Fővárosi Lapok 1894. november (302-331. szám)

1894-11-01 / 302. szám

Ml 2592 . ■' (VIII., József-körút 45., I) látható naponta 9 — 9 óráig, az esti órákban villamos világításnál ; belépti dij harminc krajcár, pénteken 50 kr. — Az 1848/9 diki szabadságharc ereklyéinek kiállítása (Károly-körút, 3.) d­b. 9 — 1-ig látható. — Magyar kereskedelmi múzeum. A hazai termékek állandó kiállítása a városligeti iparcsarnokban, szabad belépés mellett naponként nyitva van 9—2 óráig. Ünnep­ és vasárnap dél­előtt 9—12 óráig. — A magyar kereskedelmi múzeum tudako­­zódó irodája és könyvtára (V. kerület, akadémia­ utca 12. sz.) naponként délelőtt 9 — 12-ig és délután 3 — 6 óráig van nyitva. Ünnep­ és vasárnap d. e. 9 — 1-ig. * Személyi hírek. A király Boltzári József fel­szentelt mylasi püspöknek és esztergomi é­rseki helynöknek, a Ferenc Józsefrend csillagos középkeresztjét adományozta. — Kossuth Lajos Tivadar ma délelőtt tíz óra tizenöt perc­kor a pragerhofi gyorsvonattal Budapestre érkezett, hogy holnap apja sírját megkoszorúzza Bátyjához szállott, a Hungária-fogadóba.­­ A király Ribiczey Ádám pénzügyi titkárt és pénzügyigazgatói helyettest, a pénzügyi tanácsosi cím és jelleg díjmentes adományozása mellett, lugosi pénz­­ügyigazgatóvá nevezte ki. — László főherceg ma délelőtt Himmel ezredes kíséretében látogatást tett a honvédelmi minisztériumban és jubileumuk alkalmából üdvözölte Fejér­­váry b. honvédelmi minisztert és Gromon államtitkárt. — Dr. Klamarik János miniszteri tanácsos az erdélyi ré­szekbe utazott. * Az udvar Gödöllőn. A király tegnap délután vaddisznólesen volt és egy hatalmas, százhatvan kilós vadkant ejtett el. Ma délelőtt tiz órakor báró Podma­­niczky Gézával a valkói erdőgondnokság kerületébe ment vadászatra. A királyné ma­ reggel Mikes grófnő kíséretében a haraszti majorba sétált ki és ott meg­tekintette a tejgazdaságot, ahol egy pohár frissen fejt tejet ivott meg. * Vaszary Kolos hercegprímás Esztergomban tel­jesen visszavonulva tölti idejét, senkit sem fogad és folyton dolgozik. Két nagyszabású egyházi szónoklatot fog tartani a főszékesegyházban és igy közvetlen környezetével is csak annyit érintkezik, a mennyi elkerülhetlenül szükséges.­­ A nádor-Család sírja. A budavári kir. palotai Szt. Zsigmond-kápolna kriptájában vannak eltemetve Magyaror­szág utolsó nádorai: József és István főhercegek, valamint többen az elhunyt családtagok közül. József főherceg, mint minden évben, az idén is koszorúkat tétetett a koporsókra, a sírboltot pedig virágokkal és déli növényekkel ékesíttette fel. A sírbolt holnap, csütörtökön és holnapután, pénteken dél­előtt 9 — 12-ig és délután 3 — 6-ig nyitva lesz a kegyeletes közönség előtt, mely az előző években is nagy számban zarándokolt el a nádor-család sírjához. * A reformáció emlékére ma délelőtt úgy a Kál­­vin téri ref. templomban, mint az evangélikusok tem­plomában istentisztelet volt, melyeken jelen voltak a ref. és ev. gimnáziumok tanulói. A ref. templomban dr. Szabó Aladár theol. tanár mondott lendületes al­kalmi egyházi beszédet. Az evangélikus templomban pedig Klár Fülöp beszélt a nap jelentőségéről. A re­formáció emlékét megülték a várbeli ref. templom­ban is, a­hol Haypál Benő ref. lelkész tartott szó­noklatot. * A temetők ünnepe. A főváros temetőiben rend­kívül mozgalmas világ van. Díszítik a sírokat, három számra hordják a koszorúkat, rakosgatják a sírlám­­pákat, szóval készülnek a halottak ünnepére. A kere­­pesi­ úti temetőben pazar fénynyel díszítik a sírhelye­ket. A nevezetes sírokról maga a főváros gondoskodik A tanács megbízásából az Entreprise-intézet pompá­san fölékesítette Kossuth Lajos sírját, amely alig lát­szik a virágoktól és dísznövényektől. A sir előtt árbocokon gyászfátyolos zászlók lengenek, a négy sarkon pedig