Fővárosi Lapok 1895. december (330-359. szám)

1895-12-31 / 359. szám

1895. deczember 31. Kedd. FŐVÁROSI LAPOK____ Hampel József dr. a múzeum régiségtárának igazgató- f­ord. Havass Eezső dr. főv. biz. tag, báró Haas Ivor, Kalmár Endre, dr. Kuzsinszky Bálint múzeumi segédőr, Lechner Lajos középitési igazgató, Lipthay Béla báró, Máttyus Arisztid, Sigray Pál, Stern József dr. bizott­­sági tagok, Szilágyi Sándor az egyetemi könyvtár igaz­gatója, dr. Toldy László főv. főlevéltáros és dr. Tatay Adolf. A pénzügyi és gazdasági bizottság ma délelőtt ülést tartott, Márkus József alpolgármester elnöklése mellett ; előadó Rózsavölgyi Antal tanácsjegyző volt. Kihirdették ezúttal annak az árlejtésnek az ered­ményét, a­melyet a múltkor tartottak a főváros terüle­­letén teljesítendő csatorna, pöczegödör tisztítása, vala­mint a dunai zsilipeknél előforduló összes munkálatok teljesítése végett. A legkedvezőbb ajánlatot Heim­­bach Jakab tette, a­ki évenként 20,641 irtot kér. A bizottság ezt az ajánlatot három évi időtartamra elfogadta. A földtani intézet czéljaira a budai Klemm­­féle telket jelölte ki a bizottság, oly feltétellel, hogy az intézet részéről el nem foglalandó terület parknak ma­radjon. A magyar iparművészeti társulat 2000 forint segélyt kér, főleg arra a czélra, hogy Budapesten meg­honosítsa a mesterséges palinázást, a­mit ez idő szerint sem Párisban, sem Londonban nem tudnak végezni. Hogy a terv sikerüljön, a társulat Kínából vagy Japán­ból akar egy ehez értő mestert hozatni. A bizottság egyelőre bekívánja az iparművészeti társulat jövedelem kimutatását és vagyon­mérlegét , majd ehez viszonyítva fog tenni javaslatot a segélyezés iránt. Jelentést tett a mérnöki hivatal az eskütéri híd balparti fővárosnak szabályozása felől s az itt fölmerülendő költségvetést is bemutatta. E szerint a följárók s a vele kapcsolatos terület­rendezések költségeiből a fővárost összesen 2.178.197 frt terhelné. Ebbe bele van számítva a belvá­rosi plébánia templom helyett építendő más templom költsége, s a hídfő mellékén támadó tér rendezésére szükséges kiadás. Bele van számítva az is, hogy a régi városháza épületét a főváros átengedi, továbbá beváltja a piarista rendiek épületét s hogy ezzel szemben oly telektömböt kap a főváros, a­mely nagy értéket fog képviselni. A tárgyhoz először Országh Sándor dr. szólt s azt a nézetet nyilvánította, hogy — mivel a följárók s általában a híd környéke rendezésének költ­sége mintegy négy millió forintba fog kerülni — a fő­város ehez nem járulhat hozzá; elfogadja azonban ő is azokat a költségeket, a melyek a terület parkolására, a jégszesz, vízvezeték, csatornázás berendezése stb. vonat­koznak s a melyek összege mintegy 300.000 frt. A bizottság többsége ehhez a nézethez csatlakozott.­­ Tanácsnokjelölés: Az üresedésben levő tanács­noki állásra a kijelölő választmány Ráth Károly főpol­gármester elnöklete alatt ma tette meg a kijelölést. Első helyen jelölték Kallmann Lajos főjegyzőt, második helyen: Faller Ferencz I. oszt. jegyzőt, harmadik he­lyen: Eszláry Sándor I. oszt. jegyzőt.