Friss Hirek, 1921. január (5. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-13 / 9. szám

3 vele mind­az, amit fa és szén íyével akár ipari, akár gazdasági üze­mekben foglalkozni lehet. A villanyvilágításunk rettentő ár­emelkedése mellett sem vehető ipari­lag igénybe, mert szén, a drágasága mellett, még nem is kapható és így a méreg drága ”'',anyi csak kis ká­véskanálnyi aéufc3íáss£l juttatja hoz­zánk a villanytelep. A Maros vize ezt turbinák segé­lyével biztosan és sokkal olcsóbban szolgáltatja, mir­e ezt a villanytelep normális viszc­ok között szolgál­tatta. A melmaiek szénszükséglete ép­pen úgy, mint a villanytelepé, hosszú időn át nem lesz jutányos áron be­­szerelhető, tehát nem is tud olcsó­ért őrölni, míg a víz által szolgálta­tott villanyosárammal tetemesen ol­csóbbá tétetik. Az összes ú­rt gépek vesztegelni kénytelenek, á­z én drágasága foly­tán beállott rettenetes áramdíjjal megterhelten, ha mégis igénybe ven­­nék azt, akkor sem lehet, mert kor­látozni kell, hogy tovább tartson az a kevés szén, am­ely néha-néha ér­kezik, hogy vele a világítás biztosít­tassák. Ipari üzemek biztosítására Csong­­rád, Csanád és Békés megye több vá­rosában elhed­­­ető vezetékek olyan rendkívüli el­­nyújtanak, hogy ott fa, szén, fűt­­és, favágás, gépek üzemben tartani, villanyos vonatok működésben tartása mind mind meg­könnyíti és elviselhetővé teszi a töl­tünk elrabolt erdők és bányavidékek hiányát. Se eszme fontosságát nem csak átlátta, előmunkálati engedélyt is szerzett arra. most már csak a meg­felelő támogs­á-s pártoló társada­lom megnyilatkozása kell és az ige tesztté lesz. Vajnai Bálintot valja az eszme megalapítójának, aki olyan tényezővé teszi a Maros vizét, hogy it­t országos áldásnak kell tekinte­nünk. Kívánatos, hogy minél előbb keresztülvigye művét, hogy iparunk fejlődhessék. Ifj. Bagi Sándor: ■ a gothai kalendárium új kötete most jelent meg ,s be­lőle megtudjuk, hogy a földgömbön 1.699.000. 000 ember él. Az utolsó kimutatás két évvel ezelőtt készült és az 1919. év adatai szerint akkor 1.646.000. 000 ember lakott a földön. A háború utáni két esztendő alatt éppen annyival emelkedett a világ összes lakosságának a száma, mint a háború előtt egy évben. A keleti földgömbön, ami Európát, Ázsiát, Afrikát és Ausztráliát jelenti, 1.494.000. 000 ember él. A nyugati félgömbön, ami a két Amerikát je­lenti, 205.000.000 ember lakik. Átlagos számítás szerint a földön egy négyszögméter területre 28.5 ember esik. A legsűrűbben lakott terület Európa, ahol egy négyszög­­méterre 11.79 ember esik. A legrit­kábban lakott terület Ausztrália, ahol csak 1.98 ember esik egy négyszög­­méterre. A számításokat nagy nehézségekkel és óriási munkával tudták megcsi­nálni. Abesszíniának, a Kongónak és Ázsia egy részének a lakosságát még így is csak hozzávetőlegesen tudták megállapítani. — A vásárhelyi építőiparosok ké­relme. A hódmezővásárhelyi Építő­iparosok Szövetkezete beadvánnyal fordult a városhoz, amelyben a vá­rosi téglagyár fokozottabb üzembe helyezését és a lakásépítések sürgős megoldását kéri. afri*« £air«& Az elszámoltatás megkezdése A gabonabe­szolgáltatásra kötelezett termelők elszámoltatása, ma szerdán kezdődik és január 2- án ér véget. Az elszámoltató bizottság működéséről a polgármesteri hivatal 173/921. szám alatt a következőket közli: Hirdetmény a közszükségleti célokra beszó­lóltatandó gabona és tengeri biztosítása ügyében kiküldött elszámoltató bizottságok működési idejének és helyének közlése dolgában. Értesítem a város területén lakó termelő lakosságot, hogy a közélel­mezési minister úr 88,200—1920. Ké. M. sz. rendelete értelmében megala­kított elszámoltató bizottság a hét folyamán szerdától kezdve és a jövő hé­ten a határ külön­böző részein, az alább felsorolt helyeken és időben