Friss Ujság, 1919. október (24. évfolyam, 116-142. szám)

1919-10-10 / 124. szám

INSTIINTARE. Trupele de ocupatiune romane, prin consiliul comunal al capitalei a rechizitionat in mai multe locuinte particulare apartamente pentru ofi­­teri. Comanduirea pietei romane (Ve­res Pálné-n. r.) pe proprietarii sau chirasii camerilor rechizitionate, in decurs de 24 oare dupa aparitia acestei instiintan sa de urmatoarele date pe adresa de mai sus: 1. Numele propietarului sau chi­­riasului. 2. Adresa exacta a camerei. 3. Numele complect al ofiterului ce ocupa camera, gradite si reg, unde in prezent sa afla ofiter el una de enbr. a se va nota cu cuvantul „gol“. Cei ce vor neglija acest lucru se vor pedepsi conform prescriptiunilor or­­donantei relativ la cartireure. Comand. listei B. Fonta Colonel B. Ivan. Sef. Bir. Curt. Sit. Rizo Eugen. 1 Centuit at: Spida. XXIV. évfolyam 124. szám. 140 miér._______Budapest, 1919. október IQ Péntek POLITIKAI NAPILAP _ _ ZTS­Z _ _ ____ " ^ szerkesztöség, igazgatós^ ELŐFIZETÉSI ARA: jfeaBSaa ||pss||| ||i m|I isi mi ||||| itjjpjfflk V., Honvéd-utcza 10. nz. SL WUm I 11 gf m 8r* ‘ef.,on z z ^r44-IP­ mg I m m 11 m fft 1 ; z z « helyben, vfléken^eT pAlyaudTaron ■ 1 Hl HL M IjJE HUH BLM BL1 fUl U vrT ^KIADÓHIVATALOD 4rv f.,r H 02 H EB wSalMr HHMMr' wb IjSgsS&y * l 2 3S§g|yp§ vn., Rakóczi-ut s*. (Tel. JóMerita-** 4 0 fillér, mm mm M wm Hl wak W VI., Andr&ssy-nfc 6., Kecskeméti-u. Botrányok csúnya áradatába túl mostanában az a magyar elkeseredés, amelynek dacos elhatározás és kemény össze­fogás lendületében kellene teremtő, új életet adó tetterővé átváltoznia. Egyik botrány a másikat éri. Utcán, színházakban, különböző nyilvános helyeken. Túlbuzgó, hirtelen nekitü­­zesedő fiatalemberek, akiknek vala­ki vörösposztó a szemében s akik még hozzá nem is tájékozottak kel­lőképen az események összefüggé­séről, abban a téves hitben vannak, hogy egy pár goromba szóval, né­hány hagymá id, egy arculütéssel, vagy a bot boldogabb végével ment­hetik meg az országot szorongatott helyzetéből s tehetik jóvá mindazt, amit október óta tévedések, botlá­sok, bűnök és gaztettek elrontottak. A botrányokra még akkor sincs semmi szükség, ha olyanok ellen irá­nyulnak, akik bűneikkel vagy leg­alább rosszhiszemű magatartásukkal valóban rászolgáltak arra, hogy a nyilvános megszégyenítés, a nyilvá­nos kipellengérezés bélyegét süssék az arcukra. A botrány még ilyen ese­tekben sem jogosult, mert egyálta­lán nem vezet célra s csak többet árt, mint használ. De legtöbb esetben a botrányok nem is ilyen bűnösökre, hanem egé­szen ártatlan emberekre sújtanak le. A botrányrendezők, akik a nemzet nagy­­megpróbáltatásának napjaiban távol voltak, nem tudják mi történt itt a kommunizmus négy hónapja alatt és minden alapos tájékozottság nélkül, rendesen csak az egyéni ro­­konszenvük vagy ellenszenvük pa­rancsának engedve, rontanak neki a legádázabbul olyanoknak, akik van­nak legalább is olyan jó hazafiak és tisztességes emberek, mint a bot­rányrendezők. Hasonló téves kiindulási pontokból táplálkoznak egyes politikai ellen­szenvek és pártoskodó hadjáratok is egyes kitűnő politikai vezérférfiak ellen, akikre pedig mai nehéz hely­zetében igazán nagy szüksége volna az országnak. Valakit folytonosan vádakkal illet­ni, valakit a politikai tevékenység teréről leszorítani csak azért, mert az az eredetileg helyes politikai irányzat, amelyet követett, később gonosz hajtásokat termett, igazán esztelenség és bűn. Ki merne pél­dául kételkedni a Lovászy Márton törhetetlen hazafiságában és becsü­letességében? Ki merné azt állítani, h­ogy az a háborúellenes, független­ségi magyar politika, amelyet ez a kiváló férfi a legönzetlenebbül kö­vetett, nem volt becsületes s az