Friss Hirek, 1920. november (4. évfolyam, 152-175. szám)

1920-11-21 / 168. szám

3 .ügy látásik Friedrickék ke­­zelik a fehér gárda létszámát, mert Horthy sorozást rendelt­ el Dunántúl. Plakátokon figyelmez­­teti a férfi lakosságot, hogy min­den 94—86 éves férfi tartozik sorozásra jalen’.keeai. Aki nem jelentkezik, azt — minden tör­vényadta jog nélkül — 10 évig terjedhető börtönre és jarainsk elkobzására ítélik*. A Magyar Nemzetőrnek még ez se elég. Ugyanasen száménak I. hasábjában, sasit »tatén Báeju cen­­luráaott és n«n hasalt ki, mEbre46 0k, MtonaHsstsA ét a r0re dörU*Mt»k munMban* cim alatt esek elr a shatok : .Budapestről jelentik: A vi­dékről érkező bernalmta hírek után hitert érdemelnek azok a információk is, amelyek a fő­városban tervezett (?) öldöklés­­ről és rablásról szólnak. E köz­lések mindegyikének még nem­­ járhattunk utá­n­n­a. De máris megbizonyosodtunk arról, hogy 7 utca alaptalan az a rémüzlet, a­mely ma aggodalomban tartja egész Budapestet. Vérszomjas, őrjöngő fiatalemberek, ezek az országromboló ficskók ahelyett, hogy iskoláskönyvet fognának a kantákba, vagy valami hasznos munkához látnának, egé­z na­pon és éjjeleken át titkos gyű­léseket tartanak, fekete listákat kénnítenek, fegyvereket, muníciót halmosaik össze tőtét pincék­ben, szóval (?) mindenképpen biztosítani igyekeznek a vérfürdő sikerét*" .De nemcsak éretlen siheds­­zek adják oda esakösül magu­két e lelketlen izgatóknak. Ma­­gyarságú katonatisztek és rend­­őrtiszták is lasasan fáradoznak az előmunkálatokon­. A Magyar Namzetől té­ved, ha azt hiszi, hogy mi vele foglalkozunk. Nem vele foglalkozunk, hanem azzal a sértő tendenciával, amely ma­­azt képes írni, hogy Magyarországon bolsevista elemek uralkodnak. Deák Ferenc mikor itt a magyar nemzet feltörekvő életnyil­­vánulásai ellen az osztrák elnyomás alatt olyanokat, amilyeneket a Magyar Nem­zetőr írt az oláh szuronyok védelme alatt a magyar hadseregről ? És még Tisza Istvánra merészel hivatkozni az a Magyar Nemzetőr, amely az oláhok 1916. évi betöré­séről azt álltja, hogy az „szent és jogosz volt. Vé­gül kénytelenek vagyunk kijózanítani a Magyar Nem­­zetőrt abból az ábrándozá­sából, “mintha ő volna a »társadalmi béke“. Friss Mirek. — Keletmagyarország címén jelenik meg az erdélyi magyarok és székelyek he­tilapja. A rendkívül érdekes és tartalmas lap a Kácser­­féle hirlapirodában (a róm n. kath. templommal szemben) 2 koronáért kapható. Fries Hírek Megint nincs szene a villanytelepnek Gróf Bethlen István a Szénközpontnál A villanytelep igazgatósága szombaton reggel fél kilenc órakor közli velünk, hogy a várt szén­bon érkezett meg. Budapesttel tele­fonon érintkezett, de semmi biztatást sem kapott. Részint a bér­emelési, részint a szállitási nehézségek az ok­a, hogy örökös zavar, kapkodás van a szénellátás körül. Amint értesülünk, legutóbb gróf Bethlen István nemzetgyűlési képviselőnk személyesen járt a Szénközpontban s mutatott rá arra a nehéz helyzetre, amelyben Hódmező Vásárhely a világítás tekin­tetében van. Ha hétfőn reggel nem érkezik szén, este már ismét lefejthe­tünk a tyúkokkal. Fehér pénzek — Rossz emlékek A proletár­diktatúra idejére emlékeztet a m. kir. ál­lampénztárnak alább következő hivatalos felhívása: Sz. 3969.