meg­jelenik és az érdekelt gabonabeszolgáltatásra kötelezett termelőkkel érteke­zik, felhívom ennélfogva az érdekelt termelő lakosságot, hogy mindenki az alább megjelölt helyek közül a lakóhelyének megfelelő helyen és időben a bizottság előtt feltétlenül jelenjen meg. Az elszámoltató bizottság a következő időben és helyeken működik : 1921 január 12-én, szerdán délelőtt 9 órakor a felső kopáncsi iskolá­nál a Kovács szélmalom mellett, ugyanezen nap délután 2 órakor a gorzsai iskolánál, ezen helyek egyikén megjelenni kötelesek a szegedi­ ut és a tiz­­eles út között lakó termelők. 1921 január 13 án, csütörtökön délelőtt 9 órakor a mártélyi iskolánál, délután 2 órakor a feketehalm­i iskolánál, ahol a helyek egyikén a szegedi­­út és a szegvári út között lakó termelők tartoznak megjelenni. 1921 január 14 én, pénteken délelőtt 9 órakor a kenyezeparti iskolánál, ugyanazonnap délután 2 órakor a téglási iskolánál lesz értekezlet, ahol a rárósi és a szegvári út között lakó termelők kötelesek jelentkezni. 1921 január 15 én, szombaton délelőtt 10 órakor a belterületen a vá­rosi mázsaháznál az akkor tartandó vásárban megjelenő termelők. 1928 január 1- én, hétfőn délelőtt 9 órakor a belsőerzsébeti iskolánál és délután 2 órakor a mátyáshalmi iskolánál, a­mely helyek valamelyikén a tizeses út és a csomorkányi út között lakó termelők tartoznak megjelenni. 1921 január 18-án, kedden délelőtt 9 órakor a kutasi iskolánál és dél­után 2 órakor a külső szerháti iskolánál, a­hol a helyek valamelyikénél csomorkányi­ út és a pusztaszéli út által határolt területen lakó termelők kötelesek megjelenni. 1921 január 1- én, szerdán délelőtt 10 órakor a Vásárhely-kutasi fo­gyasztási szövetkezetnél, a­hol a pusztaszéli út és a sámson orosházi út által határolt területeken lakó termelők jelenjenek meg. 1920 január 2- án, csütörtökön délelőtt 10 órakor a tatársánci isko­lánál, ezen a helyen a sámson orosházi úttól a földvári határig terjedő területen lakó termelők tartoznak megjelenni. Hódmezővásárhely, 1921 január 10. D­r. Noós István pogármester. Elfogták az erdélyi vasutak rablóit A haladó vonatot is kirabolták — Több mint 10 millió lej értékű árut loptak el — Egész falvak oláh népe orgazda — a detek­tívek meglopják a corpus delictit Szenzációs detektívregényeket le-­­­hetne írni azokról a furfangos, nagy-­­ szabású rablásokról, amelyeket az oláh uralom óta Erdély vasútvona­lain elkövettek. A kereskedő közön­ség úgyszólván véletlenül állott a rablókkal szemben, mert nem volt az a szállítmány, amit meg ne dézs­máltak volna. Kétségtelen dolog volt, hogy a tettesek csakis a vasúti viszonyokkal teljesen ismerős egyének lehettek, azonban a rendőrség csak akkor indította meg a nyomozást, amikor több bukaresti cég is igen jelentékeny károkat szenvedett. Te­kintettel arra, hogy a lopások leg­inkább Kolozsvár—Tövis közti vona­lon történtek, a nyomozást ezen a szakaszon kezdték meg. Mindjárt az első lépések meglepő eredménynyel végződtek. Áruló vasúti szénlapát A nyomozást végzi detektívek Szamosfalván a vasúti töltés mellett futó nádasban 8 láda árut és két üres koffert találnak. A rablott holmik mellett ott fék»** » bűnjel is, egy szénkotró vasúti lapát. Ezen a nyo­mon továbbhaladva, a szálak a virá­gosvölgyi váltóőrhöz vezettek, aki már több alkalommal büntetve volt ilyen ügyből kifolyólag. Nem is kel­lett sokáig vallatni, mert a bizonyí­tékok súlya alatt csakhamar beismerte, hogy ő és társai dézsmálják már hónapok óta a vasúti szállítmányokat. Virágosvölgy előtt a vasúti pálya emelkedése miatt a tehervonatok csak lassan haladhatnak. Ezt a he­­lyet használták fel arra, hogy felszál­­lottak a vonatra és a lakatokat le­tördelve, az árukat ledobálták. Egész falvak népe orgazda A robogó vonatokból ledobott áru­kat aztán a szomszédos falvak oláh népe vette meg a nagykereskedőkké avanzsált váltóőrtől és cinkostársai­tól.