Fővárosi Napló, 1950 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1950-01-05 / 1. szám
Г050 JANTttjR 5. A Fővárosi Napló a mi lapunk — mondották a csepeli elöljáróság dolgozói A Fővárosi Napló ankétsorozatának egyik kiemelkedő állomása Csepelen volt. A pesterzsébeti elöljáróság dolgozóiból alakult kultúrgárda jó műsorral szerepelt és tehetségesen adták elő énekszámaikat és szavalataikat. Ezután került sor magára az ankétre. Kubancsi Ágoston elvtárs hangsúlyozta az üzemi lapok jelentőségét, majd Papp Miklós elvtárs tartott beszámolót. A dolgozók közül kevés elvtárs tett javaslatot és mondott bírálatot. Szabó elvtárs hozzászólásában kiemelte, hogy az eddig elért eredményeknél nem állhatunk meg. Tovább kell tanulnunk, nevelődnünk, hogy az igazi népi közigazgatást valósíthassuk meg. Ezt a munkánkat könnyíti meg a Fővárosi Napló, mely az úllások közlésével, a tapasztalatcserékkel irányítja a decentralizált közigazgatásunk nagy kiterjedését és számos ágú munkarendszerét. — Az ipari munkásokhoz akarunk hasonlóak lenni — mondta —, az ő módszereikkel kell tanulnunk és a mi lapunkat nekünk kell írni és nekünk kell olvasni, hogy mindezeket a célkitűzéseket elérhessük. Csaba Anna felszólalásában a népi közigazgatás megvalósulását úgy képzeli el, hogy a Szovjet közigazgatástól kell példaképet venni és ezeket a Fővárosi Naplónak le kell közölni. Kevesli a szovjet anyagot, örömmel üdvözli a nők rovatát és megdicséri a rovatvezetőt a jó munkájáért. Glatz elvtárs szerint, mint a Csepel dolgozóinak a Fogaskerék az üzemi lapjuk, úgy a csepeli közigazgatási dolgozóknak a Fővárosi Napiért kell magukévá tenni. Triff Péter kifogásolta, hogy a lap csak dícsér és az eredményeket sorlja fel. Igen kevés a kritika még mais, pedig ebben a tekinteben már nagy javulás állott be a lap szerkesztésébenГ Javasolta, hogy rendszeresítsük a lapban kérdés és felelet formájában a dolgozók észrevételeit és különböző javaslatait. Kubancsik Ágoston elvtárs élesen kritizálta a vezetőséget, mert nem készítette elő az ankétet. — Nem beszéltük meg kollektíven a Fővárosi Naplóval kapcsolatos észrevételeinket. Elöljáróságunk szociális összetétele biztosítani fogja a jövőben a jobbis megszervezést, a Fővárosi Napló iránti fokozottabb figyelmet. Megígérhetjük a csepeli elöljáróság dolgozói nevében, hogy a lapba írni fogunk. Bizakodóan nézünk az elkövetkező ankét elé, mert a bibiből tanultunk és jobban megszervezve, a tények teljes ismeretében fogunk építő kritikánkkal élni a mi újságunk felé. Ezután ismét az erzsébeti kultúr, gárda lépett a színpadra és műsorával hatalmas sikert ért el. A csepeli dolgozók megköszönték a szomszédos peremváros dolgozóinak szép műsorát és ígéretet tettek, hogy a jövőben ők is hasonló szeretettel és lelkesedéssel fognak elmenni a pesterzsébeti elöljáróság dolgozóihoz. úgy érezzük, hogy a Csepelen rendezett ankétünk jól sikerült. PP — PESTERZSÉBET DOLGOZÓI IS MEGSZERETTÉK A FŐVÁROSI NAPLÓT Ötágú csillag díszíti a pesterzsébeti elöljáróság homlokzatát. Tiszták a folyosók, a hivatali helyiségek. A bejáratnál ötletes rajzok pellengérezik ki a bürokratikus ügyintézést. Az első emeleten grafikonok hirdetik a hároméves terv eredményeit. A népi demokrácia a rombadőlt középületeket helyreállította. 24 modern háromszobis családi házat építettek az élmunkások és sokgyermekes családok számára Az átszervezés előtt új munkáskáderek kerültek be itt is a közigazgatásba. Kiss István elöljáróhelyettessel beszélgetünk.''