Friss Hirek, 1921. április (5. évfolyam, 73-97. szám)
1921-04-12 / 81. szám
a A magyar hajók azonban csak külön engedéllyel mehetnek át min. Pozsonyba vagy Belgrádba. Az elszakított területeken levő vasutvonalakat, hidakat, alaguakat csak jó állapotban adhatjuk át az antantnak. A legmegszégyenítőbb pontja a szerződésnek kimondja, hogy Csehország Csacza és Losonczi (Szőtt. Oláhország Nagyszalonta is Arad között a mi területimken át saját vonaljaival és vas- ; iti személyzetével 15, illetőleg 0 éven át szabadon járhasson. A csehek kívánságára a pozsony-nagykanizsai vonalat elsőrangúvá kell kiépíteni saját költ-ségünkön, hogy kedves szomszédaink jobb összeköttetéshez jussanak Fiume és Pragerhof irányába. A „hőst cseheknek még kedvezményes táviró-vonalat is kell kiállítanunk Csonka-Magyarország területén át hogy alaktalan országukna egyik részéből a másikba rövid utón táviratozhassanak! . . . nek és fásítási munkálatok sikerének biztosítása érdekében szakközegeim köréből helyi megbízottakat küldöttem ki. Felkérem ezért az érdekelt ,birtokos közönséget, hogy az alföldi erdőtelepítési és egyéb fásítási ügyekben netán szükséges felvilágosításokért forduljanak mindenkor egész bizalommal a kikütött helyi megbízottakhoz, akiknek feldata az erdősítendő területek kijelölésénél és a telepítendő fanemek megválasztásánál az erdőbirtokosoknak segítségére lenni, az erdősítési terveket a birtokosok kívánságának lehető ügye k fembevételévől összeállítani, csemete- kertek telepítésénél és azok gondozásánál útbaigazítást adni és az összes felmerülő erdőgazdasági munkálatok mikénti végrehajtására vonatkozólag kimerítő szaktanácscsal szolgálni. Addig pedig, amíg a szükséges facsemetéket a birtokosok által megtelepített csemetekertek nem fedezik, segélyére lesznek a megbízottak a birtokosoknak a szükséges facsemeték beszerzésénél, amelyet a magam részéről is elősegíteni kívánok azáltal, hogy az alföldi erdőtelepítési akciómat támogató önkéntes fásításhoz szükséges erdei facsemetéket addig, amíg a helyben megtelepített magáncsemetekertek a-j szükségletet fedezni fogják, az állami csemetekertekben rendelkezésemre álló készletfeleslegek erejéig, készséggel bocsájtom a termelési költségekben megállapított mérsékelt áron a birtokosok rendelkezésére. Végül hajlandó leszek a birtokos kérelmére, a beerdősitendő területeket az 1898. XIX. t. c. 2. § a alapján állami kezelésbe is átvenni és azokon az 1898. évi XIX. t.-c 11. § ában körülírt teendőket a vármegyei erdőkre kivetett holdankénti erdőkezelési átalányösszeg ellenében állami szakközegeim által végeztetni. Notán félreértések elkerülése végett ki kell jelentenem azonban azt, hogy az elsősorban saját érdeküket szolgáló erdőtelepítés munkáját az érdekelt birtokosoknak saját költségükön kell végezniük és ahhoz az állam fent körülírt támogatáson kívül más anyagi segélyt az ország mai súlyos pénzügyi és gazdasági viszonyai között nem nyújthat. Remélem, hogy megbízottaim és az érdekelt birtokos osztály között mielőbb létesül a kívánatos kapcsolat és az orság közgazdaságára annyira fontos alföldi erdőtelepítési akció ránlvetett munkával rövid idő alatt értékes, szép és egészséges erdőket fog közgazdasági boldoguásunk nagy előnyére az Alföld mostani sivár pusztán létesíteni. Budapest, 1921. évi január hó. 8i Babó litván földmivelésügyi miniszter. Az It A : Felhívás az alföldi erdőtelepítés ügyében A ránk erőszakolt békefeltételek megfosztottak erdőségeink kilenctized részétől. A megmaradt egytizedrész egyrészt csekély terjedelme, másrészt pedig silány minősége miatt képtelen a közfogyasztás kielégítéséhez megkívánt tizifát, bányafát és vasúti talpfát rendszeresen és tartamosan szolgáltatni; arra