Fővárosi Lapok, 1892. augusztus (29. évfolyam, 212-240. szám)

1892-08-13 / 224. szám

részét az iskolában« Albrecht Jánostól s egy »Latin tanitási óra« mintája a 2. osztályból, beszámoló az ügyes tanitási eljárásról dr. Tóth Sándortól. A zilahi ref. kollégium, mely állami segélyben részesül, 100 lapon közli jelentését a lefolyt tanévről. A főgimnáziumi tanulók száma 221, az elemi isko­­laiaké 81 volt. A gimnáziumi ifjúság szorgalma álta­lában kielégítőnek mondható, mert általános felfogás szerint jó arány az, mikor 215 osztályozott tanuló közül 23 »jeles« és 43 »jó« s csak 49 (körülbelül 23°/o) bukik. E számok aránya sokfélekép alakult az egyes osztályoknál; legrosszabb az elsőnél, 43 közül 20 elégtelennel és a hetediknél, melynek »jeles« ta­nulója nincs, »jó« is csak 2 és 15 közül 4 az »elég­telen« osztályzatú; legjobb a hatodik osztálynál, hol a 26 növendék közül 6 »jeles«, 3 »jó« és csak 4 az »elégtelen « A 49 bukott tanuló közül 31 mind a két évharmad végén, 9 pedig egyik harmadban nyert intést, figyelmeztetést az »értesítő«-ben és az igazga­tótól személyesen is, és az év végén a tanulók és szü­lők közül sokan mégis meglepetést színleltek. Az érettségi vizsgálatnál »jelesen” érett lett­­, »jól« 2, »egyszerűen« 8, vissza nem vetettek senkit. Az »éret­tek« közül 7 jogi, 2 bölcsészeti és 1 — 1 gazdasági és hivatalnoki pályára készül. Az értesítő élén olvasható Somogyi Jenő tanár ünnepi beszéde, melyet a koro­názási jubileum napján mondott, továbbá Berényi János igazgató évzáró beszéde. A pályadíjakért ke­vesen léptek sorompóba, mert a Petri Mór tanár ve­zetése alatt működött »Önképzőkör«-ben a tehet­ségesebb növendékeket a rendezett ünnepélyek eléggé foglalkoztatták. A székesfehérvári kereskedelmi akadémia érte­sítőjében Kunos Gyula tanár az új valutánkról érte­kezik. Az intézet most pályafutásának 24-dik évét töltötte be. Felvételre 113 tanuló jelentkezett, mely szám, tekintve, hogy a Dunántúl a lefolyt tanévben két új kereskedelmi szakiskolát nyitottak meg, eléggé bizonyítja az intézet jó nevét. Az elengedett tandíj összege 445 írt; a segélyegylettől 22 tanuló összesen 104 könyvet kapott. A növendékek több tanulmányi látogatást tettek, több gyártelepre, megismerkedve így a cukorkakészítés, kékfestés sat. módjaival. Az intézetben 10 tanár működött, kik közül többen iro­dalmi tevékenységet is fejtettek ki. A rendkívüli tár­gyak közül az éneket 40-en, a zenét 10-en tanulták. Az érettségi vizsgálatnál 1 »jelesen« megfelelt, 5 »jól«, 11 »egyszerűen«, míg 4-et pótvizsgálatra uta­sítottak. Az ifjúsági önképzőkört dr. Balassa József tanár­elnök vezette. Sajnáljuk, hogy e dr. Faludi Miksa igazgató által különben gonddal összeállított értesítőből a tanulók előmenetelére vonatkozó statisz­tikai kimutatások hiányzanak. * A görög pótló tanfolyam. Mint tudva van, a dr. Csengery Jánostól vezetett eme tanfolyam, melyben harmincnyolc tanár vesz részt (állami csak három míg a többi harmincöt felekezeti vagy épp szerzetes­­rendi közép­iskolák tanárai), a Trefort­ utcában levő gyakorló gimnázium nagytermében kapott elhelye­zést. Ott folynak az előadások naponként d. e. 9-től 11-ig. Dr. Pasteiner Gyula azonban, ki újabban haza érkezett, a görög művészetről szóló előadásokat ré­szint a nemzeti múzeumban, részint az egyetemnek e célra berendezett termében tartja. Ez előadások lé­nyegesen hathattak arra a tervre, mely a tanár-hall­gatók körében fölmerült, az t. i. hogy ha e tanfolyam a jövő nyáron is folytatást kap, azt egy Görögország­ban és Rómában teendő úttal kellene összekapcsolni. Bizottságot is küldtek ki, mely e végett a közoktatás­­ügyi miniszternek átnyújtandó emlékiratot szövegez­­zen. Úgy halljuk, hogy