Új Fővárosi Lapok, 1897. július (1. évfolyam, 9-21. szám)
1897-07-01 / 9. szám
4 UJ FŐVÁROSI LAPOK 1897. julius 1. Csütörtök vissza akarja kapni az épületbe fektetett tőkét, hát bért szed az igazgatóktól. Ez a bér havonkint 12 ezer forint. Most vegyük a publikumot, amelyik abszolúte nem színháznak való. Ez a város is szenved a vidéki városok ama megszokott nyavalyájában, hogy rettenetesen Anyásnak és előkelőnek tartja magát ; ha a direktor ökölnyi betűkkel nem nyomja a színlapra, hogy „ezt és ezt a darabot minden műveit embernek látni kell“, akkor az önkéntes tűzoltókon kívül senki sem jelenik meg a színházban. Végre is ez egy megbocsátható fogás a direktortól,— de sajna, ha mégha jobban igyekszik is, a szezont minden esetben veszteséggel zárja. Itt a városnak kellene szubvencionálni a színházat, erre azonban minél kevesebb kilátás van. — S bár ilyen szomorúak a viszonyok, mégsem mondhatjuk azt, hogy a direktorok bojkotálják ezt a várost és mindazokat a városokat, ahol bukással végeznek, nem, mert bár színházat építhetnénk a legutolsó falunak is ! — Most jön a konkurenczia. Jobb direktor nem veri le a sátrat olyan városba, ahol a kilátásai erősen aggasztók, de jön egy kisebb direktor, kisebb társulattal, kisebb repertoárral, kisebb tudással — és belevág. Ez még nem volna baj. Annak a nagyobb direktornak van pénze arra, hogy egy ilyen krízis tönkre nem teszi, de annak a kisebb direktornak rendszerint az első előadásig egy réz krajczár sem kopog a zsebében. A kisebb direktor bevételeket csinál, a kisebb direktor gázsit ad, a kisebb direktor keresztül úsza a szezont a lehető legkisebb repertoárral, a kisebb direktor konkurenciát csinál annak a nagyobb direktornak, amelyik jó, színészekkel, jó repertoárral és tudással küzköd a pályáján. — Ez így van, s ez szomorú. Ez a vidéki színészet természetrajza. Az a vidéki direktor nem szervezhet társulatot, amelyik legalább is elfogadható nívón áll, az a vidéki direktor nem szerződtethet jó színészeket, — mindezt a gázsi miatt. A jobb direktorok megszorítják a költségeiket, elbocsátják az elsőrangú művészeket, nem igyekeznek, nem haladnak, — mert im nincs miért és kinek. — Ez a züllés útja ! Hogy kinek kellene mindezeken segíteni, azt már sokszor elmondtuk. A kormánynak vagy ideje, vagy pénze nincs erre, de mindenesetre az nem helyes, hogy nincsen. —ú d.— * Újságíró dal. A stockholmi sajtókongresszus alkalmából Weisz Jenő fiatal magyar zeneszerző indulót szerzett, amelyet a svéd király az indulót köszönettel fogadta. * Kovács Iaura körútja. A hazai fürdőkbe tervezett művészi körútját Kovács Laura úrnő, a szavaló művészet e hivatott apostola, most kezdi meg Balaton-Füreden. Aradi vendégszerepléséről tegnap tért vissza Budapestre és július 1-én indul Füredre, hogy onnan folytassa körútját. Zilahi Gyula magánelőadásai. Zilahi Gyula, a nemzeti színház közönségének beczézett Zsül-je, a nyári évadban magánelőadásokat tart az ország nagyobb vidéki városaiban, a következő eddig megállapított műsorral : Hát mi is az az élet ? (Goquelin kedvencz monológja, Francziából fordította Gabányi), A föld és népei (dr. Shulphurikus nyomán írta Gabányi és Zilahi), Egy tolvaj (magánjelenet egy bál után) Szombat este (irta Gabányi), Egy modern vígjáték , Egy szeretetre méltó kedves ember (irta Tradeles, fordította Gabányi), A fürdőorvos (irta Sipulusz), Egy szabad ember (irta Őszi Kornél), Egy csokor tréfa (irta mindenki), Monolog (irta Ábrányi Emil). A kiváló komikus magán előadásait Somogyi Nándor hangverseny-igazgató rendezi, aki voltakép nem más, mint az első magyar impresszárió a hangversenyek és művészeti előadások terén. Somogyi, ugyanis a magyar művészet minden előkelőségével meg akarja ismertetni az egész vidéket s a mi még érdekesebb — a szalonokat. Hogy erre az útra jó auspiciumokkal indul, mutatja az, hogy Zilahi Gyulával kezdi. * Kisfaludy-szinház. Tegnap délután — az óbudai védszentek ünnepnapján — zsúfolásig megtelt a szinház és a közönség nagyokat nevetett a Két Keim nem annyira szellemes,mint bolondos helyzetein. — Legtöbb tapsot Patakis Róza, Szilassy, Szentes, és Faragó kapták. Este