Fővárosi Lapok 1889. szeptember (239-268. szám)

1889-09-05 / 243. szám

működését. — Karintiában bányákban, gyártelepeken sok dinamitlopás történik s ez, kapcsolatban a strike-moz­­galmakkal, nyugtalanságot okoz. — Gróf Huyn János tá­borszernagy temetése G­mundenben nagy katonai gyász­pompával ment véghez s jelen voltak Salvator Károly és János főhercegek is.­­ A bécsi községtanácsban ismét antisemita hecc volt, mely onnan eredt, hogy elhíresztel­ték, mikép a központi temetőben egy kereszt kidöntve találtatott, a mit azonban a vizsgáló bizottság teljesen alaptalan híresztelésnek talált; az antisemiták boszan­­kodtak a felsülésen s a vizsgáló bizottságot támadták meg, de ez sem maradt adós és végül kölcsönösen meg­tagadták egymástól azt, hogy igazi keresztények. — Friesachban, Karintiában, Schubert Antal járásbiró gyöt­relméé fejfájás miatt agyonlőtte magát. Külföld. *** Orientalisták a svéd királynál. A drot­­tingholmi kastélyban fényes estély volt a stockholmi orientalista kongresszus tiszteletére. Oszkár király felköszönte a megjelent tudósokat, a kongresszust a kelet és nyugat egyesülésének nevezve. Makszim libán persa követ a királyt éltette. A kastélytól a városig vezető út ki volt világítva. Egész raja a gő­zösöknek kísérte a hazatérőket. *** Daudet új darabja. Parisból írják, hogy a múlt héten olvasta fel Daudet Alfonz a Gymnase­­színház színészei előtt »La lutte pour la vie« (»Küz­delem a létért«) című darabját, mely drámai folyta­tása a »Halhatatlan« című műnek. Azt mondják, hogy a színészek el voltak ragadtatva a darab által, sírtak és nevettek s szerepeiket azonnal be akarták tanulni. A darabban Paul Astier, a kézzel-lábbal dolgozó tudós férje Padovani hercegnőnek s a pár a lehető legboldogtalanabb. Az előzmények más fejleményt kizártak. *** Pasteur szülővárosa, Arbois városa nemrég ritka jelét adta a saját fia iránti elégedet­lenségnek. A községi tanács ugyanis 12 szavazattal 4 ellenében elhatározta, hogy a Pasteur-utat átke­reszteli a vasúti­ útra.« Természetes, hogy e méltatlan eljárás Franciaországban nagy csodálkozást keltett. A tett okát abban keresik, hogy a községnek nem tetszett Pasteur jámborsága. Ő ugyanis egy iskolai vizsgálaton elragadtatással beszélt az istenbe vetett bizalomról. Ezt a község urai a híres doktornak nem tudták megbocsátani s megfosztották a Pasteur­­utat dicsőséges nevétől. *** Budai szerelmes pár francia novellá­ban. A francia beszélyirók szeretik rikató történetei­ket magyar földre áthelyezni s mert a legkevesebb­nek van sejtelme hazánkról, a legfurcsább dolgok sülnek ki, így most egy párisi lap »Két magyar fecske« siralmas történetét beszéli el. A történet színhelye Buda, »Magyarország régi fővárosa,« mely franciánk szerint »dombon fekszik s alatta a Duna folyik.« Egy a »fellegvárhoz« vezető szűk utcában lakik egy özvegy asszony fia, kit »Petőfi iránti lelke­sedésből« Sándornak kereszteltek. Ez a Sándor gőz­hajózási hivatalnok és szerelmese egy dunaparti ma­gas ház legfelső emeletén lakó árvának, »Leánynak« (a mi világos elferdítése a »leány« szónak, de fran­ciánk szerint igen kedvelt magyar nőnév.) Leány igen tisztességes leány, ki esténként nyilvános helye­ken hegedül és úgy keresi kenyerét. A szerelmesek nem egyesülhettek szegénységük miatt s a tavaszszal, mikor »egész Buda« csak a világkiállításról beszélt, Leány elszerződött Párisba női hegedűsnek a »po­zsonyi nők bandájába.« A francia fővárosban annyit remélt kereshetni, hogy abból majd telik a házas­ságra. Sándor nagyon elbusulta magát a válás fölött és »magyar szokás szerint« kilenc napig a kedvese ablaka előtt fészkelő fecskék közé tette jegygyűrűjét, hogy »Leány még jobban szeresse.