Friss Ujság, 1921. április (26. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-12 / 77. szám

2 párt nem emel kifogást Teleki minisz­terelnöksége ellen. A kirgasdapaart és a kereszténypárt­­kásás miózóbizottsága holnap,­ kedden ül össze, hogy a pártok kívánságait összeegyeztesse. Gaál Geszten — a­ fejhallgatáson volt a kormányzónál — a­ ma esti ér­­tekezlet után a következőket mondotta munkatársunknak: — A király levelének közzétételével támadt sérelmet a miniszterelnök nyi­latkozattal fojtja reparálni. Az a benyo­másom, hogy a válságot el lehet simí­­tani, ami az ország érdekében igazán sürgős volna. Itt említjük meg, hogy Bénává Apois-ban m­egmílik a népjóléti minisz­terségtől. Utódjául Huszár Károly volt miniszterelnököt és Gaál Endre álla­mtitkárt emlegetik. Már olcsón vásárolhat sodronyt, drótkerítés anya­got stb. Stadler Muntáv RT. gyárában, Budapest, VI., Szent L­ászló­ utca 62. sz. Üzlet: Vilmos császár­ út 39. Négyezer dolláros hamis csekkek. Cigányprímás leányából báróné. A budapesti rendőrség az elmúlt éu­rokban letartóztatta báró Endo Ottó­­nét, ak­i ellen az a vád, hogy milliós csekk ham­i­sítás­t követett el. A bárónéról még nem tudni, vájjon igazán nagystílű szélhámos-e, vagy pe­dig csak egy kalandor szerencsétlen ál­doza­t­a. A báróné a csokid­­am­i­sí­tás­r­a nézve, amelyet egy pécsi b­ank bejelen­tésére fedeztek fel, azt vallja, hogy neki a csekkh­amisításban annál is in­kább sem lehetett semmi része, miután­ Pécsett az utóbbi­ időben egyáltalán nem volt. A négyezer dolláros csekket idejeráílban kapta egy ism­erősété tajált dákba. Ő nem tudta, hogy a csekkek ,hamisaik és teljesen jóhiszeműen vál­tott­ be azok közül egyet Zágrábban és egyet pedig Bécsben. Azt az ismerősét, akitől a csekkeket kapta, azóta nem látta.-a btelgrádi találkozás előtt pedig­ csak futóm­­atosan ismerte és egy társa­gben, amint amerikai milliomost mu­tatták be neki. A báróné tovább is őrizetben marad és a rendőrség eré­­lyeseen folytatja a nyomozást. Annyi azonban már bizonyos, hogy a bár­ónénak hihetetlenül kalandos­ja van. Csongrádon született, apja odavaló cigányprímás volt, s szü­letési nevén Farkas Margitnak hívták. Színésznő alart l.-'.ná s ezért Buda­­ivrt.re szökött, ahonnan szininövendék kr--,íban kivaaltáik Oroszországba ven­­u­li­ánal­. Bejárta Varsót, Moszkvát, majd' eljutott Bukarestbe is. Mikor k­i­­került Pétervárra, még orosz, francia és német­ nyelven beszélt, onnan Londonba ment, ahol Ende­r­tó báró felesége lett. A bárótól való elszak­adása után Pi­riébe került. Itt majd Münchenben, Kelnben és Bécsben már pénzes, alá­kelő külföldi táncosnő volt­, s így ke­rült Bud­arest­ re is. 1919-ben Bécsben agy festő barátjával belekeveredett a politikeába. Majd a Balkánt látogatta meg. Bukarestben táncolt s alig­­pár hónappal azelőtt már Belgrádiban érint­kez­ik, a szerb kommal­rf­­sták vezetőjével és tud arról, hogy ezek a­ puccsot tervez­­t­­ék. A belgrádi rendőrség felfedezte a puccsot s annak tervezőivel együtt menekült a bárónő Belgrádból. Ebben az útjában találkozott, egy régi isme­rősével, Standon C. Ray állítólagos chicagói gyárossal, akitől a négy da­rál­ ezer dolláros csekket kapta, amely most annyi bajt szerzett neki. A további rendőri nyomozás fogja kideríteni, hogy a bárónő elagy­­hatja-e rövidesen a budapesti re­ndőr­­főkapit­án­yságot? mniuminnnm­Hi­mnnu­mn Hiszek eg­y Istenben, hiszek egy hazában. Hiszek egy Isteni örök Igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen! FRISS ÚJSÁG , 1921. április 11 Kereskedők és iparosok az adóemelés és lakbérrendelet ellen.