or­szágnak csak jót kínáló politika? Ki merné azt hangoztatni, hogy Lo­­vászynak r­­sze van abban, hogy akadtak, akik visszaéltek ezzel a po­litikával s akik megcsalták a bennük bizakodó nemzetet? S van még Lo­­vászyn kívül számos olyan közéleti emberünk, aki hasonló téves felse­jestics Matild és Horvát Antónia tegnap csónakkirándulást tettek a Dunán. Találkoztak egy angol moto­ros csónakkal, amelynek nagy hul­lámverése csónakjukat felborította. Másból botrányköve ma egyes pártok politikai mesterkedésének.. Félre tehát ezekkel az erőszakolt, hamis nyomokra tévedt botránycsi­­nálásokk­al. Itt most szeretetre, meg­értésre, testvéri összefogásra s a legkomolyabb helytállásra van szük­ség. A botrány nem komoly dolog, gyerekes hecc. És hogy akarják, hogy a külföldön komol­an vegye­nek bennünket, ha önmagunkat sem vesszük komolyan. Jelentsék be a fenti címre egy ne­gyedéves lapon a következőket: 1. A bérlő neve. 2. A lakás pontos címe. 3. A benne lakó tiszt teljes neve rangja és ezrede, ahol jelenleg nincs tiszt, ezt a 3. tétel alatt „üres“ szóval jelzik. A mulasztók a lakás adásra vonat­kozó rendelet értelmében bűntettet­nek. Budapesti térparancsnok B. Iván ezredes. A beszállásolási hivatal főnöke Rize Eugen hadnagy. Lukács népbiztost gyilkossággal vádolják. Vizsgálat Pest megye tanítói ellen. Félmilliós csalást követett el egy százados. Az angol motoros csónakról egy tiszt azonnal a Dunába ugrott és mindket­tőjüket kimentette. Egyik leánynak sem történt baja. HIRDETMÉNY: A román­ megszálló csapatok tiszt­jei férfeldíren a fővárosi tanács több magánlakásban lakrészeket foglalt le.­­ A román térparancsnokság (Ve­res Pálné­ utca 1.) felhívja a foglalt lakások főbérlőit, hogy 24 órán belül , Lukács volt népbiztost gyilkossággal vádolják. Az ügyészség vádindítványt adott be Madarász Béla orvosnövendéi gyilkosai ellen. Loki Mór terroristát Max Miksa, Polánszky Lajos elfogott vörös őröket, továbbá a szökésben levő Weisz József, Alexandrovics Leó terroristákat, Kövér Lajos poli­tikai nyomozót, Mártos István, Vaj­da Ignác Náthán, Görbicz János, Dá­vid János és Kropf Nándor szökés­ben levő vörös őröket, valamint Lu­kács György volt népbiztost vádol­ják a gyilkossággal és a meggyilkolt holttestének kirablásával. A vádlottak Madarász Bélát elő­re megfontolt szándékkal, Lukács György volt népbiztos szándékos reálitása folytán, együtt és közösen megölték, elvették aranyóráját, lán­cát, 1000 korona készpénzét, cipőjét és ruháját. Az ékszerek egy része Hevesi Gyuláné volt népbiztos fe­leségéhez került. Hevesi Gyuláné el­len az ügyészség a nyomozólevél ki­bocsátását kéri. Egyúttal bejelenti, hogy Horváth P. Imre, Korvin Ottó és Pető József ellen a nyomozást ebben az ügyben megszüntették. A megállapított tényállás szerint Lukács György volt népbiztos június 24-én az ellenforradalom alkalmából parancsot adott ki a szovjetházban a terroristáknak, hogy amely ablak­ból világosság látszik, ahonnan te­hát fényjeleket adnak le, hatoljanak be és akit a lakásban találnak, kímé­letlenül végezzék ki. A parancsra a vádlottak mentek ki az utcára, Marx Miksa és Vajda Ignác vette észre, hogy az Eskü-út 6. számú ház III. emeletének egyik ablakából világos­ság szűrődik ki. Jelentették a dolgot Kövér Lajos nyomozónak és erre Kövér, Vajda és Mártos István beha­tolt a lakásba, ahol Madarász Béla orvosnövendék szigorlatra készült. Felelősségre vonták, de nem tudott védekezni, arcul ütötték és kezeit összekötve, az utcára hurcolták. Idő­közben megérkezett Lobi Mór terro­rista, aki elővette rohamkését és fel­kiáltott: — Majd elbánok ezzel az ellenfor­radalmárral! Lobi Mór botjával fejbevágta az orvosnövendéket, rohamkésével has­­baszúrta, majd felfűzött szuronyát

Next