« Leány egy fecs­kére vonja a gyűrűt s a fecskét magával viszi Pá­risba, ha baja lenne, »majd haza küldi hiradóul.« Leány Párisban napról-napra fogy, eleped Sándor utáni vágyódásában s bánatát hegedűjén sírja el. Végre beteg lett. Mikor már előit fogyni érezte, el­­bocsátá a fecskét. Köny gördült végig a »magyar fecske« arcán, midőn madarát elbocsátá. A siralmas történetet franciánk így végzi: »Elért-e a fecske a Dunához? Eljutott-e a kedves dunaparti házához? Nem tudom.« *** Zsidó lordmayor. London leendő polgár­­mestere, Sir Henry Isaacs, már harmadika lesz azoknak, kik zsidó létükre ez előkelő tisztség betölté­sére hivattak. Az előbbi zsidó vallású lordmayorok voltak: Sir David Salomons és Sir Benjamin Phillips. *** »Monte Christo.« Az ismeretes florenzi milliomos és műbarát, Carlo Giumoni megvette az id. Dumas tolla által híressé vált Monte Christo­­szigetet, hogy abból néhány millió befektetésével kellemes pihenő­helyet készíttessen magának. Az egész szigetet átvarázsolják egy mosolygó tündér­kertté, melynek legszebb helyén pompás kastély fog­­emelkedni, a tenger partjáról pedig villa-szerű, há­rom szobából álló kedves remetelak fog a tengerben visszatükröződni. Az egész terv egy ismeretes mű­vésztől ered, kit a kivitellel meg is bíztak. A művészek és kézművesek egész serege, valamint 500 munkás fogják a szigetet 3 év alatt földi paradicsommá tenni. A közlekedést a szigetre a már megrendelt »Merce­des« hajó fogja lehetővé tenni. *** A nyugat nagy piaca. Ezt a nevet akar­ják adni a tervezett állandó párisi tárlatnak, mely a fenmaradó kiállítási épületekben az ipari találmá­nyok és minták bemutatója volna évről-évre. A min­tául vett nisni-novgorodi vásáron 500 millió frank erejéig kötnek üzleteket, a lipcsei vásáron 300 millió frankig, s a tervezett párisi nagy piac eszméje élénk viszhangra talál Franciaországban. *­ Sötét emlékű férfi halt meg e napokban elfeledten, számkivetetten: Lerdo de Tejada, a mexi­kói köztársaság volt külügyminisztere, kinek legtöbb része volt a szerencsétlen Miksa császár halálra itél­­tetésében. Mikor Queretarot bevették, Juarez elnök St.­Luisban ütötte fel székhelyét, háromtagú minisz­tériumával. Lerdo de Tejaga volt a külügyminiszter, Juarez legbensőbb embere, a­ki rendkívüli befolyást gyakorolt az elnökre. Lerdo de Tejada játszotta a végzet szerepét Miksa császár perében. Mint mond­ják, ő volt az, a­ki kivitte, hogy a szerencsétlen csá­szár fölött haditörvényszék ítéljen, merő formalitás­ból, miután Juarez és külügyminisztere már akkor kimondották a halálos ítéletet. Miután a császár ügyvédeinek minden fáradozása hiábavaló volt, kevés­sel a törvényszék ítélete előtt báró Magnus porosz követ az összes európai kormányok nevében kért a császár számára kegyelmet. Épen olyan hiába járt ő, mint az északamerikai unió követe is; a kormány kijelentette, hogy nem tehet semmit az ítélet megho­zatala előtt. Június 16-dikán délben kaptak értesí­tést az ügyvédek, hogy a hadi törvényszék ítéli és este hat órakor agyonlövik a császárt. Haladéktalanul Lerdohoz siettek. Ez szó nélkül átvette tőlük a ke­gyelmi kérvényt s a szomszédos terembe ment, hol Juarez várakozott a másik két miniszterrel. Három­negyed óráig tanácskoztak, azután újra megjelent Lerdo s szó nélkül. Írásban nyújtotta át a határoza­tot, mely kijelenté, hogy »az elnök polgártárs az igazságosság és az ország békéjére való tekintettel nem adhatta meg a kért kegyelmet.