Fővárosi Napló, 1951 (6. évfolyam, 1-35. szám)

1951-01-05 / 1. szám

Kapcsolódjanak be a kultúmunkába a városházi fiatalok! A vezetőségválasztó taggyűlés forró és lelkes hangulatában megszületett határozat többek között a kultúrmunka megjavítását és kiszélesítését is fel­adatul tűzte az új vezetőség elé. Szervezetünk előtt a kultúrmunka területén nagy feladatok állnak. A nagyobb rendezvényekre, előadá­sokra, stb. való készülés mellett ifi­napjainkon is állandó rövid kultúr­műsorral akarjuk szórakoztatni a tagságot. A kultúrmunkán keresztül meg akar­juk szerettetni az­­útlapjainkat a tag­ságga­, közös énektanuláson, táncon, játékon keresztül jó kollektív szellemet akarunk kialakítani. űrnapjainknak vissza kell tükrözni ifjúságunk derűs, optim­ista hangú a­tát. Ezért már a pénteki ifinapon is kultúrműsort ren­dezünk és új mozgalmi indulókat ta­nul­unk. Bekapcsoljuk a tehetséges fiatalokat a központi énekkarba és színjátszócso­­portba, de ugyanakkor kialakítunk egy olyan ifibrigádot is, amely önálló szerepléseket is vállal. A január 20-án rendezendő bál si­kerének felelőssége egnagyobbrészt DISZ-szervezetünkre hárul. A kultúr­műsor sikeres lebonyol­­­ásáért, a tö­­megszórakoztatásért, valamint a jó hangulat kialakításáért mi, fiatalok vagyunk felelő­sek. És ez a felelősség — az, hogy a városházi tömegszervezetekből ala­kult bárrendező bizottság erényire bízik, bennünk — minden akadályt elsöprő lendületet kell, hogy adjon számunkra. Minden egyes DISZ-tag külön­-külön érezze ezt a felelősséget és ebben a szellemben fogjunk hozzá a feladatok elvégzéséh­­­z. A bál során a már eddig ismert tömegtáncokon kívül új tömegtánco­­kat és játékokat fogunk bemutatni és megtanítani. De ezeken, a most előttünk álló fel­adatokon túl kell néznünk. A kultúra az a harci vetület, ahol most döntően szükség van az ifjúságra. A szétvert reakció maradványai­t­­ül úrét­elünkbe igyekeztek beásni, befészkelni magu­kat, hogy szétrombolhassák eddigi eredményeinket. De Pártunk és a dol­­kozó nép ezen a területen éberen vi­gyázott. Jó kultúrmunkán keresztül kell a fiatalokat megtanítani arra, hogy ezeket a támadásokat felismerve, leleplezhessük és megsemmisíthes­sük az ellenséget. Senki ne gon­dolja azt, hogy a­­zenében, tánc­ban, stb. jelentkező és nagyon sokszor érezhető dekadens nyugati hatás talán a véletlen műve. Végső fokon ezt a feladatot jelölte meg a kultúrmunka területén az új vezetőség számára a határozat. És ezt a feladatot az új vezetőség meg is fogja valósítani, ha a tagság­­ tel­jes lelkesedéssel részt vesz a kultúr­­munkában. A Szovjetunió és a szom­szédos népi demokráciák kultúrájának megismertetésén keresztül saját kul­turális életünket fogjuk jobbá tenni. Sárosi Gábor DÍSZ-bizottsági kulúrfelelős. RÉSZT VESZÜNK AZ ORSZÁGOS KULTÚRVERSENYEN A most megindult kultúrversenynek az ad különös jelentőséget, hogy idő­ben egybeesik a Magyar Dolgozók Pártjának Kongresszusával, mely meg­szabja további feladatainkat a béke megvédéséért és a szocializmus építé­séért folytatott harcunkban. A városházi kultúrcsoport is elindul ezen a versenyen, mind a három mű­vészeti ágban (színjátszás, énekkar és népi tánc). A tavalyi városházi kultúrverseny, valamint a decemberi „Távol Moszk­vától ” előadásának tapasztalatait le­szűrve, kell felkészülnünk erre a ha­talmas megmozdulásra. A kialakult vélemények szerint a verseny szempontjait figyelembe­, véve­ versenyszámaink fősúlyát a „Télvet Moszkvától­’ című színda­rab képviselné, tekintettel arra, hogy abban mind a három művé­szeti ág képviselve van. