 33 nevezés történt. Hasonló dij­egyesítést ajánlanak a lovaregyletnek a budapesti juttatásokra, az ötven és száz arany­as, 525 ftos dijakat illetőleg. Az ala­pító családok beleegyezése alkalmasint meg volna nyerhető. A jövő héten következik a nagyváradi két versenynap, melyekre szintén nagy számmal történtek nevezések; a nagyváradi versenyek általában mind­inkább emelkedőben vannak. Szeptember 8-án kez­dődnek a bécsi futtatások, melyeknek még október­ben is lesz folytatásuk. * Deficites alapítványok. A főváros árva­házainál négyezer forintra van meghatározva egy-egy alapítvány összege. Régente ekkora összeg évi ka­mata elég volt egy-egy árva évi ellátására. De azóta sok változott a fővárosban, a kamatláb olcsóbb lett, a megélhetés feltételei drágábbak. Az a terv merült tehát fel, hogy a József­ fiárvaházban jövőre csak 9000 írttal, az Erzsébet-leányárvaházban pedig 6500 írttal lehessen egy-egy új helyet alapítani. Az árva­házi bizottság azonban nagyon határozottan ellenzi e tervet. Most sem valami nagyon sűrűn történnek alapítványok, ha pedig az összeget kétszeresre eme­lik, még kevesebb lesz az adakozó. Azért tehát nincs más hátra, mint hogy a főváros fedezze az alapítvá­nyok jövedelmének deficitjét. * Személyi hírek. József főherceg hon­védfőparancsnok tegnap fővárosunkba érkezett. — Baross Gábor közlekedésügyi miniszter Illa­­váról, hol családjánál tett rövid látogatást, fő­városunkba visszaérkezett; a miniszter e napok­ban köszönő feliratot kapott a szünidei gyermek­telep-egyletek zürichi kongresszusától, ez ember­baráti ügy támogatásáért. — Haynald La­­j­o­s bibornokérsek Ausseeból, hol hosszabban időzött, hazatért s székhelyére utazott. — Berze­­viczy Albert közoktatásügyi államtitkár minden szombaton délután egy órától kettőig fogad. — He­gedűs Sándor orsz. képviselő tegnap Kolozs­várra utazott az ottani segédmunka-kiállítás ma tar­tandó megnyitási ünnepélyére. — Proh­ Antal, a budapesti kereskedelmi akadémia tanára, e napok­ban meghalt, özvegyet hagyva hátra. — Báró F­e­­j­érváry Géza honvédelmi miniszter rövid idő­zésre Bécsbe utazott, Kozma Sándor királyi fő­ügyész pedig Kalocsára ment az ottani ügyészség ügyvitelének megvizsgálására. — Osztrovszky József kúriai tanácselnök az első tanács vezetését vette át, mert Szabó Miklós kúriai elnök távollété­ben Daruváry Alajos másodelnök az elnöki teendőket vezeti. — Dr. Balogh Kálmán kir. főügyészségi fogalmazó az egri, Mészáros Tivadar törvény­­széki jegyző pedig a karánsebesi törvényszékhez kir. ügyészekké neveztettek ki. * A honvédségi fegyvergyakorlatok augusz­tus 22-én úgy a fővárosban, mint a vidéken megkez­dődtek s a jövő hó utolsó napjaiban érnek véget. József főherczeg honvédségi főfelügyelő szin­tén meg fogja tekinteni e gyakorlatokat. E célból szeptember 2-án (vasárnap) nagyobb körútra indul, melyen kísérői lesznek: Graef Ede táborszernagy honvédségi adlátus, báró Nyáry Adolf altábornagy főudvarmester, Clai­ Gyula ezredes, Vörös és Do­­bieczky századosok. A főherceg szeptember 28-án fejezi be szemleútját. * Esküvő: Ifj. Papp Móric jövő hétfőn vezeti Budapesten oltárhoz Steiger Cl­a­risse kisasszonyt, Steiger Gyulának, az első hazai takarék­­pénztár vezérigazgatójának és nejének szül. Calde­­roni Ida úrnőnek leányát. Az esküvő délelőtt fél­tizenegykor lesz a Kálvin téri ref. templomban. * Látogató Cse-Kiangból. Feltűnő alak kel­tett figyelmet a főváros utcáin: athleta termetű fér­fiú, hosszú rőt szakállal, khinai nemzeti viseletben, ki tiszta magyarsággal beszél. Magyar ember is: Sürge Ignác lazarista szerzetes, ki régebben az esztergomi egyházmegye papja volt, nyolc év óta pedig hittérítő Khinában. Ez idő szerint Cse-Kang tartományban működik, hol Renaud Pál püspök az apostoli viká­rius. Egy Ou Péter nevű igazi khinezei fiú az uti­­társa s azért jött haza, hogy adományokat gyűjtsön templomra és árvaházra, melyet Khinában fognak építeni. Magyarul csak oly jól beszél, mint régente. Szeptemberben Stájerországban fog gyűjteni, azután visszatér, hogy a magyar jó szívekhez forduljon a khinai hívők és árvák javára. * Ghyczy Kálmán hagyatéka. A hivatalos lap tegnapi száma közlé a hagyatékoknál szokásos hirdetményt, hogy azok, kik Ghyczy Kálmán után netalán örökösödési joggal bírnak, negyvenöt nap alatt a komáromi törvényszéknél jelentkezzenek. Ghyczy Kálmán birtokait a következők öröklik: a kis­ igmándi ingatlanokat Ghyczy Béla, Ghyczy Imre, Ghyczy Géza és Ghyczy Dénes egyenlő arányban; az ó- és uj-gyallai ingatlanokat Baranyay