Fővárosi Lapok, 1892. szeptember (29. évfolyam, 241-270. szám)

1892-09-01 / 241. szám

* Füzetke. A »Vasút« kiadóhivatalában 16 lapnyi füzetke jelent meg »A­­kolera ellen« címmel. Szerzője Csele Lajos okleveles gyógyszerész, ki a járvány idején szükséges óvóintézkedésekről és egyéb tudnivalókról szól benne. Kissé sebtiben összeírt füzetke, mely inkább csak érinti a tenni valókat. De így is hasznot tehet és megéri az árát, mely mindössze 10 krajcár. * Színház, zene, képzőművészet. * A nemzeti színház új idénye ma nyílik meg gráf Teleky László »Kegyenc«-ével, melyet Paulay Ede igazgató alkalmazott színre. Színészeink, kik igazi ambícióval fogtak szerepeikhez, már a tegnapi pró­bán is nyújtottak némi szek­to­t jeles alakításaikból. Különösen Jászai Mari asszonytól, Szacsvaytól, Gye­­nestől és Nagy Imrétől várhatunk néhány hatásos jelenetet. Remélhetőleg a közönség is kellő érdeklő­dést fog mutatni a fölelevenítés iránt, úgy hogy e leg­jobb tragédiánk »Bánk bán« után, nem tűnik le ismét a műsorról. Tegnap a színház nézőterét is kicsinosí­tották. * A filharmonikusok készülődése. A filharmóniai társaság alelnöke és ügykezelési vezetője, Mészáros Imre, több havi távollét után e napokban érkezett vissza a fővárosba s azonnal megkezdte a jövő hang­verseny-idényre vonatkozó munkálatokat. A társaság, melynek új alapszabályait a belügyminiszter már jóváhagyta, a közelgő idény folyamán, az eddigi hat hangverseny helyett, Erkel Sándor karnagy vezény­lete alatt nyolc rendes hangversenyt fog tartani, me­lyekre az eddigi egységes árak alkalmazása mellett, bérletet nyit. Közreműködésre több külföldi előkelő művészt szólítottak fel s igy a filharmonikusok leg­közelebbi saisonja igen változatosnak és érdekesnek ígérkezik. * A népszínházban tegnap lépett fel először az uj segéd-énekesnő, Káldi-Platz Mariska kisasszony. A »Szép Helená«-ban Orestest adta. Hangja kis ter­jedelmű, de jól iskolázott s kellemes csengésű ; a pró­zát tisztán beszéli s bizonyos otthonossága a színpa­don már tegnap feltűnt. Csinos színpadi alak is. Megtapsolták. Az operetté többi szereplői: K. Kopá­csi Juliska asszony (címszerep) énekével, Solymosi (Caldias) mókáival arattak tetszést. Kassai (Mene­­laus) mint pipogya férj folytonos derültséget keltett a közönségnél. Vidor, Kiss, Újvári és Tollagi, a gö­rög királygyűlés kisebb szereplői egészíték ki a lassú tempójú ensemblet. A nézőtéren középszámú közön­ség volt jelen. * Munkácsy Mihály most kép­ciklust fest a ma­gyar szabadságharc főbb epizódjairól. Egy párisi hírlapírónak elmondta, hogy a szabadságharc követ­keztében lett árvává, nevelő­anyját pedig egy rabló­­támadás következtében veszte el. A gyulai szőlőhe­gyekben levő házba törtek be a rablók, megkötöztek mindenkit, még a gyermek Munkácsyt is, míg nevelő­anyját holtra kínozták, hogy adja ki pénzét, így lett kétszeres árva s a kemény élet-iskola, melyen átment, nevelte őt a nagy művészszé, kinek most világ­híre van. * Egy költő emléke. Helgolandban szép idő s a közön­ség élénk érdeklődése mellett leplezték le Hoffmann von Fall­ersleben német költő mellszobrát, melyet Schaper tanár mintázott. Mensing ellen­tengernagy mondott megnyitó be­szédet, míg ünnepi szónoklatokat Fischer titk.­tanácsos, Rittershaus Emil és Schwarz tartottak. A gyülekezet a le­leplezés után elénekelte Hoffmann dalát: »Deutschland über Alles.