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a különböző csoportok önálló számmal is ne vegyenek részt. Itt gondolunk kü­lönösen az énekkar és a tánckar sze­replésére, akik egy év alatt hatalmas fejlődésen mentek keresztül és komoly sikerre tarthatnak számot. A műsoranyag kiválasztásánál figye­lemmel kell lenni arra, hogy annak tük­röznie kell népünk szívből jövő derűjét, amely nem t éretlen, gondtalan és fele­lőtlen érzés, hanem erőnk tudatába szocialista jövőnk ismeretéből fakadó hajtóerő, termelőmunkánk és szilárd békeakaratunk egyik nagy tényezője. Polinszky Tibor A színdarabpályázat nyertesei A városházi szakszervezeti bizottság 1990 októberében meghirdetett és december 31-ig meghosszabbított színdarab pályázatának elbírálására a Sz. B. öttagú bizottságot jelölt ki, akik a jelenetek elolvasása után az első díjat egyhangúlag Kalotai Gábor: „Hol az ellenség" c. jelenetének, a második díjat Szekeres Ilona: „Négy esztendő" c. jelenetének és a harma­dik díjat pedig dr. Dobrovics Aladárné és Marósi Miklós közös pályamun­kájának, ,„4 törött váza"“ c. jelenetnek ítélték. .4 bizottság Berkes Lajos: ,,Tíz perc késés" c. jelenetét megdicsérte. .­ kitűzött pályadíjakat a nyertesek a Sz. B. irodájában, 1. em­. 128. sz. alatt bármikor átvehetik. A kultúrbizottság a győztes pályamunkákat a körzeti klubnapokon fogja bemutatni, január és február hónapban. A kultúrbizottság felkéri a pályázat nyerteseit, hogy a továbbiakban is segítsék a. .városházi kultúrm­unkát. Alakítsanak írói munkaközösséget, hogy új, szocialista, realista jeleneteket tudjanak a kultúrgárdák műsorra tűzni. Csapip: Sztyenka Hrtzin Csopigin kitűnően megírt történelmi regénye elvezeti az olvasót az orosz történelem egyik legérdekesebb kor­szakába. A XVII. században vagyunk, Moszkvában, minden oroszok cárjá­nak, a bojároknak és a pátriárkának városában. A szabad Don mellől jön Moszkvába a fiatal, bátor kozák Sztyenka Rázin. Első összeütközése a fennálló renddel személyes­­ természetű: kiszabadítja a szép özvegyet, Irinyicát. A­ szabad dáni kozákok élére áll a nagyerejű és félelmetes bátorságé Sztyenka Rázin. Sok leszámolni valója van az urakkal. Apját a gazdag kozá­kok mérgezték meg, akik összejátszot­tak a bojárokkal, testvérét a cár kín­­zókamrájában kínozták halálra, ő maga is csak szerencsés véletlen foly­tán menekült meg a haláltól. Sztyenka Ruzin felkeléséhez csatla­koznak az összes elégedetlenek: a nyomorgó parasztok, a városi kézmű­vesek és a hosszú katonai szolgálatra kényszerített sztreljecek is. Sztyenka katonáival végigvonul Dél-Oroszországon, mindenütt meg­­büntetve, a kegyetlen, álszent és kap­zsi bojárokat, igazságot szolgáltatva a népnek. Átvonulnak Perzsiába, hogy ott, mint szabadkatonák, a perzsa sahnak ajánlják fel szolgálataikat. De Perzsiában ugyanolyan rendszert ta­lálnak, mint odahaza. Hazatérnek, hogy a végcél: Moszkva ellen vonul­janak. Éveken keresztül tartja Rázin ret­tegésben a cárt és a bojárokat. Egyet­len reménysége ő az orosz népnek. Rázin felkelésének el kellett buknia, mint minden parasztfelkelésnek. A pa­rasztság önmagát nem képes felsza­badítani. De Rázin sorsa az orosz nép szabadságvágyának egyik kifejezője volt. Sötét századok következtek és a világosság csak 1917 októberében gyűlt ki, nemcsak a cári birodalom népei, hanem az egész emberiség szá­mára. Csapigin regénye érdekes olvas­mány. Megismerjük a kort, a Rázin­­felkelés történetét. Mint minden szov­jet regény, ez a könyv is optimista. Azzal végződik, hogy Rázin fia meg­fogadja­ életét, a zsarnok elleni küz­delemnek szenteli. Bemutatja a hős bukását, de érzékelteti, hogy az ügy, á .