Friss Ujság, 1920. január (25. évfolyam, 1-27. szám)
1920-01-14 / 12. szám
2 A tanút ezután vallomására megeskették. Schmittauer Károly hajóstiszt a következő tanú. Szintén ott volt a Dunaparton a gyilkosság idején. A barátja, Hoffmann hívta fel a figyelmét arra, hogy mi történik. A tettesek közül nem ismert fel senkit. Az utolsó tanú Dékány István eoffer volt, aki szintén le van tartóztatva. Szamuely Tibort szökése alkalmával ez a soffőr vitte el autónBudapestről. Elmondja a szökés egész történetét. Savanyukuton kétezer korona kékpénzt kapott Szamuely Tibortól,és a másik két terrorista, Holzmann és Jablonszk fejenkint öt-öt ezer koronát kaptak ugyanezen alkalommal. Dékány István többször vitte Szamuelyt, amidőn ez az ellenforradalmárok letörésére utazott. Tudja, hogy Jablonsz- aki is vele volt és arra is emlékszik, hogy Solton az akasztásoknál is szerepe volt. Ezzel a tanúkihallgatással a mai tárgyalás véget ért. Holnap újabb tanukat állít elő Szilassy Pál dr. államügyész és ekkor hallgatják ki a letartóztatásban levő Engel József dr. tanút is. f A politikai helyzet. Leiszy a Sümegi-párt gyűlésén. ^■^Sümegi Vilmosnak, a X-ik választókerület függetlenségi és 48-as párti jelöltjének, hivei hétfőn este népes gyűlést tartottak. A gyűlésen Lovászy Márton, a függetlenségi és 48-as párt elnöke, nagyhatású beszédet mondott. Figyelmébe ajánlotta a kerület választóinak Sümegi Vilmost, azt a férfiút, aki vele együtt több mint negyedszázadon át rendíthetetlenül kitartott a politikai küzdelemben és mindig lelkes harcosa volt a függetlenségi ,43-as párt zászlajának. A konjunktúra politika sohasem térítette őt el egyenes és intranzingens irányától. Vázolta a függetlenségi párt jelen helyzetét és megvilágította a pártmagasztos feladatát, mely abban áll, hogy a jobb- és baloldali szélsőségek között a régi, hagyományos nemzeti és szabadelvű politikának önzetlen képviselője legyen. Ezután Sümegi Vilmos mondott beszédet. Huszár miniszterelnök szavaival kezdte: „Aki most széthúzást idéz elő, az hazaáruló.“ Ezt a súlyos és megbélyegző szót elsősorbanazok szívelhetnék meg, kik a miniszterelnök pártjában szítják a gyűlölködés lángját és a nemzeti ernk egyesítése helyett a legreakcionáriusabb politikát folytatják. Ezek az urak egész más hangon beszéltek a szabadkőműves páholyokban, mint az októberi forradalom vezetői. Fogldjon össze minden hazafiasan gondolkodó magyar, hogy megmenthessük azt, ami még megmenthető. Balás Elek a székelység üdvözletét adta át Sümeginek, aki négy cikluson keresztül székely kerület képviselője volt. A gyűlés végén a közönség elénekelte a Hymnuszt, s Rubinek kortes útja, Rubinek Gyula földmívelésügyi miniszter vasárnap Kiskörösön és Kiskunhalason, hétfőn pedig Kalocsán tartott népgyűlést. A nagyatádi Szabó Istvánnal való fúzióról itt többek között ezeket mondotta: — Friedrich egy fél éve még szabadkőműves volt, de belátta ennek helytelenségét, megtért és mi megbocsátottunk neki, miért ne bocsátottunk volna meg hát a Friedrichnél kisebb képességű Nagyatádinak, aki az első felvilágosító szóra mellénk állt. És mi befogadtuk őt, de kidobtuk a zsidóit. De kívánta a fúziót Horthy is, mert a hadserege, aely a földmivelőkből került ki, nem lehetnek két egymással villongó politikai párt tagjai. Azt mondják, hogy bennünket nem támogat Horthy. Az öccse a mi pártunk jelöltje. Ezt nem tűrné a fővezér, 133 FRISS ÚJSÁG 1920. Január 14. nem tudná, hogy mi keresztények és magyarok vagyunk. Rubinek miniszter szerdán Vál és Bicske községben, csütörtökön Keszthelyen, 17-én Nagykőrösön és 18-án Kecskeméten jelenik meg az ottani választói értekezleteken. Az enyingi kerületben Festetics Sándor gróf, a Károlyi-kormány volt hadügyminisztere, fellépett kis- gazdapárti programmal. Persián a megtisztult liberalizmusról ír Persián Ádám miniszteri tanácsos, a XX-ik választókerület pártonkívüli jelöltje, kedden délután tartotta pro-grammbeszédét a Ferencvárosi Pol- gári Kör nagytermében. — Addig nincs. jogrend — mondotta többek között — míg a közhatalomhoz kénye-kedve szerint mindenki hozzányúlhat. A közhatalom-nak több tényezők között való megoszlása anarkiára vezet. A sajtószabadságról szólva megállapítja, hogy rendőri szabályokkal nem lehet a sajtót hivatásának