pedig, hogy a mindinkább fokozódó mértékben jelentkező sokféle épület- és műszerfát, gazdasági szerszámfát és ipari célokat szolgáló egyéb faszükségleteket a saját készleteinkből fedezzük, egyelőre nem is gondolhatunk. Megállapítható tehát, hogy megcsonkult országunk fa tekintetében a minket körülzáró megszálló hatalmakkal szemben teljesen függő és oly helyzetbe került, mely az állandó válság veszélyével fenyeget. Ezeknek a bajoknak az elhárítása érdekében elsőrendű közgazdasági feladatunk és hazafias kötelességünk, hogy erdőt telepítsünk az Alföldre! Az annyi csapás által földhöz sújtott Hazánk talpraállításánál csak önmagunkra számíthatunk; saját erőnkből és szorgalmas, céltudatos munkánkkal kell tehát a ránk szakadt bajokat enyhíteni és a bennünket fenyegető további pusztulást elhárítani. — Ebben a munkánkban fontos szerepe lesz az alföldi erdők megtelepítésének. Ezért bizalommal fordulok az alföldi birtokosokhoz, és pedig az alföldi városokhoz községekhez, uradalmakhoz, egyesületekhez, testületekhez, társulatokhoz és szövetkezetekhez egyaránt, hogy úgy a köz-, mint saját jól felfogott érdekükben bírakiknak egy részét az erdőkultúrára fordítsák, földjük egy részén és pedig elsősorban a mezőgazdaságilag kevésbbé használható homokbuckás részleteken, a kiélt, tönkrement legelőkön és az árterületeken, erdőket telepítsenek, az utak, mesgyék, vizek mentén fasorokat ültessenek, a delelőkön és a tanyahelyek körül pedig facsoportokat létesítsenek. Abban a reményben, hogy a megindult mozgalom mindinkább nagyobb mértéket ölt, az alföldi erdőtelepit« - friss BUr«* Őrlési rendelet A „Budapesti Közlöny" vasárnapi száma közli a kormány rendeletét az 1920—21. termésévben közfogyasztás céljaira szolgáló termények földolgozásának szabályozása és a terményükből előállított őrlemények árának megállapítása tárgyában. A rendelet szerint a 2%-nál nem több idegen keveréket tartalmazó, hektoliterenként 75 kg. súlyminőségi búzát a korpa és hulladék levonása után 60%-ra kell kiőrölni és ebből csak a Futura részvénytársaság által meghatározott szabvány- és minőségi lisztek állíthatók elő. Ha a búza hektoliterének súlya 75 kgnál nagyobb, a malomüzem a hektoliter-súlykülönbözetnek minden teljes kilogramja után 0,5 kilogrammal több egységes fehér lisztet köteles előállítani. Ha pedig a búza súlya 75 kg-nál kisebb, köteles a malomüzem a hektolitersúlykülönbözetnek minden megkezdett kilogramja után 5 kilogrammal kevesebb egységes fehér lisztet és ugyanannyival több kenyérlisztet előállítani. Ha a búza 2%-nál több idegen keveréket tartalmaz, köteles a malomüzem a keverék minden megkezdett százaléktöbbletje után a kenyérlisztre nézve meghatározott mennyiséget 1—1%-kal csökkenteni és ezzel szemben a korpa- és hulladékmennyiséget 1—1%-kal megfelelőképen növelni. A 62 kg. hektolitersúlyú árpából 12% egységes fehér lisztet és 53% egységes kenyérlisztet, összesen tehát 65% lisztet kell kiőrölni. Az egységes fehér liszt ára a közvetlen fogyasztást szolgáló forgalmon kívül métermázsánként 1600 koronában állapíttatik meg. Nyomában a mines rablótámadóknak 20 napon túl gyógyul a meglőtt kanász Mióta a veszett kutyák olyan nagy mértékben elszaporodtak, sok tanya van házőrző kutya nélkül. Ilyen helyeken azután a tanyai cselédség tart éjjeli őrszolgálatokat. Ilyen őrszolgálatot teljesítenek Frankl Imre gorzsai tanyáján is. A mait hét egyik napjának éjjelén Karza Bálint 20 éves béres volt az őr. Vadászfegyverrel a vállán sétált a tanya körül. Amikor a lóakol felé járt, gyanús árnyékot vett észre. Meggyorsított lépésekkel tartott az akolnak. Az akolban egy pár fiatal csikó volt. Az akol egyik végén egy nyári jászol lefektetve állott keresztben. Amint