Solymossy növendékei az „Otthon“-t adták, a melyben különösen Tamási, Jászai, Hegyesi tűntek ki. * Egy püspök a Dugonics társaságnak. Ivánkovits János rozsnyói püspök tegnap Lázár György dr. szegedi h. polgármesterhez 200 irtot küldött, mint a Dugonics-társaságnak szóló adományt. * Vidéki színészet. A debreczeni szintársulat vasárnap fejezte be a nyári szezont, mely mind erkölcsileg, mind pedig anyagilag elég jól sikerült. Komjáthi társulatának legtöbb tagjával már el is utazott Mármaros-Szigetre, hol szeptember hó 24-éig marad. * Újházi Ede a nemzeti színház kitűnő művésze négy estén vendégszerepelt Kaposvárt. Minden fölléptére zsúfolásig megtelt a színház. — A művész legközelebb Nagy-Szalontára, onnan pedig Szentesre megy néhány estére. * Trilby jubileuma. Alig két hónap előtt volt a szenzácziós darab premierje, és tegnap már ötvenedszer adták. A ház nem telt meg egészen, de a közönség lelkesülten tapsolt Fenyvessy pompás Svengalijának és Delli Emma kitűnő Trilbyjének. Ledovszky Mariska szerződtetése. Ledovszky Mariskát, a krisztinavárosi színkör volt énekesnőjét szerződtette Pesti Ihász Lajos, a szabadkai színház igazgatója. * Ösztöndíj. Az országos képzőművészeti tanács javaslatára Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter Hegedűs László fiatal festőművésznek, Bálik Béla tanítványának, 400 frt ösztöndíjat adományozott. Fügefa. . . . És amint reggelre a városba érne, Utszéli fügefa integet elébe. Nincsen gyümölcs rajta, csillapitni éhét A Dávid fiának. Messiás szavára, haragvó átkára, Fügefa kiszárad. * Hitegetsz csak egyre. Szegény balga gyermek! Meddő fán gyümölcsöt, karjaid nem lelnek. Csókszomjam eloltni nem nyújtod az ajkad Meg sem is átkozlak, Meg sem is gyűlöllek, örökké-örökké Csak szeretni foglak. Gondos Sándor: Közélet. A katholikus autonómia. A görög keleti katholikus román episcopatus közelebbről Balásfalván tartott értekezletében kimondotta, hogy nem kíván résztvenni az általános katholikus autonómiában, hanem a királytól engedélyt fog kérni egy külön görög-katholikus román autonómiai kongresszus összehívására. A gör. kath. román értekezlet Kolozsvárott tartott értekezlete magáévá tette az episkopátus ez álláspontját. Az értekezleten Román Sándor tanár előadta, hogy arról van szó — mondá a szónok — elmenjünk-e oly helyre, amelynek feje nem a miénk, ahol leszavaznak, mert kisebbségben vagyunk. (Nem akarunk!) Pártértekezlet. A kormánypárt báró Podmaniczky Frigyes elnöklete alatt tegnap este tartott értekezletén tárgyalás alá vette és minden vita nélkül elfogadta a cukoradóra és szeszadóra vonatkozó törvényjavaslatokat, melyeknek tárgyalása a képviselőház holnapi ülésének napirendjére van kitűzve. A görög- keleti szerb egyházi kongresszus. A görög-keleti szerb egyházi kongresszus, mely július 11-ére van Starlóczára egybehiva, előreláthatólag eredménytelenül oszlik ,szét. A kongresszus 50 világi, 125 papi képviselőből és 16 püspökből alakul meg. A választás alkalmára egyesült liberális és radikális ellenzéki párt határozott győzelmet aratott az úgynevezett önkormányzati autonóm párt fölött, melynek alig tíz híve nyert mandátumot, úgy, hogy a szerb népnek eddigi vezető elemeit valósággal leszorították az egyházi autonómiából. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése. Budapest, június 30. A képviselőház mai ülése délelőtt 11 órakor kezdődött. Elnök: Szilágyi Dezső. Jegyzők : gróf Telercy Sándor, Molnár Antal, Lakatos Miklós. A kormány részéről jelen vannak : Lukács László. A múlt ülés jegyzőkönyvét felovassák s hitelesítik. Elnök jelenti, hogy Jagits József képviselő interpellácziót jelentett be a katonai törvényjavaslatok tárgyában. Jelenti továbbá, Tompke Alfréd államtitkár van jelen a miniszter képviseletében. Következik a napirend : a czukoradóról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Neményi Ambrus hosszasabban ismerteti a törvényjavaslatot s azt elfogadásra ajánlja. Komjáthy Béla : Fölemlíti, hogy a miniszter a bizottságban hivatkozott arra a nagy felelősségre, melyet visel mindenki, aki a javaslat ellen, felszólal. Ezt a felelősséget érzi ő is és a pártja