Friss Ujság, 1920. november (25. évfolyam, 259-282. szám)

1920-11-21 / 275. szám

Ára hétköznapon 80 fillér. XXV. évfolyam 275. szám. V . Budapest,. Itf. november 21. Vasárnap POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI ÁRA: helyban, házhoz hordva, vidéken pomi szétküldéssel egy hónapra — K 20.—. Negyedévre--------------—• — K 6fl.—. Félévre K 110.—.Egész évreK 220.—. Egyes szám ára, helyben, vidéken és pélyzudvaron­­feliksznapro SO fillér, vasárnap­­ koronFRISS ÚJSÁG mfm / SEHERESZTÖSÉG, IGAZGATÓSÁG ÉS KIADÓHIVATALI V., Honvéd-utat* IQ. OS. Szerk. telefon _ _ *SV—St. tea­,..;. . . Ki... Nyomda „ _ _ 54—20. FIÓKKI­ADÓHIVATALOK. Vu., BAkóczi.nt M. (Tek József uhu VI., Andrássy-ut e.. Keczhsmé­­n m. A kormány uj munkaprogrammja. Kmetty Károly bűnlajstroma. A kisgazdák uj kormánypártot akarnak. Budapest múltja is jelene. Mi örülnénk legjobban, ha az uj többig, amely néhány hónappal ez­előtt diadalmasan vonult be a város­házára, üdvös és szerencsés mun­kálkodást fejtene ki. Mi min­den jót és szépet várunk a keresz­tény irányzattól, melyet ha a szó igazi értelmében valósítanak­ meg, akkor nem kell tőle tartania se osz­tálynak, se pártnak, se fajtának, sem pedig felekezetn­ek, mert ennek az irányzatnak a működése mindenkire egyaránt csak áldásos lehet. Azonban, bár jó néhány hónapja múlt annak, hogy az új többség a városházán elfoglalta a helyét, a­zt,­­az áldásos működést, amelyet tőle­­ vártunk, eddig — sajnos — sehol se tapasztaltuk, ellenben láttuk ehe­­­­­yett azt, hogy példátlan botrányok­ színhelye lett a városi közgyűlés. Új munkát, új alkotásokat­ tehát m­ég nem láttunk eddig ettől az új többségtől, melynek vezérei, amikor­­a közgyűlésen, vagy más alkalom­­mal a nyilvánosság előtt szerepel­nek, talán azért, hogy a saját gyarló­ságaikat leplezzék, s hogy a maguk meddőségéről a közfigyelmet elterel­jék, állandóan a régi rendszert szid­­­­ják, egyre azt hangoztatják, hogy a demokraták, a liberálisok, a szabad­­köm­­vesek milyen rosszul gazdál­kodtak s mennyire tönkretették Bu­dapestet. Ezt hangoztatta tegnap a pénzügyi bizottságban vezérük, Wolff Károly is, aki nagyon ambi­ciózus ember lehet, mert amint az az Ébredők ellen folytatott vizsgá­latból kiderült,­­ még miniszterek­nek is akart lenni. Ha elfogulatlanok vagyunk, be kell ismernünk, hogy a régi rendszer alatt mérföldes csizmákkal haladt előre Budapest A kis balkánizű fő­városból a Bárczy István polgármes­tersége alatt milliós nagy­város lett Európa egyik legszebb és leg­tisztább városa, olyan közintézmé­nyekkel, amelyek tanulmányozására Londonból és Parisból jöttek ide az angol é­s francia nemzet első szak­­tekintélyei. Hogy egyébről ne is be­széljünk: a néph­áz, a munkáslaká­­sok, a köztisztviselők lakóházai, a községi kenyérgyár, a községi élel­miszerüzem, a népjóléti központ, a községi műszer­üzem, a budapesti is­kolák színvonalának emelése csupa olyan alkotások voltak, amelyekre büszkék lehetünk és amelyeknek ha­nyatlása most az új rendszer alatt siralommal tölthet el bennünket. Ha igaz volna is mindaz a vád, amellyel a régi fővárosi rendszert politikája és világnéz­ete­­miatt illetik, akkor is meg kell állapítania a tárgyilagos ítélőbírónak, hogy ennek a sokat ócsárolt, régi rendszer alatt Buda­­pest fejlődésének tetőpontján állott. Bár adná az Isten, hogy az új ele­mek, akiknek a sors szeszélye és hazánk tragikuma kezükbe adta a főváros mai sorsának az intézését, olyan eredményeket, tudnának fel­kutatni, mint az a sokat ócsárolt ásóm rmrksrr­ r.