Friss Ujság, 1920. május (25. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-23 / 123. szám

1920.­ május. 23.;; , / Asquith küzd albékeszerződés megváltoztatása mellett / A magyar határ merő képtelenség. Piecss, május 22.­­ A" Neues Wiener Journalnak jelen­ítik Londonból: Asquith tegnap a TCentral Hallban beszédet mondott gyűlésen, amelyet a Mifk­a cél-. ihakbirto­k propagandát icsináljon A békeszerződéseknek ,Európa újjáépítése érd­ekében való­­­megváltoztatása melletti. Beszédében rámutatott azokra a hajmeresztő gazdasági és egészségügyi állapotok­ra, amelyek Kelet- és Középeuró­­­pában, különösen Ausztriában és Bécsben uralkodnak és amelyek okát Josquith meggyőződése szerint Ausz­triának és Magyarországnak képte­len módon megállapított új határai­ban kell keresni. Kifejtette ezután,­­hogy a békeszerződésnek első fel­adata az kellett volna hogy legyen, hogy a volt monarkia gazdasági egységét a békeszerződésben fen­ntartsa. Ausztria a szó szoros értelmé­ben éhenhal, mert szomszédjaitól egy szem szenet sem tud kapni. Ezért a végső következtetés csak az lehet: Középeurópában be kell ve­zetni a teljesen szabad kereskedel­met és a forgalom teljes szabadságát és ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy mindezek az államok vámhatáraikat eltöröljék és a jövőben a kereskedel­mi forgalom mindenféle korlátozásá­tól tartózkodjanak. Csak így lesz le­hetséges félig-meddig visszaállítani azt az állapotot, amelyben ezek a népek a háború előtt és a békeszer­ződések megkötése előtt voltak. átersaifles, május 22. fi Temps legutóbbi számiban "As­­puit­uiak beszéd^ közt, amelyet az fen­goi államférfi aZ^SBinség ellen, küz­­dő liga (Eight the famine league) legutóbbi ülésén mondott el Közép­­teurópa jövőjéről. Asquith többek kö­zött a következőkert­ jelentette ki: „Önöknek uraim a baj gyökeréig kell ifjatalnunk­. Nem­ szabad elfelejteniök azt, hogy hatalmas területeken a lakos­ság hatvan percentje tuberkulotikus. ‘Az ipari viszonyok ijesztőek Kelet­­európában. Különösen helytelenül tör­tént Ausztria és Magyarország új ha­tárainak megállapítása. Európa j­ele­tének gazdasági jövője igen sötét. Ma­gyarország például területének hatvan százalékát, vasútvonalának nyolcvanöt százalékát elvesztette. A segítség itt csak az lehet, ha a régebbi gazdasági egységet valahogy feltámasztjuk és a katonai kalandokat megakadályozzuk. Ezt a két feltételt azok, akik a világ sorsát most intézik, szem elöl­ tévesz­tett­ék­" m.■­ Németország lefegyverzése. London, május 22. Edbar Law a képviselőházban m­entett beszédében kijelentette, hogy tkifcllisztert szag lefegyverzése a legsürgősebb teendő az egész világ lefegyverzésének a folyamatában. Minden intézkedés megtörtént már ennek következtében, hogy a német lefegyverzést siettessék. Németor­szág még rengeteg hadianyaggal rendelkezi. A szövetségesek kato­nai ellenőrző bizottsága már több ezer ágyút romboltatott szét, de még mindig négyszer-ötször annyi meg­semmisítendő ágyú van. A bizottság bezáratta továbbá a katonai iskolá­ikat, azonban ügyelni kell az egye­temi egyesületekre és a sporttársasá­gokra, amelyekben szintén titkos­ ka­tonai kiképzés folyik. London, május 23. Bonar Law, az alsóházban