Friss Hirek, 1920. november (4. évfolyam, 152-175. szám)
1920-11-21 / 168. szám
3 .ügy látásik Friedrickék kezelik a fehér gárda létszámát, mert Horthy sorozást rendelt el Dunántúl. Plakátokon figyelmezteti a férfi lakosságot, hogy minden 94—86 éves férfi tartozik sorozásra jalen’.keeai. Aki nem jelentkezik, azt — minden törvényadta jog nélkül — 10 évig terjedhető börtönre és jarainsk elkobzására ítélik*. A Magyar Nemzetőrnek még ez se elég. Ugyanasen száménak I. hasábjában, sasit »tatén Báeju cenluráaott és n«n hasalt ki, mEbre46 0k, MtonaHsstsA ét a r0re dörU*Mt»k munMban* cim alatt esek elr a shatok : .Budapestről jelentik: A vidékről érkező bernalmta hírek után hitert érdemelnek azok a információk is, amelyek a fővárosban tervezett (?) öldöklésről és rablásról szólnak. E közlések mindegyikének még nem járhattunk utánna. De máris megbizonyosodtunk arról, hogy 7 utca alaptalan az a rémüzlet, amely ma aggodalomban tartja egész Budapestet. Vérszomjas, őrjöngő fiatalemberek, ezek az országromboló ficskók ahelyett, hogy iskoláskönyvet fognának a kantákba, vagy valami hasznos munkához látnának, egéz napon és éjjeleken át titkos gyűléseket tartanak, fekete listákat kénnítenek, fegyvereket, muníciót halmosaik össze tőtét pincékben, szóval (?) mindenképpen biztosítani igyekeznek a vérfürdő sikerét*" .De nemcsak éretlen sihedszek adják oda esakösül magukét e lelketlen izgatóknak. Magyarságú katonatisztek és rendőrtiszták is lasasan fáradoznak az előmunkálatokon. A Magyar Namzetől téved, ha azt hiszi, hogy mi vele foglalkozunk. Nem vele foglalkozunk, hanem azzal a sértő tendenciával, amely maazt képes írni, hogy Magyarországon bolsevista elemek uralkodnak. Deák Ferenc mikor itt a magyar nemzet feltörekvő életnyilvánulásai ellen az osztrák elnyomás alatt olyanokat, amilyeneket a Magyar Nemzetőr írt az oláh szuronyok védelme alatt a magyar hadseregről ? És még Tisza Istvánra merészel hivatkozni az a Magyar Nemzetőr, amely az oláhok 1916. évi betöréséről azt álltja, hogy az „szent és jogosz volt. Végül kénytelenek vagyunk kijózanítani a Magyar Nemzetőrt abból az ábrándozásából, “mintha ő volna a »társadalmi béke“. Friss Mirek. — Keletmagyarország címén jelenik meg az erdélyi magyarok és székelyek hetilapja. A rendkívül érdekes és tartalmas lap a Kácserféle hirlapirodában (a róm n. kath. templommal szemben) 2 koronáért kapható. Fries Hírek Megint nincs szene a villanytelepnek Gróf Bethlen István a Szénközpontnál A villanytelep igazgatósága szombaton reggel fél kilenc órakor közli velünk, hogy a várt szénbon érkezett meg. Budapesttel telefonon érintkezett, de semmi biztatást sem kapott. Részint a béremelési, részint a szállitási nehézségek az oka, hogy örökös zavar, kapkodás van a szénellátás körül. Amint értesülünk, legutóbb gróf Bethlen István nemzetgyűlési képviselőnk személyesen járt a Szénközpontban s mutatott rá arra a nehéz helyzetre, amelyben Hódmező Vásárhely a világítás tekintetében van. Ha hétfőn reggel nem érkezik szén, este már ismét lefejthetünk a tyúkokkal. Fehér pénzek — Rossz emlékek A proletárdiktatúra idejére emlékeztet a m. kir. állampénztárnak alább következő hivatalos felhívása: Sz. 3969.