kandeláberek vannak, a melyekben holnap áldozati lángok lobognak. Kossuth sírjára tömérdek koszorút rendeltek meg s miután igen sok testület vonul ki, a rend fentartásáról a temető­őrö­kön kívül, rendőrök is fognak gondoskodni. Gyönyörűen díszesítette fel a főváros a Deák Ferenc és Batthyány Lajos gróf mauzóleumait, Szilágyi István és Rökk Szilárd sírjait. A holnapi napon három síremlék leleplezés lesz. A kerepesi­ úti temetőben délelőtt 10 órakor a Huszár Adolf szob­rász és 11 órakor a Klapka György tábornok sírem­lékét leplezik le, amaz a Donáth Gyula, ez a Róna József szobrász mester műve. A harmadik leleplezési ünnep a kispesti temetőben lesz. Madarassy László jeles író szobrát leplezik le, melyet Gerenday akad. szobrász készített. A leleplezésen az »Otthon« írók és hirlapírók köre testületileg vesz részt. Holnap avatják fel az Erkel Elek népszínházi karmester sír­emlékét is. A kerepesi­ úti temetőben nyugvó jele­seink sírjaihoz zászló alatt vonul ki az egyetemi ifjú­ság, több testület és ifjúsági egyesület. A polgári iskolai tanárjelöltek ez évben is meg­koszorúzzák Budán nyugvó nagyjaink sírjait. Az ifjúság november 1-jén d. u. 1/23 órakor vonul ki a németvölgyi és tabáni temetőbe, hol Ecsedy Jenő III. éves tanárjelölt vezetése alatt a dalkör éneke után megkoszorúzzák az öreg honvédek, Hunfalvi­ János, Virág Benedek és Döbrentei Gábor sírjait. Beszéde­ket mondanak Jókai Endre, Jakab József, Bérczy Lajos és Bertalan Lajos. Baj­kai Friebeisz István síremlékét holnap dél­előtt 11 órakor leplezik le a kőbányai­ úti temetőben. A leleplezésnél az országos színész-egyesületet Kafka László elnök fogja képviselni három tanácsossal s egyúttal díszes koszorút tesz le a sirra. A Kerepesi úti temető című útmutató és tájékoztató füzet, melyet Kovács Dénes szerkesztett, pontos leírásával és térképével igen hasznos szolgálatot tesz a temetőbe járó közönségnek. A füzet kapható minden trafikban és könyv­kereskedésben. * Vajda János írói jubileuma. A főváros írói és hírlapírói közt tudvalevőleg mozgalom indult meg az iránt, hogy Vajda Jánosnak, a nagy költőnek ötven éves irói munkásságát jutalmazza meg a törvényhozás. Az ország­gyűléshez az összes írók és birlapírók aláírásával kérvényt fognak benyújtani, a­melyben nagyobb összegű Vajda­­alapítvány létesítését kérik, hogy annak kamatait holtáig Vajda János és utána mindig a legjobb magyar versköltő élvezné. Ilyen módon jutalmazták annak idején Toldy Fe­rencet, a magyar irodalomtörténet atyját, a­ki évi 4000 fo­rintot kapott. Vajda János szintén húz az államtól 1200 forintnyi összeget; az alapítvány célja ez összeg növelése és biztosítása lenne. * Az újoncok eskütétele. Holnap, november 1-én teszik le ünnepélyesen az esküt azok az újoncok, a­kik ok­tóber elsején vonultak be. A helyőrség összes újoncai, a huszárezred legénységét kivéve, reggel 8 órakor teljes dísz­ben, zeneszó mellett kivonulnak a vérmezőre, a­hol 9 órakor tábori mise lesz. Eközben leteszik az esküt s a mise végezté­vel bevonulnak a kaszárnyákba. Az esetben, ha az idő ked­vezőtlen lesz, a kivonulás elmarad. — A 1­6-ik huszárezred újoncai a Ferenc József-laktanyában teszik le az esküt. Ne­vezetesen a gyalogezredek, valamint a huszárság önkéntesei s a legénységnek az a része, a­mely másodszor még nem tett esküt. Az eskütétel a Ludovika-akadémia kápolnájában lesz, a 9 órakor tartandó mise alatt. * A haldokló cár. Szomorú hirek érkeznek Li­­vádiából: III. Sándor cár­ utolsó pillanatait éli. Az utóbbi napok javulása, sajnos, ideiglenesnek bizo­nyult, a­mi ilyen betegségnél úgyszólván rendesen elő szokott fordulni. Annak ellenére, hogy előrelátható volt a gonosz fordulat, mégis egész Európa remélni akart, mert rokonszenvvel van a cár egyénisége iránt és mély részvétet érez a hatalmas