Friss Ujság, 1921. február (26. évfolyam, 25-47. szám)
1921-02-25 / 45. szám
Ára 1 korona.^^* XX¥f. évfolyam 45. szám. V Budapest, 1921. február 25. Péntek POLITIKAI NAPILAP _^ _ _ -ELŐFIZETÉSI ÁRA: Hl |Pf|| p Jjmm 4EpMl s| IS §1 gm ÉSMk V- Honvéd-utca KJ. m. mmm FRISS UJSIC SSSSS 1 korma.__|__| BIWH WW¥ww Harminc deka gabona legyen a fejadag. Újabb feljelentések a Mercurbank igazgatója ellen. Elfogták a pécsi rablógyilkosokat. 11 mindennapi kenyér. A nemzetgyáros mai ülésén az egyik képvisel felmutatott egy darabka fekete kenyeret. Mint a valamikor népszerű pesti kupléban énekelték: agyagos, ragacsos, likacsos, maszatos, fekete, fekete... mi ez? A pesti kenyér. Ezt eszi a szegény ember, nemcsak a pesti, hanem a falusi nincstelen is, aki a legképtelenebb uzsoraáron kénytelen megvásárolni azt a lisztnek nevezett maradék korpát, amiből kenyerét megsüti. Kénytelen pedig megvásárolni azért, mert a fejadag kicsiny. Bármilyen drága is a kenyér, mégis csak ez a legolcsóbb táplálék a zsírhoz, húshoz és egyéb élelmiszerekhez viszonyítva. S ezenfelül a magyar ember szervezete úgy megszokta a kenyérevést, hogy valósággal a szervezetének kellene megváltoznia, hogy kenyér nélkül élhessen. Idestova három esztendő óta vége van a háborúnak s nemcsak ott tartunk, hogy még jegyrendszer van, de ott is, hogy a fejadag még mindig csekély. És az emberek százezrei, különösen azok, akik feltétlenül rá vannak utalva a legolcsóbb táplálékra, nélkülözni, sőt éhezni kénytelenek. Magyarország még most is híres és méltán az ő búzatermő földjéről, a béke harmadfél esztendeje után sem jutott abba a helyzetbe, hogy megfelelő, élvezhető, jóízű kenyérrel lássa el a lakosságot. A képviselő urak nézték-nézték azt a kenyérnek nevezett ragacsos, agyagos, maszatos valamit és talán megszólalt a lelkiismeretük ... A főváros közélelmezési bizottságának mai ülésén szóba került a jövő évi lsztellátás dolga és dicséretére válik a főváros vezetőségének, hogy mindenképpen a jövő évi liszt- és kenyellátás javításán fáradozik. Jobb minőségű kenyérliszthez kívánja juttatni a lakosságot és harminc dekára kívánja felemelni a napi gabona fejadagját. Ez már olyan mennyiség, amely valóban megfelelne a szükségletnek és amely mellett nem lenne többé Magyarországon éhező ember. Szívlelje meg a kormány a fővárosnak ezt az állásfoglalását, kövessen el mindent és ne nyugodjék addig, amíg ezt a fejadagot nem biztosítja a lakosságnak. A kenyérkérdés helyes megoldása pillére lesz a társadalmi rendnek, jogbiztonságnak és a munkakedv felébresztésének. Amilyen egyszerű ez, olyan nagy alkalom az ország konszolidációja érdekében és ezt az alkalmat nem szabad elszalasztani. Irén és a politikai törtetőkkel szemben. Hiba, hogy nem foglalkoznak eléggé a munkáskérdéssel. A lakáskérdés gyökeres megoldását sürgeti, majd a zsidókérdéssel foglalkozik. Híve a polgári szabadságoknak és tiltakozik az ellen, hogy magyar állampolgárok között felekezeti különbségeket tegyenek. Nem hadsereggel akarja visszaszerezni az országot, hanem a demokráciával és a közszabadságok megerősítésével. Ha a kormány föntartja a cenzúrát, amely rossz és ostoba, akkor megvonja tőle bizalmát. A kivételes állapotokat meg kell szüntetni, véget kell vetni a felekezeti és osztályharcnak és tökéletes demokráciát teremteni. Sokorópátkai Szabó István Az amerikai szeretetadományos halmaza a dunaparti teherpályaudvar raktáraiban. Sértik a cenzúra eltörlését. Vita a kormány programjáról./* A nemzetgyűlés mai ülése a kisbérletekről és házhelyekről szóló törvény végrehajtása tekintetében erélyesebb intézkedést kíván. A