Új Fővárosi Lapok, 1897. július (1. évfolyam, 9-21. szám)

1897-07-01 / 9. szám

4 UJ FŐVÁROSI LAPOK 1897. julius 1. Csütörtök vissza akarja kapni az épületbe fektetett tőkét, hát bért szed az igazgatóktól. Ez a bér havonkint 1­2 ezer forint. Most vegyük a publikumot, a­melyik abszolúte nem színháznak való. Ez a város is szen­ved a vidéki városok ama megszokott nyavalyájá­ban, hogy rettenetesen Anyásnak és előkelőnek tartja magát ; ha a direktor ökölnyi betűkkel nem nyomja a színlapra, hogy „ezt és ezt a darabot minden műveit embernek látni kell“, akkor az önkéntes tűzoltókon kívül senki sem jelenik meg a színház­ban. Végre is ez egy megbocsátható fogás a direk­tortól,— de sajna, ha mégha jobban igyekszik is, a szezont minden esetben veszteséggel zárja. Itt a városnak kellene szubvenc­ionálni a színházat, erre azonban minél kevesebb kilátás van. — S bár ilyen szomorúak a viszonyok, még­sem mondhatjuk azt, hogy a direktorok bojkotálják ezt a várost és mind­azokat a városokat, a­hol bukással végeznek, nem, mert bár színházat építhetnénk a leg­utolsó falunak is ! — Most jön a konkurenczia. Jobb direktor nem veri le a sátrat olyan városba, a­hol a kilátásai erősen aggasztók, de jön egy ki­sebb direktor, kisebb társulattal, kisebb repertoár­ral, kisebb tudással — és belevág. Ez még nem volna baj. Annak a nagyobb direktornak van pénze arra, hogy egy ilyen krízis tönkre nem teszi, de annak a kisebb direktornak rendszerint az első előadásig egy réz krajczár sem kopog a zsebében. A kisebb direktor bevételeket csinál, a kisebb di­rektor gázsit ad, a kisebb direktor keresztül úsza a szezont a lehető legkisebb repertoárral, a kisebb direktor konkurenc­iát csinál annak a nagyobb direktornak, a­melyik jó, színészekkel, jó repertoár­ral és tudással küzköd a pályáján. — Ez így van, s ez szomorú. Ez a vidéki színészet természetrajza. Az a vidéki direktor nem szervezhet társula­tot, a­melyik legalább is elfogadható nívón áll, az a vidéki direktor nem szerződtethet jó szí­nészeket, — mindezt a gázsi miatt. A jobb direk­torok megszorítják a költségeiket, elbocsátják az elsőrangú művészeket, nem igyekeznek, nem halad­nak, — mert im nincs miért és kinek. — Ez a züllés útja ! Hogy kinek kellene mindezeken segíteni, azt már sokszor elmondtuk. A kormánynak vagy ideje, vagy pénze nincs erre, de mindenesetre az nem helyes, hogy nincsen. —ú d.— * Újságíró dal. A stockholmi sajtó­kon­gresszus alkalmából Weisz Jenő fiatal magyar zeneszerző indulót szerzett, a­melyet a svéd király az indulót köszönettel fogadta. * Kovács I­aura körútja. A hazai fürdőkbe tervezett művészi körútját Kovács Laura úrnő, a szavaló művészet e hivatott apostola, most kezdi meg Balaton-Füreden. Aradi vendégszerepléséről tegnap tért vissza Budapestre és július 1-én indul Füredre, hogy onnan folytassa körútját. Zilahi Gyula magánelőadásai. Zilahi Gyula, a nemzeti színház közönségének beczézett Zsül-je, a nyári évadban magán­előadásokat tart az ország nagyobb vidéki városaiban, a következő eddig megállapított műsorral : Hát mi is az az élet ? (Goquelin kedvencz monológja, Francziából fordí­totta Gabányi), A föld és népei (dr. Shulphurikus nyomán írta Gabányi és Zilahi), Egy tolvaj (magán­jelenet egy bál után) Szombat este (irta Gabányi), Egy modern vígjáték , Egy szeretetre méltó kedves ember (irta Tradeles, fordította Gabányi), A fürdő­­orvos (irta Sipulusz), Egy szabad ember (irta Őszi Kornél), Egy csokor tréfa (irta mindenki), Monolog (irta Ábrányi Emil). A kiváló komikus magán elő­adásait Somogyi Nándor hangverseny-igazgató ren­dezi, a­ki voltakép nem más, mint az első magyar impresszárió a hangversenyek és művészeti előadá­sok terén. Somogyi, ugyanis a magyar művészet minden előkelőségével meg akarja ismertetni az egész vidéket s a mi még érdekesebb —­ a szalo­nokat. Hogy erre az útra jó auspic­iumokkal indul, mutatja az, hogy Zilahi Gyulával kezdi. * Kisfaludy-szinház. Tegnap délután — az ó­budai védszentek ünnepnapján — zsúfolásig megtelt a szinház és a közönség nagyokat nevetett a Két Keim nem annyira szellemes,­mint bolondos helyzetein. — Legtöbb tapsot Patakis Róza, Szilassy, Szentes, és Faragó kapták. Este