Friss Ujság, 1919. november (24. évfolyam, 143-168. szám)

1919-11-09 / 150. szám

Centurat: Nut­o. XXIV. évfolyam 150. szám. @ 40 flllé**. Budapest, 1918. november 9 Vasárnap POLITIKAI NAPILAP . V _ szerkesztőség^^as^gatósAs előfizetési ara : ESESBB ||^l|h §$ jflgyft »| Wj, |9 ESm v" Honvéd'utc­a l0­ sr" Helyben, hiuhoz hordva, vidéken po«t*i fj® |§B gH Wa SBf ■■ H&TjjB Elra lf$| jsjffl Jlifft IKrBB Saerk. telefon _ — *1* ssssss^s mKIW II 1 \HI &: = =& Egye* czAm éra. H ■ H ■ ■ M Bt 8$ IW BB Bl 1 8jJgp| IM «M8 FIÓKKIADÓHIVATALOK. helyben, vidéken és pélyaudvaron H 2S| tM 99 WBBtJBE WBuJBB «BwB 3B5wPJ qgftJw gBöj® V^SSj vn., RAkéczd­nt Bt. (Tel. Jóv.eef fia­ fé.) Bia fillér. H­HU wfwj VI., Andrássy­ út 6., Kecskeméti­ u. 14 Tisza gyilkosai körül szorul a hurok. Az ellenzéki vezérek Clarkhoz mennek. Friedrich harca a koncentráció ellen. Válság és megoldás. Még mindig csak vitatkoznak, nyelvelnek és kombinálnak, de a vál­ság a válság marad. Ha meggon­doljuk, számtalan bajaink közül mily utolsórendű baj az, hogy a miniszte­reinket így vagy úgy hívják,­­ és ha meggondoljuk, hogy az összes többi bajainkkal nem törődve, egyes­­egyedül csak ezzel az utolsórendű bajjal foglalkoztak összes politiku­saink, akkor igazán okunk van elke­seredni. A beteg ott vergődik nyo­morúságos kórágyán, a doktorok pe­dig szidják és lökdösik egymást, ócsárolván egymás tudományát. Amit most legújabban, mint gyógy­módot elővettek, az rosszabb ma­gánál a betegségnél. Horthy főpa­rancsnoknak legnagyobb önmegtar­tóztatására van most szüksége, hogy bele ne keveredjék a politikai civó­­dásba. Őt és a hadsereget nem sza­bad felhasználni kormánybuktatásra, mert ez veszedelmes játék, melynek minden következő kormány keserve­sen megszenvedhetné a következmé­nyeit. Nem hatalmi szóra és pártos fur­­fangra van itt szükség, hanem egy kis hazafias és emberséges belátás­ra. A pártok közös kormányzása csak úgy képzelhető, ha egyik nem üti le a másikat és nem próbálnak egymás tetejébe kerülni, hanem az ország érdekében engedékenységet, kíméletet tanúsítanak egymás hibái­val és igényeivel szemben. Ha az egyik azt mondja: én in­nen az Istennek se megyek! — az époly hibás, mint mikor a másik meg azt hajtogatja: amíg az ott van, nem játszom,­ inkább sülyedjen el az ország! E két véglet között kell megtalálni, a kiegyenlítést, kell okos embereknek hidat építeniök. Ennek módja pedig az, hogy ne tartsák egymást csupa gazembernek, higgyék el egymásról, hogy ha más és más véleményen vannak is, azért nem okvetlenül gonoszlelkű intrikus mindenki, vagy stréber, aki önös ér­dekét az ország érdeke fölé helyezi. Azt is be kell látni, hogy ha hibásak is a legtöbben, akik most a porondon birkóznak, de tulajdonképen a vál­ságos helyzetet nem egyes gyarló emberek okozzák, hanem ez annak a nagy kórságnak egyik fejlődési formája, amelybe a sors kegyetlen­sége belesodort. És ki kárhoztatná a beteget, mert nem tud rendesen és okosan viselkedni? Reméljük, hogy a kormányválság hamarosan megoldódik; reméljük, hogy Friedrich is és ellenfelei is elő­veszik jobbik eszüket és kiegyez­nek. De egy percig se feledjük, hogy a magyar nemzet sorsa nem ettől függ. A mi sorsunk saját kezünkben van. Ha eltökéljük, hogy meg akarunk gyógyulni, rendbe akarunk jönni,, dolgozni akarunk és visszaszerezni ,elveszett jólétünket, békénket, meg­toldva a haladás, felvilágosodás és demokrácia ama vívmányaival, me­lyekért évtizedekig harcoltunk, ak­kor ezt el is fogjuk érni, függetlenül politikusaink játékaitól, sőt azok da­cára. A politika ezen az országon sohase segített, mindig csak ártott neki. Most is így van. Azért ne lessük iz­gatottan, mikor bukik Friedrich, re­ménykedve, hogy amint ez bekövet­kezik, vége minden nyomorúságunk­nak. Ellenben próbáljunk megeny­hülni, munkánkhoz látni s a nehéz viszonyok között segíteni önmagun­kon. Ez gyorsabb megoldásra fog vezetni Clark úr minden jóakara­tánál. megtorló eljárás teljes erejével fog lesújtani azokra a kereskedőkre, a­kik kékpénzt követelnek élelmisze­rekért Már a legközelebbi napokban megkezdik a razziákat és így kilá­tás van arra, hogy Budapesten pos­tapénzért is lehet majd végre élel­miszert vásárolni. Hadifogságból