Friss Ujság, 1919. december (24. évfolyam, 169-193. szám)
1919-12-02 / 169. szám
te kedd estére van összehiva, határozathozatal azonban előreláthatólag ekkor még nem lesz. A két párt kiküldöttei kedden délben fogják folytatni a tárgyalást s valószinűlleg több megbeszélés is szükséges lesz még. Ha a fúzió létrejön, az új párt nem tekinti magát ellenzéki pártnak s a választásokra nézve igyekezni fog megegyezésre jutni a kormánypárttal. Folynak a Munkapárt részéről megbeszéltek a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának egyes csoportjával is, főlega volt Keresztény Nemzeti párt tagjaival. * A hétfő estére tervezett miniszteri tanácsot kedd estére halasztották. A szociáldemokrata párt megbízottai — Peyer Károly népjóléti miniszter, Idiakits Ferenc államtitkár s Farkas István párttitkár — jártak hétfőn este a miniszterelnöknél, mivel a cenzúra, a sajtó- és gyülekezési szabadság tárgyában tartottak megbeszélést. / Miniszterek az újságírói kartársak között A miniszterjelnök az ántant rokonszenvéről. Az „Úptron“ írók és hírlapírók feörében az újságok politikai munkatágei vasárnap este vacsorát rendeztek a kormány azon tagjainak tiszteletére, akik a szerkesztőségi asztalok mellől jutottak mostani pozícióikba. Huszár Károly miniszterelnök a legvérbelibb újságírók közül való, s ma is otthon érzi magát volt kollégái között. Hivatásos újságírók voltak Beniczky Ödön belügyminiszter, Bárczy István igazságügyi, Haller István közoktatásügyi miniszter és Pekár Gyula államtitkár is. A miniszterek — Haller kivételével, aki kimentette távolmaradását — mind megjelentek a vacsorán. A vendégek a késő órákig együtt voltak volt kollégáikkal, s az este folyamán érdekes pohárköszöntők hangzottak el. Lenkey Gusztáv szerkesztő üdvözlő szavára Huszár Károly miniszterelnök többek közt ezeket mondotta: — A sajtó támogatása nélkül a széthúzó, pártokat, akik egymással gyűlölködtek, még a rövid átmeneti időre sem lehetett volna összehozni. Végtelen hálát érzek az újságírótársadalom iránt azokért a szolgálatokért, amelyeket az országnak, a nemzet ügyének tettek akkor, mikor abszolút kritikus pillanatokban és napokban át tudták segíteni a válságona magyar politikai életet. Kérem, támogassatok úgy, mint akkor, mikor legelőször léptem át a szerkesztőségi szoba, s a parlament folyosójának küszöbét,és úgy, mint akkor, mikor a gyilkosok kezéből a legsötétebb időben kiszabadítottatok. Egy magát megnevezni nem akaró emberbarát kétszázezer koronát adott, hogy fordítsam azt tetszésem szerinti jótékony célra. Ezt az összeget az újságírók özvegyei és árvái javára akarom fordítani. Minden egyes újságíró özvegyének és árvájának ezer koronát kívánok juttatni. Hoitsy Pál, az Otthon-kör alelnöke, majd Pekár Gyula államtitkár, Bárczy István igazságügyminiszter, Halász Lajos államtitkár, Bónitz Ferenc sajtófőnök, Beniczky Ödön felügyminiszter mondtak ezután felköszöntőket. Majd újra Huszár miniszterelnök szólalt fel. — Ma Bandholtz tábornoknál voltam, — kezdette — s ő ezt mondta nekem: „Most kezdjük önöket becsülni. Én most olvastam az önöktörténetét, most ismertem meg a magyar nemzetet. A nemzet, amely önmagát megbecsüli, kell hogy megszerezze az egész világ becsülését. Most látjuk, hogy önök egy mártírnemzet és Amerika rokonszenve é ■pillanatban önökkel van." Hivatkozó célom-a francia, angol és olasz mász-A magyar béke ügyére vonatkozólag Budapesten ma két nagyon érdekes nyilatkozat hangzott el: az egyiket Huszár Károly miniszterelnök, a másikat Graziani tábornok, a francia misszió vezetője, írta. Londonból, az angol alsóház üléséről, halljuk továbbá Lloyd George üzenetét. Huszár miniszterelnök egy német lap tudósítója előtt a következőket mondotta: — Mindezideig csupán magánúton értesültem arról, hogy bennünket a béketárgyalásra nemsokára meghívnak. A béketárgyalások Magyarországra vonatkozólag január elején lesznek. A békedelegáció összetétele még nincsen végérvényesen meghatározva, annyit azonban már ma bizonyosra vehetünk, hogy Apponyi Albert gróf fogja a delegáció vezetését átvenni. Hangsúlyozta továbbá a miniszterelnök, hogy a koncentrációs kormány állása szilárd és szilárd fog maradni. Reméli, hogy