­ ­Vagy van magántulajdon, vagy nincs?" Vasárnap a Központi Demokrata Körben népes értekezlet volt, amelyen a sérelmes adóemelés kérdéseivel és a legújabban kibocsátott lakásrendelettel foglalkoztak. Körmendy Gyula dr. is­mertette az új lakásrendeletet. A kis­lakások bérének múlt évi augusztus óta összesen több mint 150 százalékkal való fölemelése, a nagy lakások és üz­letek bérének korlátlan megállapítása, a kis és nagyobb üzleteik közötti disz­tinkciónak mellőzése, az üzlet és iro­dai helyiségeknek lakás céljaira való igénybe vehetése, a fióküzletek el­­relirálhatása, az üzletek felmondha­­tásának a rendes felmondási okokon kívül a más indokolt esetekben való lehetősége oly nagy sérelmet a lakóik­nak és oly bizonytalanságot teremte­nek a kereskedők részére, hogy egy tel­jesen pártatlan és hivatása magaslatán álló lakásügyi hivatal nélkül kétség­beesve tekinthetnek a jövő elé. Tetézi a lakók nagy sérelmeit, hogy ezután semmi néven nevezendő javítás , és karbantartási költség­­a háztulajdono­sokat nem­­terhelheti. Nem hiszi, hogy az új épületek és épületrészeknek men­tesítése az építkezés ügyét előmozdí­taná, már­pedig az az egyetlen ténye­ző, amely a lak­ás­ínségen segíthet. Bródy Ernő­­ dr.: Az adó kérdésében az igazság, a teherviselési képesség és fokozatosság elvét kell megvalósítani. A munka nélkül vagyonhoz jutott élősdieket nem kell kímélni, de a szo­lid kereskedőket, iparosokat ás egyéb szabad foglalkozásúakat munkájukban megakasztani nem szabad. A polgár­nak jo­ga van a közreműködése nélkül elkészített, korábbi viszonyokkal szem­ben észrevételeiket tenni, amelyek foly­tán meg kell hallgatni őket. Képtelen­ség Pepedűs Lórijukét feltenni, hogy a dolgozó polgárságot létalapjában akarná megrendíteni. Kérésünk: a mindét fél meghallgatása után be­adandó észrevételek alapján revitiál­­ják az adókivetési javaslatokat és cs­ak megállapított, jogerős határozatokat lehessen végreh­­aj­tani A lakáskérdésben az igazságü­gymi­­nisz­ter a legrosszabb­­időben tette köz­zé b­­rem­elő rendeletét. A legnagyobb igazságtalanság a rendelet ama intéz­kedése, amely a háború óta itt letele­pedett és lisztessé trés kenyérkeresetet ű­ző magyar állampolgár­okat földönfu­tókká teszik. A kereskedelmi forga­lom szabadságjába és a magántulajdon elvébe­ ütközik ama intézkedés is, a­mely a fióküzletek beszüntetését, cé­lozza. Mit szólnának például a gazdák ahhoz, ha nekik csak egy istállóban szabadna egy tehenet tartani és több istállóban több szarvasmarha tartásá­tól eltiltanák őket. Vagy van magán­­tulajdon, vagy nincs. Ha van, ak­kor mindkettőnek egyformán van, h­a pe­dig nincs, akkor benne vagyunk a kommunizmus sötét korszakában. / Károly király bízott Frontiaország aMMmn. Apponyi Albert nyilatkozata Magyarország helyzetéről, ... ,18 Paris, április 11. A Hotin tudósítója előtt Károly király Luzéfi­ben részletesen nyilat­kozott a forradalmat megelőző ese­ményekről, a jugoszláv