Friss Ujság, 1921. február (26. évfolyam, 25-47. szám)
1921-02-24 / 44. szám
kergette Budapest népét ebbe a züllöttségbe, amely itt minden este orgiáit üli. Mikor lesz ennek vége? Mikor fognak az emberek — nőik és férfiak — reggeltől estig szorgalmasan dolgozni, hogy ezzel keressék meg a kenyerüket. A munka és a vallásosság az egyedüli orvosszere ennek a társadalmi züllöttségnek, amelyben most fetrengün. 1 AnH^fibrona. XXVI. évfolyam 44. szám. V_____________________Budapest, 1921. február 24. Csütörtök POLITIKAI NAPILAP ________E. ^ ELŐFIZETÉSI ARARU R §| §| ffl Jfl| JR V„ Honvéd-utca c. u. KS;|_«““’“rl2g; PillW Si 1% fii ;:ig?Félévre K 110.—. Egész évreK 2*0.-- §|sj aRBB g|E S|| Es| __ Eg» pjjB tijomim „ — — 64—3*. Egyes sr.lm era, K p? Pl n SBUIf ILIll ilUff SgLJsf M gBTBg FIÓKKIADÓHIVATALOK, fceiyBMi. vidéken f b AMA*.29 telS KE fflg gg IMSSsifr wSSfSe WmgsB wfefVF WRB&t VIL, RAkecrint Je. (Tel. Jeeeef 1IM«.) em pelyandv&ron 1 W0 ESS Ka tum sH VI., Andrétey?* e., Kecskemétin 1*, Pest táncol. Történelemkönyvekben olvashatjuk,^iogy a nagyaacia forradalom után'Stóris az eszeveszett mulatinvágyász Kdrih ilyen határtalan őrületében tobzódott. Színházak, mulatóhelyek, tánchelyiségek aranykorukat élték a forradalom romjai felett, a feldúlt és belső-külső háborúkban megtépázott és szétzilált Franciaország gyermekei a vér és a szenny áradatából, a nyomor és a nélkülözések tengeréből hajrá, beledobták magukat egy szédítő ugrással a mulatozások mámorába, az éhező nép, amelynek eddig kenyere nem volt, kalácsot evett az utolsó pénzén és a tánc, az ivás, az orgiák részeg lejtőjén fetrengett egy meggyötört nép, mind azért, hogy felejtsen, felejtsen, felejtsen... A vérzivatart és a forradalmak minden nyomorát évezredek óta mindig a muldírsivágyásnak egy eszeveszett kitörése szokta követni. A mi forradalmi napjaink ugyan nem tartottak olyan sokáig, mint a franciáké, de egy négyesztendős háború előzte meg azokat, úgy hogy összesen hat év nyomorának elképesztő tükre az a társadalmi állapot, amelybe most Budapest sülyedt Még soha ilyen őrült összegekben nem kártyáztak az emberek, mint mostanában, még soha ennyit nem ittak, nem mulattak és főleg nem táncoltak, mint ezen a télen. Mintha hat esztendőnek minden elkésett és elszalasztott mámorát akarná magába szívni egy farsangon át Budapest népe a forradalmak véres és üszkös romhalmazán. Ami pedig emögött a kép mögött rejlik, az ennél a társadalmi megállapításnál sokkal szomorúbb. Táncolnak a tánciskolákban, mulatóhelyeken és magánlakásokban és mindenütt. A varrógépek és írógépek és kereskedői pultok és mosóteknők mellől éppen úgy futnak az est beálltával lihegve a tánc szédülete után, mint a Lipótváros és Belváros szalonjaiból. Ez nem csupán a hat éven át nélkülözött mulatság utáni vágyódás, ez ennél sokkal több, sőt ez egyik legkirívóbb kórtünete Budapest példátlan nyomorának és szegénységének. Mert a gombamódra elszaporodott tánciskolák nagy része, az éjjeli bárok és mulatók százai nem egyebek, mint a társadalmi formák fényébe öltöztetett találkahelyek, ahol nemcsak a szórakozás az egyetlen cél. A mérhetetlen drágaság kergeti a nőket ide a mámor ívlámpái alá, itt, ezeken a helyeken, a tánciskolák sima parkettjén válik semmivé a tisztesség fogalma, hogy helyet adjon a szerelemmel való üzérkedésnek. Egyik legbetegebb tünete a mai pesti társadalomnak ez a változás, amely a fiatal nők egy részében végbement. A nyomor kergeti őket oda, hogy fiatalságukkal keressék meg kenyerüket és ehhez ad kényelmes alkalmat a pesti táncőrület. A nyomorból fakadó elszántság 60.000 hadifoglyunk van még Szibériában. A belügyminiszter betiltotta az újságírók jótékony estélyét. Félmilliót