Friss Ujság, 1920. július (25. évfolyam, 155-181. szám)
1920-07-01 / 155. szám
1920. június *. 2 FRISS ÚJSÁG kik, szivén lőtte magát, meghalt. •*—-mnami ii f ''T Schreyner József szolga leugrott a Dohány utca 5. számú ház III. emeletéről és nyomban meghalt. a népjóléti és minkaflmi minisztérium sorsa. A keresztény párt egy része — különösen a keresztény-szocialisták — mozgalmat indítottak az utóbbi napokban, hogy a népjóléti és munkaügyi minisztérium tisztán munkásügyi minisztériummá szerveztessék át. Az orvosszövetség élesen ellenzi a tervet, s szerdán este Dollinger, Kéthly báró, Kuzmik és Ritoók egyetemi tanárok küldöttségileg fennt jártak a kisgazdapártban, s kérték, hogy a párt foglaljon szintén állást a terv ellen. Korányi pénzügyminiszter és Ferdinándy igazságügyminiszter fogadta az orvos-professzorokat, kikhez Barta-Szabó képviselő — ki szintén orvos — is csatlakozott. A kisgazdapárt csakugyan hivatalosan is foglalkozni fog a kérdéssel, s szintén a mai állapot fentartása mellett van. Sem a pénzügyminiszter, sem a kereskedelmi miniszter nem hajlandó ugyanis a maga kezéből kiadni a bányák, dohánygyárak s egyéb állami kezelésben vagy ellenőrzés alatt lévő vállalatok munkásainak ügyét. Rubinek pedig már kijelentette, hogy mint földmivelésügyi miniszter semmiesetre sem engedi a földmunkások ügyét összekapcsolni az ipari munkásokéval. Abba hajlandó a kisgazdapárt belemenni, hogy esetleg külön munkásügyi államtitkárság szerveztessék a kereskedelmi minisztérium kebelében, annál is inkább, mert leghelyesebbnek tartaná, ha az egészségügynek külön önálló minisztériuma lenne. Mly kormányzó a társadalom összetartásáról. A Védőligák Szövetségének országos sportünnepélye. Kedden délelőtt folyt le a Védőligák Szövetségének országos sport-ünnepélye az ügető versenypályán sok ezer főnyi közönség jelenlétében. Tíz órakor kezdődött az ünnepség. A pálya négy különböző pontján fölállított szószékekről Király Aladár, Persay Ferenc, Ráth Endre és Temanovics Zoltán tartottak hazafias beszédeket. A bejáratnál hatalmas éljenzés jelezte József főherceg megérkezését. Pár pillanat múlva megdördültek az ágyuk, a honvédzemekar a Himnuszba kezdett, a zászlók magasba lendültek és szűnni nem akaró éljenzés közepette érkezett meg Horthy Miklós kormányzó. — Az ünnepi mise után Urmánczy Nándor üdvözölte a kormányzót. A világ semmiféle ellenséges hatalma ki nem pusztíthatja a magyar nemzet őserejét — mondotta. — A magyar nemzet léte nem forog kockán. A sors a legnehezebb időkben Horthy Miklósra bízta a nemzet vezetését. Horthy Miklós a mi erősségünk és reménységünk, neve öszeforrt a nemzet lelkével és törekvésével. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után a protestáns egyházak nevében Raffay Sándor evangélikus püspök, Takaró Imre református lelkész és Boross György dr. unitárius teológiai dékán mondottak imát és beszédeket. Ezután következett hatezer középiskolai tanuló megkapó tornagyakorlata. Az utolsó mutatványnál egy zászlójelre egyetlen kiáltásként zúgott föl a tiltakozás: Nem, nem, soha! Ekkor egy riasztó esemény zavarta meg a közönség nyugalmát. Az egyik mentőkocsi lovai ugyanis megbokrosodtak és magukkal ragadták a kocsit. Hosszas hajsza után Dózsa János istállótulajdonos bátor fellépésének volt köszönhető, hogy a megbokrosodott lovak nem vágtattak a diákság sűrű sorai közé. A szabadgyakorlatok befejezése után Horthy Miklós kormányzó intézett rövid beszédet az ifjúság képviselőihez: — A magyar nemzet — mondotta — ezután is barátok és rokonok nélkül fog állani és ezért szükséges, hogy az ország lakossága harcratermett legyen. Legnagyobb hibája a magyar fajnak, hogy nincs benne összetartás, pedig e nélkül nem boldogulhat. Az összetartást rá kell kényszeríteni a nemzetre. Pártokat többé nem ismerünk, egy irányban haladunk valamennyien, a keresztény és nemzeti irányban. Végül szorgalomra és kötelességtudásra hívta fel az ifjúságot. Akik hivatottak az ország kormányzásában