ezeket­ mondotta. ..... — Bizonyos, hogy a versaiffiesi békeszerződésben Németország se­gélyforrásait és azok alapján a Né­metország által fizetendő kártérítést túlzottan állapították meg. Most azon­ban az ellenkező irányban mutatko­zik túlzás. Az angol kormány nem követi azt a politikát, hogy a háborúk által sújtott és tönkre­tett nemzetek­re hárítsa annak a tehernek az egész súlyát, amelyért mások felelősek. Németországtól nem­ szándékozunk többet kívánni, mint amennyit meg tud fizetni, de valóban különös kö­vetkezménye lenne a háborúnak, ha a győztes országok a világfölfordu­­lásból úgy kerülnének ki, hogy pénz­ügyi helyzetük rosszabb lenne, mint a legyőzötteké. ' A magyar béke Agyé. Keddre várjuk az ántánt válaszát —Mi az oka a szerbek kijáró maga­­s? tartásának. A kormányzó az ország viszonyairól. Igazi békét akarunk. — Csak rendezett viszonyok között kezdheti meg a király az UEsáttellást. — A bécsi rágalmak cáfolata. Horthy MAji­a'fur­mányzó ma Jo­­rgij Aljard Smlandsch Nieuwsbureau tu­dósítóját. A kormányzó a külföldi hírlapára előtt fölöttébb érdekes kije­lentéseket tett az ország közállapo­tairól. — A háborúból már több mint elég volt ■— kezdette a kormányzó. — A legyőzött és a győztes népek egyaránt békére, valódi békére vágyakoznak. Ennek bekövetkezése azonban nem , tőlünk függ. Ma jórészt a mi sorsunk is az antant kéziében van.­­A békeszer­ződés formai megkötése nem jelent semmit, ha igazi kibésdülés nem jön létre, amelynek nyomán megszűnik a­ merev elzárkózás, bizalmatlanság és ellenséges érzés, mely a javak kölcsö­nös kicserélését és a gazdasági forga­­lom felvételét ma mindenféleképp akadályozza, a termelést megbénítja és végeredményben egész Európa gaz­dasági csődje felé vezet. Ha van or­szág, akkor Magyarország az, amely átérzi az igazi béke bekövetkezésének szükségességét, hiszen nélkülözhetetlen cikkeink, fánk, vasunk, sónk ez idő szerint az ország területén nincsenek. Valutánk leromlott és nyersanyagok hiányaiban a termelés nem tud megin­dulni. Ilyen helyzetben csak a két­ségbeesés adhatna fegyvert az ország­ kezébe. Nagy várakozással nézünk­ ezért az egyre több megértést tanusító­­,antant-államok jövő politikája felé és várjuk a fejleményeket. —­ Biztosíthatom, hogy agresszív katonai, vagy politikai akcióra Ma­gyarországon senki sem gondol. De­­ne feledje el, milyen politikai, föld­rajzi és katonai helyzete van Magyar­­országnak, amelynek határai teljesen nyíltak. , r::Ha­tonai vezetést bárhol megokolttá sémnel i . : • A'-'?,'?*:,:'. • :! Magyarországon semmiféle kivételes h il ili ii) nini 'i ll és kizárólag régi alkotmányunik . értelmében történik a bíráskodás, közigazgatás és minden közhat­alom gyakorlása- A forraidlakói állapotok megszűnése céljából legfőbb törekvésünk az volt, hogy mindenben helyreá­ítsuk a törvényes uralmat és a jogfolytonosságot. A rosszindulatú koholmányok túlnyomó részben bécsi forrásból kerültek külföldre. A leg­utóbbi jelentések szerint összesen 1899 egyén van internálva, ezek közül 1600 a politikai internált, a többi vagy árdrágító vagy fegyenc. A­ fo­golytáborban eddig összesen 11 halál­eset fordult elő, nagyobbrészt spanyol, betegség miatt. A kommunizmus meg­szűnése óta