Friss Ujság, 1919. december (24. évfolyam, 169-193. szám)

1919-12-04 / 171. szám

2 rült. Szebenben az Olaszországból visszatett légionáriusok között tört ki a zendülés, akiket szintén gépr ■puskákkal kellett utcai harcban lefegyverezni. ___ « fmmwQdrt* a FRISS viLÁG 1919. december 4 Mikor utazik a békedelegáció ? Apponyit Budapestre várják. — Pár Nexwyorki szikratávirat jelent, hogy az ötüstanács azért határoza el magát, hogy azonnal meghívja a magyar békedelegációt, mert Sir George Clark-nak jelentéséből feltűnik, hogy Magyarországon mód szilárd kormány van. Ugyanez a szikratávirat közli azt is, hogy a legfőbb tanács minden valószínűség szerint elfogadja Apponyi Albert grófot a magyar békedelegáció elnökéül, noha — mint a távirat mondja — „Apponyi kemény ember hírében áll még a magyarok között is." Befejezett dolognak tarthatjuk, hogy Apponyi lesz a delegáció elnöke. A kiváló államférfi ezidőszerint eberhardi birtokán időzik, Huszár miniszterelnök azonban már kedden este táviratilag Budapestre kérte, azzal, hogy mihelyt lehet, jöjjön. A kedd esti minisztertanácson is azt a határozatot hozták, hogy megvárják Apponyinak Budapestre érkezését, mert az ő óhajait természetesen respektálni kívánják. A békedelegáció tagjainak megválasztása is szóba került, végleges határozatot azonban nem hozott a minisztertanács. Csütörtökön este újabb minisztertanács lesz adelegáció tagjait, legalább részben, ekkor fogják kijelölni. Apponyi mellett Bethlen István gróf, Teleki Pál gróf és Giesswein Sándor is jelentős szerepet fog vinni a delegációban. A döntés idejére - hír szerint-ki fog utazni Neuilly-be Huszár Károly miniszterelnök is. Nem javítják meg a magyar határokat. Paris, december 3. A Temps -- nyilván cseh forrás Hot.w.-vn^muVurr.M.wjiuri, arípra Huszár is kimegy N^cilly-be. bár — a következőket írja: Benes cseh-szlovák külügyminiszter, aki ez idő szerint Irázisban időzik, kötelességének tartotta, hogy felhívja a legfőbb takács figyelmét ezekre a célzatos híresztelésekre és az ántant képviselői részéről az a határozott ígéret volt a válasz, hogy a békekonferencia döntése a jövendőbeli magyar állam határai tekintetében véglegesen meg van ál- Iapitva és egyáltalán nem lehet szó arról, hogy a határokat Magyarország javára megváltoztassák. A jóvátételi bizottság dönt a pécsi szén elosztásáról. / Páris, december 13. A legfelsőbb tanács kedden délelőtt Clemeíceau elnöklésével újból tanácskozott a pécsi szénbányák odaítélése dolgában. AJugoszláv kormány a maga szánjára kérte, a bányák kiaknázásának jogát, a legfelsőbb tanács azonban úgy határozott, hogy a bányákból nyert szenet a jóvátételi bizottság szervező albizottságának utalják át és az döntsön a Jugoszlávia szükségletének a figyelembevételével — a szén elosgrtásáról. A cseh-szlovák állam területe, Prága, decemberie. A Narodni Listy jelenti: A Csehszlovák állam területe 141070,1 négyzetkilométer, amiből Csehországra jut 51.947, Morvaországra 1/ 22,222, Sziléziára 5147, a Tótföldre és a kárpáti kisorosz területre 62,320, Weitra területéből 110, Valesce 131, Jatibor pedig 320 négyzetkilométer. A lakosság számát 13 és fél millióra becsülik. / A rendőrség vezetői a vizsgálóbíró előtt Kovács Lajos dr. vizsgálóbíró a mai napon maga elé idézte Matyasovszky György dr. rendőrfőkapitányt, Dorning Henrik dr. rendőrfőtanácsost, a bűnügyi osztály vezetőjét, Nagy Károly dr. detektívfőfelügyelőt, Szrubida dr. rendőrkapitányt, továbbá Angyal János detektivfőfelügyelőt, Lengyel János detektívfelügyelőt és Soós Gyula detektívet. Nevezetteket a vizsgálóbíró arra nézve hallgatja ki, hogy mily körülmények között történt Friedrich István hadügyminiszter ,és Hüttner főhadnagy szembesítése a detektívfőnök szobájában. Mint tegnap megírtuk, Friedrich István hadügyminisztert hallgatta ki a vizsgálóbíró és a hadügyminisztert szembesítették Hüttner főhadnagygyal. Hüttner Sándor elsSflfS■íOTffffmT kijelentette, hogy a detektívek bírták rá arra, hogy Friedrich ellen valljon, ezért a