Friss Ujság, 1919. december (24. évfolyam, 169-193. szám)
1919-12-07 / 174. szám
1919. december ?. FRISS UJSAG ták, a bandát pedig Pécel és Cegléd vidékén összefogdosva, Budapestre hozták, ahol őrizetbe helyezték őket. Euaspist a Dunabizottság székhelye Fatolu admirális Huszár Károlyról. Fatou francia smiális, aki tegnap tért vissza Bag’Kidból," szombaton déli 12 óraklubl adjutánsának, Bauie sorhajóltán agynak kíséretében bemutatkózó látogatást tett Huszár Károly miniszterelnöknél. Ez alkalommal a francia admirális közölte a minisztereit.Mikér azt, hogy a Belgrádbban megtartott szövetségközi tanácskozás akként határozott, hogy Budapesten óhajtja felállítani a Nemzetközi Dunabizottság, vezértitkárságát és hogy a szövetségközi bizottság a vezértitkárság vezetőjéül egyhangúlag LEsouille ,francia fregattkapitányt delegálta. Huszár miniszterelnöknek Fatouadmirálissal való találkozása igenszívélyes formában folyt le és úgy az ez alkalommal váltott kölcsönös nyilatkozatok, mint ama tény, hogy a szövetségközi bizottság éppen egyfrancia fregattkapitányt delegált Budapest székhelylyel a nemzetközi Dunabizottság vezértitkári állására, két, végtelen bizonyítéka annak, hogy azok az utóbbi időben több helyütt felmerült hírek, mintha a francia közvéle- mnény és annak hivatalos körei ellenezték volna, hogy a fekvésénél fogva erre elsősorban tekintetbe jövő Budapest legyen a nemzetközi Dunabizottság vezértitkárságának székhelye, teljesen légből kapott koholmányok.Az a szívélyes jóviszony, amely a kormány elismertetése óta kivétel nélkül az összes antantmissziók és a magyar kormány között fennáll, csak újabb tápot nyert azon körülmény által, hogy a nemzetközi Dimabizottság vezértitkárságának székhelye Budapest lesz, Belgrád, december 6. A Zsófia hajó ismét elindult Budapest felé. A nemzetközi Dunabizottság néhány nappal ezelőtt értekezletet tartott a hajó fedélzetén, amelyen a négy nagyhatalomnak és a dunamenti három szövetséges államnak megbízottai is résztvettek. Franciaországot Fatou tengernagy képviselte. A bizottság határozatai a Duna nemzetközi hasznosítása szempontjából rendkívül fontosak, amennyiben a dunamenti államoknak kitűnő közlekedési lehetőségeket fognak szolgáltatni. A kormány a lapok szabad terjesztéséért. A belügymniszter rendeletet adott föl, melyiket a sajtótermékek szabad terjesztését megengedte. Eddig külön engedélyt kellett kérni a lapok terjesztéséhez, az erre vonatkozó régebbi rendeletét a belügyminiszter most felfüggesztette. A cenzurán átment sajtótermékek tehát most már az egész országban szabadon terjeszthetők. A rendelet így hangzik: Az 1919. évi november hó 14-én 83,263—1919. B. M. szám alatt kiadott rendeletemmel valamennyi időszaki és egyéb sajtótermékek utcai terjesztését további rendelkezésig megtiltottam. Tekintettel arra, hogy a magyar kormány V—499. 1919. M. E. számú rendelet® az előzetes sajtócenzuráról szóló rendeleteket újból hatályba léptette, tekintettel továbbá arra, hogy a nemzeti hadsereg fővezérlete a sajtóval szemben gyakorolt eddigi rendkívüli korlátozó intézkedéseket megszüntette, a sajtótermékek utcai terjesztésének betiltásáról szóló fentemlített rendeletemet ezennel felfüggesztem s megengedem, hogy mindazok az időszaki és egyéb sajtótermékek, melyeknek az utcán való terjesztésére magyar hatóságok által kiállított és érvényben levő engedélyük van, az 1919 :XIV. tc. 11—13. szakaszaiban megállapított feltételek mellett szaldon