Friss Ujság, 1918. május (23. évfolyam, 103-128. szám)
1918-05-01 / 103. szám
1918. május 1. friss ujság rene népfelkelőt a szökés bűntettében és golyó általi halálbüntetésre ítélte. A halálos ítéletet Lukachich báró honvédkerületi parancsnok megerősítette és egyben elrendelte, hogy az ítéletet a 30. honvédgyalogezred ez idő szerinti székhelyén, Kecskeméten, az ezred legénysége előtt, a Kecskemétre való érkezés után két órán belül végre kell hajtani. Kecskemétre küldték meghalni. Az elítéltet bilincsekbe verve tegnap délután két órakor erős fedezet mellett vitték ki a nyugati pályaudvarhoz, ahol a két óra negyven perckor induló gyorsvonaton egy külön fülkét tartottak fenn számára. Az ítélet végrehajtása céljából ugyanezzel a vonattal utazott Kecskemétre Adamovits István dr. százados hadbíró, Esze Ferenc dr. főhadnagy-ügyész és Vadász Béla dr. önkéntes jegyzőkönyvvezető. Ugyancsak elutazott a kivégzéshez az elítéltnek védője, Osvarth Ferenc dr. főhadnagy, aki egyébként távirati uton kegyelmi felségfolyamodványt terjesztett elő. Kevéssel öt óra előtt érkezett a gyorsvonat Kecskemétre és az elítéltet a városon keresztül gyalog kísérte a megerősített fegyveres őrség a honvédlaktanya fogházába. A végrehajtásra kiküldött bizottság nyomban jelentkezett Buday Elemér alezredes, pótzászlóalj-parancsnoknál, aki már előzetesen intézkedett, hogy az egész ezred legénysége a Rudolf huszárlaktanya udvarán lévő tágas lovaglótéren századonként gyülekezzék. Umhoffer Ferenc népfölkelőt a honvédlaktanya börtönébe zárták, ahol felkereste őt Nagy Imre tábori lelkész és meggyóntatta. A halál négyszöge közepén. Ezalatt a honvédlaktanya előtt Stefán István százados parancsnoksága alatt megalakult a végrehajtási négyszög, amely előtt és mögötte egy-egy század legénység fegyveresen sorakozott. A gyónás után a lelkész mellett kivezette a törzsfoglár az elitéltet a börtönből és a végrehajtási négyszög közepén helyezte el. A parancsnokló százados vezényszavára mélységes csöndben megindult a szomorú menet a honvédlaktanyából a Rudolf huszárlaktanyába. A körülbelül egy kilométernyi utat az elitélt meglehetősen határozott lépésekkel és szótlanul tette meg. Mereven maga elé bámult és látszólag nyugodtnak mutatkozott. A Rudolf-laktanya udvarára lépve, Stefán százados jelentést tett Buday alezredesnek, aki az előírt szabályok szerint az ítélet végrehajtásához kiadta a parancsokat. Előállott Esze Ferenc dr. főhadnagyügyész és a budapesti honvédhadosztály rögtönítélő bíróságának halálos ítéletét harsány hangon felolvasta az elítélt előtt Az Ítélet szerint Umhoffer Ferenc huszonnégy éves, római katolikus vallású földmíves bűnös a katonai büntetőtörvénykönyv 183. szakaszába ütköző és a 198. szakasz szerint minősülő első szökés bűntettében, amelyet azáltal követett el, hogy 1918 március hónap 99-én Kecskeméten csapattestétől megszökött és április 12-én a budapesti katonai rendőrség fogta el, ezért golyó általi halálra ítélték. Az utolsó búcsú. Az ítélet kihirdetése után Stefán százados lépett a halálraítélt elé és megkérdezte tőle, hogy van-e valami utolsó kívánsága. Az elitélt erre a fejéhez kapott és keservesen sírni kezdett. Amikor a százados megismételte a kérdést, az elitélt nagy jajveszékelés közepette rimánkodni kezdett, hogy ne lőjjék főbe, ezután mindig jól fogja magát viselni. Kínos másodpercek teltek el, amikor Umhoffer Ferenc azt a