Friss Hirek, 1920. november (4. évfolyam, 152-175. szám)

1920-11-25 / 171. szám

Holdmező-Vásárhely, 1»2© IT. évfolyam 171, szén Cafk­Srt­k, novemb­er 25 FÍJGG1ETUEM POLITMÜI MPIL1P ‘* «»*|^**» ■* "1*^IiAai*‘ *y - ~-~-*,i_0*tj*--*' frin**~i^u^r/'ii*'Lri~Ln~i"%1j^VVVij~»*Lri~»**L>%WMJririf~u,^i^Mi^_^W»^dV^ll^r*r*l*^l“»A|*»^»r^~*~"*i"<*i>l»^i" * * ***1**1!^ * * * — *i»»i^ «■■« a>>>| Ara: ; Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvnyonda es,,.,...,« Előfizetési ára vagy adévr* 70 korona, fél- Ára: g • mr- \ Hédmezövásárhely, Szent Antal­ utca 7. azé» \ évra — korona ' « «­" j: Telefon szán 22. BA­RABAS I§T'K­Á!l M«|)«lMlk Bladseaap kora délután­­*■ A népszövetség nem egyéb, mint a győzök szövetsége. Nagyon örvend­hetünk, hogy ez a valóság mindjárt a népszövetség első gyűlésein nyilvánvalóvá lett. Ki tudja, ha az igazság ha­marosan ki nem pattan Gent­­ben, talán Csonka-Magyar­­országon is megindul a küz­delem, a munka azért, hogy bennünket is felvegyenek a népszövetségbe. De az után az információ után, ami a genfi tárgyalá­sokat követte, azt mondjuk: mi ugyan nem kívánkozunk a népszövetségbe. A népszövetség alkotmá­nyának 10-ik szakasza — ugyanis — kötelességévé te­szi a szövetség tagjainak a többi tagállamok területi épségé­nek tiszteletben tartását. Mi következik ebből ? Az, hogy azoknak a le­győzött államoknak, ame­lyeket a népszövetségbe felvesznek, le kell mondaniuk elvesztett területeik visszaszerzé­séről. Magyarországnak tehát le kellene mondania arról a törekvésről, hogy a felvidék­kel, Erdéllyel és a Bánáttal va­laha ismét egyesüljön. A békét aláírtuk kénysze­rűségből, a ratifikációt elvé­geztük kény­sűrűségből,és a nép­szövetségbe még kényszerű­ségből sem léphetünk be, a béke aláírását, ratifiká­lását még valahogy meg le­het magyarázni azzal, hogy az tulajdonképen a győzök által teremtett helyzet for­mai elismerése, de a nép­­szövetségbe való belépésünk addig, amíg a népszövetségi alkotmány tizedik szakasza fennáll s amíg a szövetsé­gesek minden jövőbeli terü­leti változást meg akarnak hszbályozni — lehetetlen. Nincs, nem lehet az a po­litikai okosság és belátás, amely ennek a lépésnek meg­tételére rávegyen. Már most utalunk a gö­rög példára. A görög kor­mány az antant minden el­lenkezése ellenére is rende­letben utasította az összes törvényszékeket, hogy az ítéleteket ezután Kons­ifin király nevében hirdessék ki. Elűzött királyukat vissza akarják és vissza fogják hívni. A görögök, meggyő­ződése ugyanis az, hogy a szövetséges államoknak nincs ele­gendő erélyük akaratuk érvénye­sítéséhez s épen ezért a görö­gökre nézve semmi kocká­zattal nem jár, ha nem en­gedelmeskednek nekik. Azt hisszük, nekünk is könnyű dolog ráeszmél­n­ünk erre az igazságra. Denikin, Petljura hadseregei után tönkrement Wrangel serege is s Romániának alighanem meggyűlik a baja az oro­­­­szokkal az oroszok Len­gyelországgal is új hábo­rúra készülnek, mert — mint­­ mondják — a békekötés csak taktika volt, hogy a bolse­­vikok Wrangellel végezhes­senek. Órák kérdése talán: ki fog tűnni ismét, hogy a Nyugat védőbástyája csak a Kárpá­tok­­ védő serege csak a­­ magyar nemzeti hadsereg. Mind a kettő hatalmas erő. Ezért el ne hamarkodjuk a­­ népszövetségbe való felvétel kérdését. A leg­csábítóbb szi­­­­rón­hangnak is bátran ellent­­ kell állatnunk. Az ébredést elleni vizsgálat Tudvalevő dolog, hogy a midőn a belfigyminiiater as Ébredő Magyarok Egyesülete központ helyiségét bejá­ratta és a központ működését felfü­g­­gesztette, egyszersmind a budapesti kerületi szervezetek ellen is a leg­­szigorubb vizsgálatot randáll« «­ és a viisgálat »«sejtésével a főváros tanácsa a keryzeti elöljáróságokat hivta meg. A vizsgálat befejeződött és a jelentések már mind a tin ke­rületből a városházára érkeztek, még pedig a legtökéletesebb eredmény teremégyel, vagy nlondhatnók, leg­jobb eredménnyel, ugyanis egyetlen egy helyen nem találtak kompromit­táló iratot, sem egyesületit, sem ma­gán terméaaattt.