­­A detektív­eknek házról-házra kellett járni és a széthordott árut úgy felkutatni. Amikor a furfangos parasztok megneszelték a detektíve­­ket, a legrejtettebb helyekre dugták el az árukat. Volt olyan köztük, aki végszámra dugta el a finom angol szövetet és selyem kelméket istállója jászolja alá. A másik helyen széna­kazalból, a kertben ásott gödörből, befalazott padlásról stb. kellett össze­szedni a legváltozatosabb holmikat. Meglopták a detektíveket is A több szekérrakományt kitevő árut aztán vonattal szállították be Kolozsvárra. Útközben váratlan dolog történt: vakmerő tettesek a detekti­veket is meglopták. A corpus delic­­tiből a legértékesebb anyagok tűntek el és mire Kolozsvárra értek, már csak a fele volt meg a szállítmány­nak. Ez alkalommal a megindított nyomozás igen szomorú eredménnyel végződött, mert kiderült, hogy a de­­ tektivek és a nyomozást végző rend­őrségi közegek egy része volt a tettes. A további nyomozást már igen diszk­réten kezelték és nem árultak el se neveket, se részleteket. Nem is csoda, ha ilyen dolog elő­fordulhat akkor, amikor a detektív­­testület és rendőrség december havi fizetését december végén se kapta még meg. Amit kapnak, az is oly kevés, hogy kénytelenek illegitim uta­kon magukon segíteni. Mindenesetre érdekes mozaik ez is az oláh uralom alatt a balkáni nívóra sülyedt erdélyi közállapotokra. A pesti háztulajdonosok nagygyűlése Lapunk távirati rovatában jeleztük, hogy vasárnap délelőtt a budapesti háztulajdonosok nagygyűlést rendez­tek, ahol elsírták panaszaikat. El­mondták, hogy nehéz az élet, nem tudnak megélni, mert a bérlüket nem lehet kilakoltatni, sem a ház­bért srefolni. Küldöttséget is menesztettek a miniszter­elnökhöz és kérték, hogy segítsen a bajukon, mert a nagy terheket nem bírják. A ház már így sem az övéké, mert nem parancsol­hatnak belőle. A miniszterelnök meghallgatta őket és mindent meg­ígért. Megígérte, hogy majd úgyis rá fog kerülni a sor s majd akkor megfon­tolás tárgyává teszi ügyüket. Ez a hír a vidékre igen téves formákba került, vagy félre­magyarázták. Ná­lunk is arról beszélnek az utóbbi időben, hogy a miniszterelnök azt ígérte a pesti háztulajdonosoknak, hogy vissza fogják kapni felmondási jogukat. Azokat, akik így magyaráz­ták a küldöttség előtt elhangzott kijelentéseket, megnyugta­thatjuk, hogy ez nem történt meg. Egyelőre még csak a régi rendelkezések az irány­adók azokat máról-holnapra nem fogják és nem is lehet megváltoz­tatni. Különösen nem fogják azt meg­­változtatni még most, amikor a lakás ínség olyan elviselhetetlen s nem fognak alkalmat adni arra, hogy egyes házbérvisorások visszaéljenek a helyzettel. A gyilkos anya Meggyilkolta a gyermekét — Részletek a gyilkosságról Az utóbbi időben általános beszéd tárgyát képezte a pusztai lakosok körében egy titokzatos ügy, aminek központjában Nagy Jánosné állott. A tanya szomszédok előtt gyanússá vált az asszony, mert mindenki tudta róla, hogy újszülött gyermekét gya­nús körülmények között eltüntette. A gyanú a csendőrségig is eljutott s a csendőrség nyomozni kezdett az ügyben. Az eredmény azután meg­lepő lett, épen körülményei folytán. Mert bár gondoltak és suttogtak min­denről, de senki sem gondolt arra, hogy az asszony ilyen kegyetlenség­gel hajtotta végre a gyilkosságot. Az esetről az alábbi tudósításunk szól: Nagy Jánosné 'a szalma özvegység­ben élt már évek óta. Férje hadi­fogságba esett s ma is ott van. Az asszony megunta a hosszú várako­zást ,a közös háztartásba lépett Köti Imre szolnoki lakossal. A páros élet természetesen nem maradt eredmény nélkül. Talán nem is lett volna a dolognak olyan ko­moly következménye, ha az utolsó napokban valaki meg nem súgta volna

Next