Friss Ujság, 1898. július (3. évfolyam, 181-211. szám)

1898-07-03 / 183. szám

s Bárányt arat. Darányi úr a miniszter szabadságra ment. Tudom nem is sejtik, hogy ez ne,a mit jelent, bent valami nyugodalom, nyári pihenő . Munka mellett van mostan a jó föld­mivelő. Földmivelést ő úgy megszerette, Hogy nyári szabadsága alatt, A kasztját ő is megpengette S amint vetett, mostan úgy arat, Az országnak a legelső aratója ő. Mert a többi egytől-egyig csak nyomába jő. Hogy épp’ ez a passziója derék egy dolog, Hja, a szive földművelőnek jardért dobog. A munkát ő soha meg nem unja S egy bizonyos jó Darányinál­. Bármint lesz is, elviselni tudja — S munkás­ sztrájkot sohasem csinál. A felvidéki kivándorlások. Szomorú viszonyok képét tükrözi vissza az a kis könyv, amely a napokban jelent meg Thirring Gusztáv dr., a fővárosi sta­tisztikai hivatal igazgatójának tollából. A könyv a felvidéki kivándorlások népe­sedésünkre való hatásáról szól és minde­nekelőtt azt mondja el, hogy a legutolsó 25 év alatt 269.659 honfitársunkat vesz­tettük el az amerikai kivándorlás követ­keztében. A kivándorlás első eredménye az, hogy az északi vidékeken nőkben nagymérvű több­let észlelhető. Leginkább a férfiak vándorol­nak ugyanis ki és a felsővidéken most már minden 10­0 férfira 1180 nő esik és így sok leány marad pártában. A felsővidéken az egész országban a legcsekélyebb a há­zasságban élő nők száma és egyúttal a munkakereső férfiak száma is, mert termé­szetesen éppen azok vándorolnak ki, akik a leginkább képesek a munkára. A hatvanas években és a hetvenes évek elején nem volt ritka eset, hogy évenként kétezernél több, némelyik évben 2500, sőt 3600 házasság is köttetett ; a hetvenes évek vége felé ez a szám hirtelen leszál­loit 1700-ra és 1600-ra és azóta folyton alább szállva, 1895-ben 1300-as minimumát érte el. Egyes években kisebb-nagyobb in­­gadozások fordultak elő, melyek legnagyobb­­részt a termés minőségével állnak kapcso­latban. Ezzel kapcsolatos az a jelentés, hogy a fiatal férfiak mind kisebb számban lépnek házasságra, ellenben emelkedik azok száma, akik 24—30 éves korban nősülnek. És ez ismét összefügg egy másik dologgal, a születések számával. A születések számában ugyanakkora csök­kenést látunk, mint az esketések számában. Még a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején, úgy Szepes, mint Sáros vár­megyében élénként átlag 8000 és több születés fordult elő ; ma e szám már csak 7000 körül van, sőt azon alul ma­rad. Végre egy sajnálatos mozzanata a kiván­dorlás hatásainak a törvénytelen gyerme­­mekek számának szaporodása. Sok ezer család elveszti hosszabb időre fenntartóját­­­örvényes fejét, ennek következménye a vadházasságok erős megszaporodása és a családi élet tisztaságának bemocskolása. Ezek a számok eléggé mutatják, milyen szomorúak a viszonyok a kivándorlások következtében a felvidéken és milyen de­­rék munkát végezne a­ kormány, ha czélra­­vezető intézkedésekkel gátat vetne annak, hogy Magyarország egy része elnéptele­nedjék. FRISS ÚJSÁG Ügyész és ügyvéd. — Saját tudósitónktól. — Olcsó pénzen szeretett volna kocsit verni ! Műnk Adolf balassagyarmati vendéglő'; fia, Műnk Ignácz. Feljött 11. di Ipestre és m ''al­kudott Stumpf Sándor kocs gyárossal ugy, hogy átadott készpénze­n 1 .0 rtot, a hátra­lékos 160 frtot pedig atyja, Mank Adolf vá­­lójával egyenlítette ki. A váltón a rtt*'in aláirás nem az apától, bánén, a fiútól sz­ár­­mazott s noha S­umpf megtudta ezt ideje­korán, a k­icsit k adta. R-­­a is veszti­k, mert a Murk k túljárt, k íz mé". Mikor a váltót fizetni k­elett, volna, előállt ez öreg Murik s azt mondta, hogy' a váltó nem hamis, mert fia az ő­­ ek­egye­cségi­­ irta alá a n­­vét. De van más baj, az, hogy már a k­icsi vásárlása előtt ni­ndmét el­­h­ezitaluk . • teh.it nem tize­het. A kocsigyáros felj­lentette csalás miatt a két Munkát, s ügyöket ma tárgyalta a törvényszék Lenk Gyula táblai bíró hit őr­lésérel. Miután Schneid­r aiü0.c.r, kit csak a­­napokban helyeztek át vidékről a fővárosba, előterjesztette a vádbeszédét. Balogh Arnold