Fővárosi Lapok 1888. december (332-360. szám)
1888-12-01 / 332. szám
meleghangú kis előszót. Az illusztrált, ajánlatos könyv bolti ára kemény kötésben egy frt. * Shakespeare-esték Miskolcon. A miskolci színtársulat rövid idő alatt a harmadik Shakespeareestét rendezte. Ez alkalommal »III. Rikhárd« került színre, a címszerepben Rakodczay Pállal, kit a közönség az est folyamán tizennégyszer hivott ki. Mellette Boross Endre, Veszprémi, Pappné, V. Ágh Ilon említhetők. A napokban Karczag Vilmos »Hitves«-e adatott tetszés mellett. A társulat közelebb Goethe »Faust«-ját s a »Kisvárosi hírességek«-et adja elő. * A Szt. István-társulat legutóbbi választmányi ülésén, melyen Steiner Fülöp pápai praelatus elnökölt, jelenték, hogy a tudományos és irodalmi szakosztály kiadásra ajánlja Haller József művét »Történelmi hazugságok« címen. A választmány a legújabb német kiadás fordítását óhajtaná és megtoldatni kívánja a hazai történelem hibás adatainak helyreigazításával. E köny lesz az 1890-re szóló tagsági illetmény. * Uj zenemű: Konti József a »Kisvárosi hírességek« című bohózat öt dalát zongorára és énekhangra átírva adta ki. Az öt dal: a »Hony suit« couplet, dal a »szép rablógyilkosról.« »A mikor kimondtam« románc, »A szerelem ereje« keringő és a »Szeretni« kettős. — A Pálmai Ilka asszonynak ajánlott zenefüzet Nádor Kálmán zenemű kereskedésében jelent meg s ára másfél forint. * Apróbb hirek. A filharmonikusok dec. 12-iki hangversenyük műsoráról levették Bach »Nagy misé«-jét, mely márc. 27-dikére marad s helyette Wagner »Faust-nyitány«át és Dvorak 3 ik szimfóniáját mutatják be. — Wilt Mária aszszony készséggel megígérte, hogy az Erkel-jubileum díszelőadásában részt vesz, elénekelve a »Hunyadi László«-ban Erzsébetet; ez lesz itt utolsó éneklése. — Az aradi színház történetének (1790—1890) megírásával foglalkozik dr. Váli Béla; most az adatokat szerzi össze. — Pozsonyban tegnap Papier Róza asszony és Pállik Béla festő közreműködésével szinre került »A troubadour.« M Képviselőház. (November 30-diki ülés.) (M.) Az elnök jelenté, hogy a király ő felsége különös köszönettel vette tudomásul a Ház részvétnyilatkozatát Miksa bajor kir. herceg elhúnyta alkalmával. Hegedűs Sándor, mint a pénzügyi bizottság előadója, előterjeszté a Magyar- és Horvátország közti pénzügyi egyezmény érvényének újabb meghosszabbításáról szóló jelentést. A ülés többi részét az adóeltitkolás fölötti vita foglalta el. Először Horváth Gyula beszélt verve-vel és oly módon, hogy szavai közt a gr. Andrássy Gyula erkölcsbirói képe mentül fiatalabbnak tűnjék föl. Elmondá, hogy a regale-törvényjavaslatba, melynek fő célja kárpótlást adni a jogért, melyet az állam vesz birtokába, büntető intézkedést lehet ugyan bevenni, de ily intézkedés magával a javaslattal természetes összefüggésben nincs. Nem lehet azonban fölvenni visszaható erővel bíró intézkedést oly dolgokra, melyekben érvényben levő törvények intézkednek, mert fenállott törvények érvényét meg akarni változtatni nem a jövőre, hanem a múltra nézve, ez nem egyéb forradalmi lépésnél. A szóló szerint: túlozzák az adóeltitkolás nagymérvűségét is. Nem szabad például megbélyegezni a városokat, melyeknél az adót mindig az előző év jövedelmének alapján vetették ki, s ha jövedelmük emelkedett, azt célszerű intézkedéseiknek köszönhették. Európa legrendezettebb államaiban, Angliában, Francia és Olaszországban nagyobb mértékben fordul elő az adó eltitkolása. Nem helyes általában, hogy a parlament bírói széket üljön a nemzet kötelességérzete fölött. Vannak, kik fiatal korukban, már pályájuk kezdetén használhatnak olyan hangot, mint másoknak