­­ Az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékét a fővárosban elkészítették s ma hirdették ki a végérvé­nyes lis­tát, a központi választmáy ülésén, a­melyen Kamermayer Károly polgármester elnökölt. A kir. kúriához 23 föllebbezést adtak be azok sorából, a­kik a névjegyzékkel nincsenek megelégedve. A kúria 11 fölszólamlásnak helyt adott, 12-öt pedig elutasított. Az ekként véglegesen megállapított névjegyzék szerint a fővárosban összesen 33.382 országgyűlési képviselő választására jogosított választó van,, a­mely szám kerü- REGÉNY-CSARNOK. Egyedül jogosított fordítás. Utánnyomás tilos. Végzetes idoll. Kozmopolita erkölcsök. Irta: PAUL BOURGET. Francziából fordította : CSERHALMI H. IBEN. (Folytatás) (3) Annyi duzzadó életöröm nyilatkozott meg benne, miként ügyet se vetett arra soha senki, hogy lángoló szempárja mily kifürkészhetlen, mily finom metszésű az ajka mily malitiára vall hosszú hegyes orra, mily ravasz furfang kifejezését viseli ez az arcz, mely látszólagos élénk mozgékonysága mellett oly ügyesen számitó megfontolásrról tanúskodott. Két népfajnak van meg az a tehetsége, hogy jelesül ki tudják aknázni velük született fogyatkozásaikat saját érdekük előmozdításaira. Az egyik a német ember, ki látszólagos nehézkessége mögé rejti furfangos diplomácziáját; a másik a Provence gyermeke, ki azt ösztönszerű élénkséggel leplezi. Vélnéd hogy lángolón lelkesül, sőt tényleg lelkesül is és bő­beszédű, míg ugyanakkor egy igen realisztikus higgadt­sággal és alapossággal kieszelt terv kivitelén dolgozik. Ki sejtette volna azt, hogy Coranez vicomtét egy Barbentane környékéből való, nem a legauthen­­tikusabb nemesi kutyabőrrel büszkélkedő családok ivadéka — amint most a kaszinó egyik pamlagán szo­kott élénkségével cseveg — a legmerészebb, leghihe­tetlenebb, legbámulatosabban szőtt ármány befeje­zését sietteti. Mert h­át sejthette e ember fia a Hű­bele Balázsnak ismert Marius tulajdonképen észjárását, így hívta ugyanis az édes­apja, az öreg vinczellér, ki fiának örökös adósságain kétségbeesve sirba szállt. De legkevésbé sejthették a könnyelmű ficsur tulajdon jellemét azok a jó rkenevidéki falusiak, kik Avigeontul Tarascouig többé kevésbé közel atyafiságban állottak véle. Mert hisz ők lát­ták mint vesznek el egymásután azok a gyönyörű szőlők, a­miket az apja oly szeretettel ápolt és gondozott, hogy a Párisban tartózkodó egyetlen örö­kös őrült költekezés, és drága hóbortjai. Kicsapongó életmódjainak meghitt czimborái, a vele egy­­ivású nagy kéjvadászok, és oly kevéssé ismerték őt. Ők a délvidéki ember gyermekes hiúságával és érzéki elv vágyával rögtön tisztába jöttek, de nem ismerték fel benne a jelleme alapját képező ra­vaszságot. Csalódtak is benne, midőn egyszers min­­denkorra ama üstökösként feltűnő vidéki nagyságok közé sorolták, kik arra vannak hivatva, hogy a párisi társadalom egén való rövid tündöklés után meteorként letűnnek. Sem egyikük, sem másikuk nem álmodta meg, hogy e jókedvű pajtásban, ki minden késre szomjas, ki mindig kész akár pár­bajra, akár szerelmi kalandra, kártyapárt­ira vagy barátságos vacsorára, egy nagyon is praktikus és positil czélok után törekvő bölcs szunyadot, ki az adott perezben hirtelen köpenyt cserél. E köpeny­­fordításnak pedig már néhány hónap előtt érkezett meg az órája. Az apjától örökölt hatszázezer frank ugyanis csakhamar negyvenezerre apadt le és az ügyes, hajlékony Márius ez év téleleje óta a kitűzött programm kivitelében fáradt, melynek összes czikkelyei egy »jó parthiében« összponto­sultak. De nem magában a tervben, hanem a hozzá fűzött, előre megállapított elengedhetlen feltételek­ben, melyeket házasságközvetítőhöz méltó pontosság­gal állított össze, nyilvánult tervének eredetisége. Ő ugyanis