Friss Ujság, 1920. május (25. évfolyam, 105-129. szám)
1920-05-01 / 105. szám
1920. május I. FRISS Ks SÁnd 3 hogy a megváltás szükségességét mindig a közérdek szempontjából fogják elbírálni. Az intenzív termelésre szervezett üzemek megbontását és általában a nagyobb kultúrájú területek alacsonyabb kultúrára való lesülyesztését a felterjesztés szerint kerülni kell. A földhöz juttatandókat úgy kell megválasztani, hogy azok rendelkezzenek a termelés azonnal való megindításához szükséges eszközökkel és feltételekkel. A ,,közérdek" szempontját hangoztatják a nagygazdák a megváltás szükségességének elbírálásánál. Természetes, hogy mást, mint a közérdeket, szem előtt tartatni nem szabad. Viszont mondani sem kell, hogy a földreform megvalósításánál nem a nagygazdák, hanem a kisgazdák és földtelenek közérdekét kell elsősorban tekinteni. Az Orige álláspontját Rr.binek miniszter, ki évtizedekig volt az egyesület igazgatója, különben is bizonyára jól ismeri már a mostani felterjesztés nélkül is. Jobban örülünk, ha — amit remélünk — nagyatádi Szabó Istvánék kívánságait veszi majd szemügyre. Kisgazda-jelölések. A kisgazdapárt jelöltje Battonyán Székács Elemér, a híres növénynemesítő, Kisvárdán Májer Ernő, a párt igazgatója, Nagykaposon Horthy Béla, a kormányzó bátyja, a debreceni második kerületben Nagy Gábor altábornagy, Mezőhegyesen Szilassy Zoltán, az Origo igazgatója. Batthyány levele. Nyilatkozik a keresztény-párti politikusok forradalmi szerepléséről. Batthyány Tivadar gróf, ki — mint ismeretes — az Esterházy-kormányban „király személye körüli minisztert" volt, majd a forradalom kitörése után a Károlyi-kormányban a belügyi tárcát töltötte be, ma levélben válaszol az utóbbi napok folyamán ellene intézett támadásokra. Batthyány az októberi forradalom után csak mintegy két hónapig volt tagja Károlyi kormányának, melyből Lovászy Mártonnal együtt vált ki. A következőket írja Batthyány levelében : — Tény, hogy a keresztényszocialista néppárt 1918 november havában a legteljesebb mértékben támogatta az október 31-én kinevezett Károlyi-kormány politikáját, sokan vezetőik közül csatlakoztak a Nemzeti Tanácshoz, többen — a legnevesebbek közül — ennek tagjai sorába léptek és letették az esküt, a párt összessége november 20-iki üléséből kiadott kiáltványával nyíltan a november 16-iki politika álláspontjára helyezkedett, sőt e párt Károlyinak 1918 december 22-iki Lovászy és ellenem irányuló zászlóbontásán résztvett és szónokuk, Haller István miniszter úr utján néki támogatásukat biztosították. Tény, hogy a katolikus ,derűs, élén a püspöki kar nagyrémével, csatlakozott a novemberiforradalmi alakulathoz", vagyis támogatta a kormányt. — Tény, hogy a mostani keresztény nemzeti egyesülés pártjának számos korifeusa — névsorral is szolgálhatok — tőlem és a Károlyikormány összességétőlis politikai bizalmi állásokat fogadott el és ezek az urak politikánkat nyíltan és hangosan támogatták és tény, hogy e pártnak mai számos kiválósága a Károlyi-kormány kinevezése után lépett be a függetlenségi pártba és tüntetett politikánk mellett. E tények megállapítása után minden épelméjű ember kell hogy elismerje, hogy a fenti hivatott, ma keresztény nemzeti egyesülési párti politikus urak a Károlyi-kormány politikájáért a felelősségben épp úgy részesek, mint én . Így legkevésbé ismerhetem el jogosultságukat arra, hogy fölöttem pálcát törjenek. Félreállani pedig annál kevésbé fogok, mert hisz az események a háború előtt, alatt és után, jobbra és balra egyaránt az én és barátaim politikáját igazolták és mert a Kossuth Lajos elveire alapított függetlenségi politika soha időszerűbb nem volt, mint mostanában, amidőn állami önállóságunk megalapozása és biztosítása, a pragmatika szankció és a 67-es törvényekre alapított politika csődje után az ország minden polgárának legnagyobb gondját képezi. Batthyány Tivadar. LM George bejelenti a közvetlen tárgyalást Németországgal. ..Európa tátongó sebeit csak lassan lehet meggyógyítani" Amsterdam, április 30. Lloyd George tegnap tette meg az alsóházban nagy érdeklődéssel várt nyilatkozatát a sanremói tárgyalásokról. Többek között a következőket mondotta: — Abban az időben, amikor az összejövetel kezdődött, egyes félreértések támadtak, kijelenthetem azonban, hogy a levegő újra tiszta és hogy én a konferencia eredményeivel