magaslatára emelni. Ezt csak maga a sajtó biztosíthatja, ha lehetővé teszi a törvényhozás a sajtókamara mielőbbi felállítását. A felekezeti béke helyreállítását sürgeti. A zsidókérdést a keresztényeknek és az asszimilálódott zsidóknak karöltve kell megoldaniok. A keresztény és nemzeti eszmének a diadala nem zárhatja ki a politikából a megtisztult liberalizmus uralmát. A keresztény erkölcsi alapra valóban vissza kell térni, de mindenkinek, a keresztényeknek is. Ez nem lehet pártpolitikai jelszó. Ha egy párt mégis a címébe veszi fel a keresztény jelzőt, akkor jó! , vigyázzon arra, hogy vezére valóban apostola legyen a keresztény világnézetnek. A nagyszámú közönség lelkes tetszéssel hallgatta a jelölt szavait. IA megtizedelt vörös zászlóalj V—-'''Mit történt a vörös hadsereg fegyvernek'! veresége után? A vörös hadsereget tudvalevőleg Fegyvernek táján érte az első kudarc. Budapesten, a forradalmi kormányzótanácsban nagy rémületet keltett a hír, hogy a seregrészek felbomlóban vannak és futva menekülnek Budapest felé és a kormány kiadta a parancsot, hogy meg kell tizedelni a fegyelmezetlen csapatokat. Saskövi Miklós zászlóaljparancsnok engedelmesekedett is a parancsnak és nyolc katonát halálra ítélt. Ebből egy megszökött, egy pedig kegyelmet kapott. A hat katona kivégzésénéljelen volt Lukács György népbiztos is, akit úgy megrémített a kínos látvány, hogy beszüntette a további kivégzéseket, s jelentést tett az esetről a kormányzótanácsnak, amely erre Saskövi Miklóst letartóztatta és a forradalmi törvényszék elé állította, amely nyolc évi fegyházra ítélte a zászlóaljparancsnokot. Két hónapi fogság után azonban szabadlábra helyezték Saskövit. A kommün bukása után újból letartóztatták Saskövit éshat rendbeli gyilkosság miatt ma vonta felelősségre a bíróság. A tárgyaláson mindenekelőtt kihallgatták Lipkay Károly tényleges századost, aki elmondotta, hogy a túlerő ellen a sereg kénytelen volt visszavonulni és a tiszai hídfőállást feladni. Másnap már megjelent közöttük Diener-Dénes József és Lukács György népbiztos, valamint sárói Szabó László zászlóaljparancsi nők, akik úgy intézkedtek, hogy minden második embert agyon kell lőni. Ő közbevetette magát és felhozta azt, hogy a századok már amúgy is nagyon megritkultak, alig van bennük ötven-ötvenöt ember és kérte, hogy a népbiztosok álljanak el ettől a büntetéstől. Sárói Szabó azután úgy módosította a rendelkezést, hogynyolc embert kell kivégezni. A vádlott, szerinte, nem anynyira bűnös a gyilkosságban mint sárói Szabó, mert hisz ez csak megijedt ember volt, aki azért jelölte ki a nyolc embert, hogy a saját bűnét mentse. VJsAr..-i bizonyítási eljárás befejezése alatt a perbeszédeket mondottak el, aminek megtörténtével a bíróság ítélethozatalra vonult vissza. A büntető törvényszék Saskői Miklós vádlottat nyolc évi fogházbüntetésre ítélte. Szabó Ferenc izgatási bűnügyében az ítélethozatalt a bíróság elhalasztotta. ■A'Imapszterekök a mérséklet politikájáról „Minden építő erőt össze kell gyűjteni az újjáépítés munkájára.'' Huszár Károly miniszterelnök ma délután a főváros három kerületében tartott beszédet a keresztény nemzeti egyesülés pártja jelöltjeinek támogatására. Az I. kerületben a Fehérvári úti elemi iskolában volt a gyűlés, amelyen a miniszterelnök Benard Ágost államtitkárnak, a kerület képviselőjelöltjének, támogatására hívta fel a választókat. Beszédében részletesen foglalkozott a züllésnek ama folyamatával, amely a nemzetet mostani helyzetébe juttatta. A közelmúltnak az a keserű tanulsága, hogy mindent el kell követni, nehogy az országban még egyszer keresztény és magyarellenes gonosztevők kezébe kerüljön a hatalom. De ezt csak úgy lehet elérni, ha az egész magyar keresztény társadalom összefog és összegyűjti mindazokat az építő elemeket és tényezőket, amelyek alkalmasak az újjáépítés munkájára. Vissza kell vezetni a munkásságot is a nemzetiés a keresztény erkölcsi alapra. Az egész magyar társadalomnak erre az alapra kell helyezkednie, úgy, hogy a társadalom különböző rétegei teljesen összhangzatosan, mintegy egészséges nagy szervezet részei igyekezzenek az újjáépítés munkáját elvégezni. Hangoztatta, hogy a választási harcot keresztényekhez illő eszközökkel kell megvívni Nem szabad azonban - mondotta -"- megalkudnunk semmivel, ami nem keresztény. Ha a kereszténységet az ellenség taktikájával és módszerével akarnék megvédelmezni, akkor végeredményben ugyanoda jutnánk, hogy az emberek nem fogják vallani a keresztény erkölcsi elveket és meghamisítódik a lobogónkra írt jelszó. A békeföltételek nagyon súlyosak lesznek, de a nemzet sok csapást ért meg a történelem folyamán, mégis mindig lábra tudott állani. Most, ebben a pillanatban arra van szükségünk, hogy ami életerő van bennünk, azt szedjük össze. Ha kalandos politikába bocsátkoznánk, az végveszedelmet hozna ránk. A gazdasági erők összegyűjtését és fejlesztését, a kulturális, a szociális haladást kell most elsősorban szolgálnunk. Az mosta legfőbb feladatunk, hogy a törvényes jogrendet újra helyreállítsuk, a vagyon- és személybiztonságot megteremtsük, az államhatalom erejét és tekintélyét biztosítsuk, a munkafegyelmet az egész vonalon helyreállítsuk és a termelés fokozásával adjuk meg mindenkinek a megélhetés lehetőségét. A miniszterelnök ezután a Dohány utca 32 .szám alatti polgári , leányiskolába ment automobilon, ahol báró Barkóczy Sándor, a kerület jelöltje, tartotta meg program- beszédét. A miniszterelnök itt hangoztatta, hogy keresztény Magyarországot akar, de a keresztény Magyarországot nem szenvedélylyel, hanem csak a szeretetnek, a megértésnek, az igazságnak, a méltányosságnak munkájával lehet felépíteni. A harmadik népgyűlés, amelyen a miniszterelnök részt vett, a Mester utcai polgári leányiskolában folyt le. A miniszterelnök itt hoszszabb beszédben fejtegette a politikai helyzetet. Rámutatott arra, hogy a munkásosztály sohasem volt olyan rossz helyzetben, mint a proletárdiktatúra alatt. A népbiztosok és a termelőbiztosok voltak az urak és nem a gyárakban verejtékezett proletárok, akiket hamis bankóval fizettek ki. Amikor a proletárdiktatúra kártyavára összeomlott, itt maradt nyomorával a proletár, de a vezér elszökött külföldre és elvitte magával a milliókat, még pedig jó kékpénzben és aranyban. Mind a három népgyűlésen a közönség lelkesen ünnepelte a miniszterelnököt. Táviratok. A magyar békeszerződés. Paris, január 13. (A Friss Újság távirata.) A magyar békemegbizottak meghatalmazásainak átvizsgálása kapcsán meg ezt jelentik: A Cambon elnökletével működő bizottság délelőtt átvizsgálta a magyar meghatalmazásokat, az antant képviselők meghatalmazásait azonban még nem adták át a magyar békedelegációnak. Ez valószínüleg csak mintegy három nap múlva történik meg. CMT. I.) A németek visszaküldik Károly excsászár kitüntetéseit? Bécs, január 13. (A Friss Újság távirata.) A Xene Freie Presse jelenti Berlinből: A Kreuzzeitung levelet közöl, amely felszólítja azokat, akik Károly excsászártól a háború folyamán katonai kitüntetést kaptak, hogy a császárnak Németország elleni, a Sixtus herceg küldetésére vonatkozólag megjelent leleplezésekben I bebizonyult cselező vényei miatt tiltakozásuk jeléül küldjék vissza. (M. T. 1.) / Halálra ítélt istonálló. / __ ' Bűntársa tizenöt évi fegyházat , kapott. Astatáriális rendeletkihirdetése után elmúlt év december hó 29-én délután öt óra tájban Budakeszi határában Tóth Lajos és Szemerei Lajos a budakeszi országúton megállították Stigler Tamás és Záborszky Pálnak az országúton haladó tejeskocsiját. A gazdákra pisztolyt szegeztek és pénzüket követelték. Stigler négyszáz koronát, Záborszky pedig ezerhatszáz koronát adott át az útonállóknak, akik a pénzen megosztoztak. A csendőrség az útonállókat letartóztatta és a pestvidéki törvényszék fogházába szállította. Bűnügyüket ma tárgyalta Kecskeméthy Gyula dr. táblabíró elnöklésével a pestvidéki törvényszék rögtönítélő bírósága. Götz dr. államügyész rablással vádolta mindkét útonállót és a statáriális rendelet alapján a legszigorúbb büntetés kimérését kérte. Szemerei Lajos előadta, hogy december 28-án Tóthnak a zugligeti Fácán-vendéglőből Páty községbe menet elpanaszolta, hogy karácsony másodnapján elloptak tőle 660 koronát, két kiló szalonnát és egy kiló cukrot és hogy anyja meggyanúsította, hogy a pénzt nem úgy lopták el. Mondta Tóthnak, hogy a pénzt akármilyen módon is vissza kell szereznie, vegyék el az országúton a tejesek pénzét. December 29-én a Budakeszi-útra mentek, mikor szembejött velük a tejeskocsi. Tóth meg