Fővárosi Lapok 1889. november (300-329. szám)

1889-11-03 / 302. szám

dikban ez újításoknak 1815-től kezdődő hatását ku­tatja és végül a franciaországra elkerülhetetlenül szükséges reformokat, a parlamentáris rendszert és az általános szavazatjogot fejtegeti. *** A német budgetwi­st ezúttal három nap alatt véget ért. Bismarck herceg nem jelent meg a birodalmi gyűlés ez ülésein s igy a tárgyalás nem is nyerhetett igazi nagy érdekességet. Az ellenzék ve­zére, Richter, mondott azonban ezúttal is nagy beszé­det, éles támadással a kancellár s a miniszterek ellen, kikelve a hadi költségek folytonos szaporodása és a politikai szabadság elfojtása miatt. A vers vége ter­mészetesen még­sem lehetett más, mint a milliók megszavazása, mert a francia és orosz hadügyi kor­mányok intézkedéseivel szemben a legszebb parla­menti szónoklat sem valami hatásos ellenszer. *** Kétszáz évi szünet után. Az angol kor­mány hivatalos lapja, a »London Gazette« hivatalo­san jelenté, hogy a királynő Sir Henry Lintorn Anakin Simmons tábornokot »Malta szigete ügyében a pápa ő­szentségéhez hivatalos megbízásban kül­dötte.« Malta szigete parlamentje ugyanis azt óhaj­totta, hogy a majdnem kizárólag katholikus lakosságú sziget vallási ügyeit a szentszékkel egyetértve szabá­lyozzák. Lord Salisbury erre Sir Simmons-t nevez­tette ki vatikáni követnek. E tény főkép azért érde­kes, mert Angolország és a szent­szék között 1688 óta semmiféle hivatalos politikai érintkezés nem állott fenn. Az utolsó angol követ lord Castlemaine volt, kit II. Jakab király küldött X. Innocenc pápához. Az 1688-diki angol forradalom azonban véget vetett az Anglia és a szent­szék közti politikai érintkezésnek. A pápa ez időtől fogva csak »római püspök« számba ment Angliában. Felelevenítették a II. Henrik ide­jében hozott szigorú törvényt, mely büntetéssel fenyegetett mindenkit, aki állítani merte, hogy a pápának Angliában valaminő fennhatósági joga van s kik a pápával való politikai érintkezés jogosultságát elösmerték és hangoztatni merészelték. E század húszas éveiben szükségét érezték ugyan, hogy a pápával politikai ügyekben is érintkezésbe lépje­nek, de Canning, ki különösen oly meleg harcosa volt a katholikus emancipációnak, kijelentette, hogy a szentszékkel való diplomáciai érintkezés a fennálló törvények értelmében lehetetlen. Csak 1850-ben állott be változás, a­mikor a lord Pal­merston által a parlament elé terjesztett törvény­­javaslatban, melyet mindkét ház el is fogadott, a koronát meghatalmazták, hogy­­a római állam világi fejével diplomáciai érintkezésbe léphessen. Azóta tizenhat államtitkára volt Angliának, a szentszék és Anglia közt semmiféle politikai érintkezés nem tör­tént. Kétszáz év óta most következett be az első eset, hogy a Vatikánban angol tábornok mint követ jelent meg. *** Külföldi hírek. A Pyraeusban horgonyzó angol hajóraj parancsnoka lakomát adott a parancsnoki hajón Vilmos császár tiszteletére s a császár toastot mondva az angol tengerészetre, megjegyzé, hogy a né­met tengerészet még fiatal, de számít rá, hogy az angol tengernagyok és kapitányok megtanítják a tengerészet mesterségére. — Bismarck herceg a cártól, a berlini látogatás alkalmából, pompás aranyszelencét kapott s