meg vagyok elégedve. Németországgal közölték, hogy a francia csapatok abban a pillanatban kiürítik Frankfurtot és Darmstadtot, amikor a ruhrvidéki csapatok létszámát az előírt mértékre leszállítják. A konferencia minden gyanút eloszlatott atekintetben, mintha a versaillesi szerződést nem hajtanák végre. — Elhatároztuk, hogy német minisztereket hívunk meg a szövetséges miniszterikel való összejövetelre különböző kérdések megbeszélésére. — Németország lefegyverzése tekintetében nincs semmiféle véleménykülönbség. A lefegyverzés követelésénél azonban abba a nagy nehézségbe ütközünk, hogy Németországban talán senkinek sincs elegendő hatalma arra, hogy ezt a határozatot végrehajtsa. Ami a kárpótlás kérdését illeti, mi Németország javaslatait óhajtjuk hallani. Nagyon jól tudjuk, hogy Németország a márka mai árfolyama mellett nem tud fizetni. Azt óhajtjuk azonban látni, hogy kötelezettségeit elismeri és hogy gondolkodik afelől, hogyan teljesíti ezeket. Jöjjenek tehát a német miniszterek Spanba és tegyenek egy és más javaslatot arról az összegről, amelyet Németország fizetni tud és a fizetésnek a módjáról. — A konferencia, — folytatta Lloyd George — mindenben a legteljesebb harmóniát hozta létre és azt a szövetségesek teljes egysége jellemzi. Az a zaj, ami a konferencia kezdetét kísérte, nem volt más, mint a sértett becsvágy jajgatása. Lloyd George így fejezte be beszédét: — Európa tátongó sebeit csak lassan lehet meggyógyítani és San Remo ennek a gyógyulási folyamatnak egyik stádiumát jelenti. A Telegraaf szerint Lloyd George a Ruhr-kérdésről még a következőket mondotta: — A kommunisták a Ruhr-menti nagy ipari viték uraivá lettek. A kérdés akörül forgott, ki bánjon el velük? A franciák azon a nézeten voltak, hogy ezt a szövetséges csapatoknak kell végrehajtatok. A többi szövetséges azonban egyöntetűen amellett szavazott, hogy Németországra kell bízni, hogy saját országában a rendet helyreállítsa. Wedgwood, munkáspárti képviselő, közbekiáltott: A német Junkerekre! Lloyd George: A képviselő úr elismer egy antidemokratikus kormányt Oroszországban, de nem akar elismerni demokratikus kormányt, amilyen ma van Németországban. Lloyd George megemlítette ezután, hogy befolyásos francia lapok és publicisták, azt a gyanút ébresztették, hogy ameksziós szándékok merültek fel. A sanremói konferencia azonban mindezeket a félreértéseket eloszlatta. (MTI.) Páris, április 30. Millercard miniszterelnök a szenátusban tegnap a következőket mondotta: — Tegnap a kamara ülése után újabb esemény történt. A német békedelegáció elnöke felkeresett engem és előttem a következőket jelentette ki: A német kormány a francia kormánynak eszmecserét javasol a francia és német delegátusok, a gazdasági szakértők között, hogy azokat a kérdéseket, amelyek a két ország közti kiegyezést érintik, tisztázzák. Én azt feleltem neki, — mondotta a miniszterelnök, — hogy ezt a javaslatot elfogadom, s hozzátettem, hogy a kereskedelmi miniszter a legrövidebb időn belül ki fogja nevezni Franciaország képviselőit e konferenciára. Azt mondtam neki továbbá, nem tőlünk függ az, vájjon ez a konferencia gyorsan fog-e gyümölcsöző eredményhez vezetni. Millerand ez utolsó mondat minden betűjét éles hangsúlyozással ejtette ki A szenátus, amely a miniszterelnök szavait a legnagyobb figyelemmel hallgatta, élénk helyesléssel üdvözölte e bejelentést. (MTI) ŐSZÜLÉS ELLEN amerikai D. Gyen fiabrestorer-t Nem hajfestő-szer, hanem a haj eredeti színét adja vissza. Ára 30 korona és postaköltség. Kapható: City drogéria, IV., Eskaut 5. és Honvéd drogéria I., Stínia-küru£ 2. .Horthy kormányzó is a magyar rend dicsérete. Nagy magyarbarát beszéd az angol alsóházban. A ma érkezett március 26-iki fondoni lapokból tudjuk meg, hogy e napon Eliot kapitány az angol alsóházban mondott beszédében a többi közt ezeket fejtette ki: Én voltam Magyarországon a választások alatt és jelen voltam egy nagygyűlésen, melyen a magyar miniszterelnök beszélt Nos, egy általános választást senki sem vesz egészen komolyan. Igaz, hogy „a nép szava, Isten szava", de ez nem bizonyítja, hogy tényleg minden választáson hallható az Isten szava. Ez a gyűlés mindennek dacára őszintén el volt határozva elsősorban és főképpen, hogy nem akar több bolsevizmust, másodszor, hogy neki királyság kell és harmadszor, hogy tisztességes