Friss Ujság, 1919. március (24. évfolyam, 52-76. szám)
1919-03-01 / 52. szám
»2 FRISS ÚJSÁG , Jus 1. ellenére még mindig katonáskodott. Epen ezért nem tartotta főbenjáró bűnnek, hogy Miskolcon a két polgárőrtől megszökött. Arra a vádra, hogy ellopta volna a polgárőrök pénzét, azt mondotta, hogy a két polgárőr nem is lakott vele egy szállóban Miskolcon, de egyébként is semmi pénzük sem volt, hanem ő fizette részükre a szobát és a vacsorát. Bizonyosnak tartja, hogy itt valami félreértésről van szó, hiszen a kémkedésnek éppen az ellenkezője igaz, mert ő a katonai hatóságoknak több fontos jelentést küldött a csehekről. Malonyay Istvánt őrizetbe vették addig, míg Miskolcról és Sátoraljaújhelyről a jelentések beérkeznek, érintkeznek egymással. Ehez az indítványhoz hozzájárultak az olaszok és a franciák is. Ez idő szerint szűkebb bizottság foglalkozik ennek a földsávnak pontos megállapításával, aminek megtörténte után a magyar kormányt értesíteni fogják a semleges zóna felállításáról. Elbocsátott kommunisták Nánási György az őrizetbe vett kommunista vezér előtt, miután kihallgatását befejezték, ma délelőtt kihirdették az előzetes letartóztatásról szóló végzést- Kihallgatásának újabb részleteiről a rendőrség nem ad felvilágosítást, mert az a nyomozás érdekeivel ellenkeznek. Letartóztatták Nánásin kívül Palocsid István lakatost és Englaender Fülöp szobafestőt is. A vizsgálóbírók ma egész nap folytatták a kommunisták kihallgatását Miután hatvanöt letartóztatott kommunistáról van szó, a kihallgatások még a holnapi napot is igénybe fogják venni.A vizsgálóbíró elrendelte Sugár Tivadar egyetemi hallgatónak szabadlábra helyezését, mert beigazolást nyert, hogy csak egy pár hétig volt tagja a kommunista pártnak. Az agitációkban részt nem vett és február 3-án le is lépett a pártból■ A szabadlábrahelyezéshez az államügyészség is hozzájárult Sugár Tivadar ma délelőtt 10 órakor el is hagyta a gyüjtőfogházat- A fogház nagyon megviselte és régi tudóbata ismét kiújult. Valósziű._, hogy a holnapi nap folyamán 35bis BrubatPSluahely*1» "■ ’es». Zipa Zsigmondit, a jartaon* ckan lap segédszerkesztőjét ,napzelőtt zabe - onbocsájtották ?Magyarország Borsa a párisi konferem előtt a románok csúfos kudarca a magyar kérdésben. Hágából táviratoztak. A románok a párisi békekonferencián a magyar kérdésben csúfos kudarcot vallottak. Az összes semleges ujságirók tudósításai meseeveznek abban, hogy a békekonferencia ama határozatát, amely szerint Magyarország és Románia között semleges zóna teremtendő, a román kormány akarata ellenére hozta meg. A Románia idényeinek megvizsgálásával foglalkozó albizottság kiküldése óta a románok mindenképpen bizonyítgatni próbálják, hogy az Erdélyben megállapított demarkációs vonal a románokra nézve kedvezőtlen. A románok azt követelik, hogy a demarkációs vonalat tölik ki jelentékenyen nyugati irányban, mert csak így lehetséges a megszállott területen a rend fentartásáról gondoskodniok. Ez idő szerint még több vármegye, amelyekben románok laknak, a magyarok kezében van A magyarok viszont igyekezneka román lakosságot meggyőzni arról, miosz, most jobb a dolguk, minthogy ha román uralom alatt élnének. Hivatkozással arra, hogy e mögött bolseviki tendenciák rejtőznek, követelték a románok a demarkációs vonal nyugati irányban való kitolását is, sőt helyenként 100 kilométerrel. Az albizottság a románoknak ezt az oldalát kereken visszautasította. Nehogy azonban ürügy adassák a magyarok elleni további vádakra, angol-amerikai részről azt az indítványt terjesztették elő, hogy állapítsanak meg egy, az egész határ mentén végig vonuló, de meglehetősen, keletív demarkációs vonalat, amelyen francia csapatok tartanak fenn 8 rendezést, hogy a magyar és auiár-katonaság 15§szeresfel sósa,te Jugoszlávia mozgósít Olaszország ellen Bécs, február 28. Parisból jelentik: Miután Olaszország végleg elutasította azt a jugoszláv követelést, hogy Wilsont kérjék fel a döntésre Olaszország és Jugoszlávia viszályában, a jugoszlávok a párisi konferencia elé terjesztették azt a követelésüket, hogy az Isonzo folyó legyen a két ország határa és éppen most érkezett olaszországi hír szerint egyidejűleg elrendelték az általános mozgósítást. Páris, február 28. (Szikratávirat.) Olaszország és Jugoszlávia viszályának háborús