Fővárosi Lapok 1889. szeptember (239-268. szám)
1889-09-05 / 243. szám
működését. — Karintiában bányákban, gyártelepeken sok dinamitlopás történik s ez, kapcsolatban a strike-mozgalmakkal, nyugtalanságot okoz. — Gróf Huyn János táborszernagy temetése Gmundenben nagy katonai gyászpompával ment véghez s jelen voltak Salvator Károly és János főhercegek is. A bécsi községtanácsban ismét antisemita hecc volt, mely onnan eredt, hogy elhíresztelték, mikép a központi temetőben egy kereszt kidöntve találtatott, a mit azonban a vizsgáló bizottság teljesen alaptalan híresztelésnek talált; az antisemiták boszankodtak a felsülésen s a vizsgáló bizottságot támadták meg, de ez sem maradt adós és végül kölcsönösen megtagadták egymástól azt, hogy igazi keresztények. — Friesachban, Karintiában, Schubert Antal járásbiró gyötrelméé fejfájás miatt agyonlőtte magát. Külföld. *** Orientalisták a svéd királynál. A drottingholmi kastélyban fényes estély volt a stockholmi orientalista kongresszus tiszteletére. Oszkár király felköszönte a megjelent tudósokat, a kongresszust a kelet és nyugat egyesülésének nevezve. Makszim libán persa követ a királyt éltette. A kastélytól a városig vezető út ki volt világítva. Egész raja a gőzösöknek kísérte a hazatérőket. *** Daudet új darabja. Parisból írják, hogy a múlt héten olvasta fel Daudet Alfonz a Gymnaseszínház színészei előtt »La lutte pour la vie« (»Küzdelem a létért«) című darabját, mely drámai folytatása a »Halhatatlan« című műnek. Azt mondják, hogy a színészek el voltak ragadtatva a darab által, sírtak és nevettek s szerepeiket azonnal be akarták tanulni. A darabban Paul Astier, a kézzel-lábbal dolgozó tudós férje Padovani hercegnőnek s a pár a lehető legboldogtalanabb. Az előzmények más fejleményt kizártak. *** Pasteur szülővárosa, Arbois városa nemrég ritka jelét adta a saját fia iránti elégedetlenségnek. A községi tanács ugyanis 12 szavazattal 4 ellenében elhatározta, hogy a Pasteur-utat átkereszteli a vasúti útra.« Természetes, hogy e méltatlan eljárás Franciaországban nagy csodálkozást keltett. A tett okát abban keresik, hogy a községnek nem tetszett Pasteur jámborsága. Ő ugyanis egy iskolai vizsgálaton elragadtatással beszélt az istenbe vetett bizalomról. Ezt a község urai a híres doktornak nem tudták megbocsátani s megfosztották a Pasteurutat dicsőséges nevétől. *** Budai szerelmes pár francia novellában. A francia beszélyirók szeretik rikató történeteiket magyar földre áthelyezni s mert a legkevesebbnek van sejtelme hazánkról, a legfurcsább dolgok sülnek ki, így most egy párisi lap »Két magyar fecske« siralmas történetét beszéli el. A történet színhelye Buda, »Magyarország régi fővárosa,« mely franciánk szerint »dombon fekszik s alatta a Duna folyik.« Egy a »fellegvárhoz« vezető szűk utcában lakik egy özvegy asszony fia, kit »Petőfi iránti lelkesedésből« Sándornak kereszteltek. Ez a Sándor gőzhajózási hivatalnok és szerelmese egy dunaparti magas ház legfelső emeletén lakó árvának, »Leánynak« (a mi világos elferdítése a »leány« szónak, de franciánk szerint igen kedvelt magyar nőnév.) Leány igen tisztességes leány, ki esténként nyilvános helyeken hegedül és úgy keresi kenyerét. A szerelmesek nem egyesülhettek szegénységük miatt s a tavaszszal, mikor »egész Buda« csak a világkiállításról beszélt, Leány elszerződött Párisba női hegedűsnek a »pozsonyi nők bandájába.« A francia fővárosban annyit remélt kereshetni, hogy abból majd telik a házasságra. Sándor nagyon elbusulta magát a válás fölött és »magyar szokás szerint« kilenc napig a kedvese ablaka előtt fészkelő fecskék közé tette jegygyűrűjét, hogy »Leány még jobban szeresse.