­y , ' v­s­­ . f­­­ancia cserkészünk motorekére­ szántanak. A győzelmes Franciaor­szág is elvérzett a nagy háborúban. Körülbelül egy millió férfi ve­­szett oda, legtöbbje földmu­nkás. Ezeket most sürgősen pótolni kell, a földet meg kell művelni­, a fia az őszi szántás elmarad, jövőre ínség fenye­geti a francia városok lakosságát. Ez a kényszerítő szükség állította a mo­toreke mellé a francia cse­rkészfiúkat. Követendő példa Magyarországra néz­ve, ahol szintén híjén vagyunk a mun­káskéznek. A kisgazdapártiak el v­anták tökélvé arra, hogy a mint Te­leki Pál gróf miniszterelnök a rendcsinálás nagy munkáját bevé­gezte, dűlőre viszik a kérdést és tiszta helyzetet teremtenek. A kisgazdáknak ez az elhatározá­sa nem Teleki ellen szól, mert a kis­gazdapárt valamennyi tagja elisme­réssel beszél Teleki Pál kormányza­ti politikájáról. Ennek dacára válto­zást akarnak a kormányzatban és ezt a változás­t már december első felében végre akarják hajtani. Annál inkább megcsinálják ezt, mert Tele­ki maga is meg szeretne válni a mi­niszterelnökségtől, ahol kétségkívül derék, férfias munkát végzett, ahol becsületes szándékkal és igen sok eredménynyel teljesítette hazafias kötelességét. Apponyi miniszterelnöksége: Az új alakulásnak három lehetősé­gét emlegetik a politikusok. Elérke­zettnek látják a politikában az időt arra, hogy Apponyi Albert gróf ve­gye­­át a kormányelnökséget. Appo­­nyit úgy a kisgazdák, mint a Teleki­csoport és a keresztényszocialisták jelentékeny része támogatná a kor­mányzásban. Az Apponyi-féle alakulásnak csak az a súlyos nehézsége van, hogy Apponyi a külpolitikát Andrássy Gyula grófra szeretné bízni, már pedig a kisgazdapárt zöme nem akar Andrássyval együtt dolgozni. Most a folyvást tanácskozó politikusok között az Andrássy hívei­­vel kö­röznek, amelyet a mai kormányzó­párt tagjai közöl eddig ötvenen ír­tak alá. Nagyatádi Szabó és Rubinek- Számolnak a kisgazdák azzal az eshetőséggel is, hogy előtérbe kerül nagyatádi Szabó, esetleg Rubinek­ Gyula miniszterelnöksége. Ebben a kormányban a kisgazdák helyet tar­tanak fen a Teleki-csoportnak és Huszár Károlyéknak is. Az a célja ugyanis a kisgazdapárt­nak, hogy csak ezzel a két csoport­tal dolgozik együtt, nem hajlandók azonban Háverékkal égi­ pártban m­aradni, sőt a Rubinek és nagyatádi Szabó hívei sokorópátkaiékat sem szívesen látják a pártban. Biztosra veszik, hogy e két csoport nélkül is meglesz a parlamenti többségük. Hosszabb szünetet kap a Ház. A mostani tíznapos szünet után egyébként a nemzetgyűlés rövid ideig marad együtt, csupán a köz­igazgatási és a munkásbiztosítási re­formot valósítják meg, aztán hosz­­szabb szünete lesz a nemzetgyűlés­nek. Rubinek Gyula kereskedelem­ügyi miniszter a nemzetgyűlés szü­netéről ezeket mondotta: — A nemzetgyűlést már csak a közigazgatási és a munkásbiztosítá­­si reformmal kívánja foglalkoztatni a kormány. Ezeknek elintézése után berekesztik a nemzetgyűlés első­ ülésszakát. Ezután többhetes szünet kmtfmtk. .m&m&kmtéBwk - Xmaasm wixwi^wi.— A nemzeti­ ütés uj imitrkaprogranam­ja. Az alkotmányjogi törvények. — A királyi jogok szabályozása. — Ap­­ponyi íjjfniszterelnöksége — Hosszabb szünetet kap­ a Ház. DHedékes helyen a politikában vár­ható eseményekről az alábbiakban tá­jékoztattak bennünket: A mostani tíz napos szünet alatt a kor­bany új program­mon dolgozik. Té­ves azonban az a hit., hogy a kormány új kormányzati programmot készít, mert­ csak arról van szó, hogy a kor­mány a nemzetgyűlés részére munka­program­mot állít össze. Ebben legel­­sősorban a költségvetés szerepel, majd az alkotmányjogi törvények, az ország­gá iűlési, a törvényhatósági és a községi­­választói jog törvénye, továbbá a ki­rályi­ jogokat és hatáskört, szabályozó törvényjavaslat. Ez az utóbbi javaslat — úgy tudjuk —­első­sorban a had­üzenet és békekötési jogra vonatkozik. A­ külföldi lapoknak arra a hírére, hírforrásunk szerint csak annyiban lehet szó, hogy a korvényzőpárt ma egységes, csupán néhány kilépéssel kell számolni. Evvel az ér­­tesü­léssel szemben más elem­lítik azt, kö­zlik velünk, hogy a kösgazdapárt megunta az őszinteség­­nélküli politikát, megunta a képmuta­­tá­st és lefletelfesen fr­­sk a kisfák­­sz­ágnak köztárs­asági államformát akar, illetékes helyen utalnak a trianoni békeszerződés ama pontjá­ra, amely az államforma meg­választását teljesen a nemzet bel­­ü­gyének jelenti ki. Ez a híresztelés a­z esetektől és szerbektől ered, akik sze­retnék a maguk óhaját az antánt­ ki­vé­n­s­ágaként föltüntetni. A kormmányzópárt válságáról

Next