Fővárosi Lapok 1894. december (332-361. szám)
1894-12-01 / 332. szám
mégsem elég neki. Egyszerűen nem elég, mert ez a 200000 frt kölcsön nem is kölcsön, hanem nemzeti ajándék. Kamatot nem fognak érte fizetni és a törlesztés 40 évre szól 5000 írtjával. — Hát nem ajándék ez ? — dörögte fölényéyel. És kijelentette, hogy ő nem szavaz meg ajándékot senkinek. Ezután hamarosan egy kissé hatásos jelenet támadt. Hegedűs Sándor kijelentette, hogy Polónyi egy megjegyzésével akar leszámolni, aki azt mondta, hogy nincs biztosítva a színház sorsa, mert ahogy Bartók Lajos visszalépett a maga részvényétől, úgy visszaléphetnek a többiek is s akkor vége. Hát ez nem igy van, mert hála Istennek, az emberek még honorálják valamire saját aláírásaikat. Ezen az utolsó mondaton Bartók rettenetesen megbotránkozott. Hogy tehát ő nem honorálja a saját aláírását, azt következteti Hegedűs Sándor ? — Nem én, hanem Polónyi! — felelte Hegedűs. Hanem azért Bartók mégis csak Hegedűs ellenében bizonyította a maga igazát. És csak a beszéde végén világosították föl arról, hogy tévedés van a dologban. Persze, akkor már késő volt. Pázmándy Dénes elfogadja a javaslatot, de csak úgy, ha kellő biztosítékot adnak. Horváth Gyula talpraesetten mutatott rá, hogy itt tulajdonkép csak személyi tekintetekről van szó s azért ellenzik úgy a segélyt. Még talpraesettebb volt Hermann Ottó, mert ő csaknem sírva fakadt. Siratta Jókait. Úgy állította föl e thézist, hogy aki poéta, az nem szavazhatja meg ezt a javaslatot. Aki pedig megszavazza, az nem poéta. — Pedig én Jókait a legnagyobb magyar poétának tartottam, — siránkozott Herman. Még röviden Gulner Gyula jelentette ki, hogy ő sovinista s aztán Jókai Mór tartotta szükségesnek, hogy rekrimináljon. Tegnap ugyanis félreértették. Tegnap ő arról beszélt, hogy a Nemzeti Színház biztosítására szánt pénzalapot a nemesi rendek szűz vállai vették magukra, amivel azt értette, hogy ezek a vállak még szüzek voltak minden közteherviseléstől; a gyorsírók pedig tévedésből azt írták, hogy a pénzalapot a nemesi hölgyek vették magukra. — Az én fiatal barátaim nyilván azt hitték, hogy ha szűzről beszélek, kisasszonyra gondolok . . . Még Hieronymi deklamált röviden, de egészen okosan s aztán következett volna a szavazás, ha . . . Ha Ugron Gábor hirtelen ki nem pattan és nem követeli a szavazásból azoknak a kizárását, akik részvényesek. — Saját maguknak csak nem fognak megszavazni 200,000 frtot? Gromon Dezső, aki szintén részvényes, elsápadt. Hogy ő saját magának szavazza meg azt a kölcsönt? — Na hát kötelezem magamat, hogy a részvényért járó minden nyereséget jótékony célra fordítom. — Én is! — tette hozzá Pest Lajos. — Én is ! Mindnyájan a hírlapíró nyugdíjintézetnek! — asszistált Hegedűs Sándor. Ugrón félig le volt forrázva. De aztán leforrázta Gromon a másik felét is. Mert nem minden célzás és malicia nélkül így fejezte be felszólalását: — Csak aztán a saját vicinális vasutaikat a képviselő urak szintén ne szavazzák, mert azokban is érdekelve vannak! A jobboldal hahotázva zúgott föl, Ugron pedig úgy elhallgatott, hogy többé egy szavát sem lehetett hallani. Nem mondjuk, hogy a Gromon célzása Ugront találta, de azt igenis állítjuk, hogy azután Ugrón halgatott. Ebbe a zsivajba aztán még belekiabáltak Olay Lajos, Beöthy Ákos, Horváth Gyula, Dániel Ernő, Herman Antal és még mindaz, aki akart. Pár percig tartó szavazás után utoljára mégis megesett a szavazás és pedig Keglevich örömére 25 többség megszavazta a javaslatot általánosságban. Holnap részleteiben tárgyalják. ÚJDONSÁGOK. Budapest, 1894. november 30. * Napirend, december 1-én : A közoktatásügyi miniszter fogad déli 