Friss Ujság, 1919. december (24. évfolyam, 169-193. szám)

1919-12-07 / 174. szám

1919. december ?. FRISS UJSAG ták,­­ a bandát pedig Pécel és Cegléd vidékén összefogdosva, Budapestre hoz­ták, ahol őrizetbe helyezték őket. Euaspist a Dunabizottság székhelye Fatolu admirális Huszár Károlyról. Fatou francia s­m­iális, aki tegnap tért vissza Bag’Kidból," szombaton déli 12 óraklub­l adjutánsának, Bauie sor­­hajóltá­n agynak kíséretében bemutat­­k­­ózó­ látogatást tett Huszár Károly miniszterelnöknél. Ez alkalommal a francia admirális közölte a miniszter­eit.Mikér azt, hogy a Belgrádbban meg­tartott szövetségközi tanácskozás ak­ként határozott, hogy Budapesten óhajtja felállítani a Nemzetközi Duna­­bizottság, vezértitkárságát és hogy a szövetségközi bizottság a ve­zértitkár­­­ság vezetőjéül egyhangúlag LEsouille ,francia fregattkapitányt delegálta. Huszár miniszterelnöknek Fatou­­admirálissal való találkozása igen­­szívélyes formában folyt le és úgy az ez alkalommal váltott kölcsönös nyi­latkozatok, mint ama tény, hogy a szövetségközi bizottság éppen egy­­francia fregattkapitányt delegált Bu­dapest székhelylyel a nemzetközi Du­nabizottság vezértitkári állására, két, végtelen bizonyítéka annak, hogy azok az utóbbi időben több helyütt felme­rült hírek, mintha a francia közvéle- mnény és annak hivatalos körei elle­nezték volna, hogy a fekvésénél fogva erre első­sorban tekintetbe jövő Bu­dapest legyen a nemzetközi Dunabi­­zottság vezértitkárságának székhelye, teljesen légből kapott koholmányok.­­Az a szívélyes jóviszony, amely a kor­mány elismertetése óta kivétel nélkü­l az összes antantmissziók és a magyar kormány között fennáll, csak újabb tá­pot­ nyert azon körülmény által, hogy a nemzetközi Dimabizottság vezértit­­kárságának székhelye Budapest lesz, Belgrád, december 6. A Zsófia hajó ismét elindult Buda­pest felé. A nemzetközi Dunabizottság néhány nappal ezelőtt értekezletet tar­tott a hajó fedélzetén, amelyen a négy nagyhatalomnak és a dunamenti há­rom szövetséges államnak megbízottai is résztvettek. Franciaországot Fatou tengernagy képviselte. A bizottság ha­tározatai a Duna nemzetközi haszno­sítása szempontjából rendkívül fonto­sa­k, amennyiben a dunamenti álla­moknak k­itűnő közlekedési lehetősége­­ket fognak szolgáltatni. A kormány a lapok szabad terjesztéséért.­ ­ A belügym­niszter rendeletet adott föl, melyiket a sajtótermékek szabad terjesztését megengedte. Eddig külön engedélyt kellett kérni a lapok ter­jesztéséhez, az erre vonatkozó régebbi rendeletét a belügyminiszter most fel­függesztette. A cenz­urán átment sajtó­termékek tehát most már az egész or­szágban szabadon terjeszthetők. A rendelet így hangzik: Az 1919. évi november hó 14-én 83,263­—1919. B. M. szám alatt kiadott rendeletemmel valamennyi időszaki és egyéb sajtótermékek utcai terjesztését további rendelkezésig megtiltottam. Tekintettel arra, hogy a magyar k­ormány V—499. 1919. M. E. számú rendelet® az előzetes sajtócenzuráról szóló rendeleteket újból hatályba lép­­­tette, tekintettel továbbá arra, hogy a nemzeti hadsereg fővezérlete a sajtó­val szemben gyakorolt eddigi rend­kívüli korlátozó intézkedéseket meg­szüntette, a sajtótermékek utcai ter­jesztésének betiltásáról szóló fentem­­­lített rendeletemet ezennel felfüggesz­tem s megengedem, hogy mindazok az időszaki és egyéb sajtótermékek, me­lyeknek az utcán való terjesztésére magyar hatóságok által kiállított és érvényben levő engedélyük van, az 1919 :XIV. tc. 11—13. szakaszaiban megállapított feltételek