kívánságát adta elő, hogy engedjék meg neki, hogy földjeivel pár szót válthasson. Ezt a kívánságát teljesítették és előhívták Schalter József népfölkelőt. Amikor az elitélte gyerekkori pajtása eléje ért, Umhoffer újra keserves zokogásba tört ki és hangos sírás közepette annyit mondott barátjának, hogy a szülei nem fogják túlélni ezt a szerencsétlenséget és momdta meg az apjának, meg az anyjának, hogy az utolsó gondolata náluk van és boldog, jó életet kíván nekik, kérje meg, hogy bocsássanak meg neki. Ez a bucsúzás alig tartott egy percig, amikor a százados közbelépett és azt kérdezte az elítélttől, vájjon akarja-e, hogy a szemeit ez a régi barátja kösse be. E kérdésre azonban csak hangos sírással válaszolt az elitélt. Előlépett a törzsfoglár és egy kis papírzsacskóból egy fehér kendőt vett elő és ezzel bekötötte Umhoffernek mind a két szemét. Umhoffer feltolta a kötést és egész testében remegve, összetett kezekkel fordult a parancsnokló századoshoz és keserves sírás közepette úgy kérte: — Alázatosan kérem a százados urat, szívesen szolgálok tovább, legyen szives, ne lőjjenek fejbe. A parancsnokló százados felszólította az elítéltet, akinek a szemét újra bekötötték, hogy térdepeljen le. Erre Umhoffer egész testében elvágódott. Felemelték és a vesztőhelyen lévő falhoz támasztották, mire a delikvens újra oldalvást elbukott. Ezenközben folyvást hangosan sírt és jajveszékelt. Az alezredes felhívta a századost, hogy vezényeljen. Ez magasra emelte kihúzott kardját, mire a végrehajtási négyszögből előlépett négy katona és közvetlen közelébe álltak a földön fetrengő elítéltnek. A százados lesuhintott a kardjával és ebben a pillanatban eldördült a négy lövés. .A fegyverek dörejét sik csend váltotta fel. Pillanat alatt megszűnt az elitélt jajgatása. Két golyó a fejébe, kettő pedig a mellébe fúródott. Erre újra előlépett másik négy katona, akik szintén négy lövést adtak le. Huzella dr. ezredorvos erre megállapította a bekövetkezett halált. Az oszlopokba felállított legénység elé lépett Nagy Imre tábori lelkész és rövid beszédet intézett a katonákhoz. Beszéde végén felhívta az ezredet, hogy a megbünhődött bűnösért imádkozzanak vele. A pap a holttest mellé térdelt és csendesen elmondott egy Miatyánkot és Üdvözlégyet. Ezután Buday Elemér alezredes parancsot adott a legénység elvonulására. A legénység elvonulása után a holttestét egy szürke fakoporsóba helyezték és még a tegnapi napon el is temették. Lány semmiesetre se fogadhat el. Csupán az általános, egyenlő választójogról lehet szó észszerű korlátok között! ígéretet tettünk és az ígéretet be kell váltani. És uraira vegyék csak figyelembe, hogy valamennyi modern államban e célok irányában halad a plitikai és társadalmi élet és hogy az egyenlő választójognak céljait a modern államok nagy csoportjában már elérték, sőt igen sok államban az önök elé terjesztett törvényjavaslatot messze felülmúlóan. Ha megtagadják azt, amit ma megadhatunk, esetleg rövid idő múlva a népéletnek súlyos megrázkódása mellett, melynek veszélyét még nem tudjuk teljesen átlátni, kikényszerítik tőlünk. Akarják-e kezüket nyújtani oly megegyezésre, amely súlyos rázkódások elkerülése felé vezet, amely bennünket a jövőben súlyos rakodástól megóv, vagy magukra vállalják-e e súlyos rázkódások előintézkedésének felelősségét elutasító magatartásukkal. A vitát holnap folytatjuk. A porosz választójog Berlin, április 