orosz lapok megírják, hogy a szelence értéke 24.000 márka. — A walesi herceg és fia megérkeztek Kairóba, hol a pályaházban a khedive fogadta őket. — Londonban lord Dougan megszegvén a házassági ígéretet, melyet Broughton Phyillis kisasszonynak tett, ez beperölte s a bíróság 25.000 forintnyi kártérítés fizetésére kötelezte a lordot. — Liszabonból írják, hogy a portugáli fiatal királyné már a legközelebbi napokban örvendetes ese­ménynek néz eléje s a születendő gyermek keresztszülei az aostai herceg és neje lesznek. — A stanles-bridgei színház csütörtökön leégett, este gyárégést ábrázoló látványosságot adtak benne elő s kétségkívül vigyázat­lanság történt, mert kevéssel utóbb maga az égő szín­ház nyújtott borzalmasan szép látványosságot. — Gar­rison Olivér, az amerikai híres milliomosok és vasutkirá­­lyok egyike, agyonlőtte magát; nyolcvan éves volt , elméje már hosszabb idővel ezelőtt megzavarodott. — Olaszországból 1886 — 8-ban nem kevesebb mint 672,000 ember vándorolt ki s a hivatalos jelentés a rossz termé­seket, nagy adókat és a folytonos gazdasági válsá­got mondja e megdöbbentően nagy arányu kivándorlás okainak. — Milán királyra, ha akarja, állítólag furcsa szerepcsere vár : Belgrádban fölléptették képviselőjelölt­nek ; a választás e hó 11-én lesz, de arról nincs hír, hogy az ex-király hajlandó-e a közönséges, honatyai tisztségre. — Amerikában közelebb 12.000 forintot fizet­tek egy szentbernáthegyi kutyáért. — A versenyfogadá­sokról a brüsszeli legfőbb törvényszék egy pörös eset alkalmából kimondta, hogy az ilyen fogadás nem sze­rencsejáték, mert a verseny eredménye a ló jóságától és a lovas ügyességétől függ. — Bagdadban a kormányzó elfogatta a főrabbit s több tekintélyes zsidó lakost; lord Salisbury utasította a konstantinápolyi angol nagy­követet, lépjen közbe a foglyok érdekében. A egész világ előtt kedvelt a dr. Greensill-féle fogszerek minden­napi használatra, egészséges fogak megtartá­sára. (1218) A­ki ezen szerek használata után fogfájást kap, vagy lehe­lete bűzös leend. Egy üveg szalicil­­savas­ szájvíz 40 kr, egy karton fogszépítő (a legfeketébb fogakat hófehérré változtatja) 40 kr, egy csomag Greensille toppaszta napi hasz­nálatra a fogak épentartására 35 kr. Dr. Green­­sill Róbert tanár Pak­sb­an. Főraktár Budapes­ten Török .Józ­séfnél. Továbbá Dan­is­ovszky István József-tér 2. Neruda Ná­­­do Hatvani­ utcza. Kochmeister Fri­gyes utóda Arany János-utcza. 'S hull­ni tger és Seltz Nádor-utcza. Dezsinyi Frigyes Váczi-körút. Kiss T­ibor Kis-Hid-utcza. Molnár és Mo­ser drogutaták, Koronaherczeg-utcza 9. és Budán Uabakovits G. Fe-utcza, valamint minden jobbrendű fodrász és illatszerésznél. m­a Az ATHENAEUM könyvkiadó­ hivatalában Budapest, Ferencziek­ tere 3. sz. (Athenaeum-épület) 8 általa minden hiteles könyvárusnál kapható . «§1 Beszélyek és Tárczák. írták: Wohl Janka és Stephanie. Uj, olcsó kiadás: 8-ad rétü 310 lap. Ára 1 forint. Wohl Janka és Stephanie régi kedvenczei a ma­gyar olvasó­közönségnek, mely bizonyára örömmel fogja fogadni a két szellemes írónő összegyűjtött apróbb műveit. Az előttünk fekvő kötetet érdekessé teszi tartalmának rendkívüli változatossága, mely nemcsak az egyes dolgozatok formájában és minő­ségében, de szerzők teljesen különböző írói egyéni­ségében rejlik. A kötetben tartalmazott beszélyek többnyire Magyarország társadalmi életéből vannak merítve, könnyed előadásuk, finom jellemfestésük s az egyes alakok közvetlen elevensége által kötik le az olvasó érdekét. A tárczák nagyrészt úti élmények novella­­szerű elbeszélése, s mély kedély, humor, finom gúny s bizonyos pikáns zamai adják meg nekik azok érté­két, mely a művelt olvasót egyedül képes érdekelni. 