Friss Ujság, 1920. február (25. évfolyam, 28-52. szám)
1920-02-25 / 48. szám
é sze lesz majd a mi szenvedésekkel, könynyel teljes munkánk eredményében. Milyen gyönyörű igéretet tört le a barbár vérszomj. Az iskola padjaiból egyenesen idetart a szociáldemokrácia soraiba. Hányszor mondta, hogy a szeretetet hozta közénk, mert csak a szocializmusban lehet szeretni, csak a szocializmus öleli át az embereket egy családba. Ezután a munkásdalárda „Révpartra talált" emui gyászdalt énekelte, majd ráhelyezték a koporsót a gyászhintóra és a menet elindult a Thököly-úton, a Baross-téren, Köztemető-úton a Kerepesi temető 1. számú kapuján át a sírkertbe. Bacsó Béla sírhelye a vasárnap eltemetett Somogyi Béla szerkesztő sírja mellett van. Idáig kísérték a munkástömegek ezrei, a legnagyobb csöndben, méltóságteljes nyugalommal. A nyitott simái a koporsót beszentelték, majd a Magyarországi Újságírók Egyesületének és az Otthon Írók és hirlapirók körének nevében Korcsmáros Nándor mondott gyászbeszédet.— Az újságírók testülete nevében __ mondotta — fájdalommal és keserű haraggal állunk véres tetemed előtt. Bacsó Béla. Járvány pusztít az országban. Az ellenünk vétkezők bűneit megbocsátjuk, de nem azoknak a bűneit, akik az emberi szabadságjogok szentsége ellen követtek el merényletet. Nincs ember, akinek joga volna ezért megbocsájtani, legkevésbbé az újságírók bocsájthatnak meg azoknak, akik egy ember testén keresztül vérző sebet ütöttek a sajtószabadságon. A munkásdalárda újból gyászdalokat énekelt, mire a koporsót elhartolták. A gyászoló gyülekezet nyugalommal, a legnagyobb csendben szétoszlott. Epoca, aki Nagy-Romániában miniszter tett, Goldis László, saját bőrének megmentése végett a következő levelet írta a háború folyamán Sándor János magyar belügyminiszternek: — Meg vagyunk győződve róla, hogy egy erőteljes habsburgi állam sokkal nagyobb biztosítéka Közép- Európában román nemzetiségünknek, mint a habsburgi monarkia hiányában olyan Románia, amely Dácia valamennyi románját egyesítené magában. Ezért nem vagyunk mi irredentisták, ellenkezőleg: utáljuk az irredentizmust . Minden más nép, írja az Epoca, vagy agyonlőtte volna ezeket az embereket nemzeti ideáljának megvalósulása után, vagy rákényszerítette volna őket az általános megvetés, hogy maguk emeljenek fegyvert életük ellen. Hogy Romániában ünnepük az ilyen árulókat, akik azelőtt így beszéltek, a legfölháborítóbb meggyalázása ama hősök emlékének, akik a harctéren vesztették életüket. (MTI.) 2 A románok árulással vádolják Vajda Vojtfevát. Bukarestet február 24. Az Epoca jelentés,hogy több erdélyi képviselő indítványozni fogja a román képviselőházban, hogy az erdélyi kormányzótanácsban fölfedezett Szédstílytalanságok dolgában indulanak vizsgálatot. (MTI.) Bukarest, február 24. Az ellenzéki sajtó, főképen Take Ionescu és Averescu, tábornok lapjai, heves harcot indított az utóbbi időben az erdélyi miniszterek és különösen Vajda Sándor miniszterelnök és Pap Csicsó István helyettes miniszterelnök ellen. A támadások oka az említett miniszterek régebbi németbarát érzése és a volt magyar képviselőházban elmondott több beszéde. A hadjáratot az Epoca indította meg, amely ezt írta a többi közt: — Mindenki aggódva kérdi Romániában, miért küldték éppen Vajda Sándor urat Parisba és Londonba, hogy Románia érdekében tárgyaljon, holott németbarát érzelmeiről ismerik, abból az időből, amidőn Románia minden nagy hazafia az antant végleges győzelméért harcolt. Ezek a román hazafiak, akiknek külföldön nagy tekintélyük van, itthon maradtak, nincsenek képviselve sem a kormányban sem a parlamentben. Pop Csicsó István most Nagy-Kománda helyettes miniszterelnöke. Ugyanaz a Pop Csicsó, aki akkor, amidőn a román hadsereg átkelt a Kárpátokon, a következő nyilatkozatot tette a magyar parlamentben: — Nagy fölháborodássalll hallottam a román mozgósítás hírét. A magyarországi román népnek a trón és a haza iránt való hűsége megingathatatlan és a hirtelen hadüzenet sem érintheti. A román nép, miképen eddig, ezután is vérével fogja védelmezni hazáját és apostoli királyának trónját és minden tőle telhető áldozatot meghoz, bármilyen ellenséggel szemben kelljen harcolnia. Egy másik erdélyi ember, írja az FRISS ÚJSÁG 1920. február 25. A