30. A képviselőház ma zsúfolt teremben és nagy hallgatóság jelenlétében kezdte meg a választójog reformjának második olvasását Az első felszólaló Spee gróf centrumpárti képviselő volt, aki azt indítványozta, hogy a képviselőház vegye le a napirendről a választójog reformját és halaszsza el a békekötés utáni időre. Az indítványozó kijelentette, hogy meg van győződve róla, hogy elfogadását megváltásnak tekintetnék a fronton. Friedberg dr., az államminisztérium alelnöke kijelentette, hogy az indítvány elfogadása a legnagyobb mértékben érintené a nép belső békéjét A kormány nem vállalhatná el ezért a felelősséget s az indítvány elfogadására a legerősebb alkotmányos konzekvenciákkal felelnek. (Viharos tetszés a baloldalon.) A centrumpárt, a hiradópártiak, a szociáldemokraták és a nemzeti szabadelvűek az indítvány ellen foglaltak állást. Hoffmann szociáldemokrata képviselő kijelentette, hogy a javaslat elfogadása esetén felszólítaná a fronton levő katonákat, hogy hagyják abba a harcot. Ez a kijelentés nagy vihart támasztott a jobboldalon. Árulói Hazaáruló! kiabálták a szónok felé. Izgalmas vita után Spee indítványát 333 szavazattal 80 ellenében elvetették. Fizulán a javaslat három alapvető jelentőségű pontját tárgyalták. Sterlling gróf miniszterelnök azt a reményét fejezte ki, hogy a nagy véleménykülönbségekbon tán meg lehet ogadni. Plutokratásas választójefoly kor Nyílt tér. Raktárnokot keresünk. Komoly munkaerő, aki számlázáshoz is ért. Lehetőleg keresztény. Ajánlatokat fényképpel és fizetési igény megjelölésével .Részvénytársaság 10* jeligére Blockner L hirdetési irodájába Budapest, IV., Semmelweis u. -t kérünk. Az árdrágítók A háborúban minden drága, csak az emberi élet olcsó. Ebbe bele kell nyugodni, mert hiszen természetes, hogy a pénzérték csökkenésével növekedett az áru értéke. Maguk a maximális árak is kétszer-háromszor olyan nagyok, mint voltak békében, ami ellen józan gondolkozású ember nem is tiltakozhatik. Miként az afrikai csatatéren az ütközet után megjelennek a hiénák, úgy nálunk is feltűntek ezek az emberbőrbe bújt fenevadak a háborúban, csakhogy nem a halottakat marcangolják, hanem az élőket zúzzák meg. Már valóságos fogalom lett a nevük: árdrágítók. Eleinte még csak aféle szelídített bestiák voltak; megelégedtek azzal, hogy egy font húst kiharaphattak az emberek testéből. Étvágyuk azonban egyre nőtt s most már szöröstöldőröstől felfalják az áldozataikat, akiket — és ez a sors legkeserűbb gúnyja — ,,fogyasztóknak" neveznek. Szegény fogyasztók, akiket az árdrágítók apránként elfogyasztanak. Kezdetben csak a pecsenyeszagra idegyülekezett galíciaiak foglalkoztak árdrágítással s amikor még nem volt sem rekvirálás, sem maximálás, halomra gyűjtöttek piszkos ghetebeli hónapos szobákban mindenféle árut, élelmiszert és közszükségleti cikket, csokoládétól kezdve a kocsikenerésig, hogy azután hónapokkal később mesés nyereséggel túladjanak rajta a közvetítők láncolatán keresztül. Ezt a förtelmes üzérkedést csak későn kezdték üldözni és ezért, akárcsak valami keleti járvány, megmételyezte az eladdig tisztességes kereskedői kar jórészét is. Amire a kormány a fontos élelmiszerek és egyéb áruk maximálásával és rekvirálásával előállott, már beteg volt a fél ország az árdrágítás nyavalyájától. A legfájdalmasabb tünet az, hogy a megfertőzöttek közt találhatók földesurak és kisgazdák is, akik mint derék magyar