ember szenvedése fölött, a­mely úgyszólván egész életét kitöltötte attól a pillanattól kezdve, hogy őseinek trónjára lépett. A cári családnak összes tagjai a livádiai betegágy kö­rül csoportosulnak, és aggódva lesik a súlyos beteg minden lélekzetvételét, mert pillanatai életének im­máron megszámlálvák. Vájjon teljesült-e utolsó forró kívánsága, hogy megérje a cárevics egybekelését Alix hercegkisasszonynyal, arról nincs tudósításunk, a­mi­ből azt kell következtetnünk, hogy meghal a nélkül, hogy áldását adhassa Oroszország jövendő cárnéjára. — A Pétervárra érkezett jelentések szerint a cár ál­lapota annyira reménytelen, hogy Livádiában már most minden előkészületeket megtesznek a cár teme­tésére. Az egész környékbeli lakosság Livádiába siet, hogy a temetésen résztvehessen. Pétervár, okt. 31. Sándor cár állapotáról teg­nap este tíz órakor a következő orvosi jelentést ad­ták ki: A vérköpés egész nap tartott s a cár hideg borzongást érzett. A test hőmérséklete 37’8°, az érve­rés 90, gyönge. A lélegzés nehéz, az étvágy igen cse­kély ; nagy gyöngeség mutatkozik, az oedema teteme­sen terjedt. * A kis hollandi királynő csinyje. Vilma, a kis hollandi királynő rendkívül ingerlékeny, szeszélyes teremtés. A napokban nem tudta a földrajzi leckéjét, a­miért Saxton Winter kisasszony az angol nevelőnő azzal büntette meg, hogy lerajzoltatta és kiszínez­­tette vele Európa térképét. De mily nagy jön az angol guvernant elszörnyüködése, mikor tanítványa előmutatta az újon rajzolt térképet s azon Angol­­ország egészen kicsinynek, akkorának mint a Baleári szigetek volt feltüntetve és a londoni ködhöz hasonló sötét hamuszinüi festékkel bemázolva, mig Hollandia a tenger felől hatalmasan megnagyobbodva rikító derült színben pompázott. A guvernánt nevetett boszuságában, a kis királynő még hangosabban a guvernánt boszuságán s a rajz kézről kézre járt a királyi palotában. * Klapka György tábornok síremlékét tudvalevő­leg holnap, november 1-én leplezik le. Az ünnepély sor­rendje a következő: 1. Szózat. 2. Leleplező beszéd, tartja Tuba János országgyűlési képviselő, az emlék­bizottság elnöke. 3. A síremlék átvétele Budapest székesfőváros ré­széről Csendics Gyula tanácsnok által. 4. Illyés Bálint országgyűlési képviselőnek, az országos honvéd-egyletek központi bizottsága szónokának beszédje. 5. Az egyetemi kör nevében Burg Kornél koszorút helyez a sirra. 6. Kül­döttségek és testületek koszorúinak elhelyezése. 7. Hymnus. * Tüzek. Ma éjjel két óra tájt Promszerits Fe­renc vízvezetéki felszerelőnek alkotmány-utca 15. sz. a. műhelyében tűz támadt, mely a szerszám szekré­nyek egy részét elhamvasztotta. A tűz elharapózását az V. őrség gátolta meg. A Strasser és König ga­bonakereskedők Koháry­ utca 2. sz. a. pinceraktárá­ban ma reggel a kéményből kipattant szikrától a pince faburkolata és azután a búza gyuladt meg. Az V. őrség ezt a tüzet is hamarosan eloltotta. * Az orsz. magyar Kneipp-egyesület dr. Szalkay Gyula elnöklete alatt választmányi ülést tartott, melyen bejelentették, hogy a vörishofeni közp. Kneipp-egyesület, Kneipp Sebestyén indítványára köszönetet mondott Szal­kay dr.-nak a közegészségügyi és demográfiai kongresszus alkalmával tartott előadásáért. Nov. 11-én Lukácsy József dr. a gyermekek neveléséről, 25-én Némethy Kálmán dr. Táplálkozásunk törvényéről tartanak nyilvános előadásokat. * A mármarosi árvíz. Máramaros vármegyét rég nem érte olyan csapás, mint most, mikor a rop­pant esőzések, a felhőszakadások, hóolvadás együtt olyan árvizet hoztak Máramaros vármegyére, mint 1869-ben novemberben, a nagy vízáradás alkalmával sem volt. Mint újabban írják, na­pról-napra sűrűbben érkeznek a vármegye alispánjához a gyászos tudósí­tások az árvizekről. Nemcsak a dolhavizi, ruszvizi, taracvizi, zalaborvölgyi