-1920. A szovjet­ 200 kor. és 25 koronások tulajdonosai fel­hivatnak, hogy a birtokukban levő 2000 sorszámon fe­lüli 200 koronás és 3000 sorszámon felüli 25 koronáikat 40 és 5 koronáért való becserélésre még folyó hó 30 ig az állampénztárnál adják be, mivel azután már sehol semmiért nem lesznek becserélhetők. M. kir. állampénztár Hműhely, 1920. nov. 18-án. Dr° Schmidt: Apanagyfalu­­ nem is nagy hajtásra van Közép-­­­falvétól, Bethlentől. A hetvenes­­nyolcvanas években vidám, eleven élet színhelye volt Apanagyfalu,­­ Bethlen, Középfalva, Csápon, Som­kerék, Magyarnemegye, Nagysajó stb. meg sok erdélyi, Szamos­, Sajó menti község. Erdélyi magyar mágnások jöttek össze a kettősfedatú paloták­ba. A parkokba épített kastélyok fel­­járata előtt kanyargó, fenyőkkel, vi­rágokkal szegett apró­ kavicsos uta­kon egymást érték a pompás foga-­­­tok. Bethlenek, Bányyak, Földváryak,­­ Fogarassyak szemkápráztató hintói.­­ Esti egy összejövetelről sokáig elme­sélt a falu népe. Bánffy Dezső, a sovinist­­e a Bécs felé is gerinces magyarság egyik­­ jellegzetesebb képviselője, egyszer I Apsnagyfaluban vadászott. A Fogad­t­rassy Albert vendége volt. A vadá­szat után nagy vacsora volt. Hiva­talos volt oda az új állami iskola ifjú és seáp tanítónője, Máthé Ilona is. Hogy miként isörődtek egy tiszta, szép szerelem selyemfinom szálai, nem tartozik ránk. De bizonyos, hogy az egész széles környéket meglepte, amikor hije ment, hogy losonczi báró Bánffy Dezső,­­Szolnok-Doboka és Beszterce Naszód vármegye erős kezű főispánját legyőzte a szive. Ott vergődik egy kis vidéki tanító­­nőcska hálójában. Az ideális szerelemből a leg­boldogabb házasság lett. A főispán­ból Magyarország miniszterelnöke. S hazánk ezeréves fennállása emlé­kére rendezett fényes ünnepségeken a kegyelmes asszony ezer változat­ban mutatta meg műveltségét és szeretetreméltóságát... Rég volt . . . Azt hittük, hogy a dicsőséges, a nép ünnepnapoknak soha nem lesz vége. A hatalmas német császárnak, Vilmosnak beszéde va­lóságos hódolat volt a magyar nem­let ezeréves dicső múltja a fényes nemzeti tulajdonai és erényei előtt. Azt hittük, hogy most már a csá­szári ajkak dicséretén keresztül csak megismer végre a világ. Családjunk . .. Két évtized alig múlik el s úgy állitenek ellenségeink a világ stélésszéke elé, mint akiknek számára nincsen is elég súlyos bün­tetés .. . Megváltozott, a világ közöttünk... Hol van a régi erdélyi mágnás­ fény­­kek lelket betöltő, meghitten barát­ságos melege­n . . . A világot beszá­­guldó vihar nemcsak a fészkeket so­dorta le a zöld gályák közül, de magát a korona­tartó fát roppan­totta derékba. « Azt olvassuk, hogy báró Bánffy Dóra, báró Bánffy Dezsőnek, a ha­talmas, nagy urnák leánya Buda­pesten kalapkereskedő . . . Percsel Tibornéval közös divattermük van Türr István utca 8. sz. alatt. Mi ebben — aminthogy maga a kontes sem — nem találunk semmi kifogásolni és szégyelleni valót. — Rosz világot élünk, elviselhe­tetlen a drágaság — mondja Bázffy Dóra báróné — hát nekem is kellett valamit kezdenem. Örülök, hogy ke­reskedő letten, ni­cs gondom, a megélhetés nehéz problémáján nem kell tömi a fejemet­! És itt letehetjük a tollat. Egy magyar mágnásnő, akit nem bánta­nak az előítéletek. Egy magyar bá­rónő, aki nem azoljünli a munkát. Egy főúri hölgy, aki példát ad min­denkinek, miként kell hozzáfogni a nemzetépítés