árnyéka elsötétíti Európa békéjének egét. A békeértekezletnek teljesen tudatában vannak azok a borzasztó következmények, amelyekkel e két nép ellenségeskedése járna, amit különösen kiélesített most az olasz katonai missziónak Laibachból történt kiűzetése és az, hogy az olaszok a teljes fegyverszüneti frontot elzárták. Az olaszoknak ez az intézkedése aligha alkalmas arra, hogy a torzsalkodást megszüntesse, mert mindkét oldalról készen állnak a hadseregek és csak egy szikrára van szükség, hogy a legvéresebb összeütközés következzék be. Jugoszlávia és Olaszország ellenségeskedése a dalmát partvidék sorsáról folyó vitákból keletkezett amelyeket az ellentétes táborok a legélesebb viszálylyá szítottak. A békeértekezleten arra gondolnak, hogy szükség esetén gazdasági bojkottal hűtik le a két nemzetet. A világ most meggyőződik a népszövetség első fontos kérdésében kifejtett tevékenységének eredményéről. Formálisan is lemond Péter szerb király. Belgrád, február 28. A szerb államtanács első ülésén felolvassák a súlyosan beteg Péter király kéziratát, amelyben formálisan bejelenti a trónról való lemondását Nem merik leszerelni a szerb hadsereget Félnek a bolsevik forradalomtól. Belgrád, február 28. Rasic Mihalko tábornok, szerb hadügyminiszter kijelentette, hogy nem vállal felelősséget a szerb hadsereg azonnali leszereléséért A háború hét esztendeje alatt bolseviki szellem kapott lábra a hadseregben. Ez a szellem a leszereléskor bizonyára elterjed majd a nép között is és forradalomra vezethetne, amelyet hadsereg nélkül nem lehetne letörni. Készülődés a választásokra Tanácskozás külpolitikánk új Irányáról, itt A pártok erősen készülnek a választásokral A kormányzó pártok is eyüttesen fogják megbeszélni, hogy miként lehetne* előkészíteni a közösosztási tákrca tervet Ezenfelül■os együttműködésre készülnek a kormányzó polgári pártok, a kisgazdák, a Károlyi-párt és a radikálisok, akik szintén együttműködnek e pártokkal, bár azzal nem egyesülnek. A szociáldemokraták — hír szerint — minden párttal szemben felveszik a harcot, így a Károlyi-párttal és a radikálisokkal, bár ahol kisebbségben vannak, e pártokat fogják támogatni. Készülődnek a keresztény szocialisták és Lovászyék is. A Lovászy-párt a lajstromos választások ellen van. A Lovászy-párt és a Károlyi-párt közt tárgyalások folynak s nem lehetetlen, hogy a Lovászypárt radikális elemei belépnek a Károlyi-pártba. Kunfi beszámolt berni tapasztalatairól. Ma délben Károlyi Mihály köztársasági elnöknél nagyfontosságú értekezlet volt, amelyen részt vettek Berinkey miniszterelnök, Harrer követ, a külügyminisztérium vezetője, Kunfi közoktatásügyi miniszter és Csáky Imre külügyi osztályfőnök. A tanácskozáson azzal a részletes jelentéssel foglalkoztak, amelyet Kunfi Zsigmond tett berni tapasztalatairól. Értesülésünk szerint szó volt ennek a jelentésnek tárgyalása során javaslatokról Magyarország külpolitikájának új irányait és ezzel kapcsolatosan a kormány legsürgősebb intézkedéseit illetőleg. A minisztertanács elhatározta a volt miniszterek felelősségre vonását. A mai minisztertanács Juhász- Nagy Sándor igazságügyminiszter előterjesztésére 3 néptörvényjavaslatot tárgyalt le és fogadott el . Az első néptörvény a háborúval kapcsolatban felelős személyek elleni eljárás előkészítéséről, a második a hivatali sikkasztással vádolt miniszterek elleni eljárásnak rendes bírói útra való tereléséről, a harmadik, a bírói státusrendezésről szól. Mindhárom törvényjavaslat a hivatalos lap legközelebbi számában fog megjelenni. Ezután a választási eljárásra vonatkozókérdésekkel foglalkoztak. ---,---------1—nn——|—nr -ij-inirra nuu u A köztársaság katonája megválasztja a tisztjeit. Korszakos újítás a hadseregben. A katonatanács kormánybiztossága néhány nappal ezelőtt felhívást intézett a fővárosi laktanyákban elhelyezett katonákhoz. Ebben felszólítja a köztársaság katonáit, hogy ezentúl maga válassza meg a tisztjeit. Az érdekes és rendkívül nagy jelentőségű okirat így szól: Valamennyi csapattest végrehajtóbizottságához! A Katonatanács végrehajtó-bizottsága egyhangú határozattal megállapította, hogy a mai kiélezett politikai helyzetben sürgős szükség a hadsereg egységének biztosítása. Éppen ezért felhívja valamennyi csapattest végrehajtó-bizottságát, hogy sürgősen hívják össze