Élmunkás, korábban textilgyáriért dolgozott. Örül attnak, hogy a városi közigazgatást hozzákapcsolták Budapesthez. Többé nem lesznek elszigetelődve. Találkoztunk Kovács Antallal, a soroksári kirendeltség vezetőjével. A közigazgatás meggyorsítását és Soroksár nagyközség fellendülését várja az átszervezéstől- a XX. kerületben a szakszervezeti ügyeket Surányi Ferencnc irányítja. A munkaverseny már bevonult itt is a közigazgatásba. A pénzügyiek Újpesttel versenyeznek. A műszaknál heten álnek egyéni versenyben. Munkaversenyüknek nagy lendületet adott a sztálini munkafelajánlási mozgalom. A kiváló eredményt elért dolgozókat zeneszámokkal jutalmazták. A szakszervezeti kulttrházban hanglemezek lejátszásával köszöntötték azokat, akik teljesítették felajánlásaikat. A Fővárosi Napló ankétja akalmával a kultúrház ünnepi külsőt öltött. Vörös drapérián olvastuk a szöveget: „üdvözöljük a Fővárosi Naplót”. A felszólalásokból, a beszélgetésekből megállapítható, hogy Pesterzsébet dolgozói rövid idő alatt is megszerették üzemi lapunkat- A sajtó irányítását Kiss István előjáróhelyettes vette a kezébe. Kispest kultúrgárdájának fellépésével kezdődött meg az ankét. A hálás közönség nagy tapssal jutalmazta úgy Tóth Bálint szavalatát, mint a zene- együttes szereplését. Dubin Puska című „Orosz fantáziát“ játszották. A vendéglátók nem akarták leengedni a kultúrgárda tagjait a színpadról. Simon István, a Napló kiküldöttjének beszámolójához Czetler elvtárs, csepeli dolgozó szólt hozzá elsőnek: — Ez a sajtó a mi sajtónk. A főváros dolgozói a Naplón keresztül fogják megszeretni egymást. Helyes kezdeményezés volt a szerkesztőség részéről az, hogy az ankét keretében módot ad az egyes kerületek kultúrgárdáinak műsorcseréjére. Tegnap Pestszenterzsébet volt Csepelen, ma Kispest jött el Pestszenterzsébetre és holnap egy más kerület fog elmenni Kispestre Dékány Józsefné. — A beszámoló után dolgozó társaim nevében elmondhatom, hogy pontosan ez az a lap,, amire nekünk szükségünk van. Minden erőnkkel támogatni fogjuk a Fővárosi Naplót. Fodor János a kultúra rovatának kiszélesítését kéri. — Öt évvel ezelőtt hidakat építettünk, romokat takarítottunk el. Ma a problémánk már nem csak a kenyér, hanem a kultúra is — mondotta. Varga Istvánná kéri, hogy a Női Szakasz foglalkozzék gyermekpedagógiai kérdésekkel is. A jól sikerült ankét a kispesti színjátszó csoport szereplésével ért véget. „A 49. c. egyfelvonásos sok vidám percet szerzett a hallgatóságnak. Rendszeresen olvassák lapjukat a kispesti elöljárósági dolgozók A kispesti elöljáróság szép, de kissé hideg tanácstermében szombaton egy órakor kezdtekgyülekezni az elöljáróság dolgozói a Fővárosi Naplónakéira. Mire az előadó megérkezett, 100—120 ember volt a teremben. Molnár János ismertette a lap célkitűzéseit, feladatait, majd egymás után szólaltak fel az elöljáróság dolgozói, hogy észrevételeiket, javaslataikat megtegyék. Markó Lajosné azt javasolta, hogy az asszonyok rovatát bővítsék ki.Kiss Károlyné ezzel kapcsolatban kérte, Irony többet foglalkozzanak MNDSZ-problémákkal. Győri Gedeon és Szabó elvtársak felhívták a hallgatóság figyelmét arra, hogy az újításokat közöljék a Fővárosi Naplóval, amely így a tapasztalatcsere hasznos eszköze lesz. Kalapné és Burkon, elvtársak kulturális kérdésekről beszéltek. Megállapították, hogy a Fővárosi Napló kezdeményezése lehetővé teszi a kultúrtapasztalatok kicserélését is, azonban hiányolják, hogy a lap nem mond kritikát a kuvnrelőadásokról, hanem