Friss Hirek, 1921. április (5. évfolyam, 73-97. szám)

1921-04-22 / 90. szám

2 Az Adatforgalmi és Huzipari Rt. ajánlatát a vágóhíddal szemben fekvő terület átengedésére, 60 ezer korona árért, 1921 okt. 1-től elfogadja. Név szerinti szavazással egyhangúlag. A közigazgatási bizottság 1920 év Második feléről szóló jelentést tudo­másul veszi. Szilágyi Gyula r. kapitánynak az oláh megszállás alatt történt rekvi­­tások közül végzett márkájáért a ta­nács előterjesztése alapján 4000 K-t szavaztak meg. Dr Csiky és Ivánka kült. orvosok részére 1921. év végéig 3000—8000 korona, lótartási átalányt adtak. Méhész Egyesület felebbezését el­utasítják. A bérkocsisok a szabályzat ellen panasszal éltek a városi tanácsnál, mert sokalták a napi 10 fogat ki­állítását. A tanács a kérést elutasí­totta s ezt most a közgyűléshez fe­­lebbezték. Közgyűlés a felebbezést elutasítja. Kiss Adolf felfüggesztésének jog­­érvényességre emelkedésének beje­lentését közgyűlés tudomásul veszi. Kondorosai Miklósnak és Simon Józsefnek a kért szabadságot meg­adják. A tanács bejelenti, hogy gr. Bethlen Istvánt, városunk I. kerületének kép­viselőjét, miniszterelnökké kinevezése alkalmából a tanács táviratilag üd­vözölte. Közgyűlés a jelentést éljen­zéssel veszi tudomásul. Közgyűlés 4 órakor véget ért. M­eghívó A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének (Tor­­may Cecile) főtitkára: Kiss Károly — a Szövetség meg­bízásából csütörtökön Vá­sárhelyre érkezik f. hó 22- én, pénteken d. u. fél 3 órakor a polg. leányiskolában előadást tart a Szövetség munkájáról. Erre az előadásra a nő­egyletek vezetőségét és tag­jait az óvónőképző, polg. isk. és elemi iskolák (áll., kath. és ref.) tantestületének nőtagjait, az óvónőket, a városi­, postai és vasúti tisztviselőnőket, valamint a város közönségének a Szö­vetség dolgai iránt érdek­lődő keresztény asszonyait és leányait, hazafias szere­tettel meghívom. Barabásné. Jellemszilárdságra Önállóságra és a gazdasági élethez való k kedvre Mi nevelnünk az ifjú­ságot — mondotta Gróf Bethlen István, miniszterelnöki program­beszédjében. . Hogy Bethlen széleslátkörű, nagy koncepciójú államférfi, a többi nagy horderejű kijelentései és politikai né­zetei között, ez a rövid, néhány szava is igazolja. . Amilyen az ifjúság, olyan a jövő, és habár közhelyszerű kijelentésnek is tűnik fel, mégis leírjuk, hogy az ifjúság a nemzet reménye, a nemzet virága. Ilyen értelemben mondotta a költő, hogy ,lesz e gyümölcs a fán, melynek nincs virága ?* Az ember korának és társadalmá­nak gyermeke. Korának és a társa­dalomnak életnézeteit, gondolkozásmód­ját szívja magába az ifjú, mely az­ erf**s iízimiA után szinte legyőzhetetlen hatással van lelkének és jellemének kialakít­­ására. Minden mélyen gondolkodó ember lel­kében felvetődik a kérdés, milyen jövője lesz nemzetünknek, melynek ifjúsága átélte az erkölcsöknek, az erényeknek oly nagyfokú leromlását, lebecsülését, mint az a közelmúltban történt és amely még napjaink áldatlan gazda­sági viszonyai között manapság is kísértetként jár közöttünk ? Az ifjúságnak jellemszilárdságra, önállóságra való nevelése nélkül bizony nem lesz gyümölcs a nemzet fáján és kétséges a nemzet jövője. . . . A mai főtárgyaláson folytatták a tanuk kihallgatását. Nagy István megerősíti az előző tanuk vallomását. Micsik János téglagyári munkást hallgatta ezután ki a bíróság. Micsik Jánost azzal vádolták, hogy rész® volt Vásárhelyi meggyilkolásá­ban. Elfogták s kivitték az újvárosi állo­másra, becsukták egy pár emberrel együtt a marhaszállitó vagonba. Az után bejött a kocsiba Vásárhelyen két ismeretlen ember és azt mondotta: »Mondd meg te gazember, te ütöd­­ted Vásárhelyit?