és román helyzetről és azután így szólt: — Szomorú lélekkel láttam vi­szont hazámat,­ amelyet két évvel ezelőtt el kellett hagynom. Magyar­­országi utam célja az volt, hogy visszaadjam Magyarországnak királyát és hogy ezáltal Ma­gyarországot független, politi­kailag erős, önálló országgá te­gyem. Fontos érdeke ez Európának is, hogy Magyarország az orosz zavar­gásokkal szemben vértezve álljon. Franciaország részéről — úgymond Károly király — nem számítottam helyeslésre a személyi kérdésben, de reméltem, hogy a magyar király trónra való visszaül­tetését Fran­ciaország megelégedéssel fo­gadja. . Bízvást számítottam­ erre,a­ miért hisz ez nem ellenkezik Franciaor­szág politikájával. Luzern, április 11. Károly király már tárgyalásokat folytat egy másik államba való felvé­tele ügyében. Paris, április 11. Boneton, az Ech­o de Paris Buda­pestre küldött tudósítója, beszélge­tést folytatott Apponyi Albert gróf­fal, aki a következőket mondotta:­­- Magyarországot megcsonkítot­ták. Olyan most, mint az az ember, akinek kezét-lábát levágták. Belső ereje azonban ma is nagy és gyors lépésekkel halad fizikai és politikai egyensúlyának helyreállítása felé. A király útja nem változtatott a hely­zeten. A királykérdést törvényes és alkotmányos uton kell megoldani Apponyi végül hangoztatta, hogy ha a kísérőlevélben foglalt ígéretek megvalósulnak, akkor remélhetően a trianoni béke enyhülni fog. Jó filmgyárak beszüntették a munkát Bojkott az Angol-Magyar Filmttársaság ellen* — A mozik ügye a nemzetgyűlésen. A mozirendelet végrehajtásának váratlan elrendelése nemcsak az ér­dekeltek körében keltett nagy nyug­talanságot, de érthető megdöbbenést váltott ki azoknál a politikai és jo­gászi tekintélyeknél is, akik a ren­deletben a tulajdonjog ellen intézett példátlan támadást látnak. Az egész magyar moziszakma szolidárisan jár el a rendelettel szemben. A filmgyárak ma beszüntették a munkát. Intézkedés történt aziránt, hogy az Angol-Magyar Filmtársa­ságot, amelynek feltűnően nagy sze­repe van a mozirendelet körül, boj­kott­álják és ez a társaság mától fog­va ne kapjon filmet. A filmvállalatok alkalmazottai, mintegy háromezer ember, e héten közös értekezletet tartanak, amelyen foglalkozni fognak veszélyeztetett helyzetükkel, sérelmeiket emlékirat­ba foglalják és orvoslást kérnek. A moziszakmák­üldöttségileg ke­resik­ fel az egyes politikai pártok vezéreit és azt fogják szorgalmazni, hogy ezt a kérdést ne rendelet útján, hanm törvényileg szabályozzák. A mozirendelet váratlan életbelép­tetése megütközést keltett a kisgaz­dapártban is. Ralsay Károly képvi­selő a nemzetgyűlés legközelebbi ülésén szóváteszi ezt az ügyet an­nál inkább, mert szerinte ebből a rendeletből az államra a kártérítési perokból igen súlyos terhek szár­mazhatnak.