a béres a jászol felé tartott, a jászol mögül egy reververlövés hallattszott. Karza Bálint nem vesztette el hidegvérét és a vadászfegyverből a jászolra lőtt. Persze lövése nem találhatott, mert a jászol vastag deszkája a vadászfegyver sörétjeit felfogta. Alig dördült el a vadászfegyver, gyors egymásutánban még négyszer sütötték Karzára a revolvert. Karza is lőtt még egyszer a vadászpuskából. Azonban ez sem talált. A következő percben a jászol mögül a hatodik lövés is eldördült, amire Karza Bálint felsikoltott. A revolver utolsó golyója a jobb karján mérte. A lövés hangjaira, de még Nagy árzuhanás a budapesti drágakőpiacon Nincs vevő, csak eladó A budapesti drágakő piacon az utolsó napokban valósággal zuhanásszerűen estek az árak, különösen a brilliánsé, amely több mint ötven percentet veszített értékéből. Szinte órák alatt lázas izgalommal nőtt a kínálat, mindenki csak adni akart, vevő pedig egyáltalában nem akadt. Ezen a brilliáns baissen sok sok milliót vesztettek az ékkő-üzérek, nem annyira a legális drágakő kereskedők, mint azok az elemek, amelyek hónapok hosszú során át összevásárolták a pesti piacom a briliánsokat, hogy azokat a az idejött francia és olasz sikereknek busás haszonnal továbbadják. A drágakőkrach is világpiaci jelenség, mindenütt erősen esett a brilliáns ára, Pforzheimban, valamint Amsterdamban, a brilliánscsiszolók hazájában ezer meg ezer munkás kenyér nélkül maradt, sőt vannak csiszoló műhelyek,amelyek egyszer és mindenkorra beszüntették üzemüket. Izgalmas hajsza egy betörő után lövöldözés a Tisza partján Kun János pótcsendőr pénteken délután őrszolgálata közben a Mártély mellett elhúzódó tiszai töltésnél felismerte az ott csavargó Pataki Bálint többszörös betöréses lopással terhelt algyői lakost. Azonnal igazolásra szólította. A zsákutcába került betörő előbb ötött-hatolt, majd amikor látta, hogy szorul a hurok a nyaka körül, hirtelen kirántotta magát a csendőr kezeiből , futásnak eredt. A csendőr utánra. Jó pár pillanatig tartott a hajsza, azonban a felszerelés nélküli betörő mindig nagyobb és nagyobb előnyt nyert s már az a veszély fenyegette a csendőrt, hogy teljesen kisiklik a kezei közül. Épp azért az utolsóra szánta el magát. Lövésre készen tartva fegyverét, utána szólt a menekülő betörőnek: — Állj, vagy lövök! A betörő azonban nem vette komolyan a csendőr figyelmeztetését, hanem tovább futott. A csendőr miután látta, hogy figyelmeztetése nem hasznos, a menekülő után lőtt. A N'ip Ir A s Ir Doh reléi Ir S Legi Ó h ket. E Har D Az Z Mit B Alk( L a C S.Z t B j)i Koma Bálint segélykiáltásaira a tanyabeliek előfutottak s először is a meglőtt bérest vattés gondozás alá. A zűrzavart felhasználva, a jászol mögül 3 alak a sötétségben kereket oldott. A jómadarak Frankinak a csikójait akarták ellopni. Ebben azonban megakadályozta őket a béren éber őrködés. A revolveres rablók támadást még az eset éjjelén jelentettek a kopáncsi csendőrörsön, ahol nyomozást megindították. A csendőrök legelőször is a megsebesült kérest hallgatták ki, aki a rablótámadók közül egyet megismert. A gyanú annál is inkább alaposabb, mert ezt a pasast a támadást megelőző délutánon a tanya körül látták ólálkodni. A bemondott adatok alapján a csendőrség nyomozást indított, a gyanúsítottat azonban eddig nem sikerült letartóztatni, mertmég szökésben van. Letartóztatása azonban a közeljövőben várható. A meglőtt bérest orvosi gyógyízezelésben részesítették. Felgyógyulása 20 napon túl fog bekövetkezni. «wm gas ff A v M»8 IIs Ara vize It M Aut bon ír Bad náci Ii Ó c ír V Az It A ki I r*Iz Ir A h Ir Hueland Ir Loh Ir A syai Ir L Szo Ir Ők Ir Örei Ir A r I , Ir R A s hizh Irt! Szét Süt Ir A s Ir A S Ir A ki Ir J i Elne Ir Bi I“