mellett sza­l­don terjeszthetők. Mindazon sajtótermékek kiadói, a­kiknek a sajtótermékek utcai terjesz­téséhez szükséges hatósági engedélyük nincsen, kötelesek ezt az engedélyt az 1914. évi XIV. tc. 11. szakaszában előírt, rendelkezések szerint m­egsze­­rtetni, ellenkező esetben az illető sajtó­termékek elkottandók. Felhívom a címet, hogy az 1914. évi törvénycikknek a sajtótermékek terjesztéséről szóló rendelkezéseiről^1?" törvényhatósága területén terjesztett sajtótermékekkel szemben a legszigo­rúbban alkalmazza, a sajtótermékek terjesztését a rendőri­ hatóságok és közegek utján állandóan ellenőriztes­se és az utcai árusítás körül észlelt szabálytalanságok és visszaélések esetén a megtorló lépéseket haladéktalanul tegye meg. Budapest, 1919. december mk. Beniczky s. k. A Forradalmi Törvényszék a bíróság előtt A kommunista forradalmi törvény­szék perének,,tárgyalását ma dél­után folna kl a bíróság. Az elsirtani Sándor Balázs rend- Azütvös, aki tanúvallomásában az kelet kihirdetésének és a kivégzés körülményeinek szemtanúja volt. El­mondta, hogy vörös katonákat, akik az áldozatokat kivégezték, Dögét so­rakoztatta. László kegyetlenkedései. Utána Kiseher Ernő dr. ügyvédet hallgatta ki tanúként a bíróság. El­mondotta, hogy László parancsára Trattner letartóztatta és a forradal­mi tör­vényszék­ elé állította. László még a bírósáí£ tanácskozása előtt mondotta neki, hogy halálra fogják ítélni. A tanácskozáson László volt a vádbiztos és több, mint egy óra­hosszat tartó vádbeszédet mondott, melyben a birák és ügyvédek ellen rohant ki erősen. A bíráknak a tár­gyaláson egy szavuk sem volt. László volt a bíróság, a védő, a vádló. A tárgyalás végén feltűnt ne­kem, hogy László a bíróság tagjai­val együtt visszavonult. Amikor az elnök az ítéletet fel akarta olvasni, László nem engedte, azt mondta, szükségtelen az ítélet felolvasása, halálra van ítélve. Amikor több kérés után perének újrafelvételét elrendelték, nem volt védője. Ekkor László elrendelte, hogy a folyosóról hozzanak be egy profi védőt. A védő be is jött, fel­állt és a legsúlyosabb ítélet megho­zatalát kérte. Ekkor figyelmeztették a védőt, hogy ez nem az ő feladata, neki védenie kell, amire az azt fe­lelte, de miért védjek, amikor én vádolni akarok. Elnök: László, mit szól ehhez? László: Belátom, hogy lelketlen dolog volt ami történt. A következő tanú Rákosi Lajos, aki az április 23-iki forradalmi tör­vényszéki tárgyaláson mint terem­biztos volt jelen. Arra határozottan emlékszik, hogy egy katonaruhás ember azt kiáltotta: „Ha a vádlot­takat azonnal ki nem vezetik, a te­remben löveti őket össze." Azt biz­­osan tudja, hogy a tárgyalás főren­dezője László volt. Arról tud, hogy egyszer az esküdtszéki terem tele volt ruhákkal, cipőkkel és egyéb ingóságokkal. Egyik törvényszéki szolga kért Lászlótól egy pár cipőt, mert nyolc gyereke van és nagyon szegény ember. László azt kérdezte tőle: Volt-e a gyűjtőfogházban? Mi­re ez azt válaszolta, hogy még nem volt becsukva. László azzal ta­gadta meg a cipő kiszolgáltatását, hogy csak annak ad, aki a gyűjtő­ben volt. Széchenyi Andor főhadnagy részt vett a dunavecsei ellenforradalmi mozgalmakban. Letartóztatták és Pestre hozták. A parlament pincéjé­be vitték, ahol a legválogatottabb kínzásokkal gyötörték. Azt kíván­ták, árulja el az ellenforradalom ve­zetőjét. Felakasztották s hátrakötött kezemét lógva himbálták, közben ütötték bottal, mikatussal, rúgták, pofozták. Háromszor ájult el és há­romszor locsolták fel. Tíz napig tar­tott a kínzása. Egy