utak egy részét, valamint az összes hidakat, műtárgyakat, a nagy költséggel épí­tett szlatinai, tiszai, huszti, nagyági partműveket so­dorta el az ár, hanem a legszegényebb osztályhoz tartozó lakosok házait, marháit, élelmi­szereit is tönkre tette. A bajt tetőzi az, hogy a népnek­ az idén sem tengeri, sem zabtermése nincs. Azonkívül a ko­lera miatt a tutajozás beszüntettetett, a nép ezrei elestek a kenyérkeresettől. A fakereskedők óriási ká­rokat szenvedtek a tutajozási tilalom által s hozzá még a partokon levő tutajokat az ár elsodorta s ezek a hidak egy részét megrongálták, a legtöbbet elvit­ték. A kár százezrekre megy. Kutka Kálmán alispán a főszolgabirákkal és államépítészeti hivatallal azon fáradozik, hogy a fenakadt közlekedést legalább ideiglenesen helyreállítsa, mert sok vidék, a­melynek lakosai a távolabb eső városokban szerzik be pár hétre élelmi­szereiket, most el van zárva a világtól. A belügyminiszter Roszner Ervin báró főispán fel­­terjesztésére 500 frtot utalványozott a károsultak ré­szére. Ám ezzel a pillanatnyi nyomoron sincs eny­hítve. * Öngyilkosság egy kolostorban. Galgócon Nemecs­­kay István, egy már régen elhalt orvosnak fia, mint teljesen elhagyatott gyermek a galgóci ferencrendi atyák jóvoltából élt és azok protekciója által egyházi szolgaságig vitte fel. Meg is bizták azzal, hogy a szomszéd községekben pénzt és élelmi­szereket gyűjtsön, de a könnyelmű ember, a­ki a mel­lett iszákos is volt, már többször elverte a gyűjtött pénzt. Tegnapelőtt is úgy érkezett a kolostorba, hogy a rábízott pénzt elitta, e miatt aztán lehúzták róla a barát­ csuhát és azzal fenyegették, hogy kidobják a kolostorból, a melyben már 35 év óta lakott. Ezt Nemecskay annyira a szivére vette, hogy 28-ikán éjjel a kolostor folyosóján egy szegre felakasztotta magát. Mikor megtalálták, már halott volt és kezében egy rózsabokrétát tartott. * A szombathelyi botrány. Szombathelyen, mint már röviden említettük, múlt csütörtökön este a »Sabaria« vendéglőben együtt vacsoráit több utazó az étteremben, a­melynek felső végén 8 huszártiszt vacsorázott cigányzene mellett. Fél 12 órakor felállott K. báró huszártiszt és min­den ok nélkül harsány hangon kiáltotta : »Ki a zsidók­kal ?« Erre be sem várva a hatást, elkezdett a pezsgős palackokkal dobálózni. Szerencsére a palackok az utazók­nak csak a fejük mellett repültek el. Az utazók nagy része, ki akarván kerülni a botrányt eltávozott a teremből, de két marhakereskedő Kulsheimer Izsák Pforzheimből (bádeni nagyhercegség) és Mayer Emil Rastattból ott maradtak. Erre sóskiflikkel dobálták a két embert, a­mi ellen Kuls­heimer tiltakozott. A báró erre odaugrott és fojtogatni kezdte Kulsheimert. Az 52 éves ember a tisztet a szoba másik falához lökte, mire ez kardot rántott és az öreg em­bernek fején súlyos sebet ejtett. A többi hat tiszt is segí­tett a »bajtárs«-nak és csakis azért menekült meg Kuls­heimer a további kegyetlenkedéstől, mert rimánkodni kez­dett, hogy ő családapa és kíméletért esedezett. Egy tisztet azonban nem lehetett kegyelemre bírni és kardot rántott Kalsheimer ellen, de Baltazzi főhadnagy az ütést karjával felfogta és ujjain ő is szenvedett sérüléseket. A súlyosan sebesültet erre bevitték a pincérek a szobájába és az orvosok bekötözték vérző sebeit. Másnap meglátogatta a beteget Marschall K. főhadnagy a soproni 9-ik huszárezredből, a­ki éppen Szombathelyen időzött és a botrányban résztvett tisztek hevében bocsánatot kért és kijelentette, hogy a sú­lyosan sebesültet kárpótlásban fogják részesíteni, ha felje­lentést nem tesz és ha a lapokba ki nem írja az esetet. Ugyancsak megjelent nála Bakacsy ezredes is és kifejezte megbotránkozását a gyalázatos eset felett, felajánlván Kals­­heimernek 1300 forint fájdalomdíjat, a­mibe a sebesült

Next