« Lerdo még az agyonlőtt császár holttestét sem akarta kiadni a csa­ládnak s csak hosszas diplomáciai közbenjárás után adta ki a koporsót. Lerdo később Juarez elnököt le akarta szorítani a hatalomról, de kísérlete nem sike­rült. Juarez halála után rövid időre magához ragadta a hatalmat, de csakhamar megbukott s utóda, Por­fi­­rio Diaz, számkivetette Mexikóból. Az Egyesült­ Ál­­lamok területén halt meg mint száműzött. *** Strike Angolországban. A londoni dock­­társulatok igazgatói elvetették a hajótulajdonosok követeléseit és megígérték, hogy a lehető megállapo­dás kérdését fontolóra fogják venni. A strikeoló mun­kások száma most már 180,000-re rúg. Vezetőjük Burns kijelentette, hogy ha a hajótulajdonosok gő­zöseiket Southamptonba küldenék, hogy ott be- és kiraktározzák, maga is oda menne, hogy a strikeot proklamálja. A strikeolók a gyarmatokból 3000 font sterlinget kaptak. A mozgalom terjed már tovább. A liverpooli kikötői munkások közt is kiütött a strike. A gabonát és lisztet szállító hajók nem rakodhatnak ki. 300 strikeoló megakadályozta két hajó kirakodását. A mozgalom hírére New­ Yorkban és Philadelphiában munkásgyűlések voltak, melyek elhatározták, hogy kifejezik rokonszenvüket a londoni strikeoló munká­sok iránt és segélyezni fogják őket. *** Lóversenytér üvegfödél alatt. Éjszak- Amerikából ismét egy nagyszerű tervet jelentenek, mely a megvalósuláshoz közeledik. Ugyanis a New­­york mellett elterülő Jerome-parkot, az Egyesült­ Államok legnagyobb lóversenyterét teljesen be akar­ják födni üveggel. Az egész területet aztán ellátják elektromos lámpákkal s berendezik fűtőkészülékek­kel, így akarják lehetővé tenni, hogy a közönség téli estéken is gyönyörködhessék a lóversenyekben. A­mily hihetetlennek látszik is ez a terv az európai közön­ségnek, megvalósulása mégis már csak idő kérdése, miután az ügy élére a sportkedvelő amerikai millio­mos, Mr. P. Morillard, állott, úgy tervezik, hogy e nagy zárt tért más nagyobb célokra is felhasználha­tóvá tegyék. Nincs kizárva, hogy a Newyorkban az 1892-ik évre tervezett világkiállításhoz is igénybe veszik majd e monstruozásnak ígérkező épületet. *** A kakas jussa az, hogy kukorékoljon. Ezt vallja egy weseli polgár, kit a szomszédasszonyok feljelentettek a rendőrségnél, mert kakasa kukoréko­lásával megzavarta az ő éjjeli nyugalmukat. A rend­őrség a német büntető­törvény 350. §. alapján elítélte a polgárt egy márka büntetésre, miért nem akadá­lyozta meg a kakast a kukorékolásban. De az elítélt fellebbezett, csakhogy a másodfokú bíróság, a pana­szos szomszédasszonyok kívánsága szerint, megerő­­síti az ítéletet. Ámde polgárunk sem hagyja a maga és a kakasa jussát. Fellebbezett a harmadik fórumig azzal érvelve, hogy a kakas szükséges házi állat s a kukorékolástól senki sem tilthatja el. Kíváncsian várják az ítéletet. A huzavona alatt a pörös egy márka költségei 80 márkára emelkedtek. Nemcsak mi ma­gyarok vagyunk hát olyan emberek, kik a legkisebb haszontalanságért is makacsul pörösködünk. *** Külföldi hírek. Carvalho, a leégett Opera­­comique volt igazgatója Párisban új színházat építtet a már­ a jövő évi idényre megnyitja. — Artet-Padilla asz­­szony, az egykor híres énekesnő, Párisban ének­iskolát nyitott. — Lipót belga király állítólag­ meg akarja látogatni a védnöksége alatt szervezkedő Kongó-államot. — Ernő sch­leswig-holsteini herceg, a német császárné testvére a jessnitzi hadgyakorlat­nál lebukott lováról, de sérülése nem veszélyes. — Charles Windham angol színész s a londoni Criterion­­színház vezetője a télen német nyelven fog Berlinben szerepelni. — Szentpétervárról írják, hogy Mária Pavlovna nagyhercegnő állapota nagyon rosszra fordult, már jófor­mán nem is remélik megmenthetését. — Dr. Weil Gusztáv német történet-búvár s kiváló orientalista, az »Ezer és egy éj« arab meséinek ismert nevű fordítója, Freiburg­­ban meghalt, élete 82-dik évében. — Leward Fanni, a nem rég elhunyt berlini írónő, 69,000 márkányi vagyont hagyott hátra s akkép intézkedett, hogy