elbánást kívánnak azokon a területeken, amelyeket Magyarországtól el akarnak szakítani. Ez oly világos és határozott volt, amennyire azzá tehette egy 5—10 ezer emberből álló hallgatóság. A szembenülő képviselő urak, akik olyan erősen, kívánják, hogy ne avatkozzunk be Oroszország belügyeibe és ne ártsunk annak a kormányzatnak, amelyet az orosz nép választott magának, kívánják épp oly erősen ugyanazt Magyarországon. Ha Magyarország királyságot akar, az Magyarország dolga és senkinek nincs köze hozzá itt Angliában. Volt egy alkotmányos elnökük mint Károlyi, a kártyás és lusta ember. (Felkiáltások: Oh, Oh!) Azt hiszem ebben senki sem kételkedik. Ez nem válik becsületére egy embernek sem és nem valami különösen hasznos dolog egy köztársasági elnöknek a forradalom alatt. Átadta a hatalmat Kun Béla bolsevista kormányának, amely bármi egyebet is lehet róla mondani, de az ország népének igen népszerűtlen volt. Maguktól a bolsevista biztosoktól hallottam, akiket ez ügyben megkérdeztem, hogy tényleg követtek-e el erőszakosságokat. Azt mondták, hogy minden lehetőt megtettek, hogy kiirtsák azokat a bandákat, amelyek ezeket az erőszakosságokat elkövették, de mindannyiszor azt mondták, hogy nem tagadják, hogy tényleg megtörténtek. Nem külső, hanem belső blokád a falu blokádja a város ellen volt az, ami letörte a szovjetet Magyarországon. Magyarországon meglátogattam egy pár börtönt. Mindenesetre Budapesten bolsevik népbiztosok oly körülmények között vannak börtönben, amit mi Angliában jó másodosztályú körülményeknek nevezünk. Megvan a saját ruhájuk, külön celláik vannak, vannak könyveik, papírjuk, írószereik, barátaiknak meg van engedve hogy meglátogassák őket és meg van engedve ételt behozni nekik. Ha a mi politikai foglyaink oly jóbánásmódban részesülné- nek, mint ezek, az dicsőségére válnék a brit birodalomnak. Horthy tengernagy véleményem szerint nyílt, becsületes és igazságos ember és azt hogy ez a véleménye a legtöbb embernek, ki valaha érintkezésbe jutott vele. Még a szélső bolsevikiek is elismerik róla, hogy ő maga mindenáron igazságos akar lenni. Lehetne-e jobban, gyöngíteni és megrontani hatalmát, mint az által, hogy közbelépünk, valahányszor egy tárgyalásról van szó- Mi lehetne károsabb egy kormányemberre, mint az a hír, hogy engedett idegen nyomásnak és fenyegetésnek. Csehország — a cseh alma — körül van verve egy hegylánctól és most ennek az oldalához banánalakú, Szlovákiának nevezett országot csatolnak, mely teljesen magas hegycsúcsokból áll, melyek levezetik a vizeket a kis hegyek völgyeibe. A békekonferencián nagy és előkelő emberek vannak, de még ezek sem képesek kierőszakolni, hogy a folyók a hegyeken átfolyjanak, mert bizony azok lefelé folynak és nem a hegyeken át. Nem győzhetik meg ezek az urak a parasztot, akinek 10 mérföldet kell lemennie a folyam mentén, hogy fejszét, vagy ekét vegyem a völgy torkolatánál levő megyei székhelyen, ahová ősei is mentek ő előtte, hogy az ő érdeke, mivel éppen szlovákul beszél, átmenni 80 mértföldet a hegycsúcsokon át, hogy Csehországban vegye baltáját vagy ekéjét, ő ezután is lefelé akar majd menni, mint ősei tették és ha látja, hogy ebben megakadályozza őt egy határ, amelyhez állítólag ő is hozzájárult, feltétlenül kérni fogja, hogy szüntessék meg ezt a határt. És amitől félek, az, hogy oda a Népek Szövetségének kérésére angol csapatokat fognak küldeni, hogy ijesszék meg ezt az embert és kényszerítsék rá, hogy oly viszonyok közé menjen vissza, amelyek között hiába próbált élni 10 hónapig. Soha fül nem hallotta, soha szem nem látta, soha egy embernek nem jutott olyasmi eszébe, mint ez a Szlovákiaország, melyet a békeszerződés kimond. Nem is lehet elképzelni, ha csak nem látta valaki a térképen. Véleményem szerint ez olyan határ, mely igen hamar össze fog dőlni. A békeszerződés elé kellene hozni és ott revidiálni a józan ész világánál és nem csinálni belőle egy jelszót, mely esetleg új háborút okozhat. Romániáról azt mondják, hogy rossz bánásmódban részesült, mikor a németek bevonultak az országba. Csakhogy mindezt visz,szakapta és még többet is, amit kicsikart a magyarokból az utolsó 9 hónap alatt. Mindent elvittek Magyarországon. Amit még a bolsevisták sem vettek el, a románok habozás nélkül elvitték. A román határ egy magyar népterületet is magába zár, amely éppen