« Végül a szobor talapzatára tették a sok koszo­rút. A sziget házai lobogódíszben álltak. * A szegedi színház új igazgatója, Somogyi Ká­roly, az ősz-téli idényre már 28 eredeti és fordított újdonságot szerzett meg, köztük tizenkét énekes da­rabot. És nem csak új darabokat készül sűrűn adni, hanem a fővárosi színházak példájára fölelevenít majd régibb jó darabokat is, melyeket hosszabb ideje nem adtak elő Szegeden. Operai repertoire-ja a »Paraszt becsület« mellett, a »Hunyadi László«-t, »Faust«-ot és »Stradellá«-t is tartalmazza. Klasz­­szikus repertoiret szintén fog föntartani. * Jókai-est volt tegnap ismét a budai színkör­ben. A »Arany ember« sikeres előadásai után színre hozták a »Fekete gyémántok«-at, mely darab már jó ideje nem adatott Budapesten. Az előadás jól elő volt készítve. R. Balogh Etel asszony (Evila), ki csak a saison vége felé kezdi bontogatni szárnyait, drámai kifejezéssel játszott. P. Szép Olga asszony kedvesen mondta el kis szerepét; Komjáti (Berend) egy kissé hidegnek látszott és csak a darab vége felé kapott több kedvet. Réthey elegáns herczeg volt, Follinusz­­nak volt egy pár sikerült jelenete, míg Berky (Szatírán) a megcsalt, részeges vőlegény ábrázolá­sáért nem egyszer kapott nyílt színen is tapsot. A nézőtér egészen megtelt, lám, jó drámai előadás még a színkörben is vonz. * Az új igazgató, Aradi Géza már átvette elhunyt atyja társulatának vezetését. Bemutatta ma­gát az aradi polgármesternek és megígérte, hogy a társulat hiányait lehetőleg pótolni fogja. Nagyvára­don is felkereste a társulatot, melyet együttmara­­dásra szólított fel, minthogy elhunyt atyjának az volt végső óhaja, hogy a társulat maradjon együtt virág­­vasárnapig. A társulatnál minden a régiben marad, Somló lesz a művezető, Vedress a titkár és Gonda a pénztárnok. A végére járó nagyváradi saisont most jutalomjátékokkal élénkítik. A napokban Tárnoki Giella k. a. jutalomjátéka folyt le élénk tetszés mel­lett a »Két árvá«-ban, ma Vedress Gyula igazgató­­helyettese lesz »A dijoni őrültek háza« című regé­nyes színműben. * Serly Lajos zeneszerző é­s karmester egy berlini színházhoz szerződött. — Női zeneszerzők közül valaki 153 opera-írónőt írt össze az utóbbi kétszáz évből. — A buda­pesti zenekedvelők­ egylete ének- és zeneképző-intézetében a beiratás és felvétel szeptember 1-jétől 5-éig tart; oktatást nyerhetni minden zenekari hangszeren, zongorán, magánkar- és opera-énekben. A Herkulesfürdőben Dobó Sándor szín­társulata e napokban fejezte be működését több erkölcsi, mint anyagi sikerrel; csak Pálfi Nina, a Kolozsvárra szer­ződött énekesnő felléptei keltettek nagyobb érdeklődést. — A velencei Fenice-színház előcsarnokában fölállítják Rossini és Verdi óriási mellszobrait. —­ A hamburgi színház, a jár­vány miatt, egyelőre zárva marad. Vegyes hírek. * Udvari hírek. A király ő felsége ma reggel ér­kezik vissza Ischlből Schönbrunnba. Hg. Hohenlohe főudvarmester Sziriából már tegnap visszatért Bécs­­be. — Rainer főherceg szemlét tartott a lembergi és krakói landwehr-csapatok fölött, aztán visszautazott Bécsbe. — Umberto király Spoletóba érkezett, hol jelen lesz a 7. és 9. hadtest gyakorlatain. A lakosság lelkesen üdvözölte. — A cári család Pétervárról Finnországba utazott. — Ferdinand bolgár fejedelem újabb látogatást tett a filippopolisi kiállítás magyar osztályában, hol egy óránál tovább maradt és ismé­telten kifejezte elismerését dr. Kovács kiállítási biz­tos előtt. A fejedelem egyáltalán igen kitünteti a ma­gyar kiállítókat. — A román trónörökös Sigmaringbe utazott s útközben, szoros inkognitóban, rövid pihe­nőt tartott Bécsben és Coburgban. — A luxemburgi nagyherceg családjának vendégei most a dán királyi pár és Cumberland herceg a nejével.