12—2-ig. — A horvát miniszter fogad délelőtt 10—1-ig. —A turista-egyesület tanítói szakosztályának mulatsága az Európa szállóban. — A Budapest és Székesfehérvár között létesített telefon megnyitása. Reggel 9 órakor. — A gyümölcsvásár berekesztése a Közteleken. — A ref. ifjúsági egyesület választmányi ülése délután 5 órakor a ref. theologiai akadémián. — Magyarok bejövetele, körkép a városligetben, nyitva egész nap; belépő dij 50 krajcár. — Történelmi képtár a városligeti műcsarnokban, nyitva délután 2—6-ig. — A »Nemzeti Szalon« állandó műkiállitása (VIII., József-körut 45., I.) látható naponta 9—10 óráig, az esti órákban villamos világításnál; belépti dij harminc krajcár, pénteken 50 kr. — Az 1848/9-diki szabadságharc ereklyéinek kiállítása (Károly-körút 3.) i. e. 9—1-ig látható. — Magyar kereskedelmi múzeum. A hazai termékek állandó kiállítása a városligeti iparcsarnokban, szabad belépés mellett naponként nyitva van 9 — 2 óráig. Ünnep-és vasárnap délelőtt 9—12 óráig. — A magyar kereskedelmi múzeum tudakozódó irodája és könyvtára (V. kerület, akadémia utca 12. sz.) naponként délelőtt 9 —12-ig és délután 3—6 óráig van nyitva. Ünnepés vasárnap d. e. 9—1-ig. * Időjárás: Északi-Európában a nyomási különbségek jelentékenyek, amennyiben tegnap óta az észak-nyugati maximum megerősödött (Stornowayn a barométer emelkedése 10 mm.) és az észak-keleti minimum mélyebbedett(Ulenborgban a barométer sülyedése 15 mm.) Ennek következtében a skandináv és német partvidéken, nemkülönben Oroszországban erős 2854 szelek funak a nyugati negyedből. Az európai időjárás általában borús. Csapadék volt észak-keleti Európában s elvétve a Földközi tenger partjain. A hőmérséklet keleten emelkedett és észak-nyugaton sülyedt Hazánkban az idő borús, hűvös és többnyire száraz volt. Erdélyben a fagyok csökkentek. Ma reggel Trencsénben havazott. Élénk észak-nyugati szelekkel felhős, hűvös és helyenkint — főleg keleten — csapadékos idő idő várható. Budapesten ma délelőtt havazott. Nyílt levél a mentőkhöz. Tisztelt uraim ! Önök veszedelmes módon őrködnek az emberek élete fölött. Mintha bizony nem lennénk így is elegen ezen a sárgolyóbison, mintha bizony így is nem egymás szájából kellene kilopkodni a betevő falatot! És épen ezért nem fejezhetem ki eléggé megvetéssel párosult rosszulásomat az önök legújabb tervezetével szemben. Eddig legalább volt egy biztos hely, ahol a nyilvánosság kizárásával végezhettünk önmagunkkal, tetszésünk szerint. A Dunába bele lehetett ugorni anélkül, hogy félnünk kellett volna az önök kiállhatatlan gyors segélyétől. S most ennek is vége. Ide is betolakodnak önök. Ugyanis, mint az újságban olvasom, valami új mentési tervezeten törik önök a fejüket, amelynek segélyével vízbe ugró elvtársaimat akarják visszahódítani az életnek. A Duna két partján őrhelyeket akarnak berendezni mindenféle mentőkészülékekkel s a hidakon holmi jelző csengetyüket s automatszerűen előugró zászlókat, színes lámpákat, amelyekkel a hidakon álló rendőrök figyelmeztethessék az őrhelyeket, hogy valaki beleugrott a Dunába. Mire való kérem ez a sok komédia? És mi jogon avatkoznak önök a mi dolgainkba ? Nem elég, hogy így is minden lépten-nyomon ott csilingelnek az önök, doktorokkal és kötszerekkel ellátott kocsijai; nem elég, hogy a szárazföldön nem hagyják békében meghalni az embereket, hanem még a vízbe is utánok mennek ? Valóban botrányosan jóakarók és humánusak önök ! Csak azt nem értem, hogy mi jogon mernek önök beavatkozni minden egyes egyén souverain jogába. Ha én el akarom magam pusztítani az árnyékvilágból, bizonyára okom van rá. Hogy micsoda, azt nem tartozom senkinek sem az orrára