Friss Ujság, 1921. január (26. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-22 / 17. szám

2 tárgyalás­okban erre az útra már rá is léptünk.. Hogy ezen az úton meddig fogunk előrejutni, ez nemcsak m­itő­­lünk tn­sig- A nagy ántanttal e legjobb, a legmeghittebb viszony­t akarja a külügyminiszter. A magas húsárak és az éhes háziurak. A főváros közgyűléséből. A mai közgyűlésen napirend előtt­ Pál­fi József a lehetetlenül magas húsárak miatt szólal fel. A közélelmezési minisztérium meg­engedte 43.000 darab sertés levá­­­gását, szalámi gyártás céljaira. A sza­­lámigyárosok erre egymásra licitálva felverték az árakat. Miikor a miniszter visszavonta a sertésvágásra szóló en­gedélyét, akkor az áraik leszállott­á­k. "Dr. Jankó Pál szóváteszi a tegnap­­előtti szavazást a házbérervelés elleni indítvány dolgában. A sajtó egy része ezt a szavazást úgy tünteti fel, mintha azok, akik a sürgősséget ellenezték, a háziurak szószólói volnának. Erről szó sincs. "Éppen csak azt akarták, szavazatukkal bizonyítani, hogy nem akarják a napirend letárgyalását meg­akasztani olyan javaslatokkal, ame­­lyeket sürgősnek mondanak és fontos tárgyakat­ előkészületiemül rángatnak a közgyűlés elé. Bizonyos, hogy a ta­nács a fontos kérdéssel hivatalból is foglalkozik és lesz rá módja, hogy azt idehozza a közgyűlés elé. awwwtmwMnwhon­mimmNmMM harminc milliót Keresett egy úri csempésztársaság. Szeszescsi­­pészés a sátoraljaújhelyi városi közművek­hoz 4W"~ Sánaa­ljaújhelyen egy nagy arányú­­vzeszcsempészésnek jöttek a nyomaira Egy csempészbanda, amelynek tagjai között néhány társaságbeli, közismert úri­ember is szerepelt, állandóan szeszt csempészett át a városi közmüvek Hor­dóiban 3 cseh megszállás alatt álló területre és ezzel több mint harminc millió koronát keresett. A pénzügyőrséginek már régen gya­nús volt, hogy a Városi Közmüvek szekere, mely a Vízvezetéki Művek megszállott területén levő telepére szokott oilajat vinni, feltűnően gyak­ran fordult meg ol­ajsászzi­­márnyokkal a demurkációs vonalon. Hétfőn aztán megvizsgálták a Közmüvek szekerét. Levő hordókat és megállapított­á­k, hogy az olajos hordókban szeszt vittek. Ez alkalommal 450 liter szeszt találtak, amelyet megszállott területre akarták­­átvinni. A szeszt zár alá vették és megindították a nyomozást. Kiderült, hogy a szeszt Kende Imre, egy úri társasághoz tartozó fiatalember crcaru­t kicsempészni, aki már szeszcsempé­­szésen milliókat, keresett. A szesz ára ugyanis Sátoraljaújhelyen 200 korona, m­íg Cseh-Szlovákiában 98 cseh koro­na. Ez az egyetlen szállítmá­ny tehát kétszázezer koronát jövedelmezett vol­­na a rajtakapott csempésznek. Kende­, akit a rendőrség letartózta­tott, egy jól szervezett bandával dol­gozott együtt. A társaság a nyomozás adatai szerint , a szeszcsempészeten rövid idő alatt, 30 millió koronát ke­resett. A banda egyik tagja lócsempé­­szettel­ foglalkozott és pedig oly képta, hogy d­zrentrinek öl­tözve felült­­ egy magyar pénzen vásárolt paripára, szé­pen átló vágóit a demarkációs vonalon, cseh koronáért eladta a lovat, azután átöltözteödve, gyalog visszajött. Ezt a műveletet természetesen gyakran is­mételte és ily módon egész sereg lovat csempésztek át