magyar béke ügye. Állítólag népszavazás lesz az elszakított területeken. — A legyőzöttek javéra módosítják a tülékeszétzörést. Berlin, február 24. Rotterdami éte párisi jejpártfísek szerint a nagykövetetc^értekezlete felül vív.s kfrk.q a ellenjavaslatokat. Állítólag vegyes bizottság fogja megvizsgálni, hogy mely területen legyen népszavazás. Egy másik albizottság foglalkozik a gazdasági ellenjavaslatokkal. Mielőtt elkészülne a végleges válasz a magyar jegyzékre, az összes ellenjavaslatokat a londoni tanácskozás elé fogják terjeszteni. A „Humanité“ a magyar békeszerződés messzemenő megváltoztatását kívánja. A „Daily Telegraph“ úgy értesült, hogy a magyar békeszerződést gróf Apponyi ellenjavaslatai szellemében részben módosítani fogják. A határokra vonatkozó döntés mindenesetre kedvezőbb lesz, habár a lap értesülése szerint nem is lesz népszavazás. Ugyancsak a „Daily Telegraph“ írja, hogy statisztikai bizonyítékok szerint három millió magyar jut idegen uralom alá, éppen ezért Délkelet- Európa biztonsága és nyugalma megkívánja a magyar kérdés sokkal igazságosabb szellemben történő szabályozását. Az ország romokban hever. A nemzetiségi engedményeken kívül tehát meg kell adni annak a lehetőségét, hogy az ország gazdaságilag újra megerősödjék. Nem szabad, hogy az antant ismét egy életképtelen államot teremtsen. Neuilly, február 24. Minthogy a magyar békedelegáció a békefeltételekre vonatkozó valamennyi jegyzékét beadta már, a külön szakértők és a személyzetnek az a része, amelynek jelenlétére Neuillyben nincs múlhatatlan szükség, gazdasági okokból hazautazott Budapestre. Hétfőn este kelt útra Párisból a társaság. Elutaztak többek között gróf Somssich László, Ottlik Iván, Hegedűs Lóránt, Biró Pál, Zoltán Béla és Gerevich Tibor. Nejsilly, február 24. A magyar delegáció még a határidő lejárta előtt átnyújtotta 31. számú jegyzékét, amely a volt monarchia tengerészeti anyagának kérdését tárnivalja. Magyarország abból a tengerészeti anyagból, amelyet az antant a szövetségeseknek osztottszét, jogot tart az őt kvóta szerintmegillető részre, legalábbis annyiban, hogy ezt a kvótát a jóvátételben az országnak beszámítsák. (MTI.) Neuilly, február 24. A Chicago Tribüne párisi kiadásának hétfői számában cikket közöl Magyarországról. A fővezér — írja a lap — fentartja a békét az országban, amely annyira belefáradt a bolsevizmusba. A cikk szerint Horthy új seregével pacifikálja az országot. Azok az amerikaiak, akiknek alkalmuk volt Horthyval érintkezni, kijelentik, hogy nincsen benne túlterjengő ambíció, egyszerű, tisztességes, lojális és hazafias magyar, aki minden porcikájában antibolsevista és akinek egyetlen nagy célja az, hogy országának meghozza a békét és az alkalmat arra, hogy megéljen. Horthy a rendet fentartja anélkül, hogy erőszakhoz folyamodnék és soha nem élt vissza katonai hatalmával. A cikk végül leírja Horthynak organizáló képességét és rámutat arra, hogy a fővezér monarcista. Neuilly, február 24. A Temps kivonatosan közli Huszár Károly magyar miniszterelnök nyilatkozatait, amelyeket a parlament megnyitása alkalmával tett és egyúttal azt is jelenti, hogy valamennyi párt Horthy Miklós fővezért óhajtja ideiglenes államfőnek. A párisi sajtó hangja általában a magyar ügynek nem kedvező. Nemcsak cikkeikben, de a tényeket eltorzító egyes tudósításokban is megnyilvánul az az elfogultság, amellyel ellenségeink szabadon működő propagandája folytán M . --ország ellenében viseltetnek. (M. T. I.), Berln, február 24. Az Achfuhrblatt jelenti Zürichből. Az Éclair megerősíti, hogy a békeszerződést a legyőzöttek javára revízió alá veszik. (M. T. I.). Az antant Oroszország ellen. Orosz támadás esetén segítséget küld Lengyelországnak és Romániának. Paris, február 24. Mint a londoni lapok jelentik, a legfőbb tanács tegnap két fontos ülésben foglalkozott az orosz kérdéssel. Millerand kijelentette, hogy ma délelőtt e kérdést véglegesen letárgyalják. A Petit Parisien azt írja, hogy a legfőbb tanács nyilatkozatot dolgozott ki, amely a szövetségesek magatartását állapítja meg, amelyet Oroszországgal szemben követni szándékoznak. A nyilatkozat nagy vonásokban kifejti, hogy a gazdasági helyzetre való tekintettel, amely az élelmiszerek és mindennemű nyersanyagok