-1920. A szovjet 200 kor. és 25 koronások tulajdonosai felhivatnak, hogy a birtokukban levő 2000 sorszámon felüli 200 koronás és 3000 sorszámon felüli 25 koronáikat 40 és 5 koronáért való becserélésre még folyó hó 30 ig az állampénztárnál adják be, mivel azután már sehol semmiért nem lesznek becserélhetők. M. kir. állampénztár Hműhely, 1920. nov. 18-án. Dr° Schmidt: Apanagyfalu nem is nagy hajtásra van Közép-falvétól, Bethlentől. A hetvenesnyolcvanas években vidám, eleven élet színhelye volt Apanagyfalu, Bethlen, Középfalva, Csápon, Somkerék, Magyarnemegye, Nagysajó stb. meg sok erdélyi, Szamos, Sajó menti község. Erdélyi magyar mágnások jöttek össze a kettősfedatú palotákba. A parkokba épített kastélyok feljárata előtt kanyargó, fenyőkkel, virágokkal szegett apró kavicsos utakon egymást érték a pompás foga-tok. Bethlenek, Bányyak, Földváryak, Fogarassyak szemkápráztató hintói. Esti egy összejövetelről sokáig elmesélt a falu népe. Bánffy Dezső, a soviniste a Bécs felé is gerinces magyarság egyik jellegzetesebb képviselője, egyszer I Apsnagyfaluban vadászott. A Fogadtrassy Albert vendége volt. A vadászat után nagy vacsora volt. Hivatalos volt oda az új állami iskola ifjú és seáp tanítónője, Máthé Ilona is. Hogy miként isörődtek egy tiszta, szép szerelem selyemfinom szálai, nem tartozik ránk. De bizonyos, hogy az egész széles környéket meglepte, amikor hije ment, hogy losonczi báró Bánffy Dezső,Szolnok-Doboka és Beszterce Naszód vármegye erős kezű főispánját legyőzte a szive. Ott vergődik egy kis vidéki tanítónőcska hálójában. Az ideális szerelemből a legboldogabb házasság lett. A főispánból Magyarország miniszterelnöke. S hazánk ezeréves fennállása emlékére rendezett fényes ünnepségeken a kegyelmes asszony ezer változatban mutatta meg műveltségét és szeretetreméltóságát... Rég volt . . . Azt hittük, hogy a dicsőséges, a nép ünnepnapoknak soha nem lesz vége. A hatalmas német császárnak, Vilmosnak beszéde valóságos hódolat volt a magyar nemlet ezeréves dicső múltja a fényes nemzeti tulajdonai és erényei előtt. Azt hittük, hogy most már a császári ajkak dicséretén keresztül csak megismer végre a világ. Családjunk . .. Két évtized alig múlik el s úgy állitenek ellenségeink a világ stélésszéke elé, mint akiknek számára nincsen is elég súlyos büntetés .. . Megváltozott, a világ közöttünk... Hol van a régi erdélyi mágnás fénykek lelket betöltő, meghitten barátságos melegen . . . A világot beszáguldó vihar nemcsak a fészkeket sodorta le a zöld gályák közül, de magát a koronatartó fát roppantotta derékba. « Azt olvassuk, hogy báró Bánffy Dóra, báró Bánffy Dezsőnek, a hatalmas, nagy urnák leánya Budapesten kalapkereskedő . . . Percsel Tibornéval közös divattermük van Türr István utca 8. sz. alatt. Mi ebben — aminthogy maga a kontes sem — nem találunk semmi kifogásolni és szégyelleni valót. — Rosz világot élünk, elviselhetetlen a drágaság — mondja Bázffy Dóra báróné — hát nekem is kellett valamit kezdenem. Örülök, hogy kereskedő letten, nics gondom, a megélhetés nehéz problémáján nem kell tömi a fejemet! És itt letehetjük a tollat. Egy magyar mágnásnő, akit nem bántanak az előítéletek. Egy magyar bárónő, aki nem azoljünli a munkát. Egy főúri hölgy, aki példát ad mindenkinek, miként kell hozzáfogni a nemzetépítés munkájához! Melyek