Cseh­szlovák­i­ába. A rendőrség erélyesen folytatja a nyomozást a banda még szabadlábon levő tagjai után. FRISS ÚJSÁG Két millió korona értékű gépalkatrészt és rezet loptak el a Weisz Manfréd-gyárból. Bűnszövetkezet a gyár alkalmazottaiból és ezek Eddig húsz letartóztatás­ hozzátartozóiból. Két nappal ezelőtt a Weisz Manfréd gyár egyik portása tízezer koronáért egy malacot vásárolt. A portás, akinek fizetése a mai viszonyokhoz képest szerénynek m­on­dh­ató, az érdeklődés­re, hogy hol szerezte a malac vásárlá­sára a­ pénzt, így válaszolt: — Könnyen jutottam hozzá! Olyan helyről, ahonnan még máskor is bősé­gesen jut nekem! Ezt a kérkedő kijelentést valaki be­súgta a gyár vezetőségének, mire házi vizsgálatot rendeltek el és ennek so­rán megállaapították, hogy a gyárból az utóbbi időben több gépet szétszedve szállítottak el és ezenkívül körülbelül tizenöt mázsa rezet is elloptak. A hoz­­závetőlegesen , megállapított kár meg­haladja a kétmillió koronát. A házi­ vizsgálat eredménye után a gyár ve­zetősége a budapesti főkapitánysághoz fordult és feljelentésére detektíveket küldtek fel a gyárba, ahol a nyomozást megkezdték. A nyomozás már az első napon ki­derítette, hogy a Weisz Manfréd-gyár jíárára a gyár alkalmazottaiból, ellen­őrző közegeiből és azoknak hozzálát­­tóráiból alakult mintegy húsztagú bűn­szövetkezet követte el a rendszeres lo­pásokat. A gyanúsítottakat a detektí­­­­vek tegnap estig mind összef­ogdosták­ és a főkapitányságra szállították. Az­­ elfogatásokkal kapcsolatban a gyanú­­­­látottaknál házkutatást is t­artottak,­­ de ezeknek az eredménye egyelőre még­­ ismeretlen. A detektívek a bűnszövet­­kezet összes tagjainál, kézrekerítésére­­ tovább folytatják a nyomozást, a fő­­kapitányságon pedig az őrizetbe vett gyanúsítottak kihallgatását megkezd­ték. A nagyarányú lopások ügye egy­két napon belül tisztázódni fog és ek­korra azt is meg fogják állapítani, hogy a bűnszövetkezet tagjai a lopási esetekben milyen szerepeket töltöttek be. Ha a nyom­ozás és a vizsgálat tel­jes befejezést nyer, akkor a rendőrség a bűnszövetkezet tagjainak névsorát hivatalosan fogja nyilvánosságra hozni. Kormányzópárti Képviselőn a cenzúra ellen. A politika hírei. A sajtó körében már régóta sú­lyos panaszok merültek fel a cen­zúra ellen, amely nem tűr semmi önálló véleménynyilvánítást s gyak­ran a legártatlanabb és legjelenték­­telenebb közlemény megjelenését is megakadályozza. Maguk a politikai körök is érzik a helyzet tarthatatlanságát. Éppen ezért a kormányzópárt számos kép­viselőtagja elhatározta, hogy nyom­ban a nemzetgyűlés megnyitása után erélyes akciót in­dttanak a cen­zúra ellen. Főleg azért fogják követelni a cenzúra teljes, megszüntetését, mert annak fentartása külpolitikai­ szem­pontból is igen nagy ártalmára van az országnak. A külföld ugyanis mindaddig gyanús szemmel néz reánk, amíg Magyarországon nem szabad a véleménynyilvánítás. Hencz Károly Andrássy pártalakításáról. Hencz Károly a keresztényszo­­cialisták és An­drássy-párt alakítási kísérletéről nagyon pesszim­isztiku­­san nyilatkozott. Hencz szerint a kormányzópártból legfeljebb tizen­öt-húsz képviselő átlépésére számít­hat Andrássy. Breki bősz kirohanása