a csapat bizalmiférfi-testületét és a bizalmiférfi-testülettel közösen döntsék el, hogy mely tisztek alkalmasak a szakasz-, század- és a zászlóaljparancsnoki tisztségre. A bizalmiférfi testület döntését foglalják írásba és a csapattest végrehajtó bizottsága útján terjeszszék a Katonatanácshoz. A Katonatanács feladata lesz, hogy a bizalmiférfi-testületektől ilymódon megválasztott tisztikart a hadügyminiszter jóváhagyása elé bocsássa. A bizalmiférfi-testületek határozatai egyben kérjék a meg nem választott, tehát felesleges tisztek haladéktalan szabadságolását. Ennek a tisztító folyamatnak 48 órán belül végre kell hajtódnia. Budapest, 1919. február 22-én. Pogány József, a Katonatanács elnöke. A katonatanács elnöke, dr. Pogány József, az eseménnyel kapcsolatban a következőket jelentette ki: — Bizonyos, hogy csak azokat a tiszteket fogják a köztársaság katonái kiválogatni és az ezredben való további megmaradásra ajánlani, akik eddig is komoly, munkát végeztek. a kik nem amerikáztak, nem szabotálták a forradalmi kaszárnyát, akik nem próbálkoztak suttyomban rordlista agitációval, akiknek a múltját nem mocskolja be semmi. Ily módon az újjászervezett hadsereg végre megszabadul a tisztikarnak hasznavehetetlen, renyhe, reakciós és konokul konzervatív elemeitől. A forradalmi hadsereg legénysége az ilymódon megtisztított és megválogatott tisztikarral az élén, teljesen egységes fegyveres erőt fog alkotni és fokozottabb buzgalommal fogja kötelességeit teljesíteni. A kiválogatás legfontosabb hatásának azt tartom, hogy végleg megszilárdítja és megdönthetetlenné teszi azt a modern, bizalmiférfi-rendszeren alapuló fegyelmet, amely egyetlen erőssége a köztársasági hadseregnek. A választást Budapesten a katonatanács fogja foganatosítani, a vidéken pedig miniszteri biztosok, akiket erre az útra kiküldenek. A megválasztottak névsorát a hadügyminiszter elé terjesztik jóváhagyás végett. Pogány József ez ügyben este még a következő nyilatkozatot tette: — A hadseregnek ez idő szerint nyolcezer tisztje van. A valóságos szükséglet azonban csak háromezer. A tisztek túl nagy száma igen megnehezítette a csapatok szolgálatának lelkiismeretes és szorgalmas lebonyolítását. Épen ezért a hadügyminiszter elrendelte, hogy a csapattesteknél nem szabad több tisztnek lenni, mint amennyire létszám szerint ott szükség van. Miután pedig a hadügyminiszternek az az álláspontja, hogy az egység és fegyelmezettség fundamentuma az, ha a katonák és tisztek egymással szemben bizalommal vannak, ezért a katonatanácsok kormánybiztossága útján felhívta a csapattestek bizalmiférfi-testületeit, hogy ők maguk jelöljék ki, kiket tartanak az ezred állományában lévő tisztek közül legalkalmasabbnak a megmaradásra, kik a legbuzgóbbak és legmodernebbek. Az így kijelölt tisztek közül azután a hadügyminiszter nevezi ki a különböző parancsnokokat. Hock János nem fogadta el a váci püspökséget Az történt, amire nem volt eddig példa a magyar politika történetében: egy pap politikusnak felkínálták a váci püspökséget és ő azt viszszautasította. Egyszerű lelkész és képviselő akarok lenni mondta a pap s visszadobta a nagyjövedelmű nagy állást. Igaz, hogy ez a pap? Hock János volt. Károlyi Mihály, a köztársaság elnöke tegnap kihallgatáson fogadta Hock Jánost, a Nemzeti Tanácselnökét és felajánlotta neki a gróf Csáky Károly halálával megüresedett váci püspökséget. Hock János megköszönte az elnök bizalmát és a nagy megtiszteltetést, amelyet számára a püspöki méltóság jelentene, kijelentette azonban — még gondolkozási időt sem kérve — hogy nem fogadja el, mert minden ambíciója kimerült abban a közéleti munkában, amelyet évtizedek óta folytat és amelynek koronája és betetőzése volt a forradalmi eseményekben lévő szerepe és az, hogy a Nemzeti Tanács elnöke lehet. Ő tovább akarja szolgálni az ország és a Károlyi-párt ügyét és minden erejével részt óhajt venni a közeljövő politikai küzdelmeiben, amelynek célja megerősíteni a felszabadult Magyarországot és biztosítani a forradalom vívmányait. A köztársasági elnök meghajolt Hock János érvelése előtt. A Károlyi-pártban Hock János elhatározása, melylyel kitért a papi méltóság elfogadása elől, élénk rokonszenvvel találkozott. felelős szerkesztő: H Alt ÁH ÜNy ST. Kiadó tulajdonos: 8»z«i «itriapiluada rész»e nytarziA^