Fővárosi Lapok 1888. november (302-331. szám)
1888-11-01 / 302. szám
az örmények hazafiságát ecseteli, kegyeletesen s büszkeséggel emlékezve két örmény vértanúról: Kiss Ernőről és Lázár Vilmosról. Az aradi tizenhárom vértanú e két hős alakjának arcképei is közölték a cikk fölött. Két más társukkal együtt golyóra ítéltettek s az első lövések Kiss Ernőt csak vállon érték, de ő mozdulatlan s szótlan várta, mig a vezénylő tiszt újra töltet s a három katona újra lő. A meleg emlékezést, mely vázolja a két vértanú életét s pályáját is, Törös Tivadar irta. Utána dr. Molnár Antal folytatja »Az örmények Törökországban« című dolgozatát; dr. Simay János,egy elhúnyt örmény akadémikusnak , dr. Ötvös Ágoston gyulafehérvári orvosnak emlékét eleveníti föl; a szerkesztő Szongott Kristóf a szerzetalapitó Mechitház 1772-iki levelét közli; Esztegár László arról ír, hogy Mikes Kelemen volt az első magyar armenista, dr. Gropcsa László »Az örmény regék helyzete a világirodalomban« cím alatt értekezik. Ezek után pedig több érdekes apróság egészíti ki a füzet tartalmát. * A francia bohózatok kezdenek az operettektől tért elfoglalni a kolozsvári színpadon. A népszínháztól lekerült két komikus, Szathmáry és Pusztai, hoztak magukkal egy párt. A közönség megkedvelte az új génet, a színészek élénken játszák, jól mulat tehát mindenki. A minap » A rezervisták« kacagtatta meg a közönséget, most meg az »Eltévedt bárányká«-n nevettek sokat. A sajtó csak azon ütközik meg, hogy a tulajdonneveket magyar ejtés szerint írták a színlapra. Ilyen magyarosítás meg van engedve a meghonosodott idegen szóknál, de soha sem alkalmazható tulajdonnevekre is. * Zenetanárok hangversenye.Cserményi Mária és Sigmund Sándor budai zeneakadémiai tanárok november 8-án esti fél 8-kor, a budai zeneakadémia nagytermében, a zeneakadémiai tanárok betegsegélyző egylete javára hangversenyt rendeznek. A műsor a következő: Suite hegedűre Böhm Károlytól,szonáta zongorára Beethoven L.-tól(op. 53), hegedűverseny Godard Benjámintól, polonaise zongorára Kubinstein A.-tól, románc és valse caprice hegedűre Wienyovszky H.-tól s végül ábránd zongorára Mendelssohn-Liszttől. Jegyek előre válthatók naponta délután 4—6 óra közt a budai zeneakadémia helyiségében (II. kerület, kapucinusok épületében). Kühmayer Ferenc új szerkezetű villanydelejes vonóhangszerével hangversenyt tartanak vasárnap, november 4-én, este fél 8-kor a redoute termében. A hangversenyben Kreb Ede, az első bécsi citerások egyletének elnöke és Kühmayer Krisztina k. a. fognak az új hangszeren játszani. A tiszta jövedelem a budapesti szegénysorsú tehetséges zenésznövendékek javára fordíttatik. Jegyek 3, 2 és 1 fríjásal válthatók Rózsavölgyi és társa zenemű-kereskedésében. * A népszínházban a »Magduska öröksége,« mely két előadás után a »Molnár és gyermekei elmaradhatatlan ismétlései és a »Bellevillei szűz« három első előadása miatt egy heti pihenésre van kárhoztatva, kedden kerül ismét színre s a jövő hét műsorára háromszor van kitűzve. »Bellevillei szűz,« Millöcker operettje, szombaton kerül először színre. A főszerepeket Pálmai Ilka, Csatai Zsófia asszonyok, Hevesi Janka k. a. Németh József, Boránd, Kassai, Gyöngyi, Makó és Újvári játszák. A főpróbát pénteken délelőtt 10 órakor fogják megtartani. * A gyapjú-utcai német színház igazgatója, Lesser Szaniszló, készséggel,támogatja a hírlapírók nyugdíj-intézetét, nov. 10-én előadást rendezve javára. A »Tékozló« kerül színre, Bálint szerepében Girardi Sándor bécsi komikussal, ki e szerepet most fogja játszani először Budapesten. A színház rendes személyzete