az eszme a minisztérium nem egy nagy befolyású szakférfiúnál talált már­is tet­szésre s ekkép megvalósítása a lehetőségek körébe tartozik. A görög­ pótlósok a rajztanári tanfolyam hallgatóival tegnapelőtt közös ismerkedési estélyre gyűltek össze a Baross-utcai Wolfart-féle vendéglő­ben. A társas vacsorában vagy negyvenen vettek részt s a köztük megjelent dr. Csengery Jánost lelkes ová­ciókban részesítették. * A műegyetem már szűk a célra. A kormány úgy tervezi, hogy az új országház fölépülte után a mostani országházi épületet használják a műegyetem osztályai egy részének elhelyezésére. De ez a főváros­tól is függ, mert az országház területe és épülete a főváros tulajdona. A kormány ennélfogva felhívja a törvényhatóságot, hogy az átengedés dolgában mentől előbb határozzon, hogy az előintézkedéseket meg lehessen tenni. * A Mária-celli magyar korona. Hogy dr. Schlauch Lőrinc nagyváradi püspök hazatérő útja közben Mária-celben megáldotta azt az ezüst koronát, melyet a nagyhírű templomnak ő ajándékozott, azt két ízben is említettük. De hogy mi szolgált okul e ke­gyes ajándékra, azt még el kell mondanunk. A püs­pök tavaly is, mint ez idén e kegyhelyen töltő neve­­napját s akkor feltűnt neki, hogy a kegyoltár kápol­nájában csak a római császári koronát látja, melyet Mária Therézia adott e templomnak. Nyomban meg­kérdezte a kolostor főnökét: hát a magyar korona hol van ? A felelet az volt, hogy azt bizony ezelőtt vagy­ 1660 huszonöt esztendővel ellopták. A püspök nyomban megbízta a főnököt, hogy csináltasson a régihez tel­jesen hasonlót ezüstből, az ő költségére. Most ezt az elkészült koronát áldotta meg a püspök. * Iskolai értesités. A soproni m. Mr. állami felsőbb leányiskolában az 1892/3. iskolai év f. é. szeptember 1-én kezdődik. Beiratási napok : szeptember 1—4. Az iskola első osztályába legalább 10 éves oly leányok vétetnek fel, kik az elemi iskola 4 osztályát jó sikerrel végezték, vagy meg­felelő képzettségüket felvételi vizsgálaton igazolják. Az iskolával ugyancsak az állam által fentartott internátus is van kapcsolatban. Az internátus ellátási díja egész évre 300 frt. Bővebb felvilágosítással szívesen szolgál Marusák Pál igazgató. * A budavári helyőrségi templomban a király ő felsége születése napjának évfordulóján tartandó misén a pécsi dal­­egylet is fog énekelni, előadva karnagya, Hoffer Károly »Királyhimnusz«-át.­­ A közoktatásügyi miniszter köszö­netet mondott a debreceni első takarékpénztárnak, mely az ottani főreáliskola szegény sorsú tanulói részére hár­om év óta 20—20 frtot ajándékozott. — Nagy-Szalontán közelebb ref. egyházmegyei gyűlés volt, melyben Tisza Kálmán fő­gondnok is, mint tanácsbiró, buzgón részt vett; a gyűlést Szél Kálmán esperes nyitotta meg buzgó imával. — Szera­­jevóból a sheriai iskola első érettségi vizsgálata alkalmából a mohamedán előkelőségek hálafeliratot intéztek ő felségéhez az izlám elem kulturérdekeiről való gondoskodásáért.­­ A ref. tanítók országos állandó választmányát és a ref. tanító-egyletek képviselőit Józsa Pál elnök a tanítók orszá­gos bizottságának gyűlése alkalmából Szegeden e hó 25-én tartandó értekezletre hivja meg. — A linci katholikus gyűlés tanácskozásait dr. Doppelbauer püspök áldása mellett be­­rekesztették; állandó ügyvivő elnökökké Pergen és Sylva­ Taroucca grófokat választották meg. — A szegedi országos minorita-gyűlésen megválasztották a házfőnököket és a kor­mánytanácsosokat. — A dohány­ utcai izr. templomban is lesz, szokás szerint, ünnepi istentisztelet a király ő felsége szüle­tése napjának évfordulóján; a szónoklatot dr. Kohn Sámuel főrabbi tartja. Egyletek és társulatok. * Az erdélyrészi Kárpát-egylet brassói gyűlésén