Fővárosi Lapok, 1892. november (29. évfolyam, 302-331. szám)
1892-11-01 / 302. szám
* A természettudományi társulat 500 irtot kapott Gere Gedő tiszabecsei ref. lelkész hagyatékából, hogy annak kamatait a »Természettudományi Közlöny«-ben megjelenő legjobb egésségügyi utasítás kidolgozójának adja. — A szegedi Dugonics-társaság megnyitó diszülése november második felében lesz s ez alkalomra Mikszáth Kálmán is megígérte közreműködését, egy új rajzát fogja felolvasni. — Színművészeti Lapok« címen dr. Váli Béla november közepén heti folyóiratot indít a magyar színészet reformjának s a magyar színészet történetének komoly tárgyalására. Mi Színház, zene, képzőművészet. * »A két szerelem.« Csiky Gergely hátrahagyott színműve a következő szereposztással kerül színre a nemzeti színházban : Donáth: Bercsényi, Ágnes: Felekiné asszony, Miklós: Nagy Imre, Judit: Fái Szeréna asszony, Anna: Lendvayné asszony, Ruber: Szacsvay, Teréz: Márkus Emilia asszony, Gál: Pálfi. Kivülök Gyenes, Zilahi és Gabányi játszanak még kisebb szerepeket az új darabban, melynek próbái már javában folynak. Az első előadást Csiky Gergely halála évfordulóján, november 19-én tartják meg. * Duse Eleonora berlini és amerikai kötelezettségeinél fogva kénytelen gyorsabb egymásutánban játszani népszínházi előadásait. Ehhez képest nem minden másodnap lép föl, hanem minden két előadás után tart pihenőt. Az előadások sorrendjét a művésznő következőkép állapította meg: nov. 8-án »A kaméliás hölgy«, 9-én »Váljunk el«, 11-én »Odette,« 12-én »Fernande« 14-én » Denise« és 15-én »Nóra. — A művésznő a »Denise«-sel kezdte meg rövid vendégszereplését a bécsi Carl-színházban, hol ez évben már harmadszor jelent meg. Most is lelkes tapsolókra talált Denise-re, kit elejétől végig fájdalmas Madonnának játszott. Volt dolga a zsebkendőknek. Környezetéből Andour és Grammatica k. a. tűntek fel ismét. A bécsi sajtó azonban megjegyzi, hogy a francia művészek a kiállítási színházban sokkal több finomsággal interpretálták a darabot. * A hiteles szöveg. Gróf Zichy Géza intendáns beszédét, melyet a napokban az opera személyzetéhez intézett, részint félreértették, részint el is ferdítették a nyilvánosságra hozatalánál. Alkalmunk van utólag közölhetni a hiteles szöveget, mely igy szólt: »Tisztelt hölgyeim és uraim! Engedjék meg, hogy e szívélyes fogadtatás kapcsán néhány szót szólhassak önökhöz. Az optika törvényei szerint az emberek és tárgyak, minél inkább távozunk tőlük, annál kisebbeknek látszanak. De ime önöknél az ellenkezőt tapasztaltam, mert mondhatom, hogy önök szívemben, becsülésemben nőttek, erkölcsi értékükben gyarapodtak. Nagyon helyesen mondta az igazgatósági tanácsos úr, hogy sok csapás érte az intézetet; nem lehet eltagadni, hogy rendkívül súlyos körülmények között nyílt meg az operaház . Erkel Sándor, az intézet egyik oszlopa megbetegedett, az intendánsnak gyógyfürdőre kellett mennie, a rendező gyalázatos merénylet áldozata lett, a városban járvány dühöngött, a tagok közt, habár kisebb mérvben, betegségek mutatkoztak , mindenütt baj és szerencsétlenség. És ime az intézet működése egy pillanatig sem akadt fenn. Ezt elsősorban önökaz akadémiába, melynek később másodelnöke is volt, 1858-ban választották. Több mint két éve már, — e szavakkal fejezte be Szily emlékbeszédét, — hogy hamvai porladnak. Alakja, emléke elmosódik még ama körökben is, amelyekben oly áldásosan működött. De szelleme itt van ma is közöttünk. Bennem is van egy rész belőle, és minden más tanítványába, akik közül oly sokakat látok itt, át van plántálva egy rész az ő szelleméből. Mi átadjuk e szellemet a mi tanítványainknak, s azok meg az övéiknek. Alakot cserél, részekre oszlik, de megmarad az a szellemi energia, amely Sztoczek József kebelében az ő fenkölt jellemével oly nemes összhangban élt, megmarad a tudományban és a magyar kultúrában továbbra is.