a jövedelmet szegény sorsú rokonai, ilyenek nem létében pedig berlini szegény nők kapják. — Monzában a jövő hóban, mikor a német császári pár látogatóba oda érkezik, az olasz királyi család összes tagjai együtt lesznek. — Dr. Krausz Emil osztrák eredetű baritonista, ki több évig a bécsi udvari operának is tagja volt, Hamburgban e napokban meghalt. — Grodno közelében, Oroszországban, a vasúti hid leszakadt kevéssel azután, hogy egy személy­­vonat áthaladt rajta. — Katholikus bank alapítását ter­vezik a római kath. párt kitűnőségei s az ügy élén gróf Pecci a pápa unokaöcscse áll; a bank szék­helye Londonban lesz. — A cár a »fenség« címmel ru­házta fel herceg Leuchtenberg Jenő nejét. — Nehéz állás az Edison titkárának az állása; a híres feltaláló címére naponként vagy ezer levél érkezik Párisba, a legtarkább ajánlatokkal, de Edisonnak van esze s nem­ törődik az egész levelezéssel, hanem titkárjára bizza, hogy intézze el. — Palermóban a tizenhat éves Liceta Leonarda atyja beleegyezésével, agyon lőtte elcsábítóját, aztán apa és leány együtt jelentkeztek a bíróságnál. . ■ V I ■ * V."' ■ I - 1799 — Nemzeti színház. Évi bér­. 173. sz. Havi b. 5. sz- Szeptember 5-én : Csalódások. Vígjáték 4 felvonásban. Irta Kisfaludy Károly. Személyek: Gróf Elemér Mihályfi Báró Kényessi Náday Köröndi Lina Szacsvayné Vilma, társalkodónő Fái Sz. Lomhár, inspektor Vízvári Elek, fia Benedek Lidi, rokona Nagy Ib. Luca kisasszony Szathmáryné Mokány, földesül­ Szigeti I. Tamás, kertész Újházi Antal, Elemér inasa Sántha Péter, Lina inasa Komlósi Kezdete 7 órakor. Városligeti nyári színház. Szeptember 5-én : A cigány. 100 aranynyal jutalmazott ere­deti népszínmű 8 felv. Irta: Szigligeti Ede. Személyek: Várszegi, földesúr Csíki Kurta, agglegény Sziklai Gyuri, öcscse Márton gazda Rebeka, felesége Éva, leányuk Zsiga, cigány Peti­­ gyermek Rózsi­­kei Ferke, hajdú Kisbiró Kondorné Násznagy Balogh Polgár Oláhné Tordai M. Sághi Benedek Cserni B. Fóris Ifj. Sághi Takács L. Szamosi Kezdete fél 7 órakor. Műsor: Péntek: Velencei kalmár. (új betanulással.) Szombat: Clémenceau. Vasárnap: Szigetvári vértanuk. Népszínház. Szeptember 5-én. BLAHA LUJZA assz. föllépte . Az eleven ördög. Víg operette 3 felv. Zenéjét szerző Konti J. Személyek : Soubise herceg Horváth A hercegné Pártényiné Tibulle báró Gyöngyi Hermine, nővére Frank B. Letoriéres vicomte Blaha L. Pomponius Kassai Desperriéres Németh Veronika, nővére M. Csatai Zs. Margót, leánya Pokorni J. Grevin, szabó Újvári Marianne, neje Bácskai J. Kezdete 7 órakor. Műsor: Péntek : Száz szűz . (először.) Budai színkör. Szeptember 5-én: A r­a­b 1 ő b. Operette 3 felv. írták Meilhac és Halévy. Zenéjét szerző : Offenbach Jakab. Személyek: Falsacappa Kiss M. Fiorella, leánya Pajor E. Pietro Andorffi Barbarano Berki Carmagnola Bognár Domino Kiss J. Braganzai herceg Németh Campotasso Antal Antonio Mouri Granadaihgnő Litzenmaier Sz. Gloria Cassis gr. Tollagi Adolf, apród Krecsányiné Brag, hgnő Litzenmaier L. Fragoletto H. Csillag A. Pipo, korcsmáros Végh Pipa, neje Gondáné Pipella, leányuk Mikes I. Kezdete 7 órakor. Műsor: Péntek: Az ingyenélők. Szombat: A titkos csók. Vasárnap : Az ingyenélők. Műsor: Péntek: Cigánybáró,­­fél­hely­­árakkal. Szombat: Angol. Vasárnap : Ember komédiája . Felelős szerkesztő: Vadnai Károly. RIPOSS ANTAL m. zeneakadémiájában (Kecskeméti­ utca 14.) az 1889/90-dik tanévre a beiratkozás már folyamatban van. A tanszakok következők : zongora — kezdettől a magas kimű­velésig, — zeneelmélet és zeneszerzéstan, magán- és kar­ének. Női osztályok — 2 óránként 8 tanonc — hétfő, szerda, péntek­­, ifjak : kedd, csütörtök, szombat 5-től 7-ig. A beiratás a délelőtti órákban eszközöltetik. (1989)

Next