alkalommal fel­vitték Korvin elé, aki azzal rémít­­gette, hogy majd elbánik vele Sza­muely. " Korvin: A főhadnagy urat Sza­­muelly parancsára tartóztatták le. A kínzásokról nekem tudomásom nem volt. Panama a foglyokkal. Darányi Ferenc dr. ügyvéd arról tesz vallomást, hogy amidőn túsz­ként letartóztatták, a Batthyány-pa­­lotába vitték, onnan éjszaka idehoz­ták az esküdtszéki terembe, majd a gyűjtőfogházba került. Április 28-án Rónay népbiztos öreg korára való tekintettel elrendelte szabadlábrahe­­lyezését. A fogházigazgató éppen el akarta bocsátani, amikor László Je­nő kitelefonált és megtiltotta a sza­­badlábra helyezést. Hosszú órákra terjedő telefontárg­yalások után vég­re mégis sikerült olyan parancsot kieszközölni, amelyben Rónay nép­biztos újra elrendelte, hogy az ő fe­lelősségére még akkor is bocsássa­nak el, ha László Jenő ellenezné. Istvánffy bíró: Tud-e olyan eset­ről, amidőn László Jenő pénzért bo­csátott ki túszokat. Tanú: Erről hallottam beszélni. Engem is megkérdeztek, hogy meny­nyit fizettem a szabadlábrahelyezés­­ért. Mondták, hogy gazdag emberek óriási összegeket fizettek szabadláb­­rahelyezésért. A következő tanú Erődi Tihamér dr. Három napig volt letartóztatva, s ekkor Rónay parancsára 31 túszt szabadon akartak bocsátani, ami el­len azonban László hevesen tiltako­­ z megkínzott főhadnagy. 3 zott. Erre értesítették Rónayt, aki­nek határozott parancsára azután a túszokat szabadon bocsátották. A túszok szabadon bocsátására az adott okot, hogy a forradalmi kor­mányzótanácsnak tudomására jutott, hogy lipótvárosi gazdag kereskedő­ket elfogtak, akiket ezután gazdag díjazás ellenében szabadonbocsátot­­tá­k. A szabadonbocsátás úgy történt, hogy az elfogott családjának csend­ben tudtára adták, hogy bizonyos ellenérték fejében a letartóztatottat ki lehet szabadítani. A család erre bejelentette ,hogy a letartóztatott túsz beteg, László orvost hivatott, akivel igazoltatta, hogy tényleg be­teg és azután szabadon bocsátotta. Herczeg Géza meggyilkolása. Dr. Gáspár Antal mentőorvos tesz vallomást arról, hogy amidőn a for­radalmi törvényszék Herczeg Gézát halálraitélte, a kivégzéshez őt ren­delték ki. Elmondja a kivégzés bor­zalmasságait. Herczeg Géza térdre rogyott, összetett kezekkel könyör­­gött, hogy kegyelmezzenek neki, majd azért rimánkodott, hogy a fe­leségétől, és a gyerekeitől engedjék elbúcsúzni. A vádbiztos — a nevét nem tudja a tanú — rikácsolta, hogy, nincs kegyelem s odaszólt a kato­náknak, fogjátok, vigyétek. Átcipel­tek bele és én láttam, hogy az áldo­zat még él. Nem engedtek közelébe, sál, végeztek vele.. Négy golyót lőt­tek bele és é­n láttam, hogy az áldo­zat még él. Nem engedtek közelébe, azt mondották, hogy öt percig nem szabad hozzányúlni. Ennek az idő­nek leteltével megvizsgáltam Her­czeg Gézát és még élt. Újra belejött négy katona, mire meghalt. Dr. Ladányi Ernő ügyvédet hall­gatta ki ezután a törvényszék. A dömsödi ellenforradalmárok ügyében volt kirendelt közvédő a forradalmi törvényszék előtt. Dr. Surgoth elnök: László Jenő megjelent-e a tárgyalóteremben? Dr. Ladányi: Nem láttam. Nem volt jelen. Én László Jenőt tizenöt éve ismerem és ha a tárgyalóterem­ben lett volna, vagy pláne, ha meg­szólalt volna, okvetlen láttam, vagy hallottam volna. Dr. László: Mondja meg a tanú egész őszintén, milyen viszonyban vagyunk mi egymással? Ladányi­ Lászlóval évek hosszú sora óta rossz viszonyban­­vagyunk. Dr. Somogyi Károly, a forradalmi törvényszék vádbiztosa Hikáde Elemér, a forradalmi törvényszék vádbiztosa

Next