« A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a folyó ügyek következtek. Az elnök jelenté, hogy e ha 6 dikán nem tartható meg a Széchenyi-emléktábla leleplezése, mivel az érctábla csak később készül el. Az elnökség újabb napot fog kitűzni, mégpedig a tél folyamára. Felolvasták a közoktatásügyi miniszter leiratát, melyben a zene történetére vonatkozó hagyományok összegyűjtéséhez és egy zenei műszótár készítéséhez támogatást kér. A leiratot nyilatkozás végett áttették az ■első osztályhoz. A kereskedelmi miniszter megkeresésére a kiállítási országos bizottságba Szily Kálmán főtitkárt küldték ki. Az erdélyi magyar színészeti jubileumon az akadémiát Zichy Antal és Szász Béla fogják képviselni. Elhatározták hogy a millennium alkalmából pályázatot hirdetnek egy alkalmi komoly színmű megírására, s azt a gróf Karácsonyi-alapítványból 200 aranynyal jutalmazzák. Miután még tudomásul vették, hogy az első osztály titkári állásában a beteg Gyulai Pált az osztály felkérésére , Heinrich Gusztáv helyettesíti, több csekélyebb ügy elintézése után az ülés véget ért,nek köszönhetem, mert büszkén és örömmel mondhatom, nem azt kérdezték, mi a kötelességük, hanem azt, hol lehetnek az intézetnek hasznára. Azért fogadják szívből fakadó köszönetemet! Emberek és intézmények nem jó időben, a jó sors kezének lágy érintése alatt bizonyítják be életrevalóságukat, hanem a kemény sors vasmarkának csapásai alatt. Önök életrevalóságukat bebizonyították. Elsősorban köszönetet mondok az igazgatósági tanácsos úrnak, aki lelkes, buzgó vezetéssel helyettesített, a mindig példásan működő tisztviselői karnak, a karnagyoknak, egy szóval mindnyájuknak. Örömmel hallottam a messze távolban példás jóakaratukról: Rebicsek karnagy betegen ült le a karnagyi székbe, Erkel Gyula rosszulléte dacára próbákat tartott, Kiss Dezső a rendező kezéből kihullott zászlót fölkapta és kitartással lobogtatta, Ney Dávid, Manhelt, Mészáros oly szolgálatokra vállalkoztak, amelyek teljesítésére nem voltak kötelesek. Örömmel konstatálom, hogy elértünk valamit, egy igen fontos nagy dolgot: jó szellemet, és ellenségeink bármit mondjanak, ez a jó szelem, ez a mi érdemünk; s kérem önöket, ápolják a szent lángot, élesszék s ha ébren tudják tartani s egésségem megmarad, intézetünkből világhírű művészeti intézet lehet.« * A bécsi Rosé-quartett november 18-án adja első kamara-estélyét a redoute kistermében. A hírneves kamaratársulat egyes tagjai: Rosé Arnold, a bécsi udvari opera hangversenymestere, Steiert A. (második hegedűs), Bachrich tanár (brácsás) és Hummer (gordonkás). Az első estély műsora : Beethoven g-dur (op. 18), Schumann a-dur (op. 41) és Schubert d-moll vonósnégyeseiből fog állani. A vonósnégyes tagjai közül Bachrich tanár budapesti születésű, tőle már a filharmonikusok is többször adtak elő Bachátiratokat. * Magyar operarészlet francia folyóiratban. Ritkán, nagy időközökben jön létre egy-egy magyar dalmű, de még ritkább az, hogy csekély produkciónkból a külföldre is eljusson legalább egy kis mutatvány. Most az »Illustration«, a párisi tekintélyes hetilap a legújabb számában mint zeneműmellékletet Hubay Jenő » Jozefor«-jának egyik legszebb áriáját közli énekhangra és zongorára, francia szöveggel. Ez a poétikus, nemes bensőségtől áthatott »Dal a holdhoz«, melyet operaházunk színpadán Ney Dávid énekel oly kiváló hatással. — Azt az örömet, melyet a párisi tekintélyes lap e közleménye okozhat, kissé megcsappantja ugyan a hozzá csatolt magyarázó szöveg, mely kiábrándít abból, hogy a franciák egy magyar zeneköltővel ismerkednek meg. A hagyományos francia fölületességgel írt szöveg ugyanis tudatja olvasóival, hogy ez a »M. Jenő Hubay« egy fiatal belga zeneszerző