Friss Ujság, 1919. január (24. évfolyam, 1-27. szám)

1919-01-01 / 1. szám

1919. január 1. FRISS ÚJSÁG zető összes feljáratokat fegyveres rendőrök és népőrök állják el. Egyben Budapest valamennyi ka­szárnyájában a legénység bizalmi­­férfiai gyűlést hívtak össze, melyen állást foglaltak a bolseviki izgatás ellen. Délután 2 órakor jelentették gróf Károlyi Mihály miniszterelnöknek, hogy Budapest valamennyi kaszár­nyájában megtartott gyűlésén az egész helyőrség bizalmáról biztosít­ja a miniszter­elnököt és az egész kormányt. Közben az utcára vonult tüntetők részben visszatértek a lak­tanyáikba,­ részben szétoszlottak. Délután három óra körül már egész csendes volt a város. Vyx alezredes a rendőrségen. Vy­v francia alezredes ma délelőtt felkereste Dietz Károly dr. főkapi­tányt, akivel hosszasabban tárgyalt a mai eseményekkel kapcsolatban. A tárgyalásra utasítást a hadügymi­niszter adott a rendőrségnek, hogy a mozgalmak netáni elfajulása ese­tén milyen mértékben támogassák egymást a karhatalom és a meg­szálló francia katonaság, ne szenvedjen. Magyarország elis­mertetésének előmozdítására egy to­vábbi lépésünk volt. A szerzői jog vé­delmére létesített berni­­.Unióba“ va­ló felvételünk előkészítése. A svájci sajtóval is összeköttetés­be léptünk, hajlandók is a svájci la­pok közléseinket átvenni s amennyi­ben a kormány kívánja, svájci újság­írók is eljönnének Budapestre, erről azonban még tárgyalnunk kellene. A fentiekkel beszámoltam a hivatalos személyekkel való hivatalos színeze­tű tár­gyalásokról, amilyen kimért, mondhatni rideg állásfoglalással talál­koztunk a hivatalosan előterjesztett kívánságokkal szemben, annyira szí­­vélyes és előzékeny megértésre ta­láltunk az ezt követő bizalmas esz­mecserék és társas összejövetelek során. Kötelességemnek tartom, hogy anélkül, hogy e bizalmas jellegű megbeszélések részleteit közölném és szereplőit megnevezném, a hely­zet komolyságához illő őszinteséggel miniszterelnök úr tudomására hozni, hogy az ántantbeli és a semleges diplomaták, dacára a kormány ismert nevű politikusaink iránt érzett meleg rokonszenvének, azonban azon felfo­gásban vannak, hogy a köztársasági kormány nem ura a helyzetnek és hogy túl gyorsan halad szélsőséges radikális irányban, amit antántkörök annál súlyosabban mérlegelnek, mert általános a félelem a bolsevizmustól. Ostromolják a Hadik-laktanyát Lövöldözik a Ferencvárosi pályaudvart Tűz Csepelen Késő éjszaka jelentik a rendőrségen, hogy a Fehérvári-úti Hadik­­laktanyát katonák fegyverekkel és kézi gránátokkal ostromolják. A hely­zet válságos. Segítséget kérnek. Majd a ferencvárosi pályaudvarról jelentik, hogy katonák a pályaud­vart puskákkal és géppuskákkal ostromolják. Csepel felől nagy tűz látszik. Az egész városban felhangzik itt is­ ott is a lövöldzés hangja. A rend­őrség és a katonai készenlétek kivonulnak oda, ahonnan segítséget kér­nek. Az ellentmondó jelentésekből egyáltalán nem lehet megállapítani, hogy mi történik a városban. Nyílt-tér. Emlékül. Uj évi üdvözlő dal Király Sándor urnak szeretetteljes tisztelettel a miért jó kézi darálót küldött Budapestről 1918. évben december 8-án. Boldog uj esztendőt uram Király Sán­dor, Bodzás üdvözli önt nem a löki kántor, Sok boldog uj évet érjen egészségben, Legyen az ön gyára mindig jó hírnév­ben. Igen jól darálgat a kis „Texas patent“ Dicséretre méltó, tiszta bizonyos szent. Áldja meg az Isten a feltalálóját. Mert soknak jól tartja darával hízóját Nem verselek tovább, küldjön ismét egyet, miért a sógoromnak igen jól megtet­szett. De, hogy megfelelő legyen uram az is, Úgy lesz a gyárának jó h­irneve csakis.