kis számú közönség előtt kezdte meg előadásait. Schönthan és Kadelburg közösen irt vigjátéka, »A hires aszszony« került színre s a kacagtató eszközökben nem válogatós darab tetszett. Főbb személyei a regényírónő, kinek háztartása tönkre megy, egy szeretetreméltó backfish, ki egy érett erkölcsbirót hódit el, egy magyar gróf, a ki magyar közmondásokat gyakorlatilag alkalmaz Berlinben s egy erényes színésznőt a házasság, vagy színpad közti válaszútig visz. A régi és új szereplők kedvvel játszottak s a kevés számú hallgató tapsa annál hangosabban tölthette meg a termet. * Az aradi színház kasszadarabra tett szert a »Csavargó«-ban ; telt ház nézi előadásait, sőt még vidékről is történnek rá előjegyzések. A társulat drámai rendezője, Bács Károly, ki több éven át működött Aradon és lelkiismeretes, derék színész, ambiciózus rendező, a jövő évi január hóban ünnepli 25 évi színészi jubileumát. Mészáros Lajos, a nemzeti színháztól távozó színész, a társulathoz szerződött. Tetszett szalondarabban a »47 cikk« Du Hamel Györgyében is. Már vele kerül színre »Az egér.« Mosonyi igazgató vasárnap délutánonkint félárú gyermek előadásokat rendez. * Apróbb hírek. Az operaház igazgatósága, tekintettel az »Ezred leánya« tegnapelőtti kedvező fogadtatására, ma ismétli a dalművet s a »Gyöngyhalászok«-at vasárnapra tette át. — Az aradi zenekedvelők egylete nov. 22-én Cecilia napján, hangversenyt rendez. — Miskolcon tart most előadásokat Szakál Antal recitátor. Kisfaludy-Társaság. (Októberi ülés, 31-dikén.) (II.) Állva várakozó hölgyek sűrű csoportján kellett keresztül törniök magukat a társaság elnökének s vagy nyolc tagjának, hogy öt órakor ülő helyeikre juthassanak. Mindeniknek nem is jutott hely, oly nagy volt a hallgatók száma, kivált a szép nemből. A levegő hőfoka egyre emelkedett s az ülés vége felé már majdnem tűrhetetlenné vált. Ez aztán az igazi meleg részvét. Gyulai Pál megnyitván az ülést, Beöthy Zsolt adta elő titkári jelentéseit. Az első szomorúan hangzott: Ring Mihály tanár, kit egykor Toldy Ferenc ajánlatára azért választottak meg levelező tagnak, mert Vörösmarty műveit jól fordító német nyelvre, Budán október elején elhúnyt hosszas betegeskedés után. Részvéttel hallgatták e jelentést s Sturm Albert bev. tagot kérik fel, hogy tartson fölötte emlékbeszédet. Arról, hogy e társaság működésében Ring Mihály valaha részt vett volna, az emlékbeszédnek nem lesz mondanivalója. Báró Jósika Samu, kit a társaság alapítói közé iktatott, azert Jósika Miklós egykori elnök arcképét a Kisfaludy-terem számára saját költségén lefestett, melegen írt válaszban köszönte meg, hogy családjuk jeles tagjának arcképe méltó helyen fog függni, s egyszersmind még kétszáz forintot küldött, hogy a társaságnak így is alapítója legyen. Köszönetet nyilvánítottak értté. A titkár jelente meg, hogy a társaság négy pályázatának határideje járt le tegnap este, meddig a humoros vagy szatirikus regénypályázatra három versenymű, a novellára huszonhárom, a mértékes magyar vers történetére egy érkezett, a Petőfi életrajzi vázlatra pedig eddigelé egy sem. (A későbbi zárt ülésen jelölték ki a bírálókat: a regényekre Csiky Gergelyt, Pálffy Albertet és Szász Károlyt; a novellákra Ábrányi Emilt, Péterffy Jenőt és Rákosi Jenőt ; a mértékes vers történetére Beöthy Zsoltot, Heinrich Gusztávot és Thewrewk Emilt; a Petőfiféle pályázatra, — ha érkezik ma — Beöthy Zsoltot, Gyulai Pált és Vadnai Károlyt.) A felolvasók közt első Heinrich Gusztáv volt, ki Salamon Ferencnek igen magvasan írt bírálatát mutatta be a Daudet Alfonz utolsó híres regényéről, a »Halhatatlan«-ról. Nálunk eddig e francia íróról csak a magasztalás hangján írogattak. Salamon most ugyancsak elbánik e művével, melynek két címe van:»Halhatatlan« (vagyis akadémikus) és a »Párisi nők.