munkájához! Melyek a hamis bélyegzésű ezerkoronások ? Lapunkban már szóvá tettük azt a túlságos pedanteriát, amellyel az ezer­koronásokat" a felülbélyegzés szempontjából kezelik. Megírtuk, hogy a bélyegzéseket nem egy helyen, nem egy géppel, nem ugyanigen személyek eszközölték, tehát bizo­nyos eltolódás a bélyegző nyomásá­nak elhelyeződésénél megmagyaráz­ható és érthető. Természetes, hogy ez a megállapí­tásunk korántsem akart a hamis bé­lyegzésű ezerkoronások védelme lenni. Fejtegetéseinket megerősíti a m. kir. pénzü­gyminiszteriumnak rendelete is. A felülbélyegzés szabályos alkal­mazása tekintetében ugyanis az 1008. P. M. 1920 számú utasítás lfc. § a e követk­ezőképpen rendelkezik : „Ez ar koronás bankjegyeknél a fe­­lülbélyegző kép a magyar szövegű ódul bal alsó részére nyomandó, azonban oly módon, hogy a felül­­bélyegző kép fekvő helyzetben legyen és az ezen látható címerpajzának a felső része az 1000 koronás bank­jegynek a bal széle felé üssék. A bankjegynek ezen a részén levő ma­gyar szövegű díszítmény és a bal­oldali aláírás egy ré­zét a bélyegző -­káp elfödi. Nem tekinthetők szabály­­talan felülbélyelgetteknek az olyan bankjegyek, amelyeken a felülbélyeg­zés a fentebb megjelölt helytől talán egy centiméterrel eltolódott. Minden esetben lefoglalandók azok az 1000 koronás bankjegyek, ame­lyeken a felülbélyagzés nem vízszin­­tesen fekvő, hanem függőlegesen álló címerrel teljesíttetett, mivel sz ily felülbélyegyzései 1000 koronás bankjegyek, még ha a felülbélyegzés a sokon valódinak is állapíttatnék meg, kivonandók a forgalomból.* Közöltük e rendeletit közönségünk tájékoztatására és megnyugtatására. Mit vettek el tőlünk? VI. A csehek Textil­ipar Pozsony, Trencsén, Námetpina, Privigye, Ridvány, Tiszák, Zsolna, Csacsa, Julsva, Besztercebánya, Gics, Loponczapétfalva — posztógártás. Pozsony, Liptószentmiklós, Igló — jutazzi vetgyár. Pozsony — paseo­­mdn­gyár. Igló, Liptószentmiklós — pemutfonó ét szövőgyár. Podolin, Igló, Bersaczi, Nagyőr, Késmárk — lenfonó­it szövőgyár. Alsószalácc —­ kékfesű­ gyár. Agyag-üvegipar Pozsony, Újbánya, Sijőszentpéter — téglagyár. Possony — kályha­­gyár. Lédác, Lednicrova, Zayugróc, Juzásóverbum, Qsramrudnó, Salgó­tarján, Újbánya, Szinóbánya, Kata­linhida, Máluspatak, Sajószentpéter, Szikla, Z­atna, Csehbereg, Poltár, Zsolna — üveggyár. Körmöcbánya, Bálna, Bélapátfalva — kiedénygyár. Tiszolc, Jasio — megnetitgyár. Lé­­dec — cementgyár. Bélapátfalva — porcellángyár. Igló — gipzzgyár. Selmecbánya — pipelydr. Mezőgazdasági és rokoniparágak Poncony, Nagszombat — csoko­ládégyár. Magyarfalu, Nagyszombat, Szent György, Nagy Surány, Hőlak, Oroszka — cukorgyár. Nyitra, Lo­­■one — gőzmalom, Nagyszombat — tognácgyár. Megjegyeztük, hogy a gyárakról a kimutatás 1912-ről való. Azóta is több gyárat alapítottak, sőt az or­­■zághatárvonalat is bennebb tolták Csonka Magyarország testébe, hogy a vérzés annál erősebb legyen. A kimutatásból hiányoznak a bányák, fürdők, gyógyforrások, kisebb ipar­telepek, vasutak és vízművek. (Folytatjuk.) „Közérdek“ közgazdaesszi rovata Felhívjuk a Gazdasági Egyesületi tagokat, hogy legutolsó befizetési tagdíj nyugtájukkal minél előbb je­lentkezzenek e Gazdasági Egyesület titkári irodájában névsor rendezés véget), mindennap dec. 11 ig.­­ megkezdődik a Gazdasági Egyesü­letben.

Next