s műveinek kiadója, Durdilly ur, volt szives e szép dalt átengedni a lap számára. Hubay Jenő magyar voltáról tehát az »Illustration«-nak és így olvasóinak sejtelmök sincs; Durdilly ur oly pontos adatokat szolgáltatott. Hubay Jenő talán majd maga fogja őket felvilágosítani, mert a tél elején úgyis hangversenyezni fog Brüsszelben és Belgium több városában, aztán Németországban, januárban pedig ismét visszatér Brüsszelbe, hol »A cremonai hegedű« című dalműve kerül színre a királyi színházban. Februárban Hubay Oroszországba megy s a varsói, szentpétervári és moszkvai filharmonikusok hangversenyeiben fog közreműködni. * A téli kiállításra még elkésve is érkeztek elfogadható bejelentések. Annyi résztvevője lesz az idei műtárlatnak, amennyire nem is gondoltak. A hely dolgában már tavaly is megakadt a bizottság a művek elhelyezésénél, de valahogy mégis segíthetett magán. Ezúttal azonban, hacsak a jury nem jár el a legnagyobb szigorral, ez aligha fog sikerülni. Eddig jóval többen jelentkeztek kilencszáznál. Köztök sokan négy-öt képet is küldöttek a tárlatra. A külföldi festők közül az olaszok háromszázan is vannak. A magyar festők száma valami ötszáz lehet. * Az aradi színházban az idei első operette-újdonság Stojanovics Jenő ,Kis málnáméi-ja volt. A színház megtelt közönséggel, mely jól mulatott a librettón, de a zene, bár itt-ott magyaros rithmusa,nem nyerte meg tetszését. A szereplők mindent elkövettek a siker érdekében, különösen Somióné Vadnai Vilma asszony a fejedelem és Margó Zelma k. a. a címszerepben. Somlónénak több dalt meg is kellett ismételnie. A többi szereplők közül Sziklai (Flórián) és Nyilassi (Becski) említendők, kik jó kedvvel játszot■ rák az operette két komikus alakja. A drámai színészek most »Pont Biquet család«-ra készülnek, to■ vábbá két helyi szerzőtől, előadásra vár egy kis darab: dr. Káldy Gyulától egy monológ, dr. Radó Károlytól pedig a »Leánycsel«, mely legutóbb Kassán aratott sikert. * Hangversenyek: Sauer Emil, általános óhajnak en-I gedve, budapesti tartózkodását meghosszabbította s szerdán ■ esti 1 28-kor a redoute kistermében lucsu-hangversenyt rendez. Jegyek kaphatók a Rózsavölgyi-féle zenemükereskedés■ ben. — Reisenauer Alfréd zongoraművész november 21-én ■ hangversenyt ad a redouteban. * A színi kerületek felélesztése. Az orsz. színész-egylet központi tanácsa most javaslatot dolgoz ki a vidéki színészet rendezése ügyében. A belügyminisztérium által kilátásba helyezett segély méltányos kiosztása érdekében az országot több színi kerületre osztják és egyelőre a vegyes ajkú városok, vagy kerületek kapnának segélyt, mégpedig bizonyos számú megtartott előadás után. Összesen 20—21 kerület felállítása van tervben s ezek közül egyelőre hét lemne állami segélyben részesülő a fel- és alvidéken s az erdélyi részekben, nemzetiség lakta helyeken. A többieknél a megyék és városok aránylagos segélyét fogják kérni. Az új kerületi beosztásnál a legérdekesebb az, hogy összes kedvezményeivel a budai várszínházat is a vidéki színészet számára kérik, s az a krisztinavárosi színkörrel és Pozsonynyal egy kerületet képezne, míg Temesvár Szegedhez csatolandó. A másik fontos terv az, hogy a kolozsvári színház, mely megfelelő szubvencióval lenne ellátva, ősz és tavaszszal Brassó és II.