vizsgálóbíró elrendelte fentiek kihallgatását hogy hogyan és mily módon bírták vallomásra Hüttnert. A vallomások szerint Angyal János detektivföldfigyelőt Nagy Károly dr. detektivfőnök november 19-én este 7 órakor szobájába hivatta és utasította, hogy Hüttner Sándort, a katonatanács volt tagját hallgassa ki, bírja vallomásra és vegye kezébe az egész Tisza-ügyet. A detektívfőnök még átadta Angyalnak Szrubián kapitány által felvett utolsó jegyzőkönyvet is, amelyben Hüttner az október 31-iki napnak történetét mondja el. Ez a jegyzőkönyv azonban nem adja a hiteles történetét a dolgoknak, hanem csupa mese. A detektivfőfelügyelő azután szobájába vezette Hüttnert, ott átadta Csere Lajos és Lamperth dezejfitiveknek, hogy vigyék le vacsorázni a délii-fiuícébe és a maist is hazament vacsorázni. Hüttner jó étvágygyal fogyasztotta el, a vacsorát és este 9 órakor, amikor Angyal viszszatért, már ott várták az szobájában Hüttierrel Lampend és Csere detektívek, azonkívül még ott volt Lengyel János, Soós Gyula és Vincze János detektívek. Mind a hat detektív körülállotta Hüttnert s mind a hatan egész éjszaka együtt voltak a vallatásnál. Angyal detektivfőfelügyelő magával szemben, asztala mellé ültette le Hüttnert, beszédet intézett hozzá és a következőket mondotta neki: — Most a detektívek kezében van és nekünk detektiveknek meg van az a régi jó praxisunk, hogy a legmegátalkodottabb rablógyilkost is vallomásra tudjuk bírni, ön azonban nem rablógyilkos, hanem politikai gyilkos és ez társadalmi megítélés szempontjából más elbírálás alá esik. Meg vagyok róla győződve, ha önt arra bírták volna, hogy gyilkolja meg Tiszát, rabolja ki vegye el a pénzét és lopja el értéktárgyait, arra semmiképen nem vállalkozott volna. Hanem azt mondották önnek, hogy Tisza meggyilkolása az ország érdeke és nemze-tén segít, ha őt megöli. Mondja meg kérem az igazat és könnyítsen lelkiismeretén, mert ez felnének bírói megítélésénél is enyhítő körülmény lesz, míg konok, makacs tagadása csak súlyosbbítja helyzetét. Ön nem volt még büntetve, vallja be bűnét töredelmében, hiszen nekünk már többszörösen büntetett tolvajokkal, rablókkal volt dolgunk, akik mind szépen beismertek. Ilyen szónoklatot folytatott Angyal detektivfőfelügyelő Hüttner előtt hosszú ideig, vagy 4—5-ször megismételte, azután amikor már a széndivíttatus kiürisült. szemé-1 vei Soós Gyulának, ami annyit jelentett, hogy váltsa fel őt beszédében. A detektíveknek régi bevált szokásuk, hogy intelligens emberekkel szemben azt az eljárást követik a vallatásnál, hogy sokáig beszélnek hozzájuk, a bűntényt többször elmondják, hogy a gyanúsítottnak emlékezetébe rögzítsék az esetet és ezt addig folytatják, amig látják a gyanúsítottról, hogy megtört és a lelki küzdelem arcán is kifejeződik. Azután órák hosszat beszéltek felváltva Soós Gyula, Lengyel János és Csere Lajos. Mindannyian Tisza megöletéséről beszéltek. Ezen beszédek eltartottak éjjel 12 óráig. Hüttner Sándort mindaddig nem engedték szóhoz jutni, mert meg volt a megállapodás közöttük, hogy addig nem engedik Hüttnert beszélni, amíg nem látják róla, hogy lelkileg teljesen meg van törve. Angyal detektivfőfelügyelő, amikor látta, hogy Hüttn°r idegesen dörzsöli kezeit, megragadta az alkalmat és figyelmeztette, hogy most kezdődik az ő tulajdonképeni vallatása s amit e perctől kezdve mondani fog, felveszik jegyzőkönyvbe és felkérte Soós detektívet, hogy foglaljon mindent jegyzőkönyvbe. Reggel három óráig vettek fel vele jegyzőkönyvet, amelyben elmondotta október 25-től, amikor Budapestre érkezett, egészen addig, amíg a forradalom kitört, pontosan mindennapi történetét és csak reggel három órakor, amikor kimerült, kért vizet és ezt a detektívek készségesen meg is adták neki. Amikor megkönnyebbült, azt mondotta, hogy most részletesen elmondja az egész dolgot, úgy, ahogy történt s ezen vallomása alapján nevezte meg azokat, kik résztvettek Tisza meggyilkolásában és a kik a gyilkosság értelmi szerzői voltak. A mai kihallgatásoknak ezek voltak az