­ A belügyminiszter ma éjszaka köz­leményt adott fel, amely szerint he­lyes és jogos a mozgófényképüzem­ek elvételéről és másoknak való juttatá­sáról szóló rendelet. _________________—-------------------------------------­ „Er. a kifogás —­ igy szól a jóidéz­mény — hogy a rendelet nem törvé­nyes, illetve Csakis a kivételes törvé­­nyes rendelkezéseken alapszik, egy­általán nem helytálló A rendeletnek ugyanis csakis a helyiségek igénybe­vételéről szóló rendelkezése alapszik a kivételes hatalomról szóló törvényes rendelkezésekben nyert felhatalmazá­son, de ennek a rendelkezésnek jogos­sága s indokoltsága sem lehet kétséges. A rendelet 6-ik paragrafusát, tekin­­tettel a külföldiekre, a nemzetgyűlésen időközben letárgyalt trianoni béke­­szerződés 211. szakasz d. pontjának ren­delkezése miatt —tehát nem egyéb okból — kellett a 983--1921. M. E. számú rendelettel módosítani. Maga a m­u­ga­t­v­é­nyengedély eddig is közjogi jellegű és forgalom tárgyát nem képezhető személyes jogosítvány volt. Az engedélyezéssel­­ kapcsolatban tehát magánjogi igényekről, a tulaj­donjog megsértéséről stb. szó nem le­het. Jogfosztásról pedig annál kevés­bé, mert az előző rendelet szerint a régi mutatványengedélyek hatálya leg­feljebb négy hóra terjedhetett és ezek az engedélyek a 8454—1921. M. E. .számú rendelet kibocsátása­ után a to­vábbi engedélyezésnek a rendőrhatósá­­goktól a belügyminiszterhez való uta­lása következtében önként hatályukat vesztették.“ Ilyen indokolással nincs az az álla­­mi vagy hatóság által adományozott jog, vagy engedély, amelyet máról holnapra meg ne lehetne vonni. »»%»♦♦♦♦»♦♦«»»»«»♦»♦*♦«**«»»♦»♦*«««*««» Kér! Páil nem akar Oroszországba menni. Nem fog védekezni a Tisza-ügy, főtárgyalásán. Ma délelőtt kapta meg a btmitetet Sil­­vi­nyszék, akiaké ás .az ügyészség vezér­­ője, Sztrád­ai Gusztáv, Kéri­­Pál ter­jedelmes beadványát, amelyben­­ Kér részletesen foglalkozik azzal a felvetett kérdéssel, hogy az oroszok a népbizto­sokkal egyetemiben­­ az ő kiadatását is kérik. Beadványában a legerélyesebben, próbál tiltakozni az ellen, hogy őt Oroszországba kü­ldjejel "Kijelenti, hogy neki nincs és soha nem is Volt semmi­féle összeköttetés© az oroszokkal Kü­lönben is sem az oroszoknak, sem pe­dig a magyar kormánynak nincs joga arra, hogy felette így diszponáljon. Kijelenti beadványában, hogy a nép­biztosok kicseréléséről tárgyaló Jun­­gerth Mihálynak, aki a kormányt kép­viseli, arra sincs joga, hogy az ő ne­vét még csak elő is hozza ebben az ügyben. Ugyancsak ma délel­őtt kapta rang Bzilassy Pál, a Tisza-tárgyalás vezető­­ügyésze Kéri Pálnak egy másik be­adványát, amelyben Kéri ártatlanságát hangoztatja és bejelenti azt, hogy a fő­tárgyaláson nem is fog védekezni. umininiiiiniHiiiuNiiiiniHiii Az erzsébetfalvai gyilkoS. Nem Kiss István a tettes.­­ Az állítólagos házibarátot keresik a de­­tektivek. Az erzsébetfalvai gyilkosság ügyé­ben a detektívek két nap óta a legna­gyobb eréllyel folytatják a nyomozást. Kihallgatták a gyilkossággal az első pillanatokban gyanúsított Kiss Ist­vánt, aki alibijét igazolta és így meg­állapítást nyert, hogy a gyilkosságot nem ő követte el. A zavaros beesőd­ő­­nek látszó festékgyári munkást azért nem bocsá­jtották szabadon, hanem ré­gebbi lopásai miatt előzetes letartózta­tásba helyezték. Az újabb tanúvallomások arról szól­nak, hogy Bauerék a Szsebetfalvai la­kásába hosszú idők óta egy magaster­­metás, feltűnően elegánsan öltözködő, szürkeruhás fiatalember volt bejáratos, akiről a környékbeliek úgy tudják, hogy Bauerné barátja. A fiatalember szombaton délben is a Török­ utcai hft­ körül ólálkodott, többször bement az udvarba is, a tanúk azonban azt n­e­m látták, hogy a lakásba bemert voln­a. E vallomások alapján a rendőrség .

Next