elhatározta, hogy a Kárpát-múzeum felállításának költségeihez 3000 frtnyi kölcsönnel járul. A Brassó városa által ajándékozott telken az erdélyrészi termé­szettudományi egylet emelteti az egyemeletes épüle­tet, a Kárpát-egylet pedig a saját múzeumának elhe­lyezésére szolgáló földszinti helyiségekért húsz éven át 500 frt évi bért fizet. Az egylet osztályai számos kirándulást rendeznek. A maros-tordamegyei osztály e hó 20-dikán Görgény regényes vidékét látogatja meg, az alsófehérmegyei osztály 28-dikán a torockói Kőköz­höz, a központ szeptember 10. és 11-dikén a tordai és túri hasadékokhoz, a kolozsmegyei osztály a Magurához, a radna-borbereki osztály pedig az Ünő­­h­egyre és Korongyos hegyekre rándul ki. * Fogadási készülődés. A magyar orvosok és természetvizsgálók brassói vándorgyűlésének elszállá­soló bizottsága augusztus 21-én a brassói pályaudvar közelében irodát nyit és így az érkezők elszállásolá­sáról azonnal intézkedik. A vendégeket, kik a buda­pesti külön vonattal utaznak oda, ünnepélyesen fogad­ják. Erre a vonatra előjegyzéseket a budapesti városi menetjegyiroda fogad el. A vándorgyűlés központi választmányához a bártfai fürdőigazgatóság átiratot intézett, melyben a következő vándorgyűlést Bártfára hívja meg. * Műkedvelői előadás. A kassai dalegylet a vá­rosi színházban műkedvelői előadást rendezett, mely, mint lapunknak írják, kitűnően sikerült. A műkedve­lők előadták Boylenak »Az esernyő« című vígjáté­­kát Csiky Gergely fordításában és Murai Károly vidám egy felvonásos darabját, a »Virágfakadás«-t. Schőnviczky Anna k. a., ki a második vígjáték Márta szerepében is kitűnt, Sárosi Árpádnak ügyesen meg­írt monológját, »A sapka« címen, adta elő élénk tet­szés mellett. A többi műkedvelő közül Cselényi Ilka és Hrubant Anna kisasszonyok, Legányi Jenő, Kra­­novszky, Sikorszky és Radványi érdemelnek elisme­rést. A felvonásközökben a dalegylet énekelt, Gaál Ferencnek, a szabadkai zeneiskola igazgatójának zongorakísérete mellett; Gaál babérkoszorút kapott; Hennefeld Hedvig k. a. operaiskolai növendék pedig több dalmű-áriának és a »Su­p van Winkle« egy da­lának előadásával aratott zajos tapsokat. A színház szorongásig megtelt és a jelentékeny jövedelmet a dalegylet megosztotta a szegény gyermekeket segélyző 10 krajcáros egylettel. * Baross-emlékszobor. A budapesti kereskedő­­ifjak körében élénk mozgalom indult meg a végből, hogy Baross Gábor emlékszobrának javára műked­velő előadással egybekötött zártkörű táncvigalmat rendezzenek. E végből 50 tagú rendező-bizottság ala­kult, mely a díszelnökséget Brázay Kálmán nagy­­kereskedőnek fogja felajánlani. A védnökségre Lukács Béla kereskedelmi minisztert kéri föl. ~ Szatmárit e hó 27-dikén ifjúsági bál lesz a szat­­mármegyei Széchenyi-társulat és a jótékony nőegylet javára; a rendezőség elnöke dr. Keresztszeghy Lajos. — A székely művelődési és közgazdasági egylet 100 frtot kapott a pénzügyminisztertől, ezt az összeget egy ügyfél hagyta ott a minisztérium egyik hivatali helyiségében. — A kolozs­vári jótékony nőegylet által rendezett népünnepély 236 frtot jövedelmezett tisztán. — A lippai tűzoltó-egylet holnap zászlószenteléssel ünnepli meg negyedszámos fennállását. Sport. * A »Neptun« budapesti evezős-egylet ma, szom­baton házi versenyt rendez. A programm a követ­kező : Verseny négyesben, verseny nyolcasban, skiff­­verseny. A verseny délután */27-kor kezdődik, indu­lás a Margitsziget felső csúcsától, a cél az egyleti csolnakház előtt lesz. * Elmaradó csónak­verseny. Az »Achilles-sport­­egylet« és a »Szabadkai torna-egylet« bizottsági tag­jai elhatározták, hogy a regatta-versenyeket, részint a versenyre jelentkezettek csekély száma, részint pedig Szabadka