mindegyiket megdicséri. Igy azután nem tudnak-e fejlődni a kultúrgárdák. Monda Pál kéri, hogy a szovjet közigazgatás rendszerét jobban ismertesse a lap, mert abból Budapest közigazgatási dolgozói sokat tanulhatnak. Éber elvtárs kéri, hogy a kispesti szakszervezeti dalkarról írjon a Fővárosi Napló. Szabolcs Máté arról szeretné olvasni a lapban, hogy a pedagógia új elveit miként viszik át a gyakorlatba. Dr. Noffmannié, az Oláh Sándor utcai iskola pedagógusa panaszkodott arról, hogy az oktatási ügycsoport nem juttatott az iskola tatarozására megfelelő összeget. Panaszolta azt is, hogy a központ utasítása a szilveszteri mulatságok rendezésére későn érkezett le az iskolákba és így nem tudták összehangolni a különböző iskolák szilveszteri műsorát. Gyárfásné és Barna elvtársak példákat hoztak fel,, hogy hogyan tudják alkalmazni a saját munkakörükben, amit a Fővárosi Naplóban olvastak és ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet: minden elöljárósági dolgozó rendszeresen olvassa a Fővárosi Naplót. . Az előadó válaszolt az elhangzottakra, majd a Városháza 1-es körzetének kulcrgárdája adott nagysikerű kultúrműsort. FŐVÁROSI NAPLÓ Tervünnepély a Magyar Színházban A múlt év, december 23-tól technikai okkok miatt elhalasztott tervünnepélyt a városházi szakszervezeti bizottság kibővített műsorral, január 14-én, szombaton délután 3 órai kezdettel rendezi meg a Magyar Színházban. Megnagyobbodott Budapest közigazgatási dolgozói készüljetek az ünnepségre. és a peremvárosok egyesülése itt Budapest kialakítása elsősorban a Magyar Dolgozók Pártjának, és a gyár munkásosztály szeretett vezérének, Rákosi Mátyás elvtársinuk köszönhető. A felszabadulás után közvetlenül a Párt költ az, amely felismerte a peremvárost dolgozók hátrányos helyzetét a főváros dolgozóival szemben. Ennek megfelelően a fejlődés felé, a most bekövetkezett egyesülés felé vette az irányt akkor, amikor a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége lérehívta a Nagybudapesti Pártbizottságot. A Nagybudapesti Pártbizottság, mint központi irányító szerv, amint ezt tapasztalhatjuk, a múltban is igen jól megállta a helyét. Az, hogy Budapest megnagyobbodása peremvárosi dolgozóknak jobb közlekedést, olcsóbb és több élelmiszert, cipőt és ruhát, szóval a magasabb életszínvonalat jelenti, azt hiszem, ezt felesleges itt felsorolni. Azonban meg kell említenünk, hogy kulturális téren eddig nem tapasztalt nagy segítséget jelent, mindaz, örömmel tudatjuk Pesterzsébet dolgozóival, hogy a főváros XI. (kultúrpolitikai) ügyosztálya és egyesüléssel kapcsolatban 30.000,0 Ft értékben szépirodalmi és tudományos könyveket ajándékozott Pesterzsébetének, amely végre lehetőséget nyújt arra, hogy Pesterzsébeten, illetve ima már a XX. kerületben könyvtárat létesíthessünk és a pesterzsébeti dolgozók megfelelő könyveket olvashassanak. Ezzel is emeljük a munkásosztály elméleti színvonalát. Köszönjük а МадГУаг Dolgozók Pártjának és Rákosi Mátyás elvtársnak, hogy az egyesülést lehetővé tették, biztosították és megszüntették azt a szégyenteljes határt, amelyet a fasiszta, Horthy-rendszer húzott a peremvárosok és Budapest közé. Bíró Dezső A lőrinci elöljáróság dolgozói részt kérnek a Napló munkájából December 30-án, pénteken délután tartottuk meg sajtóankétunkat a lőrinci elöljáróság tanácstermében- Bevezetőül Lakatos Gyulapolgármester elvtárs emelkedett szólásra, aki a demokratikus sajtó jelentőségét méltatta. A beszéd után a Központi Városháza Kultúrgárdájának