1­1M M­ULLER J. L. illatszer- és pipereszappan-gyáros Budapest, Koronaherczeg­ utcza 2. sz., ajánlja dúsan felszerelt raktárát mindennemű pipere-czikkek és illatszerekből, úgymint: mimosa, Karu­pa,­­ Amaryllis dorée, Bouquet Elegant, Lin Lys, különösen mint üdítő szer "IBS az illatszereid királynéja ]ERICA az illatszerek királynéja (1 fit 50 kr, 2 frt 50 kr és 5 frt.) Továbbá nagy választékát különféle szappanokban, haj-, ruha- és fog­kef­ék, fürdő- és mosó­szivacsok, különlegességek fésűk és hajtűkben bivalycsont, elefántcsont és teknőczből stb. (1243) 2240 L V..v‘ '■] . Nemzeti szín­ház. 10-ik bérletszünet. November 3-án : Az ember tragédiája. Drámai költemény. Irta Ma­dách Imre. Zenéjét, szerzette Erkel Gyula. Személyek: Rafael Tolnainé Gábor Cs. Alszegi I. Mihály Fái Sz. Lucifer Gyenes Ádám Nagy Imre Éva Jászai M. Föld szelleme Egressy Kimon Nagy Ibolya Catulus Horváth Hippia Hegyed M. Cluvia Székely K. Péter apostol Pintér Heléne Szacsvayné Patriarcha Egressi Tanítvány Horváth Robespierre Kőrösmezei Saint-Just Pálfi Arthur Mihályfi Vén asszony Szathmáryné Lovel Egressi Michel Angelo Szigeti I. Aggastyán Gabányi Kezdete 7 órakor. Műsor: Hétfő: Arany lakodalom. — Bálkirálynő. — Virágfakadás. Keld: Macbeth. Szerda : Idegesek. Csütörtök: Nora. Péntek : Napamasszony. (s­ör.) Szombat : Napamasszony. Vas. : Napamasszony. (leszün.) Magy. kir. operaház Évi bér­. 122. sz. Havi b. 2. sz. November 3-án : A windsori víg nők. Víg opera 3 felv. Zenéjét szer­zette Nicolai. Shakespeare után irta Mosenthal. Személyek: Sir John Palstaff Ney Fluth Takács Reich Szendrői Fenton Broulik Spärlich Dalnoki Cajus, orvos Hegedüs Fluthné Reichné Reich Anna Pincér Kezdete 7 Bianchi B. Fleiszig M. Ábrányiné Zolnai órakor. Műsor-Kedd : Afrikai nő . (Rossini P. k. a. föllépte.) Csütörtök: Ezred leánya. — Babatündér. Szombat: Rajna kincse. Vasárnap : Walkür. Népszínház November 3-án : A molnár és gyermeke. Népies dráma 5 felv. Raupach után átírta Lukácsy Sándor. Kezdete 7 órakor. Műsor: Hétfő: A mhanc. Kedd : Párisi élet; (utoljára.) Szerda : Nebántsvirág ; (utólj.) Ó.ütös­tök: Éjjel az erdőn; (a fővárosi szegény gyermek­­kert- egylet javára.) Péntek : Kertészleány ; (Pál­mai Illa utolsó föllépte.) Szombat: Cigánybáró. Vasárnap : A betyár kendője. Vár­szinház. Nagy­bér­. 13. sz. Havi b. 1. sz. November 3-án : N­ÓRA. Szinmű 3 felv. Irta Ibsen H. Személyek : Helmer Róbert Mihályfi Nóra, neje P. Márkus E. Ervin ) Török M. Bob feeke­i Komlósi I. Emmi­­­mehel Gualik E. Rank, orvos Újházi Orv. Lindenné Helve­y L. Günther Szacsvay Mari, Dajka György­né Helén, szobalány J. Gaál I. Kérszolga Mátrai Kezdete 7 órakor M­ai sor: Csütörtök: A párisi. Péntek : Dinorah. Vasárnap: Medea. Felelős szerkesztő: Vadnai Károly.

Next