előzményei. A vizsgálóbíró reggel 9 órától déli fél 12 óráig dr Nagy Károly detektívfőnököt hallgatta ki először az ügyre vonatkozólag. Dr Dorning rendőrfőtanácsosnak a kihallgatása következett ezután, akit arra vonatkozólag hallgatott ki, hogy mi történhetett a rendőrségen, hogy Hüttner Sándor a rendőrségen tett vallomását a vizsgálóbíró előtt másnap, 21-én visszavonta. Dorning főtanácsos ez ügyben nem tudott semmiféle felvilágosítást adni, mert nem volt jelen a szembesítéskor a detektivfőnök szobájában. A vizsgálóbíró ezután Angyal László detektivfőfelügyelőt kérette magához. Angyal László detektivfőfelügyelő kihallgatása közben bevezették Hüttner főhadnagyot a vizsgálóbíró szobájába, ahol Angyallal szembesítették. A Tisza-család képviselője, dr. Ulain Ferenc ügyvéd és lapszerkesztő állandóan jelen van a kihallgatásoknál és szembesítéseknél. Ma újabb szörnyűségek elevenedtek meg a terroristák főtárgyalásán. A kommunista rémuralom egyik leggyalázatosabb tette, Ferry Oszkár csend -frtábornagy, Borhy és Menkinassendóralezredesek meggyilkoltatása került a szőnyegre. Egymás után léptek abíróság, elé a terrorista gyilkosok, csak az apróbb bűnöket vallják be, egyik sem vállalja a páratlan kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságot. A mai tárgyalás érdekessége még az volt, hogy a hallgatóság körében megjelent Horthy Miklós fővezér, Bárczy István igazságügyi és Heinrich Ferenc kereskedelmi miniszter is. A vádirat. A vádirat szerint július közepe táján közölték a Batthyány-palotában székelő terrorcsapat parancsnokával, hogy a csendőrtisztek körében ellenforradalm mozgolódás készül. A jelentés folytán Ferry Oszkár csendőraltábornagyot, Borhy Sándor és Menkina János alezredeseket július 19-érg a terroristák letartóztatták. A Mozdony utcai laktanyába szállították őket és három rapi válogatott kínzások után, július 24-én éjszaka kivégeztették őket s holttestüket a Dunába dobták. A vádlottak a következők: Cserny József, Pap Sándor, Bonyháti Tibor, Vajda Zoltán dr.. Pór (Pollacsák) Ernő, Karas Ferenc, Chlepkó Hantos fedő, lradványi Kornél, Bartalos Iiván, Pető István, Csömör Gábor, Isságy Béla Géza, Löscher Márton, Tóth József, továbbá a letartóztatásban lévő Cseh László. Ebben az ügyben körülbelül 30 tanú van megidézve, közöttük, Ferry .Oszkárné két fiával. Cserny védekezése. Az elnök először Cserny Józsefet hallgatja ki. Bűnösnek nem érzi magát. Elmondja, hogy tudomására jutott, hogy a csendőrtisztek vezetésével ellenforradalom készül. Ő elküldte Bonyháti és Radványi terrorista vérebeket, hogy a három tisztet tartóztassák le. Ezek teljesítették a parancsot s bevitték a foglyokat a Mozdony utcai laktanyába. Ő nem akarta kivégeztetni a tiszteket, de a terrorfiuk, de különöséül Chlepkó erőszakoskodtak s mindenáron meg akarták ölni a foglyokat. Akaratukat nemsokára keresztül is vitték. Cserny ezután elmondja lovag Beer Vilmosnéval való megismerkedésének történetét. Férjét internálták az asszonynak, aki közbenjárásért fordult hozzá. Egy gyűrűt is adott neki az asszony, de rajta kívül Radványival és Bonyhátival is barátkozott. Miután Beerné nyomozásakor nem tudott eredményt elérni, Bonyhátit mint fehér tisztet bemutatta a tisztikarnak, akik őt gyanútlanul bizalmukba fogadták. Elnök: Ha önt felkeltik, segített volna a halálra szánt tiszteken? Cserny: Szabadlábra helyeztettem volna őket. Pap Sándor vádlott kijelenti, hogy bűnösnek nem érzi magát, ő az elfogott tiszteket megkérdezte, hogy miért vannak itt, mire azt felelték, hogy maguk sem tudják miért. Csernyiés hallotta, hogy Chlepkó parancsa folytán tartóztatták le őket. Azután elmonta, hogy a kivégzésről csak másnap értesült, amikor Bonyháti azt mondta, hogy az éjjel nehéz munkát végzett. Elnök: Tanuk vannak, hogy ön is kiadta azt a parancsot, hogy fel kell őket akasztani. Még hozzá ön adta az akasztáshoz a kötelet. - -r^LT ^nnry A terroristák rémtettei a bíróság előtt. Ferry altábornagy, Borhy és Menkina alezredesek íref/pinikaUntása Kakas Ferenc.