Friss Ujság, 1928. március (33. évfolyam, 50-75. szám)
1928-03-23 / 68. szám
2 Vételkényszer nélkül .. hallgassa meg legújabb typusu llllMRSSlili& Szamofonjainkat pi! és vatanyfelvételű lemezelkel Hangszerotthon Fekete Mihály Budapest, József körút 9. az. Ingyen kérje árjegyzékünket és lemezműsorunkat mi kicsiny bokrokat vágtak ki ás gályát gyűjtöttek. Három óra tájban észrevették, hogy két román granicsár járőr be akarja őket keríteni. A dél felől közeledő járőr egyik embere 35—40 méternyi távolságból rájuk kiáltott, közvetlenül ezután két riasztó lövést tett. A gályát szedő emberek vissza akartak futni, mert attól féltek, hogy mint már előfordult, a román katonák megverik őket. A granicsár járőr egyik embere utánuk szaladt magyar területre. A menekülők a bokrok leple alatt visszafelé futottak, hogy elkerüljék a granicsárokat. A visszafelé futás alatt a granicsárok hajtóvadászatszerű üldözés közben több lövést tettek a menekülőkre. Török Zsigmondot, aki két gyermek apja, egy golyó súlyosan megsebesítette. Kósa György 20 éves legény a cserjék és az úr között lapult meg, azonban elfogták. Mind a kettőjüket beszállították Nagyváradra, ahol Török Zsigmond belehalt sérüléseibe. A másik három ember a cserjéből kiérve tovább futott, a granicsárok állandó tüzelése közben. A granicsárok akkor is három-négy lövést tettek Beregböszörmény irányába, amikor már mindnyájan magyar területen voltak. Feltehető, hogy a gályát szedők közül három ember véletlenül túljutott a román határon tíz-tizenöt méternyire, a másik kettő azonban a granicsár járőr bekerítő mozdulata következtében szorult román területre. A példátlan, embertelen hajtóvadászat ügyében a legrövidebb ütőn belül meg kell állapítani a felelősséget. ja«BagMBMaiaiiaMa««MiRii«ia«atB«*flMio A féltékenyjegyző bűne Lelőtte vetélytársát, a gyógyszerészt Tarnai János, Nagylak volt jegyzője állott ma vádlottként a bíróság előtt, hogy feleljen azokért a bűncselekményekért, amelyeket kilenc évvel ezelőtt követett el a román megszállás alatt a forradalmak idején. Az 1919-es zavaros időkben Tárnái János volt a nemzetőrség parancsnoka. Tárnái és Reinhardt István községi gyógyszerész közösen és egyforma szenvedéllyel udvarolt egy tanítónőnek. Egy áprilisi napon Tárnái megjelent a kaszinóban és el akarta vinni a cigányokat, hogy szerenádot adjon a tanítónőnek. Reimhardt értesült a készülődésről, és hogy megakadályozza a szerenádot, erélyesen tiltakozott az ellen, hogy ellenfele elvigye a kaszinóból a cigányokat. Ebből azután heves szóváltás támadt, amelynek során Tárnai letartóztatta Reinhardtot. Másnap a főjegyző felkereste a fogházban a gyógyszerészt, ismét felelősségre vonta és szóváltás közben hirtelen előrántotta revolverét, két lövést tett a gyógyszerészre. Reinhardt több súlyos sebből vérezve, összeesett és csak hosszú, gondos ápolás mentette meg az életnek. Mihelyt a gyógyszerész kiszabadult a kórházból, bűnvádi feljelentést tett Tarnai főjegyző ellen. Az ügy azonban csak most, 9 év múlva került főtárgyalásra, mert a tanúk legnagyobb része megszállt területen él és ezeknek a kihallgatása csak hosszadalmas diplomáciai úton volt lehetséges. A törvényszék Tárnáit elfére börtönbüntetésre ítélte. FRISS ÚJSÁG 1928 március 23. péntek Dollárokat csent ki a pénzeslevelekből egy postafelügyelő Simonyi Zoltánt tettenérték, amikor pénzt vett ki a felbontott levelekből — Hosszú időn át követte el fosztogatásait a 72-es postahivatalban — A levélfosztogató postafelügyelőt letartóztatták A Verseny utcában levő 72-es postahivatalban detektívek tetten érték Simonyi Zoltán postafelügyelőt, amikor egy Amerikából érkezett levelet felbontott és dollárbankjegyet lopott ki a levélből. A levél fosztogató postafelügyelőt azonnal előállították a főkapitányságra, ahol megkezdték kihallgatását. Simonyi Zoltán több mint 33 éve állott a posta szolgálatában, több mint 10 éve a 72-es hivatalban a levél- és csomagelosztó osztálynak a vezetője. Mindig lelkiismeretes és szorgalmas hivatalnoknak ismerték és így érthető megdöbbenést és meglepetést keltett, amikor kiderültek manipulációi. A 72-es postahivatalban már régóta észrevették, hogy valaki dézsmálja a pénzt tartalmazó leveleket. A postaigazgatóság feljelentésére