terjeszthetők. Mindazon sajtótermékek kiadói, akiknek a sajtótermékek utcai terjesztéséhez szükséges hatósági engedélyük nincsen, kötelesek ezt az engedélyt az 1914. évi XIV. tc. 11. szakaszában előírt, rendelkezések szerint megszertetni, ellenkező esetben az illető sajtótermékek elkottandók. Felhívom a címet, hogy az 1914. évi törvénycikknek a sajtótermékek terjesztéséről szóló rendelkezéseiről^1?" törvényhatósága területén terjesztett sajtótermékekkel szemben a legszigorúbban alkalmazza, a sajtótermékek terjesztését a rendőri hatóságok és közegek utján állandóan ellenőriztesse és az utcai árusítás körül észlelt szabálytalanságok és visszaélések esetén a megtorló lépéseket haladéktalanul tegye meg. Budapest, 1919. december mk. Beniczky s. k. A Forradalmi Törvényszék a bíróság előtt A kommunista forradalmi törvényszék perének,,tárgyalását ma délután folna kl a bíróság. Az elsirtani Sándor Balázs rend- Azütvös, aki tanúvallomásában az kelet kihirdetésének és a kivégzés körülményeinek szemtanúja volt. Elmondta, hogy vörös katonákat, akik az áldozatokat kivégezték, Dögét sorakoztatta. László kegyetlenkedései. Utána Kiseher Ernő dr. ügyvédet hallgatta ki tanúként a bíróság. Elmondotta, hogy László parancsára Trattner letartóztatta és a forradalmi törvényszék elé állította. László még a bírósáí£ tanácskozása előtt mondotta neki, hogy halálra fogják ítélni. A tanácskozáson László volt a vádbiztos és több, mint egy órahosszat tartó vádbeszédet mondott, melyben a birák és ügyvédek ellen rohant ki erősen. A bíráknak a tárgyaláson egy szavuk sem volt. László volt a bíróság, a védő, a vádló. A tárgyalás végén feltűnt nekem, hogy László a bíróság tagjaival együtt visszavonult. Amikor az elnök az ítéletet fel akarta olvasni, László nem engedte, azt mondta, szükségtelen az ítélet felolvasása, halálra van ítélve. Amikor több kérés után perének újrafelvételét elrendelték, nem volt védője. Ekkor László elrendelte, hogy a folyosóról hozzanak be egy profi védőt. A védő be is jött, felállt és a legsúlyosabb ítélet meghozatalát kérte. Ekkor figyelmeztették a védőt, hogy ez nem az ő feladata, neki védenie kell, amire az azt felelte, de miért védjek, amikor én vádolni akarok. Elnök: László, mit szól ehhez? László: Belátom, hogy lelketlen dolog volt ami történt. A következő tanú Rákosi Lajos, aki az április 23-iki forradalmi törvényszéki tárgyaláson mint terembiztos volt jelen. Arra határozottan emlékszik, hogy egy katonaruhás ember azt kiáltotta: „Ha a vádlottakat azonnal ki nem vezetik, a teremben löveti őket össze." Azt bizosan tudja, hogy a tárgyalás főrendezője László volt. Arról tud, hogy egyszer az esküdtszéki terem tele volt ruhákkal, cipőkkel és egyéb ingóságokkal. Egyik törvényszéki szolga kért Lászlótól egy pár cipőt, mert nyolc gyereke van és nagyon szegény ember. László azt kérdezte tőle: Volt-e a gyűjtőfogházban? Mire ez azt válaszolta, hogy még nem volt becsukva. László azzal tagadta meg a cipő kiszolgáltatását, hogy csak annak ad, aki a gyűjtőben volt. Széchenyi Andor főhadnagy részt vett a dunavecsei ellenforradalmi mozgalmakban. Letartóztatták és Pestre hozták. A parlament pincéjébe vitték, ahol a legválogatottabb kínzásokkal gyötörték. Azt kívánták, árulja el az ellenforradalom vezetőjét. Felakasztották s hátrakötött kezemét lógva himbálták, közben ütötték bottal, mikatussal, rúgták, pofozták. Háromszor ájult el és háromszor locsolták fel. Tíz napig tartott a kínzása. Egy