Kaposváron. Ereki Károly a minap beszámoló­beszédet mondott Kaposvárom La­pot, tudósítást erről a beszédről nem olvastunk, de úgy halljuk, hogy a jeles politikus bősz kirohanásokra ragadtatta el magát, melyeket az ügyészség figyelmébe kell ajánlani. Hogy miket beszélt össze Breki úr, azt megítélhetjük az Új Somogy cí­mű lap cikkéből, mely Breki beszá­molójáról a következőket írja: Beszámoló beszédre mentünk és hallottunk egy olyan förtelmes és izgató beszédet, amely messze túl­szárnyalja a legvéresebb szájú kom­munista szónokok beszédeit is. Breki képviselő úr szerint Magyar­­ország közéletének szereplői közül az 50 százalék ,m­onoklis gazem­ber", a másik 50 százalék analfabé­ta, a kormány tagjai börtöntöltelék­nek valók, akiket Ereki mester rö­videsen hűvösre is fog juttatni — és mindezzel szemben egyetlenegy becsületes ember, egyetlenegy láng­elme, egyetlenegy honmentésre al­kalmas nagyság van és ez: Ereki Károly. Ha bevonulunk Baranyába. A nemzetgyűlés megnyitása után az első ülésen Diszky Gyula kisgazdapárti képviselő indítványt fog tenni abból .­ célból, hogy a baranyai területek ki­­ürítése után küldjön a nemzetgyűlés parlamenti bizottságot. Hírig fel fogja vetni azt az eszmét is, hogy­­ területeiknek a megszálló csapatok­ói való kiürítése alkalmával adjanak általános amnesztiát a baranyai ese­ményekben ré­szt vett lakosságnak. A lengyelek lövészárkokat ásnak a cseh határon. Bécs, január 21. Prágából jelentik: A cseh közvé­leményt egy len­gyel-cseh haloom lehetőségei tartják izgalomban. Hasztalan jelentette ki Husák nem­zetvédelmi miniszter a nemzetvédel­mi bizottság ülésén, hogy Pilsud­­szki marsall sohase engedné meg, hogy lengyel csapatok Cseh-Szlo­­vákia földjére betörjenek, a közvéle­mény és a sajtó egy része továbbra is pesszimisztikusan néz a cseh-len­­gyel viszony jövője elé. A prágai Rote című­ lap szerint a lengyelek effektíve készülődnek a betörésre. Teschen vidékén lövészárkokat ás­nak. Magyar pénzügyi szindikátus A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Hangya, a Kisbirtokosok Országos Földhitelin­tézete, a Magyar Általános Hitelbank, a Magyar Földhitelintézet,­­ a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége, a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltóba­nk, az Országos Központi Hitelszövetkezet, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, amely in­tézetek báró Korányi Frigyes volt pénzügyminiszter kezdeményezésére már régebben „Magyar-amerikai szin­dikátus" neve alatt, tömörültek. 1021. január 20-án Toleszky János volt pénz­ügyminiszter elnöklésével­­, Magyar Földhitelintézet helyiségeiben , Hege­­düs Lóránt jelenlétében tartott ülé­sükön elhatározták az eredetileg ter­­vezett keretek kibővítését. A Szindikátusnak, amelynek tagjai sorában anélkül, hogy ezáltal az ab­ban résztvevő altruista intézetek hát­rányára eltolódás állhatna, más pénz­­intézetek is föl lesznek vehetőik és 1921. január 22. amely „Magyar pénzügyi szindikátusé” elnevezés alatt fog működni, feladatai lesz azoknak a közérdekből szükségessé váló,­­feszes pénzügyi és kereskedelmi műveleteknek előkészítése és végrehaj­tása, amelyek a hazai pénzintézetig­ tömörülését teszik