­­ A rodostói Rákóczi-emlékek restaurálása már annyira haladt, hogy a templom a jövő hó elején való­színűleg el is készül. Miként Randazzo Ferenc mino­rita rendfőnök írta Szilágyi Sándornak, a történelmi társulat titkárának, Beszédes Kálmán festő hazánkfia lelkesen, odaadással vezette a munkát, sőt becses ajándékokkal is előmozdította azt. Sikerült neki még a Rákóczi-kút feliratos márvány táblájának elveszett töredékeit megtalálni. A fejedelem és társainak be nem balzsamozott és külön ládába zárt testrészei azonban még nem voltak fölfedezhetők. * A jubileumi diszfeliratok. Gróf Szapáry Gyula miniszterelnök tegnap délelőtt megtekintette a koro­názási jubileumi diszfeliratok kiállítását. Pulszky Fe­renc a nemzeti múzeum igazgatója fogadta és Cson­­tosi János, a kiállítás rendezője kalauzolta. A minisz­terelnök a kiállítás minden darabja iránt melegen ér­deklődött s különös figyelemmel nézte az abaúj-, a komárom-, pozsony- és torontálmegyei, továbbá a József műegyetemi és a horvátországi feliratokat, me­lyek igen megnyerték tetszését. Legtovább időzött azonban Budapest főváros feliratánál, melynek re­naissance ízlésű címlapja és késő góth ízlésben ké­szült domború, tömör arany kötése egészen meglepte. A miniszterelnök kérdezősködödött a látogatók sta­tisztikájáról s örömmel értesült, hogy két hét alatt 27,000-nél több egyén látogatta a kiállítást. A mú­zeumi igazgatóság tekintettel a meleg érdeklődésre, mely a közönségben a kiállítás iránt nyilvánul, de különösen a tanuló-ifjúságra és az iskolai év kezde­tére, a kiállítás tartamát szeptember 4-dikéig meg­hosszabbította. Több oldalról az az óhajtás nyilvánult, vajha e díszes gyűjtemény állandóan Budapesten ma­radhatna, talán az épülő új királyi palota magyar vonatkozású udvari könyvtárában. * Baross emléke. Közelebb kifejeztük ama né­zetünket, hogy Baross Gábornak, kinek a nemzet oly sokkal tartozik, emléket valóban kellene állítani, de »jobb volna a biztosan elérhetőre törekedni s kisebb arányú szoborral — a keleti pályaház előtti ligetben —­ örökitni meg a magyar vasutügy átalakítójának, a forgalmi politika nagy reformátorának emlékét.« A »Pesti Hírlap« helyeselte e nézetet, megjegyezve, hogy masszív és gyönge közszobraink után tanácsosa is volna jó és szép szobrot állítani neki. Mind a két nézetben ki van fejezve az indító ok is. Egyikben az el­érhetőség, másikban az ízlés szempontja. Mégis a »Pester Tagblatt« e nézetek nyilvánítását oda ma­gyarázza, hogy azok a kormánykörökben uralkodó nézetek kifejezései s világos belőlük, hogy a kormány nagyon hűvösen viselkedik az emléktervvel szemben. Azt nem tudjuk, hogy e tekintetben milyen a kor­mány magatartása. Ha »nagyon hűvös«, azt nem tar­tanák helyesnek és nem is kívánnak szolgálni. Az el­len pedig tiltakozunk, hogy valaki a saját nézetünket a mások visszhangjának tüntesse föl. A magunk ta­pasztalása sugalta e nézetet. Tudjuk, hogy a nemzet legnagyobb lírikusának, Petőfinek közszobrára is mily hosszú időn keresztül lehetett a kellő költséget, összegyűjteni, mivel azt a veszteségnek első idejében nem indíthatták meg. Ellenben az Arany-szobor költ­ségét mily gyorsan megszerezte az akadémia, mivel a gyász legelső napjaiban hívta föl a fájdalom élénk ha­tása alatt álló nemzetet. Ha ezt a példát követte volna valamely tekintélyes kör vagy testület akkor, midőn Baross Gábor kora kimúlta valóságos sajgás­ban tartott minden jó szivet, nagyarányú közemlék létesítése is elérhető lett volna. A mulasztás azonban ezt ma már kétségessé tette, s épp azért, mert hőn óhajtjuk, hogy a nemzeti munka korán kidőlt hősének valóban legyen közemléke, kívántuk, hogy a biztosan elérhetőre törekedjünk. És ebben nem volt befolyás­sal ránk semmi egyéb, mint az igazán átérzett kegye­let. Jogunk van tehát visszautasítani az olyan gyanú­sítást, mely mások irányzatos szócsövéül akarna fel­tüntetni bennünket. A­mi pedig a történt mulasztást illeti, az említett lap fonák után jár, ha ezért, vagy általában a »hűvös magatartás «-ért a kormányt hi­báztatja. Nem miniszterek szokták megragadni a kezdeményt, midőn egy közülök kidőlt társ emlékének megörökítése van szóban, hanem azok a testületek és körök, melyek legjobban méltányolhatták az elhunyt kiválóságnak érdemeit, mert ez