« Magyar bírálója szerint: e regény írásakor Daudet eszménye nem volt egyéb, mint »szenzáció« s három hó alatt százezer példány eladása.« Elismeri Salamon, hogy a mese ügyesen van kidolgozva, Daudet tud erős vonásokkal eleven képeket festeni, de a cselekvénynek nem adja okát, nem festi, hogy mi történik személyeinek lelkében, átalában lélektan helyett élettant kíván adni, de valószínűtlenségekbe esik, mert ahelyett, hogy igazi gyarlóságokat ostorozna, mindent túloz és mindenben igazságtalan. Ha igaz volna, a műt ír akadémikus hőséről, akkor nemcsak e tudós, hanem az egész Franciaország tudatlan volna. S ha e regényt német írta volna, a franciák országszerte elégetnék. A »Halhatatlan« azt mutatja, hogy a franciák az öndicsőités után most önócsárlásba estek. Daudet ezúttal akadémiát s a párisi irodalmi szalonokat kívánta közmegvetésnek tenni ki, de csak külső dolgokra veté a súlyt s az akadémikusban is legjobban gyűlöli az egyenruhát. Csűrt-csavart, három ágú történetében a költői igazságszolgáltatás is fonák, mert például nem az a hitves lakót, ki fián segítendő, meglopja akadémikus férjét, (amit pláne csaknem az anyai áldozatkészség színében tüntet föl,) hanem a tudatlan akadémikus lesz öngyilkossá, miután tudósi tekintélyét lerombolták. Daudet tragédiát csinált a tudós tudatlanságából, ami pedig csak komikusnak lehetne tárgya. Művében sem egység, sem igazság, sem költészet. Száraz hideg lelkűséggel van írva s azt bizonyítja csak, hogy erős erkölcsi érzés nélkül és oly kevéssé lehet jó regényt, mint jó drámát írni. Nagy érdekkel hallgatták, végül pedig meg is éljenezték e kemény kritikát, melynek szigorát teljesen jogosulttá teszi az, hogy mindennek, amit állít, erős ítélettel adja úlját. Következett Ábrányi Emil bíró költeménye: a »kivégzés«. Azt a szokást gúnyolja, hogy előkelő urak úgy járnak a halálítélet kihirdetésére, sőt a kivégzésre is, mint valami izgató premierére. Gazdag urak, kiknek szívéhez nem hat el a nyomor jajkiáltása, a halálra ítélt bűnöst elárasztják a legfinomabb étellel, itallal, szivarral. A költeményt, mely mondhatni: alkalmi mű, megéljenezték. Beöthy Zsolt Burnsnek »Két eb« című remek költeményét olvasta föl Lévay József mesteri fordításában. Úgy hangzik, mintha eredeti mű lenne. Egy nagy úr és egy szegény ember kutyája beszélgetnek a körről, melyben élnek, s mikor az úr kutyája is elmondja az urak életét, melyen nincs mit irigyelni, mind a ketten örülnek, hogy nem emberek. A humor legmagasabb neme ragyog e műből. Szintén Beöthy Zsolt mutatta be egy vendégnek, Kecskeméti Lipótnak értekezését: »Az paradicsom a középkori zsidók költészetében«. Érdekes volt hallani a képeket, melyeket a régi zsidók képzelme alkotott az édenről, s végül a humort, mely e tárgyban nyilvánul, lévén költők, kik inkább a pokol tája felé kacsintgattak, mint ahol vannak a szép asszonyok és csókra termett lányok. Volt zárt ülés is, melyen a pályázati bírálók kijelölésén kívül kiadásra beadott kéziratok, (köztük Radó Antalnak »Goldoni«-ról irt értekezése,), kerültek szőnyegre, s Darnay Kálmánnak Sümedről irt levele, melyben megtekintésre ajánlja Kisfaludy Sándornak eladó könyvtárát (négyezer kötet) s számos becses kéziratát. Beöthy Zsoltot kérték föl, hogy nézze meg. Fővárosi hírek. * A halottak napja ma lesz, de a sírok díszítése már tegnap megkezdődött. Körülbelől két nap az, midőn az élők városa