a hamis bélyegzésű ezerkoronások ? Lapunkban már szóvá tettük azt a túlságos pedanteriát, amellyel az ezerkoronásokat" a felülbélyegzés szempontjából kezelik. Megírtuk, hogy a bélyegzéseket nem egy helyen, nem egy géppel, nem ugyanigen személyek eszközölték, tehát bizonyos eltolódás a bélyegző nyomásának elhelyeződésénél megmagyarázható és érthető. Természetes, hogy ez a megállapításunk korántsem akart a hamis bélyegzésű ezerkoronások védelme lenni. Fejtegetéseinket megerősíti a m. kir. pénzügyminiszteriumnak rendelete is. A felülbélyegzés szabályos alkalmazása tekintetében ugyanis az 1008. P. M. 1920 számú utasítás lfc. § a e következőképpen rendelkezik : „Ez ar koronás bankjegyeknél a felülbélyegző kép a magyar szövegű ódul bal alsó részére nyomandó, azonban oly módon, hogy a felülbélyegző kép fekvő helyzetben legyen és az ezen látható címerpajzának a felső része az 1000 koronás bankjegynek a bal széle felé üssék. A bankjegynek ezen a részén levő magyar szövegű díszítmény és a baloldali aláírás egy rézét a bélyegző -káp elfödi. Nem tekinthetők szabálytalan felülbélyelgetteknek az olyan bankjegyek, amelyeken a felülbélyegzés a fentebb megjelölt helytől talán egy centiméterrel eltolódott. Minden esetben lefoglalandók azok az 1000 koronás bankjegyek, amelyeken a felülbélyagzés nem vízszintesen fekvő, hanem függőlegesen álló címerrel teljesíttetett, mivel sz ily felülbélyegyzései 1000 koronás bankjegyek, még ha a felülbélyegzés a sokon valódinak is állapíttatnék meg, kivonandók a forgalomból.* Közöltük e rendeletit közönségünk tájékoztatására és megnyugtatására. Mit vettek el tőlünk? VI. A csehek Textilipar Pozsony, Trencsén, Námetpina, Privigye, Ridvány, Tiszák, Zsolna, Csacsa, Julsva, Besztercebánya, Gics, Loponczapétfalva — posztógártás. Pozsony, Liptószentmiklós, Igló — jutazzi vetgyár. Pozsony — paseomdngyár. Igló, Liptószentmiklós — pemutfonó ét szövőgyár. Podolin, Igló, Bersaczi, Nagyőr, Késmárk — lenfonóit szövőgyár. Alsószalácc — kékfesű gyár. Agyag-üvegipar Pozsony, Újbánya, Sijőszentpéter — téglagyár. Possony — kályhagyár. Lédác, Lednicrova, Zayugróc, Juzásóverbum, Qsramrudnó, Salgótarján, Újbánya, Szinóbánya, Katalinhida, Máluspatak, Sajószentpéter, Szikla, Zatna, Csehbereg, Poltár, Zsolna — üveggyár. Körmöcbánya, Bálna, Bélapátfalva — kiedénygyár. Tiszolc, Jasio — megnetitgyár. Lédec — cementgyár. Bélapátfalva — porcellángyár. Igló — gipzzgyár. Selmecbánya — pipelydr. Mezőgazdasági és rokoniparágak Poncony, Nagszombat — csokoládégyár. Magyarfalu, Nagyszombat, Szent György, Nagy Surány, Hőlak, Oroszka — cukorgyár. Nyitra, Lo■one — gőzmalom, Nagyszombat — tognácgyár. Megjegyeztük, hogy a gyárakról a kimutatás 1912-ről való. Azóta is több gyárat alapítottak, sőt az or■zághatárvonalat is bennebb tolták Csonka Magyarország testébe, hogy a vérzés annál erősebb legyen. A kimutatásból hiányoznak a bányák, fürdők, gyógyforrások, kisebb ipartelepek, vasutak és vízművek. (Folytatjuk.) „Közérdek“ közgazdaesszi rovata Felhívjuk a Gazdasági Egyesületi tagokat, hogy legutolsó befizetési tagdíj nyugtájukkal minél előbb jelentkezzenek e Gazdasági Egyesület titkári irodájában névsor rendezés véget), mindennap dec. 11 ig. megkezdődik a Gazdasági Egyesületben.