február első napjaiban az új parlament már össze fog ülni. A románok törvényellenes rekvirálása 35 milliárd kárt okozott az országnak. A közeli napokban egy antant-misszió érkezik az okozott károk jóvátétele ügyében. Bízik benne, hogy a misszió működése eredményes lesz. Egy másik nyilatkozatában ezeket mondotta a miniszterelnök: — Nincs okom eltitkolni, hogy mindig royalista érzelmű voltam és ugyanazzal a nyíltsággal mondhatom azt is, hogy Magyarország lakosságának túlnyomó többsége, 90 százalékánál is több, kifejezetten royalista és nem akar más államformát, mint a királyságot. Semmi körülmények között nem fogom tűrni, hogy a leendő uralkodó nevét a választási küzdelembe belevigyék. Horthy Miklós fővezér helyesen mondotta, hogy az utca senkit sem emelhet fel a trónra, mert épp oly könynyen le is taszíthatja. A népszavazás csakis afölött dönthet, hogy az államforma királyság vagy köztársaság legyen-e. Amennyiben a nép a királyság mellett döntene, a nemzetgyűlés joga és kötelessége lesz annak a meghatározása, hogy ki kerüljön a magyar trónra. Nyugat-Magyarország elszakításáról azt mondotta Huszár miniszterelnök, hogy ez az országrész csakis gazdasági veszteséget jelentene Ausztriának. Graziani tábornok, a budapesti francia katonai misszió vezetője, szintén érdekes kijelentéseket tett. A koncentrációs kormány megalakulásának — mondotta — nem szükséges következménye a katonai missziók elutazása. Ezek még nem végezték be egészen feladataikat. Mindaddig, ameddig a román és szerb csapatok ki nem ürítik a megszállott területeket és vissza nem vonulnak a megállapított demarkációs vonalakig, a misszióknak még mindig lesznek feladataik. Ami Magyarország jövendő határait illeti, — folytatta a tábornok — valószínűnek tartja, hogy a demarkációs vonalak nagy részben csak igen jelentéktelenül térnek el a jövendőbeli határoktól. Ez azonban csak az ő egyéni felfogása. Tudomása szerint Arad, Temesvár, Szatmár városokat Romániának ígérték oda. Lloyd George, mint Amsterdamból jelentik, az angol alsóház ülésén a magyar békére vonatkozólag a következőket jelentette ki: — A szövetségesek már jóideje át akarták adni a békefeltételeket Magyarországnak, de eddig nem volt olyan kormánya, amely az országot képviselte volna. Most végre az összes pártokból álló kormány alakult, amely választatni fog és várható, hogy ez lesz az első lépés a gyors béke felé. A magyar béke. Januárban lesznek a béketárgyalások. A demarkációs vonalak és a jövendőbeli határok. FRISS ÚJSÁG 1919. december 2. sziók vezetőjére, hivatkozhatom Sir George Clark-re, akik hasonlóan nyilatkoztak. Nem vagyok túlságosan optimista, de érzem, hogy azok a nyugati hatalmak, akik most még ellenségeink, a békekötés után hamarosan barátainkká válnak. Kun Andor, Herczeg Géza és mások szólaltak még fel a barátságos, emelkedett hangulata vacsorán. Zendülés a román uralom ellen. Nagyszebenben a múlt hónap 21-e körül magyarok, szászok ésrománok az erdélyi kormányzótanács ellen (Concilul Dirigent) puccsot rendeztek. Ez alkalomból a jelenlegi erdélyi kormányzótanácsot elmozdítottunk jelentették ki és egy újat neveztek ki helyébe. A puccs azon körülményből indult ki, hogy a letett kormányzótanács az annexio medete volt, így az új egy önálló Erdélyt kívánt, és minden annexiós gondolattól távol áll Aromán királyi kormányzat erre Nagyszebenben kihirdette az ostromállapotot és a puccs résztvevőit elfogatta. Jellemző, hogy az erdélyi román papság nemcsak hogy tettleg résztvett a puccsban, hanem egyenesen vezetőszerepet játszott benne és nyíltan kijelentette, hogy minden annexiót ellenez. Az ébredők gyűlése. Horthy Miklós fővezér válasza. Az Ébredő Magyarok egyesülete vasárnap délelőtt a Vigadóban igen látogatott gyűlést tartott. A gyuládon két határozati javaslatot terztett elő az egyesület vezetősége. Az első határozati javaslat felhívás a világ összes keresztény népeihez, mely nemzetközi bizottság megszervezésére, a világ összes keresztényeinek egyesülésére hívja fel a keresztény világot. Ennek a nemzetközi bizottságnak az volna a feladata, hogy a zsidóság kitelepítése ügyében határozzon. A második határozati javaslat követeli az élelmiszerüzérek