hazatért katonák a keleti pályaudvar előtt. hirdetmény. Ezennel felkértnek az osztrák és a magyar fegyver- és munkciógyá­­rakban dolgozott szakmérnökök, a­kik Románia hasonló gyáraiban dol­gozni szeretnének, hogy 19­19. de­cember 1-én délelőtt tíz órakor a hadügyminisztérium fegyverzeti igaz­gatóságánál Bukarestben jelentkez­zenek. Részesülni lehet 3000 lei havi fizetésben. Az erdélyi hadseregpa­rancsnokság meg fogja könnyíteni e mérnökök bukaresti utazását. Az erdélyi és bánáti ipart tanul­mányozó bizottság elnöke: Burileanu tábornok. ­ INFORMATIUNE. Ingenirii specialista care au lucrat in fabricile de arme si munitiune din Austria si Ungaria, si care doresc a se angaja in fabricile similare din Romania, sunt rugati a se prezenta in ziua 1. de Decembrie 1919 ora 10 dimineata la Ministerul de rasboiu, Directia Armamentului, din Bucures­­ti. Se va putea obtine un salariu pana la suma de 3000 lei lunar. Comandamentul Trupelor din Transilvania va facilita acestor in­­ginerii calatoria spre Bucuresti. Presidentel­e Comisiunei pentru studiul industriei din Transilva­nia si Banat: General Burileanu. Üldözik a kékpénzzel való visszaélést. Sem értelme, sem jogosultsága nincs annak, hogy úgy Budapesten, mint a vidéki városokban számos élelmiszerkereskedő csak kék pén­zért ad el élelmiszereket. A posta­pénz legalább is oly jó, mint a kék­pénz és ez az oktalan manipuláció a legsúlyosabban érinti azokat, akik­nek kékpénzük nincs. Eme csúf álla­potnak azonban remélhetőleg hama­rosan vége fog szakadni. Mint értesülünk, a közélelmezési miniszter a legszigoru­bban akar el­járni azok ellen a kereskedők ellen, akik kékpénzt követelnek áruért. Utasította a közélelmezési miniszté­rium rendészeti osztályát, hogy sür­gősen dolgozza ki annak az eljárás­nak részletes tervét, amelylyel meg akarják szüntetni az élelmiszerke­reskedelemben a kékpénz bitorolt egyeduralmát. Valószínű, hogy a köz­rendészeti osztály a fővárosi rendőr­ség támogatásával razziákat fog tar­tani az élelmiszerüzletekben és a Tisza gyilkosai körül szorul a hurok. Hansmann és Szabó eldicsekedtek a gyilkossággal. A rendőrség és az ügyészség egy­re lázasabban folytatja a nyomozást Tisza István gróf megöletésének ügyében. Tegnap tudvalevőleg letartóztat­ták Hansmann József lakatossegé­det és Szabó Ferenc csendőrt, aki­ket azzal gyanúsítanak, hogy részük volt a gyilkosság elkövetésében. A két letartóztatott közül Hansmann ellen nem kevesebb, mint tizenöt ta­nú tett terhelő vallomást, ennek da­cára a lakatossegéd, akinek hiúsá­gára jellemző, hogy a diktatúra alatt állandóan tábornoki nadrágban járt, konokul tagad. A hurok azonban egyre jobban szorul a nyaka körül, amennyiben ártatlanságát hangozta­tó kijelentéseivel szemben áll a sa­ját nyilatkozata, amelyet az egyik tanú jegyzőkönyvbe diktált. Ezen tanúvallomás szerint Hans­mann annak idején részletesen elbe­szélte a tanúnak a gyilkosság rész­leteit és akkor beismerte, sőt eldi­csekedett vele, hogy mikor Tisza több golyótól találva már haldokol­va,feküdt a földön, ő hozzálépett és mégegyszer belelőtt a haldoklóba. Szabó Ferenc ellen is a saját nyi­latkozata a legterhelőbb. Ő eleinte a rendőrségen is bevallotta, hogy ré­sze volt Tisza megöletésében, ké­sőbb azonban visszavonta vallomá­sát. Mindkettőjüket beszállították az ügyészség fogházába. Igen érdekes Gosztonyi Adél zon­goratanárnőnek a nyilatkozata, ame­lyeket egy újságíró előtt tett Hor­­vát-Horvaticsról, akinek Tisza Ist­ván megöletése körüli szerepét a Friss Újság már részletesen ismer­tette. Ez a Horvatics az első forra­dalomban igen nagy szerepet ját­szott és sűrűn megfordult a Károlyi pártkörben, amelynek a Gizella-tér 2. szám alatti házban volt a helyisé­ge. Gosztonyi Adél, aki szintén eb­ben a házban lakik és még jól em­lékszik Horvaticsra, a következőket mondta az állítólag Zágrábba mene­kült forradalmárról: — Jól emlékszem Horvátra — be­­szélte a zongoratanárnő — gyakran fordult meg nálunk, különösen a lánchídi összeütközés utáni napokban, mikor is mindig volt valami kérniva­­lója a sebesültek részére. Intelligens fiúnak látszott. Sokat beszélt any­járól, aki egy darabig Belgrádban lakott, majd Zágrábban telepedett le.

Next