összesen 80 kivégzés volt. A kivégzettek közt van néhány, aki sohasem volt karmnunastat­h.T.Kirp­­nmgánérdekből gyilkolt és rabolt. Mintegy huszonötnek a kommtmiz­­musban is része volt, valamennyi többrendbeli gyilkosság elkövetése miatt lakolt halálal. Forradalmak se­hol oly vértelenül, mint Magyarorszá­gon nem zajlottak le és Németország­ban a Kapp-féle pucccsal kapcsolat­ban egyetlen városban több ember esett­­ zavargásoknak áldozatul, mint Magyarországon az egész forradalom alatt. A kommunizmus összeomlása után a közönséges bűntények és po­litikai vétségek miatt összesen 5569 embert állítottak elő. Ezeknek túl­nyomó része kihallgatás­­a a vizsgá­lat lefolytatása után már szabadlábra kenőtt.­­ Érthetetlen, hogy olyan kétség-­­telenül jóhiszemű ember, mint Ken­der­som angol munkásvezér is, alapta­lan vádakat emel Tloyd Georgehoz in­­­tézett nyílt levelében úgy a magyar­­országi internáltaik, mint egyéb ma­gyar­­ dolgok miatt Válasz helyett* meghívtuk az angolokat, nézzék meg személyesen a fogolytábort, látogassák meg a börtönöket és győződjenek meg­­ a mi viszonyainkról. Örömmel lát­juk, h­ogy e meghívásnak egy bizott­ság kipirdése által eleget­ is tettek. U. külföldi sajtó is^cSak a sötétben tanogatódzik még^-fi magyar kor­­mánnak a béjjjiszerződésre adott válaga^ áxfotémaiL Egyelőre ugyanis csak az bizonyos, hogy Praznovszky magyar megbízott Párisban átadta a magyar kormány válaszát az antant­ békeül­timátumára. A magyar jegyzék tartalmát il­letőleg Fámból és Pécsből külön­böző hírek érkeznek, amelyeknek során olyan jelentést is közöl már az egyik párisi újság, hogy a béke­­konferencia tudomásul vette volna válaszjegyzékü­nk tartalmát és elfo­gadta a benne foglalt kikötéseket.­­Ez nem felel meg a valóságnak, mert a Praznovszky által átadott jegy­zékre, a pünkösdi ünnepek­­miatt, kedd előtt nem­ adhatnak választ az á­tanthatóságok. A béke ügyének jelenlegi kritikus pillanataival nyilvánvalóan szorosan összefüggnek a szerbeknek újszegedi ürelmei, amelyek mögött kétségtele­nül felfedezhető az a szándék, hogy kihívó viselkedésükkel elhamarkodott lépésre ingereljék a magyar kor­mányt, hogy azután az így keletke­zett helyzetet katonailag kihasznál­hassák. A magyar béke kérdésével kapcso­latos eseményekről a következő táv­­­irataink számolnak be: Nem lehet hadisesregünket any­árszerbek Újszegedet követelik.­­ Szeged, május 22-­­ A jugoszláv kormány kérelemmel­­ fordultja Prim legfelsőbb tanácshoz-, az irányba­, hogy Újszeged a kör­nyező kilenc községgel együtt Ju­goszlávia birtokában maradjon, ezzel szemben Szabadka irányában haj­landó Magyarországnak bizonyos te­rületi engedményt tenni. A kérelem tárgyában véglegesen a határmegál­­lapító­ bizottság lesz hivatva dönteni, amely ugyanis a békeszerződés ér­­vénybelépte után kezdi meg műkö­dését.