szükségessé, külö­nösen nemzetközi vonatkozásokban. Ehhez képest a szindikátus feladata lesz többek között a Magyarország és Amerika közti gazdasági kapcsolatok Újból való megteremtése; ezek kereté­ben az amerikai magyarság és a hazai közgazdaság között közvetlen és ál­landó kapcsolat létesítése és fentart­­ása. Lud­en­dor­ff a bolsevista veszedelemről, Bécs, január 21. (A MTI­ mag­ánjel­entése.) A Neues Wiener Abendblattnak jelentik Párjá­ból. A Victoire külön tudósítója Lu­­dendorff tábornokot meginterjúvolta a bolsevista veszedelemről és ennek le­­küzdési lehetőségéről. Arra a kérdés­­re, hogy a tábornok az európai béka helyreállítását az­ orosz kérdés megol­dása nélkül lehetőnek tartja-e, Lu­­dendorff azt felelte, hogy ez lehetetlen. A bolevizmus megsemmisítését tartja az első feltételnek. De szerinte nin­­­csen orosz bolsevizmus, hanem világ­­bolsevizmus. Az orosz bolsevizmust csak nemzetközi közbelépéssel lehet le­küzdeni. De nem elégséges fegyverekkel küz­deni, hanem mindenekelőtt teljesen meg kell változtatni a nyugati hatal­mak által folytatott politikát. Addig, amíg Franciaország nem v­áltoztatja meg Németországgal szem­ben tanúsított magatartását, addig, a­míg Anglia a bolsevikiekkel szemben kétszínű politikát folytat és addig, a­míg Amerika nem törődik európai kérdésekkel, addig nem lehet az orosz kérdés megoldására gondolni. Arra a kérdésre, hogy­ Németország segíteni fogja-e az antibolsevista Oroszorszá­got, a tábornok azt felelte, hogy Né­metország szimpátiával viseltetik Oroszország iránt és segítségére óhajt neki lenni. Hogy Németország ezt a segítséget megadhatja-e, az más kér­dés. Németország természetesen őst addig nem teheti, míg­­ Franciaország meg nem változtatja politikáját. Ha ellenben a bolsevikiek ellen nemzetkö­zi expedíciót szerveznek, Németország ebben részt vehet. Nem szabad egy per­cet sem elveszí­te­ni, minthogy a bol­sevista veszedelem az egész világot fe­nyegeti. A cipé­zmunkások kizárási. A mesterek már enyhébb búrokat pengetnek. Ma délután négy órakor a cipész­mesterek az ipartársulat helyiségében gyűlésre jöttek össze hogy a munkások kizárása dolgában a további teendőket megbeszéljék. Bedő József elnök meg­nyitójában azt hangoztatta, hogy a cipészmestereknek nem volt szándé­kuk az, hogy a munkásokat kizárják, mert nem akarták az üzemet beszün­tetni, de a túlkövetelések oly­ mérvűek voltak, hogy a munkaadók kényszer­helyzetbe kerültek. Keresik az új ala­pot, amelyen újra felvehető lesz a munka. Azután Kálmán Andor hatá­rozati javaslatot terjesztett elő, hogy a nagygyűlés hatalmazza fel az elnök­­séget olyan javaslat megtételére, a­melyben az összes­­ kategóriákból álló bizottság szabadkezet kapjon egy, a­ viszonyoknak megfelelő árszabály ter­vezet kidolgozására Dr. Rákosi End­re iparhatósági biztos pedig­ kérte fel a nagygyűlést, hogy keresse az érint­kezést a munkások szakszervezetével, hogy a megszakadt tárgyalásokat új­ból megindíthassák. Többek felszóla­lása után a határozati javaslatot el­fogadták. A cipésziparban arra való tekintet­tel, hogy a gyári üzemek is, továbbá az újpesti cipésziparosok is csatlakoz­tak a kizáráshoz, ez időszerűnt közel ötezer munkás van kizárva.

Next