alkalommal felvitték Korvin elé, aki azzal rémítgette, hogy majd elbánik vele Szamuely. " Korvin: A főhadnagy urat Szamuelly parancsára tartóztatták le. A kínzásokról nekem tudomásom nem volt. Panama a foglyokkal. Darányi Ferenc dr. ügyvéd arról tesz vallomást, hogy amidőn túszként letartóztatták, a Batthyány-palotába vitték, onnan éjszaka idehozták az esküdtszéki terembe, majd a gyűjtőfogházba került. Április 28-án Rónay népbiztos öreg korára való tekintettel elrendelte szabadlábrahelyezését. A fogházigazgató éppen el akarta bocsátani, amikor László Jenő kitelefonált és megtiltotta a szabadlábra helyezést. Hosszú órákra terjedő telefontárgyalások után végre mégis sikerült olyan parancsot kieszközölni, amelyben Rónay népbiztos újra elrendelte, hogy az ő felelősségére még akkor is bocsássanak el, ha László Jenő ellenezné. Istvánffy bíró: Tud-e olyan esetről, amidőn László Jenő pénzért bocsátott ki túszokat. Tanú: Erről hallottam beszélni. Engem is megkérdeztek, hogy menynyit fizettem a szabadlábrahelyezésért. Mondták, hogy gazdag emberek óriási összegeket fizettek szabadlábrahelyezésért. A következő tanú Erődi Tihamér dr. Három napig volt letartóztatva, s ekkor Rónay parancsára 31 túszt szabadon akartak bocsátani, ami ellen azonban László hevesen tiltako z megkínzott főhadnagy. 3 zott. Erre értesítették Rónayt, akinek határozott parancsára azután a túszokat szabadon bocsátották. A túszok szabadon bocsátására az adott okot, hogy a forradalmi kormányzótanácsnak tudomására jutott, hogy lipótvárosi gazdag kereskedőket elfogtak, akiket ezután gazdag díjazás ellenében szabadonbocsátották. A szabadonbocsátás úgy történt, hogy az elfogott családjának csendben tudtára adták, hogy bizonyos ellenérték fejében a letartóztatottat ki lehet szabadítani. A család erre bejelentette ,hogy a letartóztatott túsz beteg, László orvost hivatott, akivel igazoltatta, hogy tényleg beteg és azután szabadon bocsátotta. Herczeg Géza meggyilkolása. Dr. Gáspár Antal mentőorvos tesz vallomást arról, hogy amidőn a forradalmi törvényszék Herczeg Gézát halálraitélte, a kivégzéshez őt rendelték ki. Elmondja a kivégzés borzalmasságait. Herczeg Géza térdre rogyott, összetett kezekkel könyörgött, hogy kegyelmezzenek neki, majd azért rimánkodott, hogy a feleségétől, és a gyerekeitől engedjék elbúcsúzni. A vádbiztos — a nevét nem tudja a tanú — rikácsolta, hogy, nincs kegyelem s odaszólt a katonáknak, fogjátok, vigyétek. Átcipeltek bele és én láttam, hogy az áldozat még él. Nem engedtek közelébe, sál, végeztek vele.. Négy golyót lőttek bele és én láttam, hogy az áldozat még él. Nem engedtek közelébe, azt mondották, hogy öt percig nem szabad hozzányúlni. Ennek az időnek leteltével megvizsgáltam Herczeg Gézát és még élt. Újra belejött négy katona, mire meghalt. Dr. Ladányi Ernő ügyvédet hallgatta ki ezután a törvényszék. A dömsödi ellenforradalmárok ügyében volt kirendelt közvédő a forradalmi törvényszék előtt. Dr. Surgoth elnök: László Jenő megjelent-e a tárgyalóteremben? Dr. Ladányi: Nem láttam. Nem volt jelen. Én László Jenőt tizenöt éve ismerem és ha a tárgyalóteremben lett volna, vagy pláne, ha megszólalt volna, okvetlen láttam, vagy hallottam volna. Dr. László: Mondja meg a tanú egész őszintén, milyen viszonyban vagyunk mi egymással? Ladányi Lászlóval évek hosszú sora óta rossz viszonybanvagyunk. Dr. Somogyi Károly, a forradalmi törvényszék vádbiztosa Hikáde Elemér, a forradalmi törvényszék vádbiztosa