csak egy hosszú, munkás élet végén szoktak megengedni. De a nemzet hibáit az ilyen se nagyítsa és színezze úgy, hogy ezáltal az ország a külföld előtt gyűlöletessé válhasson. (Helyeslés jobbról.) A kormányelnök ama szava is, hogy az ország lakossága átalában lazán teljesíti kötelességeit, messzire fog hangozni s arra hazánk bel- és külellenségei sok ideig fognak hivatkozni, ami senkinek sem lesz kellemetlenebb, mint magának a kormányelnöknek. Szólt Horváth Gyula ama híresztelés ellen is, mintha Erdélyt az adóeltitkolás súlyosan terhelné, holott adatok bizonyítják, hogy nem úgy van. Végül figyelmeztető a fiatal Andrássy grófot, hogy habár koránál fogva természetes, ha a jövő felé fordul, de számolnia kell a múlttal is, s nem volna szabad csak úgy mellékesen elitélnie az ország intézményeit, s a korrupció gyökerét a választási intézményekben keresni, holott ezek nagy embereket teremtettek, kik közt a fiatal gróf édes atyja méltán foglal helyet,sat.(Helyeslés jobbról.) Miklós Gyula higgadtan szólt az elleninditvány mellett, mely — mint mondá — nem egyéb, mint a rossz szándék ostorozása. Kiemelte az erkölcspolitikai szempont szükségét s vitatta, hogy a mit akarnak nem ellenkezik az igazsággal. Fejtegette azt is, hogy a városok nem eshetnek egy kategóriába az egyes adóeltagadókkal, mert a mi hiba amazoknál történt az, a pénzügyi közegek hibája. A beszédet élénk figyelemmel hallgatták. Beöthy Ákos a szakasz mellett igen eszes beszédet mondott. Rokonszenvvel van — úgymond — az indítványozó szándéka s egésséges erkölcsi érzéke iránt, de nézeteihez nem csatlakozhatik, mert a jog egyebet kíván: a kisajátított jogok kellő kárpótlását, továbbá azt, hogy ahol a kincstár és jogtulajdonos közt vitás kérdés támad, ebben független bíróság ítéljen. (Helyeslés.) Ez alapon tüzetesen fejtegette a szónok a szakasz következetes voltát, kijelentve, hogy az állam nem húzhat illetéktelen hasznot mások rovására, és hogy a mit az ellenindítvány kíván, az a büntetőjog fogalmaiba ütköznék. Melegen beszélt Beöthy Ákos a régi földbirtokos osztályról is, mely ha anyagi romlásnak indult, ennek egyik oka az, hogy a haza érdekét a maga kiváltságai fölé helyezte. (Úgy van! balfelől) Nemzeti hiba — mondá a szónok, — hogy nem tudunk jól gazdálkodni, de hogyan tudnánk, mikor a kormány sem ad rá jó példát. (Igaz, balfelől.) Amit az ellenindítvány kíván, azt ez után nem lehet elérni, mert a visszaható megtorlás csak keserűséget csinál. A nemzeti újjászületést a politika és kormányrendszer megváltoztatásán kell kezdeni. (Helyeslés balfelől.) Erre tűzte ki a zászlót ifj. gr. Andrássy Gyula, majd mennek utána! Asbóth János az indítvány mellett beszélt, kárhoztatva azokat, kik méltóságosan tagadtak, midőn adót kellett fizetniük s őszintén vallanak, midőn most nekik fizetnek kárpótlást. Bokros Elek módosítást adott be, mely szerint a második kikezdés rendelkezése ne csak egy, hanem több szakaszra terjedjen ki. Helfy Ignác az adóeltagadásról szólván, hazafias kötelességének tarta a létező baj forrására mutatni : a kormányra. (Helyeslés a szélső balon.) Gróf Apponyi Albert a szakasz mellett beszélt s kijelenté, hogy szívesen csatlakozik az erélyes harchoz, melyet az állam iránti kötelességérzetnek lassúsága ellen akarnak indítani, de célt érni csak úgy lehet, ha az állam minden közegének tevékenységében meg lesz óva az erkölcsi alap. De mikor maga a Ház is fentartja a mai botrányos igazoló eljárást, mely mindenre szemet húny, mikor egy gazdag püspökségben nyolcvanezer forint adóhátralék marad oly helyen, hol ennek a pártérdekkel való összefüggése nagyon szembetűnő; mikor hónapok