legszigorúbb üldözését, áruik elkobzását és a zsidó kereskedelem túltengésének megakadályozását, továbbá azt, hogy a zsidók kamráiból és pincéiből vegyék el az élelmiszereket és a fűtőanyagot és osszák szét a keresztények között. A határozati javaslatokat elfogadták és elhatározták, hogy öttagú küldöttség útján átadják Horthy Miklós fővezérnek. A fővezér elé terjesztendő feliratban a gyűlés résztvevői kérik meg, hogy katonai felügyelet alá helyezzék az élelmezés és az ipari cikkekkel való ellátás kérdését, az összes szénbányákat és az ország elsőrendű élelmiszükségletét szolgáló intézményeket A határozatot az öttagú küldöttség nyomban fölvitte Horthy Mikós fővezérhez, aki a küldöttségnek a következő választ adta: " Természetesen a legnagyobb érdekem, hogy ezek a nagy kérdések megoldassanak. Egész életemben egyenes uton haladtam és nem akarok belenyúlni olyan dolgokba, amelyekhez közöm nincsen. Tekintettel azonban a jelen pillanat égető szükségére, haladéktalanul érinttke- zésbe lépek a miniszterelnökkel és a felelős minisztériummal és közlöm velük a hozzám eljuttatott határozati javaslatot. Ha a minisztérium segítségemet kikéri, akkor a legnagyobb energiával fogok az akcióban részt venni. A fővezér válaszát a gyűlésre visszatérő küldöttség először a Petőfi tér, majd a Vigadó óriási közönsége előtt hirdette ki, amely nagy lelkesedéssel fogadta. A tömeg azután elvonult s a Dobutcában és Király utcában gyalázta a zsidókat és beverte az ablakokat. Súlyosabb baj nem történt. A liszt forgalombahozatalának szabályozása. Tekintettel arra, hogy a november havi lisztjegyeknek egy részét még nem váltották be, a főváros tanácsa a közélelmezési minisztérium rendelkezése folytán akként intézkedett, hogy a november havi lisztjegyek decemberben érvényesek, tehát a rajtuk föltüntetett mennyiség erejéig teljes egészükben akár lisztre, akár kenyérre” beválthatók. A rendelkezésre álló készletek egyenletes elosztása céljából a tanács akként intézkedik, hogy a december 1-étől 10-ig esedékes lisztjegyekre az azokon föltüntetek mennyiségnek csak a felerésze adhatta ki, vagyis a 20 dekás jegyek csak 10 deka liszt vagy 14 deka kenyér vásárlására jogosítanak. Minthogy a szén- és gabonafölhozatal közeli javulása várható, az ilyenformán elmaradó mennyiséget valószínűleg már a jövő ciklusban fogják az egyesített élelmezési jegy valamelyik betűs szelvényére kiadni, vagy az adagok fölemelése útján pótolni. A kereskedők és a pékek kötelesek december 2-án déli 12 óráig a birtokukban levő decemberi jegyekkel elszámolni, mert azón túl a jegyeket csak feleértékesen fogadjak a központi tiszthivatal Rubinek Miniszter programpíbeszéde. A kisgazdák k kecskeméti gyűlése, , Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter vasárnap reggel nagy kísérettel Kecskemétre utazott, hogy mint az a Kisgazdapárt képviselőjelöltje programmbeszédet mondjon. Üllőn, Monoron, Cegléden, Nagykőrösön üdvözítek a minisztert s a kecskeméti állomáson nagy közönség várta. A nagygyűlésen Kovács Sándor pártelnök üdvözlő szavai után Rubinek miniszter tartotta meg programmbeszédét. Rubinek miniszter azzal kezdte beszédét, hogy Magyarország területi integritásához ragaszkodunk. A tőkét nemzetivé kell tenni s az egyén boldogulásai a szövetkezetek keretén belül biztosítani. A kisipari foglalkozást nagyobb mértékben fogják felkarolni. A kisgazdák osztálya alkotja a nemzet gerincét, erre van ráépítve az ország jövője. És miután a kisgazda osztály szaporítása sok vidéken másként nem megy, mint úgy, ha a kormány a kisajátítás jogával él, a kormány megdönthetetlen programmpontja, hogy a kisajátítás jogát törvénybe iktatja. Ezáltal lehetővé válik, hogy idővel a legegyszerűbb munkás, a legszerényebb cseléd is, ha megszerzi magának a hozzávaló szakértelmet és tőkét, felemelkedhessek a kisbirtokos osztályba. A koncentrációs kormány megalakulása az infant követelése volt. Nagyon örvendetes jelenség, hogy Anglia rokonszenve felénk fordult és hogy Amerika kifogásolja a békét s nem akarja megtűrni, hogy egyes országokat feloszszanak az illető nép megkérdezése nélkül. A zsidóság ellen nem jelszavakkal kell küzdeni, hanem munkával, szolga-