­g ügye el nem bukhat. Kádár Erzsébet FŐVÁROSI NAPLÓ A főzőkonyhák korszerűsítéséről gondoskodott a XVI. kerületi tanács. Ezek között a mátyásföldi területen lévő­ napközi­konyha eddigi szűk helyiségéből tágas, világos épületbe költözött. Az új konyhában naponta 300 ebéd készül. A Kossuth Lajos­­utcában lévő főzőhely a javítások, át­alakítások után szintén a kerület egyik legkorszerűbb főzőhelye lett. A X I­. kerületi tanács dolgozói egészítették 1951. évi munka­­tervüket. A munkatervet ismertetik az egyes osztályok dolgozóival. Ez azért is lényeges, mert a most meginduló hathónapos m­iunka versenymozgalma so­rán a dolgozóknak ismerniük kell rész­letesen munkater­vüket ahhoz, hogy jó munkát tudjanak végezni. A tanács­­ dolgozói nagy örömmel fogadják a munkaterv első negyedévi részletes felbontását, mert így jobban tudják ellátni feladataikat. A városházi büfféről A X­ Г. kerületi tanács kultúrháza Sztálin elvtárs­ szülésén.­ apjára elké­szült. Az új kultúrház 300 fő befoga­dására alkalmas és teljes kényelem­mel szerelték fel. Czottner Ferenc elv­­társ tanácselnök a dolgozók szere­­tetteljes gondjába ajánlotta az új épü­letet, mely az ő tulajdonuk. Az ünne­pélyes avatást gazdag műsor követte. А ХГУ . kerületi tanács békevéd­elm bizottsága­­ nagysikerű, műsorral egybekötött tánc­estet rendezett, melyen megjelent a VB­­ kötelességtudás, kollektív szettem /­ elnöke, Varga Gyula elvtárs, számos tanácstag és néphadseregünk tagjai is. A tanács dolgozóinak színjátszógárdája bemutató előadásként előadta о­ ВокЛ Imre „Koreai helyzet 1’ cz. jelenetét“ Ŕ műsor után hajnali 2 óráig tánc kö­vetkezett. Házassági rekord а IV. kerületben Egy házasulandó­ pár december 22-én lihegve lépett be, а IV. kerületi tanács anyakönyvvezérőjéhez és azt kérdez­ték, hogyan lehetne sürgősen meg­kötni a házasságot, mert a szakszer­vezeti üdülőbe megkapták a beutalást , és szabadságukat már együtt szeret­nék ott tölteni. Nagy volt a meglepe­tésük, mikor а IV. kerületi аяуа­­könyvvezető tudomásukra adta, hogy miután az iratok megvannak, azonnal megköthetik a­­ házasságot. s A IV. kerületben az elmúlt héten 70 pár kötött házasságot. Decem­ber 23-án rekordnapot ért el a kerület. Ezen a napon 55 pár mondotta ki a „boldogító igent“ az anyakönyvvezető előtt. Ez a nagy szám azt bizonyítja, hogy a dolgozók derűs optimizmussal néz­nek a jövő felé, mert meg­ vannak győződve arról, hogy népi demokrá­ciánk megadja a lehetőséget a boldog, biztos életre. De nemcsak az emberek életfelfogá­sában van változás, változás van a közhivatalokban is. Azelőtt az órákat ácsoroghatott volna, míg ügyét elintézik. Ma, a tanácsrendszer való­ban a népet szolgálja és így ért­hető, hogy minden előkészület megtörtént a házasulók zavartalan fogadására. Fél 9-től 2 óráig zökkenőmente­sen történt meg az 55 házasság­­kötés, n­em kellett várakozniok a feleknek,­­sőt azonnal kézhez is kapták a tanú­sítványukat is. Németh László FŐVÁROSI NAPLÓ Fővárosi és Kerületi Tanácsot­ dolgozóinak lapja Kiadja a Magyar Dolgozók Pártja városházi pártbizottsága Felelős szerkesztő: Percze Lajos Szerkesztősége és kiadóhivatala: V., Központi Városháza, II. emelet 234. Távbeszélő: 189—850, 289-es mellékállomás. Előfizetés: (Jij egy hónapra 6,— Ft, főváros! alkalmazottaknak 1,— Ft. Nyomatott, a Szikra Lapnyomda körforgógépein. Budapest, Vili., Rökk Szilárd­ utca 4. Felekig nyomdavezető: Kulcsár Mihály! 