óta nem cáfolják meg a vádat, hogy magyar nemességet adtak kortescélra szolgáló pénzért; mikor az árvapénzek kezelésében minduntalan botrány üti föl fejét, akkor előbb az állami közegek tevékenységét kell fölemelni ama erkölcsi színvonalra, melyen állva sikeresen lehet majd kívánni a haza polgáraitól, hogy teljesítsék pontosan kötelességeiket. (Zajos tetszés a baloldalon.) Beszéde végén a szónok módosítványt nyújta be az ellen, hogy akinek alkalmazottja tette a hamis bevallást, az csak enyhébb bírságot kapjon, mert — úgymond — mindenki felelős az alkalmazottjainak tettéért. Polonyi Géza is adott be módosítást az iránt, hogy az esetleg megbüntetendő jogosult fél viszkeresettel élhessen jogelődje ellen, ha ennek hamis bevallása miatt sújtják büntetéssel. A beszédben, melylyel e módositvány beadását kisérte, legtöbb hatást tett az, hogy ha gróf Andrássy Manó kettős adót óhajtana rovatni a két nyelvű kereskedői cégekre, akkor még inkább kellene ily adóval terhelni ama nagy hitbizományok, uradalmak tulajdonosai a kik a hazából roppant jövedelmet húznak s a hazán kívül élnek. Gr. Haller Jenőnek is volt módosítványa, mely kiterültetni kívánta azt, hogy az adójukat eltagadók nyolcszoros vagy négyszeres birsággal sujtassanak. Gr. Tisza Lajos, ki a 21-es bizottság elnöke volt, röviden kijelenté, hogy a politikai szükség, kényszer bírja a szakasz elfogadására. Gróf Andrássy Gyulának joga lett volna még felszólni s inditványát védeni, de e jogával nem élt. A rögtönzet lejtői ma még imponálnak neki. Lang Lajos előadó többi közt magyarázta a fiatal Andrássynak, hogy a társadalom ítélhet s ítéljen is] erkölcsi szempont szerint, míg az állam legfőbb szempontja mindenkivel szemben a jog. Midőn az adóeltagadásról, mint »nemzeti betegség«-ről szólt az előadó, valaki közbe kiáltott: »Nem áll!« Ez a valaki Hováth Gyula volt, aki felszólalt, hogy az előadó tartozik a bizottság többségének nézeteit tolmácsolni. Láng Lajos elismerte ezt, megjegyezve, hogy de ezenkívül az előadó a maga véleményét is kifejezheti. Végül Tisza Kálmán beszélt, elmondva, hogy adóeltitkolás minden államban fordul elő, nem is tüntette föl azt speciális magyar hiba gyanánt, de mint olyat, mely ellen küzdeni kell. (Helyeslés.) Javulás e tekintetben is mutatkozik az országban, a közfelfogásban. Az ifjú Andrássy indítványára azt jegyzi meg többi közt a kormányelnök, hogy sem az erkölcsi, sem a pénzügyi szempontnak nem felel meg, mert ha csak az egyeseket kívánja sújtani, a városokat pedig nem, akkor a jogegyenlőséget mellőzi, míg a pénzügyi eredmény néhány százezer forintra zsugorodik össze, ellenben annyi sok milliót az indítvány elszalasztani hagy. (Igaz, jobbról.) Az indítványozó ekkér maga húzta ki indítványa alól a szilárd alapot. (Tetszés jobb felől.) Beöthy Ákos beszédében a kormányelnök azt cáfolta csupán, hogy a művelet kisajátítás volna magánjogi alapon. Ez az állítás nem fogadható el. Az államnak joga lett volna a regalejog megváltása nélkül is italmérési adót vetni ki s ha e jogával él, a kincstárnak szerez három-négy millió tiszta jövedelmet s a regalet folyvást értékteleníti vele. (Igaz.) A kormány azonban úgy vélte, hogy nem volna helyes e joggal élni. (Helyeslés.) Gróf Apponyi módosítványát — a kormányelnök szerint — azért nem lehet elfogadni, mert nem csak nagyurak, hanem a városok mind alkalmazottjaik által tették a bevallást, s így a módosítvány a városokat sújtaná. Ami a gróf vádjait illeti, ha mind ama részről, melyet elmondott, meg van győződve, akkor nem azt kellett volna mondania: tanítsuk a kormányt, hanem azt, hogy indokolt bizalmatlansági szavazattal