emberek azelőtt a bűnös üzérkedésnek még a gondolatától is távol állottak. Bizony gyászos módon elzüllött az erkölcs a háborúban s minden drákói szigorúsággal sem lehet hamarosan orvosolni a bajokat. Na egy milliomos hentest be is csuknak a toloncházba a közönség tapsai közben, azért a még szabadlábon lévő ezernyi árdrágító tv- 3 ujjára is játéka gérWM töestg/kerp. . Az árak úgy szállnak fölfelé, mint a léghajó. A legradikálisabb törvények gépfegyvertüzével kellene fölrobbantani ezeket a ballonokat és kormányosaikkal a hadi regula alapján statáriális úton kellene eljárni. Aki ma maximális áron akar vásárolni cukrot, zsírt, petróleumot, cipőt, kinevetik. Lám, Oroszországban az úgynevezett maximalisták győzelmes forradalmat tudtak csinálni Nálunk is össze kellene fogniok mindazoknak, akik hívei a maximális áraknak, tehát az igazi fogyasztó közönségnek és harcot kellene hirdetni az árdrágítók ellen, nem gyilkoló fegyverrel, hanem azzal, hogy minden egyes ilyen árdrágítót, akár kicsit, akár nagyot, a hatóság kezére szolgáltatnak. Az egész országban, minden városban, a város minden utcájában és minden faluban résen kellene lenni, akkor egyetlen árdrágító sem kerülné el a leleplezést Inkább tízezer árdrágító pusztuljon el, semmint egyetlen fogyasztó. Hírek mindenfelől Lapunk legközelebbi száma pénteken hajnalban a rendes időben jelenik meg. — A munkásság ünnepe. Május elsején a főváros területén levő valamennyi iparüzemben szünetel a munka. Délelőtt az egyes szakszervezetek saját helyiségeikben tartanak májusi ünnepélyeket, délután pedig a Városligetben gyűlések lesznek, amelyeknek napirendje: május elsejének megünneplése. A gyűléseket a Hungáriakertben, a Zöld vadásznál, Trieszti nőnél és a Kolegorszky-kioszkban tartják meg s a szociáldemokrata párt első szónokai fogják méltatni az idei május jelentőségét és a választójogi harcban való végső kitartásra buzdítják a munkásságot. A villamosok forgalma nem szünetel. A nyomdai munkásság ünnepe következetében lapunk csütörtöki száma elmarad. — Uj helyettes államtitkár. A király Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter előterjesztésére nagyrákói és kelemenfalvi Rakovszky György dr. államtitkári címmel és jelleggel felruházott miniszteri tanácsost helyettes államtitkárrá nevezte ki. — Bárczy István és Kövess Henráim — főrendiházi tagok. A király a főrendiház szervezetének módosításáról szóló 1885. évi törvény alapján a magyar minisztertanács előterjesztésére Kövesházai Kövess Hermann báró belső titkos tanácsos, tábornagyot és Bárczy István dr. Budapest székesfőváros főpolgármesterét élethossziglan a főrendiház tagjaivá kinevezte. — Sebess Dénest képviselővé választották. Debrecenből jelentik: A debreceni harmadik választókerületben, amely Láng Lajos halálával megüresedett, ma folyt le a képviselőválasztás. Két jelölt volt: Sebess Dénes igazságügyi államtitkár és Nyíri Ernő dr. ügyvéd. Mindjárt kezdetben nyilvánvaló volt, hogy a Sebesspárt fog győzni, Nyiry dr. tehát visszalépett a választástól. A választási elnök ekkor Sebess Dénes drt egyhangúlag megválasztott képviselőnek jelentette ki. — Magyar baka templomfosztogatása Ausztriában. Szabó Gábor detektív tegnap a Teleki-téren elfogta Bukovszki András katonaszökevényt, aki templomi kelyheket és feszületeket akart eladni. de a tört rugalmassá teszi, a ráncokat kisimítja és elpalástolja. MattBflttt kaphatót