1951 JANUÁR 5. «||1нштмтштж»«нш11тж»тшш1шттжни1ш1жншт1тш111тштмт»1н11н1ш Az 1951. év sportfeladatai Az elmúlt esztendő világraszóló si­kersorozata megmutatta a magyar sport erejét, azt, hogy a sport egyre inkább a széles dolgozó tömegeké lett. Az elmúlt esztendőben elért három világbajnokság, négy világ­csúcs, négy Európa-csúcs és 293 felnőtt és ifjúsági országos csúcs bizonyítja a magyar sport kiválóságát. A magyar sportolók külföldön és i­da­­haza elért sikerei bebizonyított­ák, hogy népi demokráciánk fejlődésé­vel párhuzamosan új alapokra fekte­­tt sportunk is jó úton halad. Nem lenne helyes azonban, ha csak élsportolóink eredményeit vizsgált­á­­k. A tömegsport terén elért eredmények méltóak a minőségi sportéhoz. 1950-ben az MH­L-mozgalmon ke­­resztül 320 ezer dolgozó kapcsolat dőlt be az aktív sportolásba Tízban ■ ?bbsJÖL ,fl!le­ttünk és most az Alapfokú Tornász Csapat­­:‚-^aso-.a via • .■››. s fa.tan. § bajnokságok során ismét újabb törne -öröm­mel állapíthatjuk meg, hogy meg-® J - b - t szívlelték a jogos kritikát és most ön­tudatos, szíves dolgozókat találunk a büfjében, akik példát mutatnak­ arra, hogyan kell munkájukkal segíteni az itt dolgozókat. gok fognak sportolni A mi szocialista tömegsportunknak a hagyományait nem kereshetjük­ a múltban, hanem kizárólag felszabadí­tónk, a Szovjetunió sportjában. A sport területén is felmérhetetlen az a segítség, amelyet eddig kapt­­unk a szovjet sporttól és az elért nagyszerű eredmények­­is túlnyomórészt a szovjet tapasztalaink felhasználásának köszönhetők. Az el­ért eredmények mellett nehézségek is jelentkeztek, azonban ezek éppen­­a magyar sport növekedésével és erősö­désével függnek össze. Minden erőn­ket fel kell használni, hogy a sport­­vonalon is egyre növekvő fel­a­dato­kat mely után vidám hangulat­ lefenn marad- az új esztendőben sikeresen oldhassuk­nak együtt a dolgozók és a meghívott vendégek, táncolva, szórakozva késő éjjelig, meg. El kell érni, hogy a sport Magyarországon is a szo­cialista nevelés egyik legfontosabb eszköze legyen és nevelni kell a sportolókat a magaa­­sabbrendű sportember típusa felé, a, |/r lángoló hazafiság, lelkiismeretessé­­g, /­­ma­­i lemez és aki mind magasabb ás­gasabb eredmények elérésére törekszik. Még nagyobb tömegeket kell be­vonni a sportolásba és meg kell javítani a szervezési mun­kát. A testnevelésnek és sportnak éles fegyvernek kell lennie, amely segíti, a harcot a szocializmus építésében, a termelékenység emelésé­ben, a béke megvédésében. A magyar sport tovább fog fejlődni 1951-ben is. A még fokozottabb mérték­ben kell igénybe venni azt a segítsé­get, amelyet a szovjet sport nyújt. Széles tömegek körében kell megis­mertetni a szovjet sport, a világ leg­fejlettebb sportjának élenjáró tapasz­talatai­t. Ebben az évben már az új szervezeti felépítés szellemében kez­dődnek meg az új rendszerű bajnoksá­gok is, amelyeken többszázezer játé­kos vesz részt. Megszűnik a labdarú­gás kivételével valamennyi sportágban a nemzeti bajnokságok rendszere és ezentúl a bajnokság járási, városi és megyei bajnokságokból alakul. Nagyjelentőségű újítás a spor­tolók osztályozása, amely az MHK rendszerre épül és több fokozatból áll: djúsági sportoló, 111. osztályú spor­toló, 11. osztályú sportoló, 1. osztályú sportoló és a Magyar Népköztársaság kiváló sportolója. Az osztálybasorolás az elért sporteredmények mellett, az MHK-próba letételétől is függ. A4г 1951-es év sportfeladataiból, a BSE-пек is ki kell vennie részét. Mint a budapesti városi és a kerületi ta­nácsok dolgozóinak sportegyesülete, dolgozóink között végzi majd el azo­kat a feladatokat és hajtja végre azo­kat a célkitűzéseket, amelyek e téren reá hárulnak. A BSE vezetőségének, sportolói­nak mindent el kell követniük, hogy jó szervező és nevelő mun­kával, jó sporteredményekkel az egyesület be tudja tölteni hivatá­sát a magyar sportéletben. MÁSODIK LETT A NŐI RÖPLABDACSAPAT December 31-én fejeződött be az­­­­án gyengébb teljesítményt nyújtottak, 1950. évi