« Leány egy fecskére vonja a gyűrűt s a fecskét magával viszi Párisba, ha baja lenne, »majd haza küldi hiradóul.« Leány Párisban napról-napra fogy, eleped Sándor utáni vágyódásában s bánatát hegedűjén sírja el. Végre beteg lett. Mikor már előit fogyni érezte, elbocsátá a fecskét. Köny gördült végig a »magyar fecske« arcán, midőn madarát elbocsátá. A siralmas történetet franciánk így végzi: »Elért-e a fecske a Dunához? Eljutott-e a kedves dunaparti házához? Nem tudom.« *** Zsidó lordmayor. London leendő polgármestere, Sir Henry Isaacs, már harmadika lesz azoknak, kik zsidó létükre ez előkelő tisztség betöltésére hivattak. Az előbbi zsidó vallású lordmayorok voltak: Sir David Salomons és Sir Benjamin Phillips. *** »Monte Christo.« Az ismeretes florenzi milliomos és műbarát, Carlo Giumoni megvette az id. Dumas tolla által híressé vált Monte Christoszigetet, hogy abból néhány millió befektetésével kellemes pihenőhelyet készíttessen magának. Az egész szigetet átvarázsolják egy mosolygó tündérkertté, melynek legszebb helyén pompás kastély fogemelkedni, a tenger partjáról pedig villa-szerű, három szobából álló kedves remetelak fog a tengerben visszatükröződni. Az egész terv egy ismeretes művésztől ered, kit a kivitellel meg is bíztak. A művészek és kézművesek egész serege, valamint 500 munkás fogják a szigetet 3 év alatt földi paradicsommá tenni. A közlekedést a szigetre a már megrendelt »Mercedes« hajó fogja lehetővé tenni. *** A nyugat nagy piaca. Ezt a nevet akarják adni a tervezett állandó párisi tárlatnak, mely a fenmaradó kiállítási épületekben az ipari találmányok és minták bemutatója volna évről-évre. A mintául vett nisni-novgorodi vásáron 500 millió frank erejéig kötnek üzleteket, a lipcsei vásáron 300 millió frankig, s a tervezett párisi nagy piac eszméje élénk viszhangra talál Franciaországban. * Sötét emlékű férfi halt meg e napokban elfeledten, számkivetetten: Lerdo de Tejada, a mexikói köztársaság volt külügyminisztere, kinek legtöbb része volt a szerencsétlen Miksa császár halálra itéltetésében. Mikor Queretarot bevették, Juarez elnök St.Luisban ütötte fel székhelyét, háromtagú minisztériumával. Lerdo de Tejaga volt a külügyminiszter, Juarez legbensőbb embere, aki rendkívüli befolyást gyakorolt az elnökre. Lerdo de Tejada játszotta a végzet szerepét Miksa császár perében. Mint mondják, ő volt az, aki kivitte, hogy a szerencsétlen császár fölött haditörvényszék ítéljen, merő formalitásból, miután Juarez és külügyminisztere már akkor kimondották a halálos ítéletet. Miután a császár ügyvédeinek minden fáradozása hiábavaló volt, kevéssel a törvényszék ítélete előtt báró Magnus porosz követ az összes európai kormányok nevében kért a császár számára kegyelmet. Épen olyan hiába járt ő, mint az északamerikai unió követe is; a kormány kijelentette, hogy nem tehet semmit az ítélet meghozatala előtt. Június 16-dikán délben kaptak értesítést az ügyvédek, hogy a hadi törvényszék ítéli és este hat órakor agyonlövik a császárt. Haladéktalanul Lerdohoz siettek. Ez szó nélkül átvette tőlük a kegyelmi kérvényt s a szomszédos terembe ment, hol Juarez várakozott a másik két miniszterrel. Háromnegyed óráig tanácskoztak, azután újra megjelent Lerdo s szó nélkül. Írásban nyújtotta át a határozatot, mely kijelenté, hogy »az elnök polgártárs az igazságosság és az ország békéjére való tekintettel nem adhatta meg a kért kegyelmet.