kicserélését parancsolóan követeli, a kereskedelmi összeköttetés Oroszországgal megkezdhető. A szövetségesek azonban korábbi elhatározásaik fentartásával a szovjet kormánynyal semmiféle összeköttetésbe nem lépnek, mert annak terrorizmusa és despotikus jellege a legélesebb ellentétben áll azokkal az eszmékkel, amelyek a nyugati demokratikus kormányok alapelvét képezik. A szovjetköztársasággal szomszédos államoknak tetszésére bízzák, hogy a moszkvai kormánynyal érintkezésbe lépjenek, amennyiben ez rájuk nézve hasznos. A szövetségesek megállapodtak abban, hogy ha őket, vagy az említett államok egyikét, például Lengyelországot, vagy Romániát a vörös hadsereg megtámadja, rögtön segítséget nyújtanak. (MTI.) Az oroszok megtámadták a vologdai lengyel frontot. Berlin, február 24. A Loka Lanzeiger-nek táviratozzák Varsóból. A bolsevikiek hosszú idő óta előkészített támadása a vologdai frontszakaszon micst megindult. Egész napon át elkeseredett csata folyik. A támadást a bolsevikiek számbeli túlsúlya ellenére sikerültvisszaverni. A Daily Mail odesszai tudósítója tudósítást közöl, hogy Denikin a kozák főváros a don melletti Rostow közelében támadásba ment át és rettenetes csapást készül mérni az ellenségre. (M. T. 1J. Berlin, február 24. A Berliner Tageblatt jelent Baselból. Londonból jelentik, hogy az angol hadügyminiszter közlése szerint Déloroszországban az önkéntes hadsereg újból elfoglalta a don melletti Rostovot. A bolsevikek vesztesége 1900 ember, 220 ágyú és igen nagy mennyiségű hadsiszer. (M. T. I.). ormányzó-választás előtt. Az ideiglenes államfőről szóló javaslat bizottsági tárgyalása. A nemzetgyűlés közjogi bizottsá- ja kedden délelőtt vette tárgyalás alá az alkotmányosság helyreállításáról szóló javaslatot.. Kerdinándy Gyula megnyitó beszédében...hangsúlyozta, hogy aki ma nem akar alkotó munkához fogni, az gyáva és nem hazafi. Bárczy István igazságügyminiszter a demokrata párt nevében kijelentette, hogy ő a kormányzói hatalom szélesebb kiterjesztésének füve. Azt indítványozta, hogy a javaslatot országos határozatnak és ne törvénynek nevezzék, mivel a szuverenitás, tekintve, hogy a király nem vesz részt a törvényalkotásban, csonka. Az indítványt Huszár Károly és Simonyi Semadam Sándor hozzászólása után elvetették. Az elnök azután bejelentette, hogy pártközi megállapodás jött létre a kisgazdapárt, a keresztény nemzeti egyesülés pártja és a demokrata párt között arra vonatkozólag, hogy a legalitás és a legitimitás kérdését a törvényjavaslat érinteni nem kívánja, ezért csak tényeket állapít meg. A vita további folyamán ismételten felszólalt a miniszterelnök, majd Andrássy Gyula gróf szólt a kérdéshez a parlamentarizmus szempontjából. A bizottság ezután Túri Béla, Klebersberg Kuno gróf, Sornyánszky Zoltán, Széchényi Viktor gróf és Orffy Imre felszólalása után a részletes tárgyalásra tért át és a miniszterelnök indítványára Túri Bélát választotta meg előadónak. A részletes vita során Andrássy Gyula gróf újból szólásra emelkedett. — A pártélet — mondotta — teljesen megölte a szabadságot. Ez nem rövid idő alatt fejlődött ki, hanem fokozatosan. Ha most új, demokratikusabb irányt akarnak behozni, ha azt akarják, hogy nagyobb legyen a köszabadság és igazán haladást jelentsen az új rezsim, akkor itt kell megkezdeni a gyógyítást. A képviselőknek szabadabb mozgást kell engedni és a párthatalomnak nem szabad zsarnoksággá fajulnia. Akár akarják, akár nem, a jogfolytonosságot nem tudják biztosítani. Helyesnek tartaná, ha a nemzetgyűlés határozatait nem törvényeknek, hanem törvényerejű országos határozatoknak mondanák. A törvényjavaslat egyes szakaszait ezután bizonyos változással, a többit változatlanul elfogadták. A bizottság délután fél négy órakor fejezte be tárgyalását. Hétfőn választják meg a kormányzót Az alkotmányosság helyreállításáról és az ideiglenes államfőről szóló javaslatot a nemzetgyűlés valószínűleg a csütörtöki ülésen fogja tárgyalni. A javaslat előadója Túri Béla. Beszélni fog Prohászka Ottokár püspök, Ruppert Rezső, Ugrón Gábor és Andrássy Gyula gróf. A javaslatot előreláthatólag egy ülésben letárgyalják. A pártok megegyeztek abban, hogy a kormányzót hétfőn választják meg, s a kormányzó az eddigi megállapodások szerint, ded-