­­ Megígértem önnek, hogy’ jó előnyt szer­zek, Iparkodni fogok, hogy vevői lesznek. Ne érje ez évben önt oly bánat, mely­­ fáj. Ezt kérem Istentől Önnek Bodzás Mihály. Tiszalakon írtam, 1918. év december 22-én déli 12 órakor. 61 éves öregember vagyok, ref. presbiter, földmives. A „Texas“ kézidaráló ára csomago­lással és bérmentve darabonként 136 kor. 47 fillér. Kapható: Király Alajos utóda Király Sándor cégnél, Budapest, VI., Felsőerdősor 6. EEGMJMBB. r rabzendülés egy katonai fogházban. Az esti órákban az a megdöbbentő hir kelt szárnyra f­őv­árosszer­te, hogy fegyveres katonák kiszabadí­tották a katonai és polgári fogházak rabjait. Ez a riasztó hir is annak bi­zonyult, mint — szerencsére — a legtöbb ilyen, tudniillik — allűrnek. Az történt, hogy a Margit-köruton levő hadosztály-bíróság fogházában elhelyezett hatvan­-hetven katonarab feltörte zárkáit és rohamot intézett a főkapu ellen. Az őrség azonban ut­­jukat állotta s miután felszólításra nem tértek vissza celláikba, tüzelt. Hat fogoly vérében fetrengve maradt a kövezeten, a többi megadta magát. A fogházban rövidesen helyreállt a rend. A sebesülteket, kiknek állapota többé-kevésbbé súlyos, kórházban helyezték el. A vizsgálat megindult. Esterh­ázy Mihály beszámolója* Az angolok viseltetnek a legnagyobb jóindulattal. A miniszterelnök előtt Eszterházy Mihály gróf részletesen elmondotta svájci tapasztalatait, erről jelentést is készített. Ez a jelentés szóról-szóra így hangzik: „Miniszterelnök Úr! Bernbe érkez­ve, dr. Balogh Elemér tanár úrral együttesen elsőbben is a svájci inté­ző körökkel léptünk ös­szeköttetésbe. Úgy ezek az urak, valamint Bour­­cart, Svájc bécsi követe, úgyszin­tén a többi semleges és ántantdiplo­­mata, akikkel érintkezésbe jöttünk, egyhangúlag azon felfogásnak adott kifejezést, hogy Bédy-Schwimmer Róza úrnőnek követté való kineve­zése oly újítás, melynek bekövetke­zésére a mai idő nem alkalmas. A szokásos előzetes információk be­szerzésének mellőzése sem keltett jó benyomást. Több helyen megjegyzé­seket tettek arra, hogy az új magyar kormány a gyakorlott diplomáciai személyzetet teljesen mellőzi. Az antantdiplomáciával felvett közvetlen érintkezésnél előre kell bo­­csátanom, hogy Dutasta francia kö­vet Franciaországban volt. Az ott lévő követségi tanácsos pedig az egyik követségi titkárral közölte ve­lem, hogy nincsen a mai viszonyok mellett azon helyzetben, hogy a ma­gyar kormány megbízottait fogad­hassa külön felhatalmazás nélkül. Úgy az angol, az olasz, valamint az amerikai követségen elsősorban az­iránt érdeklődtek, hogy felkerestük-e a francia követséget s minden meg­beszélésből csak megerősödött az a megfigyelésünk, hogy a vezetés tel­jesen a franciák kezében van. Az amerikai követségen előter­jesztéseinket figyelemmel hallgatták meg. Az angol követségen találkoz­tunk