« Lerdo még az agyonlőtt császár holttestét sem akarta kiadni a családnak s csak hosszas diplomáciai közbenjárás után adta ki a koporsót. Lerdo később Juarez elnököt le akarta szorítani a hatalomról, de kísérlete nem sikerült. Juarez halála után rövid időre magához ragadta a hatalmat, de csakhamar megbukott s utóda, Porfirio Diaz, számkivetette Mexikóból. Az Egyesült Államok területén halt meg mint száműzött. *** Strike Angolországban. A londoni docktársulatok igazgatói elvetették a hajótulajdonosok követeléseit és megígérték, hogy a lehető megállapodás kérdését fontolóra fogják venni. A strikeoló munkások száma most már 180,000-re rúg. Vezetőjük Burns kijelentette, hogy ha a hajótulajdonosok gőzöseiket Southamptonba küldenék, hogy ott be- és kiraktározzák, maga is oda menne, hogy a strikeot proklamálja. A strikeolók a gyarmatokból 3000 font sterlinget kaptak. A mozgalom terjed már tovább. A liverpooli kikötői munkások közt is kiütött a strike. A gabonát és lisztet szállító hajók nem rakodhatnak ki. 300 strikeoló megakadályozta két hajó kirakodását. A mozgalom hírére New Yorkban és Philadelphiában munkásgyűlések voltak, melyek elhatározták, hogy kifejezik rokonszenvüket a londoni strikeoló munkások iránt és segélyezni fogják őket. *** Lóversenytér üvegfödél alatt. Éjszak- Amerikából ismét egy nagyszerű tervet jelentenek, mely a megvalósuláshoz közeledik. Ugyanis a Newyork mellett elterülő Jerome-parkot, az Egyesült Államok legnagyobb lóversenyterét teljesen be akarják födni üveggel. Az egész területet aztán ellátják elektromos lámpákkal s berendezik fűtőkészülékekkel, így akarják lehetővé tenni, hogy a közönség téli estéken is gyönyörködhessék a lóversenyekben. Amily hihetetlennek látszik is ez a terv az európai közönségnek, megvalósulása mégis már csak idő kérdése, miután az ügy élére a sportkedvelő amerikai milliomos, Mr. P. Morillard, állott, úgy tervezik, hogy e nagy zárt tért más nagyobb célokra is felhasználhatóvá tegyék. Nincs kizárva, hogy a Newyorkban az 1892-ik évre tervezett világkiállításhoz is igénybe veszik majd e monstruozásnak ígérkező épületet. *** A kakas jussa az, hogy kukorékoljon. Ezt vallja egy weseli polgár, kit a szomszédasszonyok feljelentettek a rendőrségnél, mert kakasa kukorékolásával megzavarta az ő éjjeli nyugalmukat. A rendőrség a német büntetőtörvény 350. §. alapján elítélte a polgárt egy márka büntetésre, miért nem akadályozta meg a kakast a kukorékolásban. De az elítélt fellebbezett, csakhogy a másodfokú bíróság, a panaszos szomszédasszonyok kívánsága szerint, megerősíti az ítéletet. Ámde polgárunk sem hagyja a maga és a kakasa jussát. Fellebbezett a harmadik fórumig azzal érvelve, hogy a kakas szükséges házi állat s a kukorékolástól senki sem tilthatja el. Kíváncsian várják az ítéletet. A huzavona alatt a pörös egy márka költségei 80 márkára emelkedtek. Nemcsak mi magyarok vagyunk hát olyan emberek, kik a legkisebb haszontalanságért is makacsul pörösködünk. *** Külföldi hírek. Carvalho, a leégett Operacomique volt igazgatója Párisban új színházat építtet a már a jövő évi idényre megnyitja. — Artet-Padilla aszszony, az egykor híres énekesnő, Párisban énekiskolát nyitott. — Lipót belga király állítólag meg akarja látogatni a védnöksége alatt szervezkedő Kongó-államot. — Ernő schleswig-holsteini herceg, a német császárné testvére a jessnitzi hadgyakorlatnál lebukott lováról, de sérülése nem veszélyes. — Charles Windham angol színész s a londoni Criterionszínház vezetője a télen német nyelven fog Berlinben szerepelni. — Szentpétervárról írják, hogy Mária Pavlovna nagyhercegnő állapota nagyon rosszra fordult, már jóformán nem is remélik megmenthetését. — Dr. Weil Gusztáv német történet-búvár s kiváló orientalista, az »Ezer és egy éj« arab meséinek ismert nevű fordítója, Freiburgban meghalt, élete 82-dik évében. — Leward Fanni, a nem rég elhunyt berlini írónő, 69,000 márkányi vagyont hagyott hátra s akkép intézkedett, hogy a