­­ Pénzt is csak két kerület kasszá­jában leltek, az egyikben huszonöt, a másikban nyolcszáz kiisncven koronát. Értesülésünk szerint az ÍME köz­ponti helyiségét a legrövidebb időn belül visszakapja. A Britanniásik bűne m­észét«» tagadja a gyilkosság«! A rendőrségen ma befejezést nyert a Britannia szállóhoz fűződött bűn­­pör. A gysm­eslettakat elszállították az ügyészségre a ment már mi sem áll útjában annak, hogy ez a szö­­vevényes bűnpör igazságos és szigoru ítélettel befejeződjék. Soltra rendőr meggyilkolásával a letartóztatottak Mészáros Imrét vá­dolják. Has­lá futnak Sitze a nyo­mozás összes szálat. Mészáros azon­ban csak annyit ismer be, hogy ő is lőtt Solti­ál­, de azt állítja, hogy a­z megelőzőleg dördült el és más kezében a halált okozó fegyver. Mészáros Imrét szentb Hítették vádlott társaival, akik szemébe mon­dották, hogy ő a gyilkos. Mészáros emikus meséllyel tagadott. Utoljára Zólyomi-Zaebka Kálmán mondotta Mészáros szemébe a szörnyű vádat. Mészáros vele szemben is tagadott. Erre Zólyomi Zaela részletesen elmondotta, hogyan történt a gyil­kosság, honnan, mikor lőtt Mészáros ! ■ hogyan futott el, majd pedig a követeső nagyon jellemző aastet mesélte el: — Emléknél, mikor visszassalad­­tunk a Teroz-körútról be a Britanniá­ba a rendőrgyilkosság után, leültél az előcsarnokban és a revolveredet kezdiel tisatogatni. Akkor mondtad: „Sajnálom mégis, hogy ezt csináltam. Kár vett abba a szegély randörlet belalöni". Na, emlékszel már? Mészáros erre is csak mosolygott és csak annyit válaszolt: — Nem emléks­zem. Fenntartom amit mondtam, mást nem tudok el­mondani. Ma délelőtt újra kihallgatták Mé­szárost, aki tagadását továbbra is fentartja és sem társairól, sem ön­magáról semmi néven nevezendő részletet elmondani nem hajlandó. A bizonyítékok hatása alatt Surubián rendőrkapitány felsőbb intézkedésre elhatározta, hogy Mészáros Imrét le­tartóztatja és az ügyészségre kísér­teti át. Fél tizenegykor kihirdették Mészáros előtt a letartóztatási vég­­sást, majd két szuronyos randorral a fényképészeti terembe vitték, ahol mint minden letartóztatott bűnösről, róla is felvételt készítettek, ezután visszekísérték cellájába, ahonnan ma délben viszik át a Markó utcai fog­házba.* Az eddigi e­emények szerint Kmetty Károly szándékot emberölési ügye és Rumbold Attila rablási ügye ke­rülnek a statárium elé, a többi ügye­ket valószínűleg rendel után folytat­ják le.* Tőkés Ferenc tartalékos hadna­gyot, akiről a Britannia üggyel kap­csolatban többször izó esett, a rend­őrség szabadon bocsátana. Tőkés Ferenc szerepe a nyomáság során teljesen tisztázódott, mert a Soltra randőr meggyilkolásában sem köz­­vetlenül, sem közvetve semmi réssé nem vett és nincsen már azon éknél fogva is, mert a gyilkosság sarahe­­lyén a kérdéses időben jelen sem volt. A Britanniával kapcsolatban és egyéb vonatkozásaiban ép úgy, mint a Club kávéházi eseményekkel kap­csolatban öt semmi néven nevelendő bűncselekmény gyanúja nem térbeli és személye csak sajnálatos tévedés folytán került ez ügybe. Rendelet a fegyvertartásról A kormány intézkedett a lőfegy­verek, lőszerek is robbantóanyagok tartásáról, szanitásáról és vásárlási feltételeiről. A rendelet szerint lő­fegyvert, legyen az vadász, céllövő, vagy bármi egyéb fagyvar, pisztolyt, valamint a szükséges lösaszt és rob­bantóanyagot csak az tarthat, akinek erre rendőrhatósági engedélye van. Az engedély személyre, cégre szól és át nem ruhánható. A lőfegyver­­viselési engedély bármikor vissza­vonható. Lőfegyver tartására, viselésére és vásárlására külön engedély kell s ilyent csak az kaphat, aki legalább­­is év óta magyar állampolgár, tel­­jeskörű (kiskorúért a gyám apa vál­lalja a felelősséget) feddhetetlen elő­életű haasfínaság «»»alpontjából ki­­fogástalan a ninen akadályozó testi vagy saellami fogyatkozása. Lőfegy­vertartási vagy vásárlási engedély nélkül vadászjegy vagy vadási terület bérlete sem adható. A lőfegyver ada­tait pontosan körül kell írni. Valót­lan adatok bemondása elkobzást és külön büntetést von maga után. A rendelet részletesen körülírja, hogy ki tekinthető jeges tulajdonosnak. A diktatúra alatt szerzett fegyverek nem jogosorti tulajdonok. Minden lőfegy-

Next