női röplabda terembajn­oksáig. A BSE csapata utolsó mérkőzésén a Ganz Villany Vasas együttese ellen nagy küzdelemben 53:43 arányú győzelmet aratott, azonban az előző fordulókban el­szenvedett két veresége miatt már csak a második helyet tudta megsze­rezni. Az 1951. évi női terembajnok a Csepeli Vasas csapata lett. A BSE nők a terembajnokságok sp­mint a szabadtéri bajnokságban. Ezért azután nem tudták megvédeni bajnoki címüket, jóllehet az első helyre került Csepeli Vasast nagy pontkülönbséggel győzték le. A január 14-én induló „Béke Kupa” küzdelmei során a csapat ismét bebizonyíthatja, hogy a szabad­téren szerzett bajnoksága nem volt vé­letlen és a kupa megnyerésével kár­pótolhatja a BSE táborát a terembaj­nokság elvesztéséért. A labdarúgó-házibajnokság díjkiosztása A BSE által rendezett házi labda­­rúgóbajnokság ünnepélyes díjkiosztá­sát december 28-án tartották meg. A díjkiosztó ünnepség során a fel­­szólalók mind hangsúlyozták, hogy a csapatok előtt nemcsak a bajnokság megnyerésének célja lebegett, hanem az is, hogy munka után a dolgozók a sportban felüdülést és szórakozva találjanak. A sokszor magas színvonal és mindig sportszerű küzdelmek arr­a késztették a bajnokság intézőbizottsá­gát, hogy sportszerűségi, díjjal is ju­talmazzon két csapatot. A bajnokság egyébként a következő eredményt hoz­­ta: „A" csoport: 1. Köztisztaság (Кип­­n.), 2. VIli. kér. tanács, 3. László Kórház. A legsportszerűbb csapat: Köztisztaság (garázs). „A“ csoport: 1. XIV. kér. tanács, 2. HL—XII. kér. tanács, 3. Ferenc­városi Szivattyútelep. Legsportszerűbb csapat: VII. ker. tanács. Az érmek kiosztása után a csapatok nevében R­astyovánszky János sport­­társ mondott köszönetet és kérte, hogy a BSE a jövőben is rendezzen ilyen házibajnokságokat. SPORTHÍREK a IV. és XV. kerületi tanács spor­tolói a kerületi pártszervezet és rend­­őrség bevonásával öttusarendszer­­ „Béke Bajnokság“-ot rendeznek)­, amelynek számai között labdarúgás, röplabda, cél­lövés, sakk és asztali­tenisz szerepel. A BSE kosárlabdázói részt veszne a „Béke Kupa“ körmérkőzéseken. A férficsapat első ellenfele a bajnok MÁVAG együttese lesz vasárnap há­romnegyed egykor a Vasas pasarétit­­i tornatermében, míg a nők a női baj­nokságot megnyert KASE-val játsza­nak ugyanitt délután fél öt órakor. A XI. ker. tanács férfi asztediiz­nisz-csapata veretlenül nyerte meg a budapesti kerület III. osztályú bajnoki­ságát. A városházi DISZ szervezet élő sakk, és férfi asztalitenisz-, valamint hármas női asztalitenisz-csapata kihí­vásos' mérkőzést ’ vív szombaton fél három órai kezdettel a pénzügyi osz­tály adó- és illetékügyi csoportjánál csapataival. A mérkőzések az I. en­ 175. sz. alatti asztalitenisz-teremben ,­s mellette lévő könyvtárszobában ke­rülnek lebonyolításra. A XX. ker. tanács dolgozóinak lab­darúgócsapata a „Népszava Kupáért“ játszott bajnokságban harmadik helyen végzett. A sakkozók ugyancsak ezért a kupáért játszottak és 10 csapat kö­zül a második helyre kerültek. A IV. kerületi tanács az Alapfokú Tornász Csapatbajnokságra egy férfi és egy női csapatot nevezett. A csapa­tok hetenként tartanak edzést Hegedűs József tornász olimpikon, a kendeti tanács dolgozójának vezetésével. A BSE tornász szakosztálya vállalta, hogy támogatást nyújt az Alapfokú Tornász Csapatbajnokságra benevezett városházi csapatoknak. Az edzéseken a tornászok be fogják mutatni a gya­korlatokat és egyénenként is foglalkoz­nak majd a benevezettekkel. A BSE sielői felkészültek a téli idényre, azonban a hóhiány miatt még nem tudták elkezdeni az edzése­ket. Abban reménykednek, hogy az úb­ „megjavul" és­ sokáig űzhetik majd kedvenc sportjukat.

Next