kötni. Elég, ha én tudom és mint szabad akarattal bíró lénynek, jogom van rá, hogy ha elég okot találok a meghalásra, hát meg is halhassak akkor, amikor nekem tetszik. Azt mondhatják ugyan önök, hogy néha minden ok nélkül is, szeszélyből, hangulatból, vagy mit tudom én miből — el akarja dobni valaki magától az életét, amit a következő pillanatban már megbán — tehát ez esetben vissza kell neki adni az életét. De ez is nevetséges dolog ! Aki ennyire könnyelmű, hogy nemcsak az élettel, hanem a halállal is játszik — hát azért bizony nem nagy kár. Mert annak úgy se veszi semmi komoly hasznát az önök tisztelt társadalma. Ismétlem, hogy önök vakmerő kézzel nyúlnak bele az egyén cselekvési szabadságába. Különösen ezzel a tervezett új intézkedésükkel, amely hivatva van arra, hogy minket céhbelieket, legjobb területünkről kiszorítson. No ez már meg sem járja. Elvenni tőlünk a legkönnyebb öngyilkossági módot. Mert tessék kérem figyelemmel lenni arra, hogy a méreg, a golyó és önakasztás mind egyformán utálatos dolog, az egyedüli kényelmes út a másvilágra a Dunán keresztül vezet. Az ember jól megvacsorázik s szépen leugrik valamelyik hidról. És önök ahelyett, hogy alkalmas köveket készítenének ki a partok mentére s a hidakra, — amelyeket az ember szépen a nyakába köthetne — hát vizi mentőkről gondoskodnak ! Csak egy vigasztalásom és egy reményem van még, az, hogy a rendőr urak lesznek hivatva a mentőhelyek figyelmét felhívni arra, hogy valaki a vízbe ugrott. Nos hát ez némileg megnyugtat, ismerve államrendőrségünk ügybuzgalmát és gyorsaságát. . . . Az öngyilkosok clubbjának egy leverő tagja. * Személyi hírek. Lajos Viktor főherceg ma reggel Salzburgból Bécsbe érkezett, és este ismét visszatér Salzburgba. — Ferenc Szalvátor főherceg és Mária Valéria főhercegasszony ma délelőtt Welsbe utaztak. — A király, mint értesülünk, Kiss Sándort, a kolozsvári kereskedelmi akadémia igazgatóját, a Ferenc József-renddel tüntette ki. — Balogh Pál, a kiváló publicista, december 1-től kezdve a »P. Napló« belső munnkatársai sorába lépett. * Erzsébet királyné holnap indul algíri útjára. Bécsből Miramareba megy s ott száll a Miramare gőzhajóra. A megállapított terv szerint a királyné Algírban több hetet fog tölteni. Bellegarde gróf főudvarmester helyét Berzeviczy vezérőrnagy foglalja el. Vajjon Algírból Korfuba megy-e a királyné, vagy előbb még más tengerparti vidékeket keres-e fel, még nincs megállapítva s egyátalán semmi határozott útiterv sincs a két-három hónapra terjedhető kirándulásra. Annyi azonban bizonyos, hogy Egyptomba nem fog a királyné ellátogatni. * Új képviselő, a mai edelényi választásnál Hagolyi Bélát (szabadelvű-párti) egyhangúlag országgyűlési képviselővé választották. * Stefánia özv. trónörökösné rajzai, ő fensége Stefánia özvegy trónörökösné újból küldött a védnöksége alatt megjelenő Osztrák-magyar monarchia Írásban és képben című népismei és tájleirási munka számára két sajátkezűleg rajzolt tájképet, a mű magyarországi szerkesztője Jókai Mórhoz s egyúttal kegyesen megengedte a szerkesztő kifejezett óhajtására, hogy e sajátkezű rajzait ereklye gyűjteménye részére megtarthatja. Mindkét tájkép Pozsony város és vár leirását fogja díszíteni. * Seefried Erzsébet báróné, királyunk unokája, akinek regényes házassága annak idején oly nagy feltűnést keltett — mint már jelentettük — örvendetes családi eseménynek néz elébe. A báróné és férje egyébiránt a legnagyobb mértékben megnyerték a város lakosságának rokonszenvét. A szegények és különösen a szegény gyermekek igen jól ismerik a bárónőt, aki ha férje karján, vagy egyedül sétál a város utcáin, sohasem mulasztja el az útjába