a legnagyobb jóindulattal, a közvetlen érintkezésre ez időszerint lehetőséget nem látnak. Hangsúlyozottan kell kiemelnem, hogy már­is sokalják Svájcban a kü­lönböző megbízatásokkal szereplő személyeket, olyanok is vannak, a­kik önküldöttek, úgy­hogy minden ú­jóbb küldöttet fokozott bizalmatlan­sággal fogadnak, ezért tekintettel ar­ra, hogy Magyarországnak életbevá­gó érdeke, hogy a miniszterelnök úr közvetlen érintkezésbe láthasson minél előbb az ántanttal, szükséges­nek tartom, hogy az érintkezés fona­lának újból való felvétele halasztást Hírek mindenfelől* — A franciák nem internálták Mackensent Ma délben az a hír ter­jedt el a fővárosban, hogy a ma Buda­pestre érkezett francia csapatok körül­fogták a fóthi gróf Károlyi kastélyt és Mackensen tábornagyot internálták. Ezzel szemben arról értesülünk, hogy a hir va­lótlan. A hadügyminisztériumhoz délután érkezett jelentések szerint a franciák nem mentek ki Fóthra és Markt ment nem internálták.­­ A Budapesti Újságírók Egyesü­letének választmánya december 31-én tartotta évzáró ülését Márkus Miksa elnöklete alatt, akit ez alkalommal meleg szeretettel ünnepelt a választmány. Gerő Ödön alelnök a választmány és az egye­sület újévi jókívánságait tolmácsolta az el­nök előtt, akit az újságírók mindig tettre­­kész vezérüknek ismertek. Márkus Miksa elnök megköszönte az üdvözlést és mikor ezeket igaz szívvel viszonozza, azt mondta, elsősorban egyesületnek és a választ­mánynak azon tagjaira gondol, akik példa­adó bátorsággal vettek részt az ország tör­ténelmi mozgalmaiban. Az egyesületet tel­jesen felkészülve találta a forradalom. Ez­után nagyvonalú beszédben ismertette az újságírás jövő feladatait. Különös nyoma­tékkal hangoztatta az egyesületnek azt a kötelességét, hogy megfékezze azokat az elemeket, amelyek a hivatástalanság vak­merőségével rávetették magukat az újság­írásra és a sajtószabadsággal visszaélve, a sajtó becsületét kockára teszik.­­ Megkerült a miniszter automo­bilja. Megírtuk, hogy Szende Pál mi­niszter automobilját valaki ellopta. A ceg­­léd-bercelli csendőrség ma jelentette a fő­kapitányságnak, hogy a gépkocsit ott fel­ismerték és feltartóztatták. — A gázőnség. Tegnap lépett élet­be a szénkormánybiztos rendelete a gáz­­fogyasztás újabb korlátozásáról. A tegnapi napon a gázgyárak már csupán reggel 7 órától 6-ig és este­ fél 7-től 8-ig bocsátot­tak annyi gázt a vezetékekbe, hogy az magánháztartásokban is használható volt. Ezenkívül az esti órákban is adnak gázt a gyárak, de csupán olyan gyenge nyo­mással, hogy­ azt lehetőleg csak az utcai lámpák égetésére lehessen felhasználni. — Yes porcellánpither és kozme­tikai arckrém. Legjobb a világon. — Elfogott betörő. A Thököly-út és a Hernád-utca sarkán a Máv. lisztraktá­rába a karácsonyi ünnepek alatt betörtek A betörők a szomszédos pincét falbontás útján felbontották és ezen keresztül ju­tottak be az üzlethelyiségbe, ahol a kasz­­szát megfúrták és a benn lévő 5400 koro­nát magukkal vitték. Megállapították, hogy a betörést Henning Vihnos betűszedő kö­vette el, akit letartóztattak. 