Friss Ujság, 1920. augusztus (25. évfolyam, 182-206. szám)
1920-08-04 / 184. szám
2 FRISS ÚJSÁG 1920. augusztus 4. a azonban mondtam, hogy nem. Mondada: Akkor is kellett kapacitálni, mielőtt indultak a szállodai szobából? Sztanykovszky: Akkor is, mert s nem akartam disznóságba belemenni. Mondada: Ki osztotta ki a szerepeket? Sztanykovszky: Pogány, Kéri és Csernyák. Ezután részletesen elmondta, hogy ment végbe a gyilkosság. Majd ismertette a forradalom kitörésének előzményeit, a katonatanács megalakulását, s első gyűlését. Mindjárt az első ülésen szó volt igasabbrangú katonák és politikusok őrizetbevételéről. Tisza, Wekerle, Szterényi neveire emlékszik. Mondada: Kik között volt szó erről? Sztanykovszky: Csernyák, de különösen Friedrich fölvetette, mit szólunk ehhez. Mondada: Az előzetes eljárás során azt vallotta, hogy ekkor már Friedrich kijelentette volna hogy Tiszát és Lukachichot el kell tenni láb alól. Sztanykovszky: Azt vallottam,de ez már 27-én este történt. Hess lakásán. — 28-án délután kr órára berendeltek a Royal-szállóba, hogy ott tanácskozás lesz. Ők találtam Hüttnert, Ként és Csernyákot. Kéri és Csernyák elkezdtek nekem beszélni, hogy ha november 4-én kitörne a forradalom, Tisza Istvánt el kellene tenni láb alól. Többet nem tudtunk beszélni, mert közben bejött Fényes László és Kéri intett a szemével, hogy ne beszéljünk tovább. Mondada: Hüttner szerint Fényes László volt, aki sürgette Tm- meggyilkolását. Hüttner: Egészen más dolog volt az, amikor én elmentem, akkor jött Sztanykovszky. Mondada: Szóval együtt nem voltak fent? Október 29-én történtek Csernyákés Friedrich részéről kijelentések, hogy a nemzeti tanács elhatározta Tiszának láb alól való eltételét. Mondada: Az előzetes eljárás során azt mondta, hogy vagy Csernyák vagy Friedrich részéről Sztanykovszky. Mindketten, beszéltek. A gyűlés végén megint hozzámjött Friedrich és ugyanazokkal a szavakkal kapacitált, mint az előző napon, hogy mennyire fontos volna Tiszát, mint a magyarság óriási ellenségét, láb alól eltenni, mert a forradalom vívmányait ez az ember föltétlenül fölborítja. Én mondottam, semmi szín alatt nem megyek bele. Azután kezdett Kéri és Csernyák beszélni. Tudtommal, míg ott voltaim, mások is ellenezték Tisza meggyilkolását. Mondada: Jelen volt fiack olyanértekezleten, ahol Tisza István meggyilkolásáról volt szó? Sztanykovszky: Tudomásom szerint nem. Majdnem nyílt titok volt az, hogy Tiszát meg fogják gyilkolni a forradalom során. Mondada: Az Astoriában Csernyák nem adott utasítást? Sztanykovszky: Azt, hogy másnap délelőtt menjek hozzá, akkor fogjuk a letartóztatásokat foganatosítani. Mondada: Tiszára nézve is? Sztanykovszky: Arról nem volt szó. Mondada: Csernyák nem mondotta akkor, miért mennek ki? Sztanykovszky: Nem, csak azt, hogy letartóztatások lesznek Mondada: Egyszerű letartóztatásra nem kellenek olyan nagy előkészületek. Kéri, a másik felbujtó is kintmaradt? Sztanykovszky: 28-án délután öt és hat óra között megint katonatanács volt és ott a Tisza-ügyről volt szó. Friedrich félrehívott és mesélte nekem, hogy milyen nagy ember lehetek én, ha Tiszát eltenném láb alól, kapacitált engem, hogy az az ember Magyarország haladásának kerékkötőide volt a minisztereinél akkor, amikor kiütött a háború, ő felelős a háborúért. Nagyon rossz színben tüntette fel előttem Tisza István ezmint azt magyarázta nekem, milyen nagy szolgálatot tennék a nemzetnek, ha eltenném őt láb aló. Én azt mondottam, hogy nem vagyok erre kapható, elhozom ha akarják. Azután vita tárgyát kérte ezeknek a politikusoknak láb alól való eltevése, de mindenki azi■ mondotta, nem kell ilyent tenni. Utólag negtudtam, hogy más irányban is történtek lépések, Pusztai ifj.hadnagyot bízták meg előzőleg ezzel a dologgal, ő keresett emberedet és Rex Török és Horváth lettek volna kiszemelve Tisza meggyilkolására. rPríftHrírsIl HeSZeiTUC — TI itt ültök — mondotta — mint a marhák, ahelyett, hogy