* Mire azt vála­szolta, hogy nem ütökc. Csirkés Vargától ugyanezt kérdezték, aki azt válaszolta, hogy: ,Nem ütöttem, csak kétszer megrúgtam­. Csirkés Vargát azonnal kivezették a vagonból, erre nézve a szőke ismeretlen intézke­dett. Szünet után D. Nagy István gaz­dálkodó az elnök kérdéseire el­mondta, hogy 1919 április 27 én virradóra katonák jönek hozzá. Az egyik a bejöttek közül kér­dezte tőlem, hogy hány lovam van. Én mondtam, hogy lovam nincsen, csak csikóm van. .Gyerünk a Koro­nában, volt erre az egyik katona válasza. Ekkor elmentem a katonákkal Azután kivittek bennünket sz­állo­másra. Vásárhelyen halottam beszéd felét, hogy a legelső legyen Varga Elnök. Vásárhelyen hallott a lövé­seket ? D. Nagy: Hallottam. A mi vago­nunk ajtaja nyitva volt és láttam, amikor kikísérték Csirkés Varga Fe­rencet, Gera Ferencet és Rácz Sán­dort. Későbben a vonatunkat feljebb taszították s a parancsnokunk mondta, hogy nézzük meg, ott fekszenek, megláthatjátok, ti gazemberek. A vöröscsizmás ember, aki a vo­natunkba bejött, elkérte a tárcáját Dózsa Ferencnek. Mondta, hogy add ide te gazember. Erre Dózsa Ferenc odaadta neki a tárcáját és amikor megolvasta a pénzt, 400 korona kö­rül lehetett, azt válaszolta, hogy csak ennyi van benne? Ez még az úti­­költségre sem elég. Erre miután visz­­aadta a tárcát. Elnök: Szentes és Vásárhely kö­zött hallott e lövéseket ? D. Nagy: Egy mulóban hallottam. A parancsnokunk mondta, hogy 3 embert kivégeztek az utón. Elnök: Szentesen látott-e valami különösebbet ? D. Nagy: Nem láttam. Csak azt, hogy mindenfélét hordtak ki a vá­rosból. Elnök: Később történt e valami? D. Nagy: Aznap nem történt sem­mi. Félegyházán állott meg újra a­­vonatunk. Itt grófokat kerestek, de nem találtak. Erre azt mondták, hogy jó lesz akkor a két Návay. Mikor a mi kocsinkba bekiáltottak, a kocsi­­parancsnok visszaváltott, hogy itt csak proletárok vannak! Elnök: Hallott e azután Návay ne­vet emlegetni? D. Nagy: Nem. Csak a kocsipa­­rancsnokunk mondta, hogy viszik a Návayakat. Elnök: Látta-e őket? D. Nagy: Nem láttam. Elnök: Amikor a Návayakat kivé­gezték, nem hallott semmit? D. Nagy: Csak azt hallottam a parancsnokunktól, hogy ezeket is el­küldték a gajdonzba. Az utolsó tanú, akit a mai tár­gyaláson még kihallgattak Gera Sán­dor, makói földmives volt. Vallomása nagyjában egyezik D. Nagy Istvá­néval. A tárgyalást holnap folytatják. fiWWWWa­* A halálvonat terroristáinak bűnpöre A makói főtárgyalási hatodik napja A Tisza-gyilkosság Hüttner Nándor vallomása Hüttner Sándor folytatja tanúval­lomását, amelyet az elnök kérdései­nek kereszttüzében, a rsgszent­áció­sabb részletnél tegnap rosszulléte miatt megszakított. Ha Hüttner ma befejezi általános vallomását, akkor akcióba lép a védelem, hogy egyes, eddig még homályos részleteket Hütt­ner megvilágításában ismerhessen meg. A védelem, hír szerint, olyan kérdéseket fog Hüttnerhez intézni, amelyek egészen új leleplezésszámba­­ menő mozzanatokat fognak a per anyagába vetni. Folytató Hüttner Sándor Kihallgatását Fél tíz után nyitotta meg Gadó el­nök a tárgyalást. Felszólítja Hüttner Sándort, hogy ha valamit helyesbíteni kíván tegnapi tanúvallomásán, úgy az még most módjában áll. Hüttner lassú, vontatott hangon kijelenti, hogy nem kíván semmit sem változ­tatni azon. Gadó elnök: Akkor folytatjuk. Ott hagytuk el, hogy október 29 én dél­előtt Kéri és Fényes a tömegki­vég­­zések mellett voltak, Friedrich István pedig Tisza meggyilkolása mellett