is. (Így van balról.) Mindig a függetlenségi párt iparkodott itt a házban a mezőgazdaságot fejleszteni és ha meggyőződnék arról, hogy ez a javaslat hasznos a mezőgazdaságra, úgy elfogadná azt. De nem így áll a dolog. Neki először is alkotmányos aggodalmai vannak. A szerződések csak úgy érvényesek, ha mind a két ország törvényhozása elfogadja. Nem szívesen szól bele az osztrák viszonyokba, de azt sem venné szívesen, ha az osztrákok avatkoznának a mi ügyeinkbe ; úgy hallatszik,hogy Ausztriában rendeleti úton akarják elintézni ezt az ügyet. Az osztrák kormánynak erre ad némi jogot az alkotmány, de csak akkor, ha a rajksztát föl van oszlatva , pedig ez még nem következett be. Hát Ausztriában sem lehet törvényesen elintézni ezt az ügyet, de különben is a rendeletet is négy hét alatt meg kell erősíteni a törvényhozásnak. Nincs arról meggyőződve, hogy a javaslatnak hasznát veszi a mezőgazdaság. Oroszország példája az ellenkezőt bizonyítja, hogy a hasznot a czukorgyárosok élvezik. Viselje hát a czukorgyáros a terhet, (ügy van! a baloldalon.) Amióta a prémiumot behozták, fejlődött a czukortermelés, de ennek nem az volt az oka, hanem hogy a gabonaárak csökkenése erre a gazdasági ágra kényszerítette a gazdákat, (ügy van ! balról.) Határozottan állítja, hogy a czukortermelés emelkedése, vagy hanyatlása a prémiumtól nem függ. (ügy van ! balfelől.) Ez a rendszer egyáltalában nem vált be. (ügy van ! balról.) Tagadhatatlan dolog, hogy a czukorprémium minekünk már nagyon sok kárt tett. Beszéde végén a következő határozati javaslatot nyújtja be : Minthogy a kereskedelmi és vámszerződés 1897-ben lejár, utasíttassék a kormány, hogy haladéktalanul tegye meg az intézkedéseket, az önálló vámterület felállítása érdekében, hogy ennek keretében oly czukoradótörvényjavaslat létesüljön, amely szerint a nyers kristályezukor adója kisebb s az ipari czélokra használt ezukor adómentes legyen. A czukor ipar szerinti kivitelénél mindkét állam részéről vám-restituczió legyen. Lukács László : Felfogását akarja jelezni azokkal az aggodalmakkal szemben, melyeket közjogi szempontból a javaslat ellen támasztanak. Formálisan aggodalmakra adhat okot az, hogy mi törvényt alkotunk, míg Ausztriában ez nem emelkedik törvényerőre. Ez az állítás egyrészt magától megdől, másrészt pedig az egyoldalúlag hozott törvényt egyoldalúlag fel is lehet bontani. (Éljenzés.) Kéri a javaslat elfogadását. Okolicsinyi László kéri, hogy beszédét holnapra halaszthassa (A ház megadja). Jagits József a következő interpellácziót terjeszti be : Interpelláczió a honvédelmi miniszter úrhoz : Tekintettel arra, hogy néhai Tököly Sebő hazánk fia által g. k. szerb ifjak részére tisztképzésre létesített alapítványi helyek az alapitó okirat szerint csak addig illetik meg a bécsi cs. és kir. közös katonai akadémiát egészben, mig a magyar Ludoviczeum helyébe a bécsivel egyenrangú m. kir. Ludovika- akadémia rendszeresíttetik, ez esetben pedig az alapítványi helyek a két intézet között egyenlő arányban megosztandók ; tekintettel továbbá arra, hogy a t. honvédelmi miniszter úr által benyújtott s szentesítés stádiumában lévő javaslat következtében a bécsivel egyenrangú m. kir. Ludovika-akadémiának rendszeresítése immár a megvalósulás küszöbén áll s igy az alapító által az alapítványi helyek megosztására fentartott feltétel bekövetkezett, kérdem a t. honvédelmi miniszter urat : 1. Szándékozik-e a Tököly-féle alapítvány mibenléte és rendeltetése felől magának tudomást szerezni ? 2. Szándékozik-e az alapító akaratához képest megfelelő lépéseket megtenni az iránt, hogy a Tököly-féle alapítványból a m. kir. Lud.-akadémiát megillető helyek az intézetnek életbeléptetésével egyidejűleg átadassanak. Fejérváry Géza báró . Már az indokolásban jelezte, hogy leghelyesebb dolog az alapítókkal megegyezésre jutni az iránt, hogy az alapítványok egy része az akadémiának adassák, más része pedig a katonai reáliskoláknak. Ez a dolog figyelmét nem kerülte ki s intézkedett ez iránt. Kéri az interpelláczióra adott válasz tudomásul vételét. Jagits József : A választ tudomásul veszi. Perczel Dező belügyminiszter : Beterjeszti az