tennétek, cselekednétek valamit Az ország tetteket vár tőletek! Mondottuk, hogy nincs előkészítve a forradalom. Később indítványozta Friedrich, hogy indítsunk egy tüntető menetet Buda várába, József főherceg diktátorhoz, hogy hallja meg a nép tiltakozásáig _ Magyar ember kell nekünk! Károlyi Mihály! Döngesse meg a szentséges nép a királyi vár kapuit. (Mozgás.) Mi nem akartunk belemenni Ezen a tüntetésen a katonatanács tagjai nem is vettek részt. Sztanykovszky: Minél nagyobb gazember volt, annál messzebb állott. Mondada: Kapott ön valami jutalmat, pénzt, vagy egyebet ezért a viselkedéséért? Sztanykovszky: Hadzsics századostól én és a többi katonatanács tagok tíz-tízezer koronát kaptunk, községmegtérítést és századosi előléptetési előleget. November 3-án Hadzsics százados azt mondotta, hogy ő most Linder hadügyminiszter szavait tolmácsolja nekünk. A forradalom szervezéséért szobrot kellene a hálás nemzetnek emelnie. Mondatla• A merénylet előtt azok, akik önt és a többieket rávenni igyekeztek, miféle jutalmakat ígértek önöknek? Sztanykovszky Friedrich azt mondta, óriási állásokat kaphatunk és örökké hálás lesz a nemzet azért, ha Tiszát elteszik láb aló. Mondada: Egyedül csak Friedrich mondta? Sztanykovszky: Nem, Csernyák is beszélt erről. November első napjában mondta Horváth-Sanovicsnak, hogy baj lehet Tisza megölése miatt. Erre ő ezt felelte, ne félj semmit, Pista most hadügyi államtitkár. Horváth-Sanovics mutatót, egy kartonlapot, amelyen Friedrich felszólítása volt a politikai és katonai hatóságokhoz, hogy Horváth-Sanovicsot támogassák és akkor mutatott egy csomag, körülbelül ötven darab ezer koronást. Azt mondta, hogy ezt a pénzt Friedrich Istvántól kapta, mert lemegy propagandát csinálni Szerbiába, ezért kell neki a menlevél. Mondada: Van önnek tudomása egy százezer koronás levélről? Sztanykovszky: December harmadikán fent voltam Hüttner lakásán. Hüttner mutatott egy gépírásos levelet, amely neki volt címezve és Friedrich aláírásával volt ellátva. Ebben felszólította Hüttnert, hogy a Tisza-gyilkosság végrehajtására embert keresnek, akik százezer koronát kapnak. Mondada: Nem gondolja, hogy nagyfokú naivitás kell ahhoz, hogy valaki ilyen levelet állítson ki? Sztanykovszky: Ez igaz de Hütt-Mondada: Mikor lett ön letartóztatva? Sztanykovszky: 1919 augusztus huszonkettedikén reggel fél hétkor lakásomon, itt Budapesten. A rendőrségen különféle fenyegetések árán olyan vallomást vetettek fel velünk, mintha a tizenegyes katontanács tervezte volna a gyilkosságot. Mondada: Mik voltak a fenyegetések? Sztanykovszky: Nem engedtek enni és veréssel fenyegettek. Én láttam, hogy mit csinálnak a rendőrségen az emberekkel, mert voltam ott augusztusban tíz napig, gondoltam tehát, hogy vallok, amit akarnak és majd a vizsgálóbírónál visszavonom. A rendőrségen két napig gyúrtak, ijesztgettek, fenyegettek és én tudva azt, hogy a fenyegetéssel vagy kényszerítéssel felvett vallomásnak úgy sincs értéke, beismerő vallomást tettem, ami azonban nem felelt meg a tényeknek. Különösen a felhujtás dolgában, a gyilkosság értelmi szerzői tekintetében. Mondada: Mit mondott? Sztanykovszky: Azt mondottam, hogy Béri meg Fényes volt a felbujtó. Friedrich akkor miniszterelnök volt, természetesen az ő érdekében tendenciózusan vették fel a vallomásomat Mihelyt ki akartam nyitni a számat, mindjárt mást kérdeztek. Mondada: Miben nyilvánult meg az, hogy a vallatás tendenciózus volt? Sztanykovszky: Mikor Friedrich nevét kiejtettem, mindjárt azt kérdezték, hogy Károlyi előszobájában snapszot ittunk. HA azt mondtam, nem, akkor Hüttnert mindjárt bevezették, mert ezt olyan perdöntőnek tartották. Két napig vallattak, nem hagytak aludni. Mondtam mindent, amit kívántak. Rögtön kihozták Kovács vizsgálóbírót automobilon. Neki is ezt mondtam. Mikor aztán a Markó-utat fogházba vittek, Kovács vizsgálóbíró előtt mindent visszavontam. Két napra vo meg, halt Kovács vizsgálóbíró. A foglyaik azt beszélték, hogy ledobták az emeletről. — Mondada megjegyzésére kijelenti, hogy neki is valószínűtlennek látszik ez a szóbeszéd. Elmondja, hogy a katonaságtól október 10-én megszökött, mert egy osztrák százados kínozta .