eső szegényeket megajándékozni. A báróné alapító tagja a városi nőegyletnek is. Seefried Ottó báró, akit a novemberi avanszmák alkalmával főhadnagggyá léptettek elő, kötelességtudó katona és tiszttársai nagyrabecsülik; úgy ismerik, mint csendes, komoly embert, akiben mély tudományosság, elmésséggel és szivjósággal van egyesülve. * Karácsonyi bazár. A magyar kereskedelmi múzeum igazgatósága Lukács Béla kereskedelmi miniszter kezdeményezésére a Károly-körút 9. sz. a. Hadik-féle palotában karácsonyi háziipar-kiállítást és bazárt rendez. A bazár december 2-án, vasárnap nyílik meg. Előző napon, szombaton a sajtó képviselői tekintik meg a kiállítást. * Ováció: Vavra Gyula állami számvevőszéki tanácsosnak nyugalomba vonulása és a Lipótrend lovagkeresztjével történt kitüntetése alkalmából a vezetése alatt álló tisztviselők, élükön Jászfy Mihály számvevőszéki titkárral, testületileg tisztelegtek, szerencsekívánataikat fejezvén ki a közel félszázados állami szolgálata alatt méltán kiérdemelt legfelsőbb elismerés és sajnálatukat távozása felett. Egyúttal a tisztikar fényképeit tartalmazó szép albumot nyújtottak neki át. * A Budapest-Székesfehérvári telefon a rendes díjak mellett holnap, december hó 1-én adatik át a közforgalomnak. * A pápa öröksége. A napokban jutott dűlőre egy örökösödési per, amely évek óta folyt a pápa és De Plessis-Belliére márkinénak a törvényes örökösei közt. A pernek legközelebb a semmitőszék elé kellett volna kerülnie, miután az amiensi másodbíróság a márkinénak a szentszék javára szóló végrendeletét semmisnek nyilvánította. A második felebbezés előtt azonban a felek barátságosan kiegyeztek. A tíz millióra rugó örökségből ugyanis mintegy negyedfél milliót szétosztanak az elhunyt márkiné távoli rokonai közt, akik annak idején a végrendeletet megtámadták volt. A vagyon többi része a pápáé lesz. * A munkások és a rendőrség. A rendőrség a múlt vasárnapi asztalosgyűlésen tudvalevőleg nem engedte, hogy tárgyalják a napirendnek az ellenállási pénztárról szóló pontját és ezt az ipartörvényről szóló 17. tc. 162. szakaszával indokolta. A munkások a rendőrség eljárását sérelmesnek és jogtalannak tartják, először, mert az ellenállási pénztárt 71-szer tárgyalták már nyilvánosan s a rendőrségnek sohase volt kifogása ellene, másodszor pedig az ipartörvény idézett szakasza erre nem jogosítja föl a rendőrséget. Orvoslásáért a munkások a belügyminiszterhezfordulnak. * A vaskancellár gyásza. Mint a »Berliner Neueste Nachrichten«-nek jelentik Varzinból, Hohenlohe herceg birodalmi kancellár táviratban fejezte ki azt az óhajtását,, hogy Bismarck herceg nejének temetésén jelen lehessen. Bismarck herceg azonban, tekintettel arra, hogy a varzini temetés csak ideiglenes és tekintettel az idő rövidségére, köszönettel lemondott a herceg látogatásáról. Bismarck hercegné temetéséről még a következőkettáviratozzák : Bismarck herceg a temetésnél óriási fájdalmát alig tudta leküzdeni. Felemelkedett, mikor a holttestet beszentették és a kar elzengte a gyászéneket, odalépett a koporsóhoz és a koszorúról letépett egy rózsát, aztán mélyen megindulva vonult vissza lakosztályába. * Betörés a fővárosban. A főváros egyik legnépesebb utcájában ma éjjel vakmerő betörés történt. A betörők félénkség nélkül, hatalmas kalapácsokkal s vésőkkel kifeszítettek egy hatalmas tűzmentes vasszekrényt. A zaj oly nagy volt, hogy a kalapácsütésekre a házmesternő is felébredt, de abban a hiszemben, hogy fát aprítanak, ismét nyugvóra tért. A betörés a Király utca 12. számú házban történt. Ebben a házban van Frankl Jakab papírkereskedése. Az üzletnek az udvar felé eső részében egy régi Ötl-féle