jövedelmet szegény sorsú rokonai, ilyenek nem létében pedig berlini szegény nők kapják. — Monzában a jövő hóban, mikor a német császári pár látogatóba oda érkezik, az olasz királyi család összes tagjai együtt lesznek. — Dr. Krausz Emil osztrák eredetű baritonista, ki több évig a bécsi udvari operának is tagja volt, Hamburgban e napokban meghalt. — Grodno közelében, Oroszországban, a vasúti hid leszakadt kevéssel azután, hogy egy személyvonat áthaladt rajta. — Katholikus bank alapítását tervezik a római kath. párt kitűnőségei s az ügy élén gróf Pecci a pápa unokaöcscse áll; a bank székhelye Londonban lesz. — A cár a »fenség« címmel ruházta fel herceg Leuchtenberg Jenő nejét. — Nehéz állás az Edison titkárának az állása; a híres feltaláló címére naponként vagy ezer levél érkezik Párisba, a legtarkább ajánlatokkal, de Edisonnak van esze s nem törődik az egész levelezéssel, hanem titkárjára bizza, hogy intézze el. — Palermóban a tizenhat éves Liceta Leonarda atyja beleegyezésével, agyon lőtte elcsábítóját, aztán apa és leány együtt jelentkeztek a bíróságnál. . ■ V I ■ * V."' ■ I - 1799 — Nemzeti színház. Évi bér. 173. sz. Havi b. 5. sz- Szeptember 5-én : Csalódások. Vígjáték 4 felvonásban. Irta Kisfaludy Károly. Személyek: Gróf Elemér Mihályfi Báró Kényessi Náday Köröndi Lina Szacsvayné Vilma, társalkodónő Fái Sz. Lomhár, inspektor Vízvári Elek, fia Benedek Lidi, rokona Nagy Ib. Luca kisasszony Szathmáryné Mokány, földesül Szigeti I. Tamás, kertész Újházi Antal, Elemér inasa Sántha Péter, Lina inasa Komlósi Kezdete 7 órakor. Városligeti nyári színház. Szeptember 5-én : A cigány. 100 aranynyal jutalmazott eredeti népszínmű 8 felv. Irta: Szigligeti Ede. Személyek: Várszegi, földesúr Csíki Kurta, agglegény Sziklai Gyuri, öcscse Márton gazda Rebeka, felesége Éva, leányuk Zsiga, cigány Peti gyermek Rózsikei Ferke, hajdú Kisbiró Kondorné Násznagy Balogh Polgár Oláhné Tordai M. Sághi Benedek Cserni B. Fóris Ifj. Sághi Takács L. Szamosi Kezdete fél 7 órakor. Műsor: Péntek: Velencei kalmár. (új betanulással.) Szombat: Clémenceau. Vasárnap: Szigetvári vértanuk. Népszínház. Szeptember 5-én. BLAHA LUJZA assz. föllépte . Az eleven ördög. Víg operette 3 felv. Zenéjét szerző Konti J. Személyek : Soubise herceg Horváth A hercegné Pártényiné Tibulle báró Gyöngyi Hermine, nővére Frank B. Letoriéres vicomte Blaha L. Pomponius Kassai Desperriéres Németh Veronika, nővére M. Csatai Zs. Margót, leánya Pokorni J. Grevin, szabó Újvári Marianne, neje Bácskai J. Kezdete 7 órakor. Műsor: Péntek : Száz szűz . (először.) Budai színkör. Szeptember 5-én: A rab 1 ő b. Operette 3 felv. írták Meilhac és Halévy. Zenéjét szerző : Offenbach Jakab. Személyek: Falsacappa Kiss M. Fiorella, leánya Pajor E. Pietro Andorffi Barbarano Berki Carmagnola Bognár Domino Kiss J. Braganzai herceg Németh Campotasso Antal Antonio Mouri Granadaihgnő Litzenmaier Sz. Gloria Cassis gr. Tollagi Adolf, apród Krecsányiné Brag, hgnő Litzenmaier L. Fragoletto H. Csillag A. Pipo, korcsmáros Végh Pipa, neje Gondáné Pipella, leányuk Mikes I. Kezdete 7 órakor. Műsor: Péntek: Az ingyenélők. Szombat: A titkos csók. Vasárnap : Az ingyenélők. Műsor: Péntek: Cigánybáró,félhelyárakkal. Szombat: Angol. Vasárnap : Ember komédiája . Felelős szerkesztő: Vadnai Károly. RIPOSS ANTAL m. zeneakadémiájában (Kecskeméti utca 14.) az 1889/90-dik tanévre a beiratkozás már folyamatban van. A tanszakok következők : zongora — kezdettől a magas kiművelésig, — zeneelmélet és zeneszerzéstan, magán- és karének. Női osztályok — 2 óránként 8 tanonc — hétfő, szerda, péntek, ifjak : kedd, csütörtök, szombat 5-től 7-ig. A beiratás a délelőtti órákban eszközöltetik. (1989)