— Csernyák is lógós volt. (Derültség.. Sztupka őrnagy: A nyomozát során nem említette, hogy Friedrich István bujtotta föl? Sztanykovszky: Említettem, hogy 20-án este és azután 28-án az ülés után. Elmondja, hogy Károlyi Mihályt személyesen ismerte és az a benyomása, hogy tudomása volt a tervezett merényletről, mert Kéri Pálnak tudomása volt róla, már pedig ő Károlyival bizalmas viszonyban volt. Sztupka: Tud-e arról, hogy a városban akció indult meg, hogy itt tett vallomását visszavonja? Sztanykovszky: Anyósomnak és feleségemnek egy nyelvtanárnő mondta, hogy rosszul tettem, hogy beismerő vallomást tettem, mert Friedrich, ha nagy ember lenne megint, ki tudna bennünket hozni. Sstupka: Arról nincs tudomása, ner neki bizalmasa volt és Hüttner ezt a levelet csak a gyilkosság után mutatta. Mondada: Volt még valaki jelen, amiikor ezt a levelet mutatták? Sztanykovszky: Áldory Zandau, azonkívül egy civil, hogy ki, azt nem tudom, mert Hüttnerhez többen föl jártak. Egy másik alkalommal beszéltem Horváth-Sinovicscsal a Hungária gőzfürdőben. Figyelmeztettem mert pár nappal azelőtt fegyveres tengerészek keresték a tizenegyes katonatanács tagjait. Hallottam azután, hogy ezt Pogány csinálta, hogy egy fiatalember a feleségének azt mondta, hogy súgja meg Tibinek, hogy Friedrichről ne valljon semmit? Sztanykovszky: Erről nem tudok. Hallott arról hogy valami sajtófőnök, talán Halász, pénzt adott a katonáknak. Friedrich István a lógósoknak adott. Hallotta, hogy Horváth-Sanovics Friedrichtől pénzt kapott Lengyel: Titkos dolog volt a Károlyi-párt helyiségében, hogy merényletet készítenek elő? Sztanykovszky: Nyilt titok volt. Lengyel: A Nemzeti Tanácsba Károlyinak és Hocknak ellenére csinál,ták Kéri és Lengyel ezt a dolgot? Sztanykovszky: Mikor Friedrich beszélt mindig úgy tüntette fel mint aki a Nemzeti Tanács véleményét tolmácsolja, ő hozta a parancsokat a Nemzeti Tanácstól vagy inkább tőlünk viszi az értesítést, miután ő van jelen a mi ülésünkön. Lengyel: Tudott ön arról is hogy amikor Dobó visszajött a Nemzeti Tanácsba, hivatalosan bejelentette a gyilkosságot? Sztanykovszky: Tudok, de arról nem hogy azt jelenteni is kellett volna neki. Lengyel véd kérdésére Sztanykovszky kijelenti, hogy Kéri, Fényes, Csernyák és Friedrich Símérg mindenütt jelen voltak a szereposztásig. További kérdésekre a fogházban való érintkezésről szólt Sztanykovszky, Hoffetterrel levelezett is. Az a hangulat fejlődött ki közöttük, hogy tagadnak Károlyi visszajövetelében bízták. Arról is tud, hogy fogolytársai közül egyesek Svájcon át Károlyiakkal leveleztek, a leveleket az ellenőrzés dacára is ki lehetett küldeni. Sztupka őrnagy: Később, amikor önök alkalmatlanok kezdtek lenni, az egész társaságot akarták küldeni Amerikába. Van erről tudomása? Sztanykovszky: Ez hosszabb megbeszélés tárgyát képezte. Csernyák mindennap jött, mentős tárgyalásokat folytatott. A tárgyalóst holnap folytatják --------------------- ------- | Milliós csalás az Országos Iparbanknál A tettes a feleségével együtt megszökött. Az Országos Iparbank igazgatósága feljelentést tett a rendőrségen, hogy az intézet tulajdonában levő csekkönyvből a 395,801—50. számú, D. sorozatú csekklapot kilopták és arra az aláírásokat ráhamisítva, az Osztrák-MagyarBanknál egymillió koronát felvettek. A nyomozás megindult és a rendőrség megállapította, hogy a csalást az Iparbank egyik tisztviselője, Stefanic Iván Ferenc bankhivatalnok követte fel, aki Budapestről megszökött. Stefanic előre készült a csalásra, mert íróasztalában levelet találtak, amelyben beismeri a csalást, amelyet segítség nélkül, egyedül hajtott végre. Azt írja, hogy terhes adósságai voltak, a ■melyeket elsején rendezni nem tudott.