-Szebenben is tartoznék előadásokat tartani, hogy e városok is teljesebben meghódíttassanak színészetünknek. * A miskolci színházban közepes érdeklődés mellett folynak az előadások. De hátra vannak még az újdonságok. A minap Kazaliczky Antal, a társulat új drámai színésze, kit a miskolciak előbbi évekből ismernek és szeretnek, eljátszotta Csiky Gergely »Vasember«-ét. Nagy gondot fordított a jellemszerepre és teljes hatással is ábrázolta. Mellette Szentessy Ilona asszony (neje), Szakács (Andor) és K. Breznai Anna asszony (Edith) említhetők dicsérettel. Kazaliczky a legutóbbi népelőadásban eljátszotta a »Haramiák«-ban Moór Ferencet is. * Mascagni új dalműve: »A Rantzauk«, mely november 10-én kerül színre Floreneben, négy felvonásos. Az első három felvonás mérsékelt terjedelmű, a negyedik igen rövid s csak egy zenekari intermezzóból, egy szerelmi duettből, meg a végső jelenetből áll, melyben a tenorista a két ellenséges testvér kibékülésére a dalmű egyik legszebb számát énekli. Igen eredeti a második felvonás ama jelenete, melyben Jean a tanítóval egyházi dallamot játszat harmóniumán és a szomszédban Jacques, a másik testvér, boszszantásul cselédjeivel csépelet és dalokat. A szobában levők erőteljes Kyriebe kezdenek, künn a cséplők annál jobban lármáznak. Valóságos zenei csata fejlődik ki, mely a két különböző jellegű ének ellentéte által még érdekesebbé és hatásosabbá válik. * A párisi konzervatórium tanári kara friss erőkkel gyarapodott. Az elhunyt Duprato helyett Raoul Pugno lett az összhangzattan tanára. A kát nyugalomba vonuló hegedűtanár , Ch. Danca és E. Sauzay helyébe pedig Leforte's Marsick neveztetett ki. Dancia hegedű-gyakorlatait széltében játszák a világon, Sauzay pedig kamarazenei tanulmányairól ismeretes. Mind a ketten harminc évnél tovább működtek és már ideje volt a fiatalabb erők alkalmazásának. Marsick belga születésű, ki a brüsseli és párisi konzervatóriumokban tanult, egy ideig Joachimnak is tanítványa volt. * Új spanyol dalmű: Breton Tamás spanyol zeneköltő, kinek a »Terveli szerelmesek« című dalműve tavaly Prágában és Bécsben is szép sikerrel került színre, közelebb újabb nagy sikert aratott Madridban iGarin« című dalművével. Az ottani lapok a partitúrát a legfényesebbnek mondják, melyet spanyol zeneszerző valaha irt. És »Garin« nagy haladást jelez Breton első operájához képest. Az előjátékon kívül leginkább dicsérik a harmadik felvonás szerelmi duettjét és viharjelenetét, továbbá Vitilda balladáját az első s a népies danákat a negyedik felvonásban. A sardana spanyol tánc viharos lelkesedést keltett. A dalmű színre fog kerülni a prágai német színházban is. * »A tisztességes asszonyok.« Piere Wolf, a »Figaro« nem rég elhunyt szerkesztőjének fiatal öcscse, a párisi Theatre Libre-nek legszorgalmasabb színműírója. E napokban már a Gymnase-színház is megnyitotta kapuit »Celles quon respecte« című színművének. Darabja éles szatíra a »tisztességes asszonyok« ellen, kik a házastársi hűséget könnyű végéről fogják, férjet és udvarlót egyformán csalnak. A nőhódító egy tönkrement sportsmann, De Bressac, ki előbb Mareuil szenvedélyes biciklista és klublátogató könnyelmű nejét, azután pedig annak barátnéját, egy víg özvegyet szédíti el. A cselekvény tarkításául közbeszőtt epizódok bizonyos körök életét erősen torzítva mutatják be. A darabban foglalkoztatva van a színház egész szép női gárdája, kik a Reform-cég új toilette-jeit teljes sikerrel vitték színre. * Operette-premiere vidéken. »Fra Benito kapitány« címen ifjú Bokor József operettejének közelebb volt a premiereje Szabadkán. A tudósítások dicsérőleg szólnak mind az operetteről magáról, mind az előadásról. Különösen tetszettek Bácskai Julcsa, Petrik Ágnes és Karacs tenorista. Az operette valószínüleg Szegeden is színre kerül. * F. Hegyi Aranka asszony öt havi betegségéből teljesen felépülvén, tegnap már megjelent a népszínházban »A szultán« próbáján, melynek címszerepét ő játsza. — Rokitansky, a bécsi udv. opera híres basszistája, a jövő évben búcsút mond a művészi pályának. — A városligeti színkörben ma és holnap délután »A molnár és gyermeké«-t adják elő szerződés nélküli vidéki színészek közreműködésével. — A debreceni színház elnyeréséért Rakodczay Pál is pályázik. — Benedek Gyula, a deési színház, 2252