hatóságok üldözik a falu népét. Sürgeti a közigazgatás reformját, a forgalom és termelés szabaddá tételét. Egy darab fekete kenyeret mutatott fel annak igazolására, hogy a gabona kötöttsége mellett ilyen kenyeret kap a nép. A zsidókérdést nem fejbeveréssel kell megoldani, hanem gazdaság téren. Beszédét így végezte:— Szerencsétlen nemzetünknek: a honszerelem és a vallásos érzés maradt meg. A mentőkötél a földmivelő nép, ezt erősítsék, ebbe kapaszkodjanak bele. Kisebb napirendi vita után az ülés fél háromkor véget ért. Rakovszky elnök fél tizenegy órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését, amelyen folytatták akormányprogramom fölött való vitát. Zákány Gyula meddőnek tartja a hosszú vitát és kéri, hogy a sürgősség kimondásával térjenek át a komoly munkára. A keresztény nemzeti eszméről, majd a tisztviselőkérdésről beszélt azután. A szabadelvű blokk alakulását nem tartja elriasztónak és ezzel kapcsolatban kifejti, hogy a szabadságjogokra való törekvéssel a társadalom minden osztályának foglalkozni kell. Sürgeti az újságíró-kamara felállítását, majd azzal végzi beszédét, hogy nem bizalmatlan a kormánynyal szemben, de bizalommal sincs iránta. Mózer Ernő erélyesebb külpolitikai képviseletet kíván, majd az orosz veszedelemmel szemben közvetlenebb viszonyt sürget Lengyelországga. Pailavicini a cenzúra ellen. Pailavicini György orgróf is túlhosszúnak tartja márinfrogramm fölötti vitát. Helyesli a itálykérdés kikapcsolását és sajnálja, hogy Hohler angol főmegbízos a királykérdésben tett kijelentésével belügyeinkbe avatkozott. Ismerteti a Temps cikkét, amelyben leleplezi azokat a tárgyalásokat,amelyek itt folytak Trebitsch-Lincoln, az ismert szélhámos, valamint Gömbös Gyula és Eckhard sajtófőnök részvételével és Ludendorfff tudtával. A belpolitikai kérdésekben a cenzúrát teljesen megszüntetendőnekmondta Palmacim, majd azt fejtegette, hogy a kormány gyengeségét a politikai vezetés és a közéleti tisztaság tervén látja és csak nagyatádi Szabó földmívelésügyi miniszter az, akit a kormányzásban állandó politikai programul vezet. Hibáztatja, hogy a miniszterek nem válaszolnak az interpellációkra, ezért keringenek a levegőben állandóan panamahírek. Ezeket a híreket tisztázni kell, különben balkáni színvonalra süllyedünk. A szabadforgalom némi korlátozását a védelem érdekében esetleg elfogadja, de hiba azért korlátozni a forgalmat, hogy egyes cégeknek kedvezzenek. Magyar és magyar között sohasem volt olyan szükség a megértésre, mint ma. Ha a kormány azon az úton halad, amelyet ő kiúrfolt, akkor támogatja. / 1 Demokrácia és közszabadság! Orbók Attila volt a következő felszólaló. Nem lát elég erélyt a kormányban a munka megindításáre. Andrássy a keresztény irányzatról, Bankét az uj vezér tiszteletére. A keresztény párt ma este társas vacsorát rendezett Andrássy Gyula gróf tiszteltére abból az alkalomból, hogy a gróf belépett a pártba és élére állott a mostani irányzatnak. A társas vacsorán Andrássy hoszszu beszédben indokolta állásfoglalását, rámutatott arra, hogy politikusoknak mindig számolni kell az adott helyzettel. A történelmi példák után rátért Andrássy a zsidókérdésre ,és azt mondja: — A háború alatt és három után társadalmunk bizonyos elemei nem váltak annyira be, mint azt hittem, reméltem. (Taps. Éljenzés.) Ennek következtében levontam a tanulságot. Nem szeretem kimondani a szót, de sok zsidót becsültem és tiszteltem a multiban, mert aki hazafias volt, azt mindig becsültem, de mikor, láttam azt, hogy nincs meg az az arány, amely más elemeknél volt, arkor Ingszilfai és itt hazafias kötelesfejtetnek