vadőre került a sor. És most igen különös dolog történt. Az, hogy az ügyész, amikor a védő beszélt, folyton kac­agott, ami a jelenvoltak köré­­ben óriási visszahatást keltett Mindenki elítélte az ügyészt, aki komoly hivatásához egy cseppet sem viselte magát méltóan. A különös viselkedést nem sokáig tűrte a védő és felszólalt ellene. — Kérem az elnök urat — mondta intézkedjek , hogy zavartalanul beszélhes­sek. Az ügyész úr, ha valami kifogásai vannak, megteheti majd szóval az észre­vételeit. Az elnök megtörte a kínos csendet: — Én nem parancsolhatok rá az ügyész arra, hogy milyen arc­ot csináljon. — A védő már rendreutasítást kapna — vágott vissza Balog úr, és mielőtt még az elnök erre a halk megjegyzésre felelhetett volna, befejezte beszédét. A törvényszék aztán f­ementette a Vét Munkát a csalás vádja alól, azzal a meg­­okolással, hogy Stumpf már a kocsi el­szállítása előtt tudta, hogy az aláírás nem az öreg Mank kezétől származik s azt is, hogy a fiatalabbiknak vagyona nincs. A közvádló és a panaszos felebbezett. BUDAPESTI ESET. Vasárnap, július 3-án. í't& kör képtársasásf*: A « HO-V • 7 ’dblockAefelvonulás* Eisenhuth Ferencz ' v' nagy­ körképének előkészületei miatt egyelőre zártra­ van. A fővárosi nyári színházban: Má­ria bátyja- Eredeti népszínmű 3 felvo­násban. A városligeti színkörben: Délután Romeo és Jidia. Tragédia 6 felvonásban: Este A száraz kenyér. Fővárosi életkép 4 . felvonásban. Lapunk legközelebbi száma hétfőn korán reggel jelenik meg. A leszavazott közművelődési egyesületek. A múzeumok és könyvtárak országos tanácsa tegnapi ülésén kitüntette magát. Bölcs határozattal kimondotta ugyanis, hogy nem veszi figyelembe az ország há­rom nagy közművelődési egyesületének a népkönyvtárak költségei fedezése végett be­adott kérvényét és 300 forint kivételével az egész rendelkezésére bocsájtott állam­segélyt vidéki ásatások eszközlésére osztja szét. A 303 forintot pedig a turócz-szent­­mártoni tót­emzeum egyesült segélye­zésére fordítja. A Felvidéki Közművelődési Egyesület mint értesülünk a vallás és köz­oktatási miniszterhez felebbez a tanács határozata ellen. Kossuth-keg­yelét. A haza nagy fiának, Kossuth Lajosnak temetése alkalmával a ravatal körül egye­temi és a fővárosi polgárok alkották a díszőrséget, akik kivont karddal teljesítették a szolgálatot. A résztvevő fiatalság körében most mozgalom indult me­g, hogy e kardo­kat az eseményt megörökítő­­felírással lás­sák el, s örök emlékül valamennyit a ma­gyar nemzeti múzeumnak ajándékozzák. A Gresham jubileuma. A Gresham biztosító tár­saság magyarországi fiók­a, melynek nagy jubiláris alapítványairól ismételten megemlékeztünk, ma ülte meg az intézet fennállásának félszázados évfordu­lóját. A szép ünnepre Londonból leutaztak az anya­intézet igazgatói közül James H Scott vezérigazgató és Charles Augustin Harson igazgatósági tag, akinek Feld S. magyarországi igazgató ma délelőtt bemu­tatta az intézte összes magyarországi hiva­talnokait. Scott vezérigazgató szép angol beszédben köszönte meg a­ hivatalnokok buzgóságát s azt mondta nekik, hogy mun­kájuk után már régen ismeri s mint angol ember, a munkájuk szerint becsüli is meg ő­­t. Nagy lelkesedés közben olvasták fel e után a sok száz üdvözli telegram­­ot. Eete 8 órakor a városligeti Gerhaud-pavil­lonban fényes bankett volt, amelyen a ma­­gyar közés­­ kiüs­őségei közül is számosan jelentek meg, így Lukács Béla, a volt ke­reskedelmi miniszter, Hrdnos János polgár­­mester. Bgo­tterit angol főkonzul, Brüll dr. konzul, Színczy Leó a kereskedelmi bank vezérigazgatója, Kossuth Frencz, Bolgár Ferencz, K­udnyánszky Béla dr., Reményi Ambrus dr. és Neumann Ármin dr. országgyűlési képviselők, azonkívül a fővárosi s­­jtó képviselői majdnem teljes számmal. Levélben n .