részt venni — mondotta — azokat a nép jelölje ki érdemei alapján. Nekünk mindnyájunknak csak egy kötelességünk van, hazánkat és népünket erőssé és boldoggá tenni A kormányzó szavait tomboló lelkesedéssel fogadta az ifjúság, majd a Szózat eléneklése után az iskolák és egyesületek díszfelvorrulást tartottak. A díszfevonulás után a kormányzó a közönség lelkes tüntetése közben távozott a versenypályáról. A magyar kormány nem tárgyal a nemzetközi szervezettel. Csak felvilágosítja, hogy nincs fehér terror. A Magyar Távirati Iroda jelenti: "A szakszervezetek szövetsége által Magyarország ellen elrendelt bojkott ügyében különböző híresztelések keltek szárnyra s főleg az osztrák sajtó egyes orgánumai teljesen tévesen úgy tüntették föl a dolgot, mintha a magyar kormány a szakszervezetek szövetségének képviselőivel tárgyalásokat folytatna. Ezzel szemben illetékes helyről nyert értesülés alapján a Magyar Távirati Iroda megállapítja, hogy a magyar kormány a szakszerveztek nemzetközi szövetségével semmi néven nevezendő tárgyalásokat sem nem folytat, sem nem kezdeményezett. A bojkott által elsősorban sújtott Ausztria érdekében Renner kancellár fölajánlotta közvetítését a magyar kormánynak. A magyar kormányRenner kancellárhoz intézett válaszában kijelentette, hogy a szakszervezetek nemzetközi szövetségével tárgyalni nem hajlandó, ellenben minden magyar külképviseleti hatóság készséggel ad úgy idegen állampolgárnak, mint társadalmi és egyéb szervezetek képviselőinek is felvilágosításokat a magyarországi helyzetről, mert súlyt helyez arra, hogy a Magyarországról terjesztett alaptalan vádak lehetőleg eloszlattasssanak és mert nem lévén titkolni valója, szívesen enged betekintést bárkinek a magyar ügyekbe. A magyar kormány egyben kijelentette azt is, hogy a magyar belügyekbe beavatkozást semmi szín alatt meg nem engedhet, egyébként azonban nincs észrevétele az ellen, hogy a bojkott által elsősorban érintett Ausztria annak elhárítása érdekében Bécsben a nemzetközi szakszervezetek képviselőivel megbeszéléseket folytasson. Ezen elvi álláspontjának teljes figyelembevétele mellett e hó 28-án Bécsben Gratz Gusztáv rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter a szakszervezetek nemzetközi szövetsége által Bécsbe küldött meghatalmazottaknak megadta mindazokat a felvilágosításokat, amelyeket a magyar ügy helyes megismerése érdekében szükségesnek tartott és pótlólag megadja még azokat az információkat, amelyeknek beszerzése szükségesnek látszott Ezzel magyar részről az ügyetbefejezettnek tekintik, tekintet nélkül arra, hogy a szakszervezetek nemzetközi szövetsége a kapott felvilágosítás alapján a bojkottot beszünteti-e vagy sem. Remény van a békés megegyezésre. Bécs, június 30. A Deutsches Volksblatt estilapja, a „Telegraf“ a bojkottról ezeket írja: Az eddigi megbeszélések a nemzetközi szakszervezeti szövetséggel kielégítően folynak s teljesen a magyar részről felállított keretek között maradtak. Eddig csupán felvilágosításokat adtak. Világosan lehet érezni, hogy a szakszervezeti szövetség a felvilágosítások után a magyarországi helyzetre vonatkozó ítéletét, amely a bojkotthatározat alapjául szolgált, lényegesen módosította. AMagyar Távirati Iroda jelenti:’ Hamelin francia tábornok június 26-án reggel a megszállott területre utazott kíséretével. Ezt az alkalmat felhasználta Sátoraljaújhely város polgársága és nagy tömegben kivonult az állomásra, ahol Farkas Andor polgármester és Chudovszky Móric udvari tanácsos, kórházigazgató, a város nevében a határ megváltoztatását kérték a tábornoktól, kimutatva, hogy a város, amely kulturális és gazdasági gócpontja a környező vidéknek, életképtelen lenne, ha egy része cseh uralom alatt maradna. A polgárság után a menekültek több száz főnyi küldöttsége vonult a tábornok elé, akinek gróf Wallenstein-Széchenyi Ernőné tolmácsolta panaszaikat ás kérelmüket. A tábornok kijelentette, hogy a határmegállapító bizottság oly széles hatáskört