tagjai kezdték meg műsorukat. Soós Ferenc, Alexej Szurkov, ,Föl a fejjel beamtetes ember“ című költeményét szavalta el, amit a hallgatóság szűnni nem akaró tapssal jutalmazott. Utána Kollár Etelka két dalt énekelt nagy sikerrel. Különösen Kraszev, ,DujU8kie" című orosz népdala tetszett a közönségnek. Az énekszámokat Balástyai Béla kísérte zongorán. A mŰ301 után Kuhárszky László, a szerkesztőbizottság tagja ismertette a Fővárosi Napló jelentőségét és célkitűzéseit, amellyel a lap a fővárosi közigazgatási dolgozók nagy családjának közös érdekeit és az egyszerű népi közigazgatás megvalósítását kívánja szolgálni-Az előadás után Zöldi László elvtárs megköszönte az értékes kultúrműsort és az előadást. Hangsúlyozta, hogy a lőrinci dolgozók nem rég ismerik ugyan, a Fővárosi Naplót, de azt a néhány mutatványszámot is, ami eddig a kezükbe került, szívesen olvasták. Utána azt a javaslatot tette, hogy írjon ki a Fővárosi Napló két versenypályázatot, Budapest huszonkét kerülete között részben az előfizetők száma, részben pedig a beküldött anyag mennyisége és minősége tekintetében, mert ők szeretnének ezen a versenyen résztvenni és azt megnyerni. Köves Tibor kultúrfelelős elvtárs kifejtette, hogy a Fővárosi Napló a dolgozók szépiára nélkülözhetetlennek látszik és ő biztos benne, hogy az új XVIII. kerület közigazgatásának dolgozói a legnagyobb lendülettel fognak résztvenni a lap munkájában. Molnár Sándor elvtárs egyszerű, de megható szavakkal adta tudtul azt az örömet, amelyet az ottani dolgozók éreznek ebből az ünnepélyes alkalomból, amikor meggyőződhettek róla, hogy a Központi Városháza már az egyesülés első perceiben ilyen gondoskodással és szeretettel közeledik feléjük. Dr. Varga István tisztiorvos azt javasolta, hogy foglalkozzék a Napló orosz nyelvoktatással is. A bensőséges ünnepséget Lakatoselvtárs szavai zárták be. i városháza és az előísélésérel d dolgozóinak lapja A a népi hinisiságak Óbudán A tisztiorvosokkal és a vásárfelügyelőkkel végigjárják az élelmiszer üzleteket és a piacokat. Felügyelnek a tisztaságra, az árakra és közben a vásárló közönség kívánságát, panaszait meghallgatják. Felkeresik az Anya- és Csecsemővédő, a tüdő- és a nemibeteggondozó intézeteket, továbbá a szegény betegek orvosi rendelőjét. Meglátogatják az óvodákat, a napközi otthonokat és a főzőkonyhákat. Megfigyeléseikről írásbeli jelentéseket adak be az MNDSz kerületi szervezetébe, hol azt hetenkénti értekezleten megtárgyalják és az elöljáróság megfelelő ügyosztályához továbbítják-Hogy milyen fontos és szükséges a népi bizottságok működése, kitűnik a benyújtott jelentésekből- Щщ Közigazgatás a főváros főözigazgatási dolgozatailapja Egyik jelentés közti, hogy a szegény betegek orvosi rendelőjét 8-45 órakor még zárva találta, holott az előírás szerint az orvosi rendelés 8—10 óráig tart. Egy másik népi bizottság jelentéséből megtudtuk, hogy az egyik étkezőhelyen szabályos talán volt az ételek kiosztása és az alkalmazottak nem vesznek részt ideológiai oktatásban. Jelentésükre a szabálytalanságokat azonnal beszüntették és az MNDSz az étkezőhelyek olvasó kört szervez, hogy az ottani dolgozó nőket politikailag felvilágosítsa. A kerületi műszaki osztály és a lakáshivatal mellé is szerveztek egyegy népi bizottságot és a lakások kiutalását ezentúl a népi bizottságok közreműködésével hajtják végre. Dr. Kaszás József. Készül az új baktérium háború. A Magyar Dolgozók Pártja, Rákosi Mátyás elvtárs vezetéséből elér© esz ötéves terv győzelméértt