sikkasztott egy 20 éves bankgyakornok, Pest vármegye, de több más törvényhatóság is szembehelyezkedett, Andrássy is olyan kijelentést tett, hogy a nemzetgyűlésnek nincs joga ,titkonjogi kérdések megoldására. A bizalmatlan kormánypárti, Teleki miniszterelnök terjesztett be jelentést az 1915—16. évi zárszámadásról és az állami címernek magánosok által való használati díj felemeléséről. Barla-Szabó József nem tud bizalommal tekinteni a kormány működésére, mert nem lát elég biztosítékot arra, hogy a kormány végre is hajtsa azokat az intézkedéseket, amelyre az országnak a jelen körülmények között szüksége volna. A cenzúra ellen beszélt azután, majd a debreceni eset miatt hibáztatja a hatóságok tapintatlanságát a protestantizmussal szemben. Bizalmatlan a jövő iránt, de most elfogadja a kormány programmját, mert tagja a kormányt támogató pártnak. Az interpellációkra tértek át azután, 69.000 hadifoglyunk vár még hazaszállításra. Széchenyi Viktor gróf a magyar hadifoglyok sanyarú helyzetéről interpellálja a külügyminisztert. Gratz Gusztáv dr. külügyminiszter kijelenti, hogy nagy tévedés az a híresztelés, mintha hadifoglyainkat szándékosan hagynák Oroszországban azért, mert bizalmatlanok vagyunk és félünk a bolsevizmuustól. Éppen ellenkezően honfitársainkat nagy szeretettel várjuk és türelmetlenül várjuk azt az időt, amikor hazaszállíthatjuk őket. A hazaszállítás érdekében tárgyalások folynak hoszszabb idő óta a szovjet kormánynyal. Legújabban is Révaiban tárgyaltunk. Megjegyzi itt, hogy nem igaz a külföldi lapoknak az a híre, hogy erre a tárgyalásra a szovjet kormány Kun Bélát küldte ki. Kun Béla nincs Révaiban. Ezek a tárgyalások még nem fejeződtek be. A második akadálya a hazaszállításnak a pénzkérdés. Tízezer fogoly hazaszállítása hatszázmillió koronába kerülne. Ezidőszerint mintegy hatvan-nyolcvanezer magyar hadifogoly van még Oroszországban, akiket haza kell szállítani, leszámítva azokat, akik nem szándékoznak visszatérni hazájukba. Az interpellációk egész sora következett még úgy, hogy az ülés, amely délelőtt fél tizenegykor kezdődött, csaknem este hétig tartott. Ez a kép jelképezi azt a műveltséget, amely a kolozsvári egyetem kiüldözése után Erdély fővárosába bevonult. Bírálják a kormányt. Estis tartott a Ház ülése. — Rassay és Barla-Szabó beszéde a korszáítyzat hibáiról. — 60.000 magyar Oroszországbara. A mai nemzetgyűlésen folytatták a kormányprogratran vitáját. Rassay Károly, az uj ellenzék egyik legértékesebb tagja szólalt föl. Bizalmatlan a kormánynyal szemben. Fölöslegesnek tartja a vitát olyan programja fölött, amely három hónapja képezi már alapját a kormányzásnak. A legutóbbi válságot mesterségesen idézte fel a miniszterelnök és megtöltötte a kormányt olyanokkal, akiknek nincs semmiféle érzelmi közösségük a nemzetgyűléssel. A miniszterelnök bejelentette a Háznak — mondja Rassay — hogy a vármegyei reform rövid idő alatt a Ház elé kerül. Ez nem történt meg. Ide Pest vármegye törvényhatósági bizottsága forradalmi lépéssel egyhangúlag kimondja, hogy ehhez a reformhoz a nemzetgyűlésnek nincs joga, mert nem alkotmányos te stület. A királyi érelésről szólt aztán Rassay, aki egy cikket olvasott fel, amely szerint Dvorcsák Győző képviselő a közeli hetekben, járt Károly királyitól és hogy a királyt a nyáron vissza akarják hozni a hatalmat gyakorló magyar képviselők. A mostani államrenddel nemcsak POLITIKAI HÍREK. A pártszövetség értekezlete. A kormány támogatására alakult pártszövetség ma este értekezletet tartott a képvisdőházban Telesd Pál gróf miniszterelnök elnöklésével. Az értekezleten Hegedűs Lóránd legutóbb benyújtott javaslatait mind elfogadták, majd Temesváry Imre indítványára kimondta a pártszövet-