Pál, Bara­nyay István és Baranyay Géza egyenlő arányban; az ujfalusi »puszta-gadóci« ingatlant pedig Losonczy Ödönné sz. Ghyczy Mária úrnő. * Zártkörű táncvigalom lesz ma este a sváb­hegyi Eötvös-nyaralóban, a svábhegyi Eötvös-szobor költségei javára. A rendezőség, Mérő János elnök­lete alatt, gondoskodott, hogy a délután gyülekező közönség már szórakozást találjon: a fogaskerekű vasút pályaháza előtt délután öt órától fogva térzene lesz s itt, valamint az este nyolc órakor kezdődő tánc­hoz, a 32-dik sorezred zenekara fog játszani. Belépti jegy személyenként egy forintjával kapható. Éjfél után három órakor külön vonat szállítja haza a vá­rosi vendégeket s e külön vonatra jegyek a felső ál­lomás pénztáránál válthatók. * Elítélt szerkesztő. A királyi kúria tegnap döntött az »Ébredjünk« című vidéki lap perében. Az ügyészség emelt volt panaszt ellene, hogy nincs kau­ciója, mégis politikai cikkeket közöl. A bíróság szak­értőket hallgatott ki s ezek közül hárman: Pulszky Ferenc, Mikszáth Kálmán s Viss Imre az inkrimi­nált cikkeket csakugyan politikaiaknak nyilváníták. Ellenben két szakértő , Csávolszky Lajos és Urváry Lajos nem látott a cikkekben politikai tartalmat. De a bíróság a szakértők többségének véleményét fo­gadta el s ennek alapján az »Ébredjünk« szerkesz­tőjét , Mikecz Józsefet egy havi államfogházra s 50 frt birságra ítélte. Ezt aztán nemcsak a kir. tábla erősítette meg, hanem a kúria is. A kúria csak azt tette hozzá, hogy ha a birság nem volna behajtható, az elitélt szerkesztő köteles ezt is leülni, tíz napot számítva ötven forintért. * Az ajándék­ház, melyet a főváros az Erzsé­­bet­ körút vonalában Bogdánovicstól kapott volt, ro­zoga állapotban lehet. Ott történt az a párkány­sza­kadás, melyről említik, hogy egy öreg asszonyt meg­sebezett. Ez az öreg asszony Gimpl Ferenc keres­kedőnek 7­0 éves özvegye volt s a szerencsétlenségnek áldozatául is esett. A Rókus-kórházban, hová véres fejjel szállították be, meghalt, a nélkül hogy csak egy percre is visszanyerte volna eszméletét. Agyrázkó­dást és koponyarepedést szenvedett. Vájjon ki a fe­lelős és vájjon mi történik a veszedelmes házzal? * Krao. A szépnem egy határozottan nem szép képviselője mutatta be magát tegnap lapunk szerkesztőségében: Krao k. a., ki mától fogva az ál­latkertben látható. Berlinben, Bécsben, hol impresa­­riója már produkálta, sokat vitatkoztak róla tudósok, csakugyan egy különös emberfaj ivadéka-e, olyan emberfajé, mely az ember és a majom közt áll, vagy csak torz­szülött ez a leányka? Megjelenése külső­leg a majom-elméletet igazolja, de viselkedése viszont arra mutat, hogy csak olyan fejlett agyszervezetű, mint bármely más emberfaj. Illedelmesen lép fel s gazdája intését pontosan követi, csinos európaias öl­tözetével ép oly ügyesen bán el, mint bármely nevelő­intézeti leányka (Krao csak tizenegy éves) s a mint gyönyörű fekete, dús haját megigazítja, sűrü kék fátylát leveszi vagy felköti, tökéletes Éva leánya. Be­mutatták tegnap jeles anthropológusunknak, dr. Tö­rök Aurél egyetemi tanárnak, ki legközelebb felol­vasást is fog róla tartani. Impresariója sokat tud róla mesélni s a szakkörök dolga megállapítani a valót. Krao kisasszony vállalkozójának hivatalos (és bajosan ellenőrizhető) előadása szerint Krao ama szőrös emberfajhoz tartozik, mely Sziám északi részén, Laos vadonjaiban tanyáz. Frank Buckland, a hírneves temészettudós, figyelmeztette Farinit, a londoni királyi aquarium vállalkozó­ját, szerezzen egy példányt a szőrös emberfajból, mely a birmai király udvarában közbámulat tárgyát ké­pezi. A Darwin-elmélet, úgy vélte, sokat nyer, ha a majomhoz oly közelálló emberfajt tanulmány tár­gyává teheti. Farini megbízottja egy évet töltött Mandalehben, a birmai király udvaránál, de nem bírta a királyt rábeszélni, hogy a nevezetes szőrös emberek közül egyet Európába bocsásson. Végre sikerült megtudnia, hogy Krao atyját Laos ki­rálya adta Birma királyának ajándékul és hogy Laos őserdeiben több hozzá hasonló lény tar­tózkodik. Ekkor Farini külön expedíciót küldött Laosba Charles Bock természettudós vezetése alatt. Bocknak, tudakozódására, egy óriási kiterjedésű ős­erdőt jelöltek meg a benszülöttek mint olyan helyet, a­hol a keresett szőrös emberfaj él. A benszülöttek Krao-törzsnek nevezték. Krao annyit jelent mint ma­jom, tehát Laosban is »majomember« a nevük. Bock tolmácsot, vezetőt és néhány embert vitt magával az őserdőbe és fényes jutalmat ígért annak, a­ki neki egy szőrös embert kezéhez juttat. Két-három napig — 1774 —

Next