3 —- A halálba menekülök. Mihalo­vics Júlia 20 éves leány a Bristol-szállő szobájában megmérgezte magát Állapota súlyos. — Simkó M. 23 éves leány a Ráday­­utca 54. számú lakásán öngyilkossági szán­dékból nyitva hagyta a gázcsapot. Mire a mentők kiérkeztek a leány már halott volt. -- öngyilkosság. Müller Antal, az Országos Kaszinó éttermének bérlője, Kecs­keméti­ utca 19. szám alatti lakásán agyon­lőtte magát. Gyógyíthatatlan betegsége vit­te a halálba. — Boldog újévet kíván­t, vevői­nek, megrendelőinek és jóakaróinak Wag­ner hangszer és beszélőgép nagyraktára (Budapest, József­ körút 15.). — A Lakáshivatal fogadónapjai A budapesti központi lakáshivatal a fölsza­porodott munka következtében új reformot kénytelen életbe léptetni. Miután a napon­ként tömegével érkező beadványokat (át­lag 1600 darab) a lakáskérők személyes előterjesztései miatt elfoglalt személyzet nem tudja elintézni, a lakáshivatal elha-­ tározta, hogy január elsejétől kezdődően, csütörtök, péntek és szombati napokon magánfeleket nem fogad. — Gyilkolt a féltékenység. Rigó József népőr ma éjjel szolgálatból tért haza Futár­ utca 32. szám alatti lakására. Mikor belépett a kapun, észrevette, hogy a fele­sége besurran az ugyanabban a házban lakó Szedlacsek Mátyás lakásába, akire Rigó már régebben féltékeny volt. Rigó bezörgetett * Szedlacsek ajtaján, mire ki­jött az asszony*. A férj előrántotta a re­volverét és fejbelőtte az asszonyt, aki ma reggel sebébe belehalt. REGÉNY. Kastélyok és padlásszobáik Regény Irta: Dan P­éter, — Nálam vannak. gg És rámutatott a csomagra, amelyet Mária rábízott. Piper­ke mohón utána kapott de Faduda eltüntette a kabátja bélésében a­z értékes csomagot. Piper­ke most kedélyes oldaláról fogta fel a helyzetet. Illetőleg igy akarta megszerezni a leveleket. Neve­tett, vicceket mondott, tréfálkozott és itatta, Fadudát. Félórai ivás után a fiatalember teljesen berúgott. Fel akart kelni, hogy elmenjen, de alig emelkedett fel a székről, forogni kez­dett előtte a szoba, karjai leernyedtek és összeesett. Mozdulatlanul elterült a földön. Piperke elnevette magát. — No — mondotta — most jelentéke­­nyen olcsóbb lett a csomag. Fadudához lépett és avatott kezekkel villámgyors­­an kikutatta a zsebeit. A csomag a felsőkabát zsebben volt. Egy pillanat alatt meggyőződött róla, hogy a Riccardi grófnak a levelei van­nak a kezei között. Gondosan elrejtette a csomagot, aztán távozni akart. Ebben a pillanatban ökölcsapás érte, mely Merítette. — Dénes! — ordította rémülten Pip­perke. — Még emlékszel rám, nyomorult! — mondta Dénes és magához vette a leve­­leket. — Segítség! Segítség! — Még egy hangos szó és meghalsz! — súgta rekedten Dénes és rátapasz­totta hatalmas tenyerét Piperke szájá­ra. — Ezek a levelek az én ártatlansá­gomat bizonyítják. És a ti bűneiteket. Mond meg Riccardi gorfnak, hogy a kezeim között van. Dénes még egy hatalmas ütést mért Piperkére, aki ettől elkábult, aztán hir­­telen kilépett az ajtón. Öt percig feküdt Piperke eszméletle­nül, amikor arra ébredt, hogy valaki belépett a szobába. Riccardi gróf volt. — Mi történt? — kérdezte mohón a gróf, aki az előbbi eseményről mit sem tudott. (Folytatása következik.) Nyomatott a Pallas irodalmi és nyomdai r.-i, k­örforf­ógépein. Budapest, V., Honvéd­ u. l­. Felelős szerkesztő: H.4RÁH SZIRÍLT. Kiadótulajdonos: nixfd­ Hírlapkiadó részvénytlap i­.

Next