volt. Ez akkor volt­­, amidőn Kéri Csernyáktól megkérdezte, hogy együtt vanak-e már ez intézkedésre kiren­­delt emberek. Gidó elnök: A Lovas-vívóteremben említette önöknek Csernyák, hogy mikor kell megölni Tiszát ? Hüttner: Azt mondta, a forrada­lom napján. Gadó: Mondta azt, hogy hol kell összejönni ? Hü­ttner: Igen. Az Astoriában. Azt­­ mondta, hogy délelőtt 11 órakor men­jünk Kérihez. Gadó: Hogy tudta Csernyák azt, hogy nem délben tör ki a forrada­lom ? Mert ha délben kezdődött volna a forradalom, mert jöttek volna 11 órakor. Hüttner: Csernyák azt mondta, hogy ő november negyedikére gon­dolta a forradalom kezdetét, de szá­molt azzal, hogy a tömeghangulat folytán korábban is kezdődhetik. Azt mondta, ha az események nem pro­­grammszerűen következnek be, ma-­­ rád minden a védő, csak a dátum változik. Kitt befolyásolták piáért Gadó: Önben mikor érlelődött meg az az elhatározás, hogy részt vesz a gyilkosságban ? Hüttner : Ezen a két napon, 29 én és 30 án. Gadó: Kinek a közvetlen befolyá­sára vezeti vissza az akarat-elhatá­rozását ? Hüttner : Azoknak a befolyására, akik hiúságomban bántottak meg. Gadó: Ilyenformán Kéri, Fényes és Friedrich kapacitálására határozta el magát ? Hüttner: Igen, hogyan tart fut a gyilkosság Hüttner ezután rátér a gyilkosság közvetlen előzményeire és annak végrehajtása részleteire. Két sutén mentek ki a villához. A Harmina-út és Erzsébet f­irályné-út keresztezé­sénél szálltak ki. A villába bementek Pogány, Horváth Szanovics, Dobó és Sztanykomkry. Gu­tner a lépcsőnél állt, ő maga a villa és az utca kö­zötti térségen. Egy darabig járkáltak a villa körül, azután fegyverdörgést hallott. Csernyák gyorsan az autó felé sietett, majd mindnyájan beültek az autóba. Gadó elnök: A városban mit be­széltek, ki lőtte agyon Tiszát? Hüttner: Pontosan ők maguk sem tudták a gyilkosság részleteit. Gadó elnök: Szó volt arról, hogy Pogány belelőtt Tiszába ? Hüttner: Lehetséges. Sztsnykov­­szkyvaal egy szállóban laktam, ő min­dig azt mondta, hogy neki a tett el­követésében semmi része nincs. A­mennyire a helyszíni szemle alkal­mával rekonstruáltam a helyzetet, Pogány tette az első lövést. Ezután elmondja Hüttner, hogy hol volt a gyilkosság után. Gidó: A tett elkövetése után be­szélt Friedrichhel? Hüttner: Friedrich érdeklődött a gyilkosság részleteiről, majd novem­berben a hadügyminisztériumban a miniszteri szobában szintén folyt be­szélgetés erről a tárgyról, amikor Csernyákkal mentem Friedrichhez. Gadó : Emlékszik arra, hogy Fried­rich ekkor szemrehányást tett Önök­nek, miért vettek bele a gyilkosságba olyanokat is, akik most terhére van­nak és zsarolják a kormányt. Hüttner: Igen, emlékszem erre. Gadó: Bizalmas viszonyban volt Friedrich Istvánnal? Hüttner: Tegező viszonyban áll­tam vele. Gadó: Fnntartották ezt a viszonyt később is, mikor államtitkár lett? Hüttner: Igen. A tárgyalást folytatják. A mezőgazdaság állapota A földmivelésügyi minisztérium az ország mezőgazdasági állapotáról a következő jelentést adta ki: A száraz idő a gazdasági munká­latok elvégzésének igen kedvezett, úgy, hogy a tavaszi kalászosok vetése mindenütt befejezést nyert, sőt he­­lyenként a kapások vetését is meg­kezdték már. Egyéb tavaszi munká­latok folyamatban vannak. Az őszi gabonavetések Somogy és Békés vármegyék kivételével, általá­ban jól átteleltek, a nagy szárazság és az éjjeli fagyok folytán azonban nehezen bokrosodnak.­­ Most már minden elvetett terménynek kiadós, meleg esőre volna szüksége, ígér- és rovarkár főleg a rozsvetésekben mutatkozik. A tavasziak nagyobbrészt kelés alatt

Next