város hatóságának intézkedései miatt aug. 14-én nem fogja megtartani. A nemes vizi sportot, a »halászati bérlőknek okozható anyagi károk miatt«, a városi hatóság nem engedélyezte. A versenybizott­ság e határozat ellen felebbez és egyúttal köztudomá­sára hozza, hogy október 2-án az angol aszfalt­pályán versenyek fognak tartatni. * Medve-kaland. A liptómegyei Zseleznafürdő­ben, mely ha primitív is, de legalább rendkívül olcsó, történt a következő medve-kaland: Pongrácz György balassa­gyarmati árvaszéki elnök medvére és vad­disznóra vadászva, megérkezése után másnap két bocsra s egy anya-medvére bukkant. Az utóbbit 160 lépésről egy szerencsés lövéssel leteritette s a fürdő­vendégek nagy örömére­­diadallal vitette a fürdőbe. * A »Hunnia magyar bicikle-klub« tagjai holnap, va­sárnap, nagy országúti versenyt rendeznek Budafokon. A versenyre rándulók délután fél 2-kor találkoznak az egyesü­let helyiségében. A versenyek után a Petanovits-féle vendég­lőben társasvacsora lesz. Halálozások. Kovács Sándor, Debrecen városának sokérdemű tiszti főügyésze, ki mindig nagy buzgalommal fáradt a város javán, szerdán meghalt, 64 éves korában. Ta­­vaszszal kezdett betegeskedni s azóta állapota hol jobbra, hol rosszabbra fordult, de a tüdővizenyő végre is véget vetett munkás életének, özvegye (ké­men Mikó Julianna), három fia, leánya, egy unokája és az egész város mély fájdalmára. Nem volt debre­ceni születésű, mert Szabolcsban Oros a szülő­faluja, hol atyja ref. lelkipásztor volt, de nevelkedése, meg­szokása, emlékei a város egyik leghűbb ragaszkodásu férfiává tették. A nagy iskola növendéke volt, midőn kitört a szabadságharc s a húsz éves ifjú elment hon­védnek, s mint ilyen, Perczel Mór tábornok alatt Szent­ Tamás bevételében is részt vett. A szabadharc után visszatért Debrecenbe, törvényszéki hivatalnok, majd közjegyző, 1861-ben ügyvéd, 1872 óta pedig a város főügyésze volt, befolyásos, tekintélyes, köztiszteletű igaz férfiú. Kleiner Hermanne szül. Lenhossék Mária asz­­szonyt ma d. u. fél ötkor temetik el a kerepesi­ uti te­mető hallottas házából a családi sírboltba. Gyászje­lentését férje, leánya (dr. Návay Aladárné úrnő), anyja, nővérei (Pauler Gyuláné és Huszár Kálmánné úrnők) adták ki elhunytáról, mélyen megszomorodott szívvel. Requiemje szerdán d. e. 10-kor lesz a szerviták templomában. Dr. Kohárits Rentz Károly, a pécsi püspöki jog­­líceum és papnevelő intézet tanára s a város tiszti főorvosa elhunyt 53 éves korában. Özvegye, két gyer­meke, unokája, veje, édes­anyja sat. adták ki róla mély fájdalommal a gyászjelentést. Mocsonyi Andrásné szül. Csernovics Laura asszony temetése Fényben nagy gyászpompával ment végbe. A szertartást Popovits Nikanor temesvári püs­pök végezte nagy segédlettel. A temesvár-gyárvárosi dalegylet énekelt megható halotti énekeket. A Mo­csonyi és Csernovics családok számos tagja és sok ro­kon volt jelen, köztük, Karagyorgyevics Sándor her­ceg is. Hosszúháton (Biharban) Stern Gyula nagybir­tokos, kinek jószágán történt nem­rég az aratók és csendőrök közti összeütközés, szívszélhüdésben meghalt. Dr. Beregszászy L. budapesti születésű bécsi gégeorvos, szélhüdéstől élve, kimúlt Sandvoort hol­landiai fürdőben. Barta Lajosné, a losonci izraelita hitközség jegyzőjének szép fiatal neje, elhalálozott, két kis árvát hagyva maga után. Özv. Feuerbachné szül. Heydenreich Henriette asszony, Feuerbach Anzelm, a freiburgi híres arche­­ológ özvegye, kimúlt Ansbachban. Közel nyolcvan éves volt. Jankowskij orosz tábornok, Volhynia kor­mányzója, átutazóban lévén Varsón, az »Európa« hotelben tegnapra virradó éjjel hirtelen meghalt; a városban annak jutott hire, hogy nem természetes halál forog fenn.

Next