­­ Lengyel-cseh rom­án villongások. (­jr Bécs, május 22. , Bh­­ág­ábóte/je­lentik. A Csehszko sól táviratot közöl, amely szerint a lengyel országgyűlés Grem­­binszky képviselő szenvedélyes be­széde után elhatározta, hogy a kor­mányt felhívja, szakítsa meg a dip­lomáciai érintkezést Csehországgal és távolítsa el a cseh hivatalnokokat és munkásokat a teseheni területről, különben a lengyelek az önmaguk erejével fognak védekezni. Ma Var­sóban izgalom uralkodik, Prágában épp olyan izgatottak a kedélyek. Benes külügyminiszter még e hét fo­lyamán éles tiltakozó jegyzéket fog átnyújtani a legfelsőbb tanácsnak a l ügyes terror ellen. Az antánt egy ho®- a­brend fentartfeára is­­alig vagyi»il elegendő, amikor szomszéd­jaink milliós hadseregeket tarthat­nak fenn. Megnyugvást csak az egy­­forma elbánás elve hozhat és ezért a leszerelésnek általánosnak kell lenni. — Magyarországon mindenki mon­­archista. Ezt túlzás nélkül mondha­tom. Azt azonban, hogy mikor kapjon az ország ismét királyt, ma egyálta­lában nem lehet még megmondani.. Az irányelv az, hogy csak teljesen konszolidált viszonyok között kezdheti meg a király az uralkodást. Az általá­nos helyzet még ma, sajnos, nem az, hogy erre gondolni lehessen. *-r- Az erős közigazgatás megterem­tésének semmi sem áll útjában. Meg­felelő középosztály hiányáról egyálta­lában nem panaszkodhatunk. A szak­ismeretekkel rendelkező középosztály hiányát másutt és pedig a közgazda­ság terén érezzük, ahol valóban kevés a képzett szakértő. A leszerelt tisztek közigazgatási állásokban eddigelé na­gyobb számban elhelyezést nem nyer­tek. E pályák ma oly kevéssé jövedel­mezők, hogy a foglalkozást kereső tisztek inkább a szálkád kereseti pá­lyák felé törekszenek. A munkásosz­tály körében nem észlelhető mozga­lom vagy­­elégedetlenség, mely a ka­ teschend távirat szerint meg fogja háromszorozni a népszavazásban résztvevő terü­letete­r megszálló­ csapa­tait. / cseh-román határvillongás, Szatmár, május 22. A Ti­ga vonalától északra húzódó határterületek kérdésében a csehek és románok között az utóbbi időben gyakoriak voltak a határvillongások, melyek már-már annyira elfajultak, hogy a határőrségek összeütközésé­től lehetett tartani A fegyveres be­avatkozás elkerülése céljából kedden egy román és egy cseh bizottság ér­kezett Szatmárra. A román bizottság vezetője Peteja tábornok volt, a cseh bizottságé Páris tábornok. A két bizottság formális tárgyalásokba bocsájtkozott az ellentétek elsimítá­sa céljából, azonban nem tudtak, megegyezni Az mohó Ausztria. Bécs, május 22. A kormány félhivatalos közleményt adott ki, aflajássa?,. szól, hogy az osztrák államkormány erős hite sze­­rint Nyugat-Magyarországnak Ausz­triához való csatolása nem fog ha­ladékot szenvedni Ha azonban vára­kozás ellenére a magyarok ellenkez­nének és az osztrák kormány csa­lódnék feltevésében, akkor is bízik Ausztria, hogy a st. germaini szer­ződésben biztosított jogát a maga erejével és az összeköttetések hatal­mával képes lesz valóra váltani. 3 A termés jés a hőség. Vízacs már baj, — jól áll­­ a gyü­mölív is. Az utóbbi motils során bekövetke­zett szokatlan hőség, amely tegnap­ már a 34 fokot is elérte, aggályokat ébresztett a vetések állása szem­pontjából is. Evégből kérdést intéztek az Országos Magyar Gazdasági Egye­sülethez, ahol az alábbi információt adták: — A háromnapos forróság, amely, szokatlanul korán és szokatlan mér­tékben jelentkezett, kétségkívül csök­kentette némileg azokat a várakozá­sokat, amelyeket a kalászosokhoz fűztünk. Ez a csökkenés azonban a legreménytelenebb számítás szerint sem haladhatja meg a 3 százalékot

Next