belátta, hogy még a legmerészebb reményeit túlhaladó legdúsabb hozomány sem fogja neki az igazi társadalmi állást megteremthetni. Bántó kudarc­ot vallva egy elegáns párisi klubban, mely őt egy ügyesen kiszemelt ajánló daczára nem fogadta be tagnak, mindjobban átlátta, hogy mily áthidalhatlan űr választja el a korcsmabeli britdereskedő pajtáskodást az előkelő világba való tényleges befogadástól. Viszont három ízben nizzai tartózkodása, a­hol őt nagyban ünne­pelték és dédelgették, a kosmopolita világgal is­mer­kedett meg és finom szimatja rögtön kitalálta annak előnyeit. Arra határozta magát, hogy oly külföldi nőt vesz el, ki vagyonával és összeköttetései­vel európai posittot biztosítson neki. Álmaiban már látta mint tölti majd aztán a telet a rivierán a rétenként a következőleg oszlik meg: I. kerület: 2344, II. kerület: 2595, III. kerület: 1392, IV. kerület: 3114, V. kerület:3749, VI. kerület: 5424, VII. kerület: 5810, VIII. kerület: 5450, IX—X. kerület:3504. A névjegy­zéket egy hitelesített példányban a belügyminiszterhez, egy másik példányban pedig a székesfőváros közgyűlé­séhez terjesztik. SPORT. -s Magyar ügető versenyegylet. Ügető verseny­egy­let szervezésén fáradozik most néhány fővárosi sport­­férfiú. Tegnap tartották meg az erre vonatkozó gyűlést, a­melyen jelen voltak: herczeg Odeschálky Géza és Iván, báró Uchtritz Zsigmond, gróf Andrássy Géza, gr. Károlyi László, Forster Géza, Paikert Alajos, Dóri La­jos, Huzslay Gyula, Lipkay Gidó, Rubinek Gyula, Sár­kány Ferencz, Kisfaludy Sándor, dr. Magyar László. Az értekezlet beható tárgyalás után szervező bizottságot küldött ki azzal a megbízással, hogy a megalakítandó magyar ügető­verseny érdekében szükséges lépéseket te­gyék meg. A bizottság a következő tagokból áll: Elnök: herczeg Odescalchy Géza,tagok: Luczenbacher Miklós, Forster Géza, gróf Andrássy Géza, gróf Andrássy Ti­vadar, Förster Ottó, Muzslay Gyula, Lipthay Gida, Cberolli Rudolf, jegyző: Paikert Alajos. TÖRVÉNYSZÉK. § A királyi kúria új tanácsbeosztása. A királyi kú­ria tanácsai a jövő évtől kezdve a következőképen ala­­kulnak­ meg: B­ün­t­e­t­ő tanácsok: Első tanács: Elölülő: Czorda Bódog, Bírák: Barthodeiszky Gyula, Sebestyén Mihály, Sehedius Lajos, Székely Ferencz dr., Mikó Miklós, Nedeczky Ödön, Hieronymi Béla. Jegyzők: Gebhardt Ferencz, Mariska István. Második tanács: Előülő: Szentgyörgyi Imre, Bírák: Andrásovics Béla, Keömley Pál, Vita Sándor, Székács Ferencz, Berlogin Ábrahám, Fodor Géza, Tóth Gerő. Jegyző: Ladányi Lajos. Harmadik tanács: Előülő: Sélley Sándor. Bírák: Kelemen Mór, Szeyffert Ede, Frenreisz István, Bibó István, Németh Péter, Nyers Lajos, Szentimrey Jenő. Jegyző: Schindler Jenő. Negyedik tanács. Elölülő: Veszprémy János. Bírák: Tutschner Ágost, Ballogh József, Csider László, Nagy Sándor, Mezei János, Zsigmondovits Mi­hály, Naményi József. Jegyző: Tőkés Ferencz. Ötödik tanács. Elölülő: Osztrovszky József. Bírák: Bömb­es Gyula, Losonczy Ödön, Szeremley Lajos, Neuberger Ignácz, Steer Ferencz, Valkai Ber­talan, Farkas Géza. Jegyzők: Dessewffy Marczell, tör­vényszéki biró, egyúttal a kisebb fegyelmi tanács jegy­zője; — Nagy Iván. P­olgár­i ta­nác­so­k: Első tanács. Elölülő: Szabó Miklós, a kúria elölülője. Bírák: Németh Lajos, Ádám András, Hammersberg Jenő, Béres János, Popa József, Tatity Milutin, Fényes Miklós, Zsembery Kálmán, Frits Róbert, Zachár Emil, Egri Kálmán. Jegyzők: Vajdafy Emil, Sebestyén Emil, Gyenge Kornél. Második tanács. (Felülvizsgálati tanács) Elöl­ülő: Oberachall Adolf. Bírák: Csathó Ferencz, helyettes előlülő: Mezey Albert, Fabiny Ferencz (egyúttal előadó a negyedik tanácsban), Havass Károly, Hollerung Al­fréd. Jegyzők: Vajdafy Emil, Saárosy Kornél. Harmadik tanács. (Úrbéri és bányaügyek.) Előlülő: Balásy Antal. Bírák: Keresztszeghy Lajos, Stephanidesz Henrik, Asztalos Aba, Gyárfás Ferencz, Pechata Endre, Tergovics István. Jegyző: Borszéky Károly. Negyedik tanács. (Keresked.­váltó és csőd­ügyek). Elősülő: Manoilovich Emil. Bírák: Janicsek Jó­zsef, Emmer Kornél, Hegedűs László, Beck Hugó, Kor­mos Adolf, Kovács Antal. Jegyző: Maksziányi Dezső. Ötödik tanács. Előlülő: Ruby Antal, tanács­vezető kúriai bíró. Bírák: Pásztély János, Gottl Ágos­ton, Bene Kálmán, Hűvös Károly, Uhlyarik Gedeon, Horváth Kálmán. Jegyző: Szent Ivány. Hatodik tanács. Előlülő: Szabó Ágoston. Bírák: Oetfner Ferencz, Bositz Gábor, Frink Endre, Trux Hugo, Illyasevits Jenő, Avarfy Károly, Gruber Gusztáv. Jegyző: Szíjártó Zsigmond. Hetedik tanács. Előlülő: Süteő Rudolf. Bí­rák: Illyés Károly, Kiszely Tiborcz, Vavrik Antal, Klimkó István, Vaszilievits Vazul, Harmos Gábor,­egyző: Oppl Alajos. § A tanító fegyelmi joga. Az iskolában a fegyelmi szabályok megtiltják a tanítóknak, hogy a gyermekkel szemben testi fenyítéket alkalmazzanak, de a bíróságok rendszerint csak akkor büntetik a nádpálctás tanítókat, ha súlyosabban elpáholják a kis tanulót. A járásbíróság M. F. tanítót is felmentette, mikor a­miatt emeltek pa­naszt ellene, hogy egy kilencz éves kis­fiúnak kétszer ráütött a fejére, lévén a tanítónak tanítványaival szem­ben házi fegyelmi joga, s a sértés csak könnyebb ter­mészetű. Ezt az ítéletet azonban — mint az Ügyvé­dek Lapja írja — megváltoztatta a kir. tábla és M. tanitót 15 forint pénzbüntetésre, esetleg három napi fogházra ítélte, szakítván a régi gya­korlattal. Az ítélet érdekes megokolása így szól: A tanitót az iskolába járó gyermekekkel szemben a házi fegyelmi jog nem illeti meg, de nincs jogosítva oly fegyelmezési mód gyakorlására sem, mely a tanítványával szemben meggyalázó. Vádlott tehát ama általa is beismert cselekményével, hogy pa­naszosnak 9 éves fiát a kezével kétszer fejbe vágta, a tanító fegyelmezési jogát messze túllépte s a gyer­mek irányában meggyalázó cselekményt követett el, miért is becsületsértés czimén a fenti büntetést kellett reá kiszabni. — Jogászkörökben érdek­lődéssel várják a kúria ítéletét. § Izgatás nyomtatványokkal. Egy vasárnapi mun­­kásgyülésen történt, hogy a szónok beszéde közben iz­gató tartalmú röpiratot olvasott fel, melyet aztán több száz példányban szétosztott. Az illetőt izgatás czimén pörbe fogták s a törvényszék nemcsak a felolvasás, de a terjesztés révén elkövetett izgatás miatt is vád alá helyezte. E határozatnak azt a részét, mely a terjesz­tés utján elkövetett vétségre vonatkozik, a kir. tábla megsemmisítette, mert e tekintetben csak a sajtóbiróság van hivatva a vádlott ellen eljárni. A kir. tábla fel­hozza megokolásában, hogy a terjesztésért egyedül az 1848: XVIII. t.-cz. 13. és 33. § aiban megállapított fe­lelősségnek van helye és az ebbeli eljárás az idézett törvény 17. § a szerint a sajtóeljárásra tartozik; ekkor pedig a törvényszék túllépte hatáskörét, mikor a nyom­tatványok terjesztéséből álló tényállást is eljárása tár­gyává tette. 3465

Next