a halottak mezejéhez fordul. Már tegnap is számosan voltak künn, mert az idő igen kedvezett, tavaszi verőfény, tavaszi enyhe jég, de — tegyük hozzá — tavaszi szél is volt, kivált délelőtt. A kerepes úti nagy temető főbejáratával szemben eső tér valósággal koszorúk vására, hol minden percben nagy a forgalom. Folyvást veszik a koszorút s még sem fogy soha. Tegnap is ez volt s ma még inkább ez lesz a legjövedelmezőbb kereset. Az általános kegyelet emeli azzá. S ha a mai nap időjárása folytatása lesz, a mint remélhető, a tegnapinak, Budapest a Kerepes-úti vonal csatornáján oda önti ki fele lakosságát a nagy temetőbe, mely egész nap virágoktól, koszorúkból pompáz, este pedig a mécsfényektől ragyogó. Áldva pihenjenek a halottak! * Zenés misék. Ma, Mindszent napján, délelőtt tiz órakor a szerviták templomában Zsasskovszky b-dúr miséjét adják elő. Betétek lesznek: »Ave verum« Mozarttól és »Exaudi me« Beliczay Gyulától, énekli Hartmanné asszony. A mise magánrészeit Lőder Eliz és Hanisch Stefánia kisasszonyok és Schmitt Gusztáv éneklik. — Az egyetemi templomban ma délelőtt tizenegy órakor lesz ünnepélyes istentisztelet. Itt a Beliczay Gyula f-dúr miséjét adják elő. * Görög ünnepély Budapesten. A görög király jubileumának örömére tegnap Budapesten is volt ünnepély. Az itteni görög konzulátus mondatott ünnepélyes »Te Deum«-ot a görög templomban, délelőtt fél tizenegykor. Gogos Gergely archimandrita celebrált s a budapesti görög kolónia sok tekintélyes tagja volt jelen, köztök Haris Pál konzul díszben és néhányan görög rendjelekkel. * Biztató szó. A képviselőház regálóügyi bizottságában Tisza Kálmán kormányelnök tegnap fontos nyilatkozatot tett, melyről az érdekelt sok ezer birtokos örömmel fog értesülni. Szóba került, adhat-e a kormány némi tájékozást a kibocsátandó regále-kötvények árfolyamáról ? Tisza Kálmán kormányelnök erre kijelente, hogy ha valami rendkívüli esemény nem jő közbe, az árfolyam semmiesetre sem lesz 90 százaléknál alacsonyabb, inkább valamivel magasabb. A megváltásról szóló javaslatot aztán végig letárgyalták. * Kaszinó felavatás. A tisztviselők telepén a házépítők egylete csinos kaszinó helyiséget építtetett, melyben többféle szórakozási eszköz, hirlap, billiárd sat. található föl. A kaszinót az alapítók november 10-én (szombaton) este fél 8 órakor ünnepélyesen fölavatják s ez alkalommal társas vacsorát s tánccal egybekötött családi estélyt rendeznek. Az estély háziasszonyi tisztét Rózsa Péterné és Obadich Jánosné úrnők vállalták be. * Az orsz. iparegylet igazgatósága tegnap gróf Zichy Jenő elnöklete alatt ülést tartott, melyen kegyeletesen emlékeztek báró Kemény Gábor egykori kereskedelmi s későbbi közlekedési miniszterről. Az elnök jelenté be melegen méltató szavakkal a halálesetet, mire a gyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki fájdalmas részvétét s elhatározta, hogy az elhúnyt érdemeit tüzetesen fogja méltatni az évi jelentésben is. E határozat indokolása megemlékezik arról, hogy báró Kemény Gábor sokat tett a hazai ipar fejlesztéséért s hogy az újabb ipari mozgalmak föllendülése az ő kereskedelmi miniszterségével van kapcsolatban. Ezenkívül az ülésnek még két tárgya volt. Elfogadták ama bizottsági előterjesztést, mely az egylet pénzügyi függetlenítését célozza, s a szegedi iparosszövetség átiratára azt válaszolták, hogy az egylet kész támogatni a szövetséget, de ajánlja, hogy várjanak addig, míg a hadügyminiszter határzatát megtudják, illetőleg míg a pályázatot kiírják. * Személyi hírek. A király ő felsége Bécsből tegnap reggel fél nyolckor a kőbányai 2220