érdemeknek lényeges erkölcsi és anyagi hasznát is látták. Azoknak kellett volna a hálát és áldozatkészséget azonnal tanusitni. Ha nem tették, nem másokat kell miatta gyanú­sítani. * Személyi hírek. A király ő felsége 500 frtot ajándékozott a rakamazi tűzkárosultaknak. — Lukács Béla kereskedelmi miniszter tegnap szemlét tartott a budai körvasút elkészült részén s egyúttal megtekin­tette a budai karton­gyárat. — Szilágyi Dezső igaz­ságügyi miniszter a jövő héten tér haza Tátrafüred­­ről, Teleszky István igazságügyi államtitkár pedig már hazaérkezett. — Vörösmarty Béla, a győri ítélőtábla új elnöke, már elutazott állomáshelyére. — Osváld Sándor kúriai biró, nyugalomba lé­pése alkalmából, a bírói pályán szerzett érdemei elismeréséül a Lipótrend lovagkeresztjét kapta. — Torkos László belügyminiszteri tanácsos, ki e na­pokban Miskolcon Borsodmegye közigazgatási és pénztári ügykezelését vizsgálta meg s a tapasz­taltakról általánosan megelégedéssel nyilatkozott, visszaérkezett a fővárosba. — Dr. Münnich Aurél orsz. képviselő, ki a Házban a véderő-bizottság elő­adója, most a gyakorlatban is a véderő körében mozog: mint tartalékos honvédszázados bevonult Ig­­lón az őszi fegyvergyakorlatra és holnap ezredével együtt Kassára megy a nagyobb gyakorlatra. — Schaffer Móric vezérőrnagy, az 54-dik gyalogdandár parancsnoka, nyugalomba lépett s a király ő felsége kifejeztette neki legfelső megelégedését, hosszú kitűnő és háborúban is megdicsért szolgálata elisme­réséül. — Königswarter Mór, a bécsi ismert financier, szélhűdés következtében súlyos betegen fekszik. * Főispáni változások. Hogy Zuber József ko­máromi főispán hosszú szolgálat után nyugalomba vonul, azt ténynek tekintik; valamint valószínű az is, hogy utódja Sárközy Aurél, fehérmegyei alispán lesz. Szatmármegye főispáni székét, mely Domahidy Fe­renc lemondása által ürült meg, hír szerint, áthelye­zéssel töltik be úgy, hogy azt Ujfalussy Sándor, a mostani jász-nagykun-szolnokmegyei főispán, foglalná el. Szolnokra a fáma Almássy Géza volt­ képviselőt emlegeti. Újra felmerült az a hír is, hogy Darvas Imre abaúj-tornai főispán utódja Péchy Zsigmondi sárosi alispán lesz, s mivel Fáma benne van a főis­pánváltozási hírek szellőztetésében, egyúttal jöven­­dölget is, azt hirdetve, hogy ősszel valószínűleg Svas­­tics Benő zalai és báró Fiáth Miklós fejérmegyei fő­ispán is eltávoznak székeikről, a mihez azonban bízvást kérdőjel tehető. * Petőfi szülőháza, Kis-Körösön, mint egy pana­szos felszólalásban olvassuk, pusztulásban van. Falai roskannak s a tető is bedőléssel fenyeget. A ház tulaj­donosát a Petőfi-társaságot is értesiteték a megsemmi­sülésről. * A kipihent óra. A műegyetem nagy szünidejének bevégződésével, városszerte ismeretes villamos órája újra megindult s mutatja a »budapesti pontos időt.« A szünet alatt az órát pontosan kijavították. Most a szünidejéről hazatért tanársegéd gondjaira bízták. * Ünnepélyek Baross emlékére. A városligeti Weisz Leander-féle helyiségben szept. 11-én hang­verseny, műkedvelői előadás és táncmulatság lesz Baross Gábor szobra javára. A műsoron zon­gora-, ének-, hegedű-, citera-, cimbalom- és sza­­valati számok állnak; műkedvelők előadják a »Csel­­szövények iskolája« és »A fösvény« című vígjátékot. Az előadást tánc követi kivilágos kivirradtig, Rácz Laci zenekarának játéka mellett. A mulatságot ked­vezőtlen idő esetében is megtartják. A Kassán nép­ünnepély lesz szeptember 11-én, rossz idő esetén egy héttel később, az ottani kereskedelmi és iparkamara által gyűjtendő Baross-ösztöndíjalapra, melyből ipa­ros­segédek részesülnének. A mulatság a Széchenyi­­ligetben lesz s programmjába, a szokásos versenyek, zenekarok, sátrak, tűzijátékok sat. mellett, föl van véve a dalárda közreműködése, műkedvelői színi elő-- 1786

Next