Solymossy növen­dékei az „Otthon“-t adták, a melyben különösen Tamási, Jászai, Hegyesi tűntek ki. * Egy püspök a Dugonics társaságnak. Ivánkovits János rozsnyói püspök tegnap Lázár György dr. szegedi h. polgármesterhez 200 irtot küldött, mint a Dugonics-társaságnak szóló ado­mányt. * Vidéki színészet. A debreczeni szintársulat vasárnap fejezte be a nyári szezont, mely mind er­kölcsileg, mind pedig anyagilag elég jól sikerült. Komjáthi társulatának legtöbb tagjával már el is utazott Mármaros-Szigetre, hol szeptember hó 24-éig marad. * Újházi Ede a nemzeti színház kitűnő mű­vésze négy estén vendégszerepelt Kaposvárt. Minden fölléptére zsúfolásig megtelt a színház. — A mű­vész legközelebb Nagy-Szalontára, onnan pedig Szentesre megy néhány estére. * Trilby jubileuma. Alig két hónap előtt volt a szenzácziós darab premierje, és tegnap már öt­venedszer adták. A ház nem telt meg egészen, de a közönség lelkesülten tapsolt Fenyvessy pompás Svengalij­ának és Delli Emma kitűnő Trilbyjének.­­ Ledovszky Mariska szerződtetése. Le­­dovszky Mariskát, a krisztinavárosi színkör volt énekesnőjét szerződtette Pesti Ihász Lajos, a sza­badkai színház igazgatója. * Ösztöndíj. Az országos képzőművészeti ta­nács javaslatára Wlassics Gyula közoktatásügyi mi­niszter Hegedűs László fiatal festőművésznek, Bálik Béla tanítványának, 400 frt ösztöndíjat adomá­nyozott. Fügefa. . . . És a­mint reggelre a városba érne, Utszéli fügefa integet elébe. Nincsen gyümölcs rajta, csillapitni éhét A Dávid fiának. Messiás szavára, haragvó­­ átkára, Fügefa kiszárad. * Hitegetsz csak egyre. Szegény balga gyermek! Meddő fán gyümölcsöt, karjaid nem lelnek. Csókszomjam eloltni nem nyújtod az ajkad Meg sem is átkozlak, Meg sem is gyűlöllek, örökké-örökké Csak szeretni foglak. Gondos Sándor: Közélet. A katholikus autonómia. A görög keleti katholikus román episcopatus közelebbről Balás­­falván tartott értekezletében kimondotta, hogy nem kíván résztvenni az általános katholikus autonómi­ában, hanem a királytól engedélyt fog kérni egy külön görög-katholikus román autonómiai kon­gresszus összehívására. A gör. kath. román érte­kezlet Kolozsvárott tartott értekezlete magáévá tette az episkopátus ez álláspontját. Az értekezleten Ro­mán Sándor tanár előadta, hogy arról van szó — mondá a szónok — elmenjünk-e oly helyre, a­mely­nek feje nem a miénk, a­hol leszavaznak, mert kisebbségben vagyunk. (Nem akarunk!) Pártértekezlet. A kormánypárt báró Podma­­niczky Frigyes elnöklete alatt tegnap este tartott értekezletén tárgyalás alá vette és minden vita nélkül elfogadta a c­ukoradóra és szeszadóra vonatkozó törvényjavaslatokat, melyeknek tárgyalása a képviselőház holnapi ülésének napirendjére van kitűzve. A görög- keleti szerb egyházi kongresszus. A görög-keleti szerb egyházi kongresszus, mely július 11-ére van Starlóczára egybehiva, előreláthatólag eredménytelenül oszlik ,szét. A kongresszus 50 vi­lági, 125 papi képviselőből és 16 püspökből alakul meg. A választás alkalmára egyesült liberális és radikális ellenzéki párt határozott győzelmet aratott az úgynevezett önkormányzati autonóm­ párt fölött, melynek alig tíz híve nyert mandátumot, úgy, hogy a szerb népnek eddigi vezető elemeit valósággal leszorították az egyházi autonómiából. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése. Budapest, június 30. A képviselőház mai ülése délelőtt­­­ 11 óra­kor kezdődött. Elnök: Szilágyi Dezső. Jegyzők : gróf Telercy Sándor, Molnár Antal, Lakatos Miklós. A kormány részéről jelen vannak : Lukács László. A múlt ülés jegyzőkönyvét felovassák s hite­lesítik. Elnök jelenti, hogy Jagits József képviselő interpellácziót jelentett be a katonai törvényjavas­latok tárgyában. Jelenti továbbá, Tompke Alfréd államtitkár van jelen a miniszter képviseletében. Következik a napirend : a czukoradóról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Neményi Ambrus hosszasabban ismerteti a tör­vényjavaslatot s azt elfogadásra ajánlja. Komjáthy Béla : Fölemlíti, hogy a miniszter a bizottságban hivatkozott arra a nagy felelősségre, melyet visel mindenki, a­ki a javaslat ellen, fel­szólal. Ezt a felelősséget érzi ő is és a pártja is. (Így van