lökjük ki azt a kormányt! Ez lett volna a parlamenti helyes eljárás. (Tetszés a jobboldalon.) A kormányelnök tiltakozást emelt a vádak ellen, mert ha estek is az igazolási eljárásban hibák, azoknak nagyobb száma nem a többség érdekében történt, és sokkal kevesebb volt a hibás, mint a helyes eljárás. Az általánosítás tehát nem igazságos. (Helyeslés jobbról.) Az árvavagyonnál sok visszaélés történt, de nem e kormány alatt, sőt azokat az újabban behozott jobb eljárás deríte ki. (Igaz, jobbról.) A hivatalnoki karról is úgy szólt gr. Apponyi, hogy szinte mindenkinek a zsebébe kellett nyúlnia: vájjon nem vesz-e el belőle valami? Pedig a tény az, hogy ahol annyi ezer ember működik, ott mindenütt a világon fordul elő hiba, de a kormány minden kiderített esetben teljes szigorral jár el. Ami vád a kormányelnök személyét illeti, arra nem válaszol, de az ország összes hivatalnokai ellen mondott rossz véleményt kötelessége visszautasítani. (Helyeslés jobbról.) Mérsékelt ellenzékiek név szerinti szavazást kértek az ifj. gróf Andrássy indítványára. Tudni óhajtják, hogy kik vannak a mellett a kormánypárt köréből. De ez a szavazás csak ma lesz, mert míg a többség tegnap azt sürgette: »Ma«, húszan egy évén az elhalasztást kérték, amihez joguk volt. 2440 Fővárosi hírek. * Erkel Ferenc jubileuma. Erkel Ferenc 50 éves művészi jubileumát december hó 16. és 17- dik napjain okvetlenül megtartják, minthogy az ősz mester egéssége teljesen helyre állt. A végleges programmpontokat közelebb állapítják meg. Annyit azonban már elhatároztak, hogy a főünnepély december 16-án délelőtt lesz a redoute nagytermében. Erre küldöttség hívja meg az ősz zeneköltőt, kit beszéddel üdvözölnek s nagy arany babérkoszorút nyújtanak át neki. Ezután a vidéki küldöttségek vonulnak fel s nyújtják át ajándékaikat. Este az operaházban »Hunyady László« kerül szinte a mester vezénylete alatt s Wilt Mária asszony és Bianchi Bianka kisasszony közreműködésével. Másnap lesz a diszebéd a redoute nagytermében. A budapesti hangszergyárosok szintén értekezletet tartottak Erkel Ferenc jubileuma ügyében s az elnöklő Schunda W. J. indítványára abban állapodtak meg, hogy értékes ezüst emléket, a zene istennőjét ábrázoló allegorikus alakot készíttetnek, melyet december 16-án Schunda vezetése alatt egy küldöttség fog a mesternek átnyújtani. A filharmonikusok egyletének választmánya szintén értekezletet tartott e tárgyban s elhatározta, hogy az ősz mesternek, mint a filharmóniai hangversenyek megalapítójának ezüst babérkoszorút nyújt át a jubileum napján. * Miniszteri látogatás: Gr. Csáky Albin közoktatásügyi miniszter Berzeviczy Albert államtitkár és Klamarik János osztálytanácsos kíséretében meglátogatta a kegyes tanítórendiek főgimnáziumát is. Az intézet előcsarnokában dr. Lutter Nándor budapesti tankerületi főigazgató és Lévay Imre gimnáziumi igazgató fogadták, a feljáratnál pedig Kalmár Endre kir. tanácsos, a magyar kegyestanítórendiek tartományfőnöke. Kalauzolásuk mellett a miniszter legelőször is a gimnázium nagy termét tekintette meg. A terem a Kalmár Endre tartományfőnök névünnepének előestéjére és aznap rendezett hangverseny alkalmából egészen fel volt díszítve; a miniszter megtudva ennek okát, a jelen volt tartományfőnököt szívélyesen üdvözölte. Ezután az egyes osztályok, szertárak és a konviktus megtekintése következett s a miniszter megelégedését nyilvánitá a tapasztaltak fölött. * Kitüntetés. A király ő felsége Daruváry Alajost, a királyi kúria másodelnökét, valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki. A hivatalos lap már legközelebbi számában közölni fogja e kitüntetést.