­tetei ki távolmara­dását Dziniél Ernő báró kereskedelmi mi­niszter, Vörös László államtitkár és Márkus József főpolgármester. A banketten nagyon lelkes volt a hangulat s a szép felköszöntők közt különösen nagy visszhangot keltett a Scott vezérigazgató angol toastja a magyar királyra, Ch­. A­. Hansen felköszöntője a megjelent illustris vendégekre, Lukács Béla tosztja a Gres­­hamre, Feld S. magyarországi igazgató beszéde, melylyel a­­londoni igazgatóság elismerését munkájának osztályosaira há­rította, Kossuth Ferencz áldomása az an­ 1898 julius 3 gol királynéra és az angol népre, azonkí­vül Rosenberg Gyula dr. jogtanácsos fel­köszöntője az angol igazgatóságra és Feld Kálmán helyettes igazgatóé a magyar saj­tóra, amelyet Kossuth Ferencz köszönt meg. Az ünneplő közönség a késő éjjeli órákig maradt együtt. Közvetlen villamos vasúti for­galom. A budapesti közúti vaspálya társaság a Károly-kaszárnyától a Ferencz­ József hí­don át a fogaskerekű­ vasútig, új vonalat nyitott. Ebben az irányban eddig a közle­kedés az Ördög-árok áthidalása miatt a déli vasútnál csak átszállással volt lebo­nyolítható. Most már a közönség a Károly kaszárnyától a Ferencz József hídon ke­resztül, minden megszakítás nélkül utazha­­tik a fogaskerekű állomásig. Munkásgyűléseke a fővárosban. A holnapi vasárnap folyamán nem ke­vesebb, mint hat munkásgyűlés lesz a fő­városban. A gyűlések a következők: 1. A budapesti szabósegédek gyűlése délelőtt fél 11 órakor a szentkirályi­ utc­a 4 sz. alatt. Napirend: Az általános titkos választási jog. 2. A budapesti munkásképző egyesület gyűlése d. e. 11 órakor a Mária­ Terézia tér 11. sz. a. Napirend: A munkások és a mű­veltség. A munkásképző egyesület czélja és haszna. 3. Munkásgyűlés d. u 3 órakor Kőbányán. Napirend: Az általános válasz­tási jog és a kormány. 4. Tót munkások gyűlése d. u. 4 órakor, örömvölgy-utcza 9 sz. a. Napirend: Általános választási jog. Munkások helyzete. A sajtó. 5. Fertőző és kádármunkások gyűlése d. u. 4 órakor a jászberényi-út 17. sz. a. Napirend: A szak­munkások helyzete. Indítványok. 6. Mun­­kásgyűlés II. ker. fő-utcza 74. sz. a. Napi­rend: Munkások helyzete. Az önképző egy­let czélja és haszna. A hódoló felvonulás. A millenniumi hódoló díszfelvonu­lás nagy körképfestménye, melyet Eisen­­hut Ferencz fest a városligeti körkép­palotában, erősen halad befejezése felé. A festmény jóformán teljesen elkészült már, a hódoló bandérium egyes alakjai a leg­apróbb részletekig ki vannak dolgozva, csak az arczképek közül hiányzik még egynéhány. Az arczképek megfestésén is­ szakadatlanul dolgozik Márk Lajos, de azon urakon kívül, akik mint a néző közönség tagjai vesznek részt a körképben, több arczkép festését már elvállalni nem lehet. A társulat igazgatósága ez után is fölszó­lítja azon urakat, kik arczképük megfes­tésén­ felszólítást kaptak, mielőbb jelent­kezzenek, különben lemaradnak azon fest­ményről, mely mindenképpen maradandó s legimpozánsabb emléke lesz az ezredévi ünnepélyeknek. táviratok. A galicziai zavargások. Xiemberg­. július 2. (A Friss Dístig távirata). Öt paraszt az­ ország­ után megtá­madott egy két katonából álló őrjáratot. A katonák lőttek, mire a parasztok elmene­kültek. Ha megcsípik őket velük szemben alkalmazzák majd először a statáriumot. A látszólagos nyugalom daczára Uf Smdec még mindig forrong. Sei­­ng­er hóhért, hogy eselleges megtámad­tatás elől biztosítsák Tomimba küldték. Nagy elkeseredést kelt az, hogy az ostromállapot rendelkezéseit főleg a szocziáldemokr­­ta folyóiratokkal szemben alkalmazzák. Nagykövetünk a pápánál. Ti­óma, julius 2. (A Friss újség táv­irata.) A pápa ma Reverter­ gróf osztrák magyar nagykövetet, aki szabadságra uta­zik, kihallgatáson fogadta. ISSEK­SflBSIFHIOL — Külügyminiszter p üit.Ii Parisban. Goluchovszk­y Agenor külügyminiszter e hó­nap 3 -án, vasárnap érkezik Parisba, hol 8—10 napot szándékozik tölteni, mielőtt Bittel fürdőbe menne. Valamint tavaly, úgy az idén is Goluchovszki párisi tartóz­kodása tisztán magánjellegű lesz és csak a szokásos udvariassági látogatásokra fog szorítkozni Brisson miniszterelnöknél és Delcassé külügyminiszternél, mint a fran­­czia köztársaság hivatalos világánál. Ta­valy Meline és Ha­nata­ux minisztereket látogatta meg és fogadta azok viszont látogatásait. Golub­ovszki 4—5 hetet szán­dékozik Francziaországban tölteni.

Next