balról.) Mindig a függetlenségi párt ipar­kodott itt a házban a mezőgazdaságot fejleszteni és ha meggyőződnék arról, hogy ez a javaslat hasznos a mezőgazdaságra, úgy elfogadná azt. De nem így áll a dolog. Neki először is alkotmányos aggodalmai vannak. A szerződések csak úgy érvé­nyesek, ha mind a két ország törvényhozása elfo­gadja. Nem szívesen szól bele az osztrák viszonyokba, de azt sem venné szívesen, ha az osztrákok avatkozná­nak a mi ügyeinkbe ; úgy hallatszik,hogy Ausztriában rendeleti úton akarják elintézni ezt az ügyet. Az osz­trák kormánynak erre ad némi jogot az alkotmány, de csak akkor, ha a rajksztát föl van oszlatva , pe­dig ez még nem következett be. Hát Ausztriában sem lehet törvényesen elintézni ezt az ügyet, de különben is a rendeletet is négy hét alatt meg kell erősíteni a törvényhozásnak. Nincs arról meggyő­ződve, hogy a javaslatnak hasznát veszi a mező­­gazdaság. Oroszország példája az ellenkezőt bizo­nyítja, hogy a hasznot a czukorgyárosok élvezik. Viselje hát a czukorgyáros a terhet, (ügy van! a baloldalon.) A­mióta a prémiumot behozták, fejlődött a czukortermelés, de ennek nem az volt az oka, ha­nem hogy a gabonaárak csökkenése erre a gazda­sági ágra kényszerítette a gazdákat, (ügy van ! bal­ról.) Határozottan állítja, hogy a czukortermelés emelkedése, vagy hanyatlása a prémiumtól nem függ. (ügy van ! balfelől.) Ez a rendszer egyáltalá­ban nem vált be. (ügy van ! balról.) Tagadhatatlan dolog, hogy a czukorprémium minekünk már na­gyon sok kárt tett. Beszéde végén a következő határozati javaslatot nyújtja be : Minthogy a kereskedelmi és vámszerződés 1897-ben lejár, uta­­síttassék a kormány, hogy haladéktalanul tegye meg az intézkedéseket, az önálló vámterület felállítása érdekében, hogy ennek keretében oly czukoradó­­törvényjavaslat létesüljön, a­mely szerint a nyers kristályezukor adója kisebb s az ipari czélokra használt ezukor adómentes legyen. A czukor ipar szerinti kivitelénél mindkét állam részéről vám-resti­­tuczió legyen. Lukács László : Felfogását akarja jelezni azok­kal az aggodalmakkal szemben, melyeket közjogi szempontból a javaslat ellen támasztanak. Formá­lisan aggodalmakra adhat okot az, hogy mi tör­vényt alkotunk, míg Ausztriában ez nem emelke­dik törvényerőre. Ez az állítás egyrészt magától megdől, másrészt pedig az egyoldalúlag hozott tör­vényt egyoldalúlag fel is lehet bontani. (Éljenzés.) Kéri a javaslat elfogadását. Okolicsinyi László kéri, hogy beszédét hol­napra halaszthassa (A ház megadja). Jagits József a következő interpellácziót ter­jeszti be : Interpelláczió a honvédelmi miniszter úrhoz : Tekintettel arra, hogy néhai Tököly Sebő ha­zánk fia által g. k. szerb ifjak részére tisztkép­zésre létesített alapítványi helyek az alapitó okirat szerint csak addig illetik meg a bécsi cs. és kir. közös katonai akadémiát egészben, mig a magyar Ludoviczeum helyébe a bécsivel egyenrangú m. kir. Ludovika- akadémia rendszeresíttetik, ez esetben pedig az alapítványi helyek a két intézet között egyenlő arányban megosztandók ; tekintettel továbbá arra, hogy a t. honvédelmi miniszter úr által benyújtott s szentesítés stádiumá­ban lévő javaslat következtében a bécsivel egyen­rangú m. kir. Ludovika-akadémiának rendszeresí­tése immár a megvalósulás küszöbén áll s igy az alapító által az alapítványi helyek megosztására fentartott feltétel bekövetkezett, kérdem a t. hon­védelmi miniszter urat : 1. Szándékozik-e a Tököly-féle alapítvány mibenléte és rendeltetése felől magának tudomást szerezni ? 2. Szándékozik-e az alapító akaratához képest megfelelő lépéseket megtenni az iránt, hogy a Tököly-féle alapítványból a m. kir. Lud.-akadémiát megillető helyek az intézetnek életbeléptetésével egy­idejűleg átadassanak. Fejérváry Géza báró . Már az indokolásban jelezte, hogy leghelyesebb dolog az alapítókkal megegyezésre jutni az iránt, hogy az alapítványok egy része az akadémiának adassák, más része pedig a katonai reáliskoláknak. Ez a dolog figyelmét nem kerülte ki s intézkedett ez iránt. Kéri az interpel­­láczióra adott válasz tudomásul vételét. Jagits József : A választ tudomásul veszi. Perczel Dező belügyminiszter : Beterjeszti az

Next