nyert, hogy jogában fog állani Magyarország határait az igazságnak és a határmenti lakosság és városok gazdasági érdekeinek megfelelően rendezői. Türelemre és kitartásra intette az elkeseredett közönséget és különösen a menekülteket kérte, hogy türtőztessék magukat. A tábornok és kísérete Sátoraljaújhelyről gépkocsikkal folytatta útját Ungvár felé. Ungváron a város egész lakossága kivonult eléje, ezrével állt sorfalai amerre a menet elhaladt és tüntetően éljenezve Magyarországot, követelte a rutén területek visszacsatolását. .............. ■I»»* I A határmegállapító-bizottságt széleskörű felhatalmazást kapott. Eredményre vezettek a magyarfrancia gazdasági tárgyalások. Paris, június 30. (Szikratávirat.) Megbízható információk szerint a magyar békeszerződés aláírásával kapcsolatosan a francia kormánynyal és pénzügyi körökkel megindított tárgyalások kedvező eredményre vezettek. A magyar és francia megbízottak között elvi megállapodás létesült, mely a Budapesten folytatandó tárgyalásoknak fog alapjául szolgálni. Stressz István drt. szabadlábra helyezték A bíróság leszállította hatáskörét. Strausz fölött csak a parlamenti bíróság ítélkezhetik. A budapesti büntetőtörvényszék ma tárgyalta Strausz István dr.-nak, a legfőbb állami számvevőszék letartóztatott elnökének izgatási bűnperét. A tárgyalás feltűnést keltő eredménynyel végződött, amennyiben a bíróság leszállítva a saját hatáskörét. kimondotta, hogy Strausz István dr. ügyének elbírálása nem tartozik rendes bíróság hatáskörébe, hanem a parlamenti bíróság de és ezen döntésének megfelelően elrendelte Strausz azonnali szabadlábra helyezését. Szenyi Antal dr. táblabíró, tanácselnök 10 órakor nyitotta meg a tárgyalást A vádlottat börtönőr vezette a főtárgyalási terembe. Strausz dr. személyi adatainak megállapítása után engedélmet kér a bíróságtól, hogy egy előterjesztést tehessen. Kijenti, hogy a legnagyobb tisztelettel van eltelve a bíróság iránt, de hivatali állásánál fogva kötelessége, hogy hatásköri kifogást emeljen a biróság ellen, mert az 1870. évi 18. törvénycikk és az 1880. évi törvény alapján a magyar királyi legfőbb számvevőszék elnökét kizárólag parlamenti bíróság vonhatja felelősségre. Nem a maga védelmére teszi ezt a hatásköri kifogást, hanem alkotmányos jogunkon esnék sérbem, ha őt nem a törvényes bírósága elé állítanák. Elnök: Mikor nevezték önt ki önöknek? Vádlott: 1919. március 10-én neveztek ki. Elnök ezután feolvastat f különböző okiratokat, amelyekből kitűnik, hogy 1920. március 25-én a minisztertanács határozatot hozott, amely Strausz István elnökké való kinevezését hatálytalanítja az 1920. évi I. törvénycikk alapján. Vádlott: Engem elnökké a képviselőház ajánlatára ,őfelsége IV. Károly király nevezett ki és a hatásköröm mindvégig elnöki hatáskör volt. Lengyel Zoltán dr. védő órákon át fejtegeti ezután, hogy Strausz dr.nak a büntetőtörvényszék elé való hozatala törvénytelen. Szilassy Pál államügyész kijenti, hogy Strausz elnöki kinevezését szabályszerűen megsemmisítették, de különben is a bűncselekményt, meylyel vádolva van, nem elnöki minőségében követte el és ezért ítélkezésre a büntetőbíróság bír hatáskörrel. A bíróság hosszas tanácskozás után hatáskörét leszállította és az iratokat visszaadta az ügyészségnek. Az indokolásban kimondja a biróság, hogy az 1848., 1870. évi törvények, amelyek az állami számvevőszék elnökére vonatkozóan intézkednek, nem voltak hatályon kívül helyezve s a vádiratban irt cselekményt dr. Strausz tényleg mint a számvevőszék elnöke követte el, így tehát a legújabb rendelet értelmében az ő cselekedetének elbírálása is a kivételes bíróság hatáskörébe tartozik. A végzés kihirdetése után a hallgatóság a független magyar bíróságot lelkesen megéljenezve. A bíróságnak e határozata folytán a királyi ügyészség elrendelte dr. Strausz István azonnal szabadlábra helyezését. Ezt rögtön foganatosították is és Strausz István dr. védőjével együtt két órakor elhagyta az ügyészség fogházát.