detektívek szálltak ki a 72-es postára, ahol az Amerikából érkező levélküldeményeket szétosztják. A detektívek tanulmányozták a hivatal egész ügykezelését, szemmel tartották a személyzet működését és megfigyelésüknek hamar eredménye is lett. Megállapították ugyanis, hogy Simonyi postafelügyelő, aki családjával Kőbányán lakik, a levélosztással kapcsolatos tennivalóit hivatali szobájában zárt ajtók mögött végzi. A detektívek jelentették a főkapitányságon, hogy a gyanú Simonyi Zoltán postafelügyelő ellen irányul. A Szatmáry-detektívcsoport emberei rajtaütésszerűen rontottak be Simonyi Zoltán szobájába. Olyan hirtelen történt, hogy az íróasztala mellett amerikai leveleket bontogató postafelügyelőnek még arra sem jutott ideje, hogy eltüntesse a kezében tartott bűnjeleket. Kezében ugyanis egy felbontott amerikai levél volt, amelyből éppen egy ötdolláros bankjegyet vett ki. A postafelügyelő kétségbeesve fogadta a detektíveket. Azonnal belátta, hogy hiábavaló minden tagadás és tiltakozás nélkül követte lelepleződ a főkapitányságra. Ma délelőtt Egry Péter Pál rendőrkapitány kihallgatta a megtört Simonyit, aki bevallotta, hogy hoszszú idő óta folytatja visszaéléseit. A bankjegyküldeményeket sejttető vastag leveleket választotta ki és azokból lopta el a dollárokat. Ha lehetséges volt, megint visszaragasztotta a borítékot ésúgy kézbesítette a leveleket, ellenkező esetben megsemmisítette őket. A rendőrségen megkérdezték Simonyit, hogy mekkora összeget tesznek ki az elsikkasztott dollárbankjegyek? A postafelügyelő azonban nem tudott pontos választ adni. Az elsikkasztott pénz összegét csak a könyvek átvizsgálása után lehet majd megállapítani. Simonyi Zoltán postafelügyelőt beismerő vallomása után előzetes letartóztatásba helyeztek. Szabadelvű és demokratikus szellemben kell fejleszteni az országot A kormány adópolitikája sem nem keresztény, se nem demokratikus . A Balaton kultúrájának fejlesztését követelték a képviselőházban A képviselőhöz ma folytatta a költségvetés tárgyalását és G Vargha Gábor azt követelte, hogy változtassák meg a hitelfeltételeket, mert ezek ma katasztrofálisak és megkárosítják a termelést. A titkos választás ... Madarassy Gábor: A magyar nép lelkének nem kell a titkos választójog.Rassay Károly: Próbáljuk egyszer megszavaztatni a népet a titkosról. Csontos Imre: Az urak miatt kellett megcsinálni a nyílt szavazást, mert különben megbuktak volna! Rassay Károly: Karcagon azt mondta: Gyüjjék egy kis erős akt (Nagy derültség.) Varga Gábor: A falusi tanítás kiterjesztését követeli a tizenötéves életkorig. Csontos Imre: Mit csinálna akkor ott a magyar gyepen, ha gyermekét mindig iskolába kellene járatni! (Derültség.) Rassay Károly: Igaza van. Iskola nélkül is lehet az ember képviselő, sőt miniszter is! (Derültség.) Vargha Gábor ezután szóváteszi külkereskedelmi mérlegünk passzivitását. Láng János: Datolya, selyem és banán jön az országba Vargha Gábor: A magyar alma ott rohad a fák alatt és közben ötven millió értékű gyümölcsbehozatal van. Adófizetés 22 címen Vargha Gábor: Egy hatholdas kisgazda 22 címen fizet adót. Békében a kisgazda 68 aranykoronát fizetett, most pedig 203 pengő adót fizet. Sürgeti ezután a mezőgazdasági szakottatás kiterjesztését. Désy Géza, aki ezelőtt huszonhárom évvel beszélt utoljára itt a Házban, Tisza egy leveléből olvasta a mondatot, hogy az országot szabadelvű és demokrata szellemben kell fejleszteni. A demokrácia és liberalizmus jelszavával azonban sok visszaélés történt. Március 15-ét nemcsak hirdetni, hanem követni is kell. A numerusz klauzusz kérdésében.. azért nem foglal állást, mert nem ismer zsidókérdést, csak magyarkérdést. Az új javaslat a sárga foltot leveszi. A magyar ifjúságnak máskép kellene viselkednie, az ifjúság ne vegyen Romániáról példát. A kereskedő nálunk üldözött vad, viszont a pesti munkásnak nagyon rosszul megy, mert keresetének húsz százalékát fizeti lakbérre, szemben a bécsivel, ki csak négy százalékot fizet. Désy erősen támadja a szociálistákat, mire Premter Sándor így kiált közbe: Egy bukott ,,Rasekol“ hogyis beszélhetne máskénen. Gaál _ Gaszton a Balatonvidék fejlesztését sürgeti, és kifogásolja, hogy különösen a badacsonyi hegyvidéket egyre jobban elrontják, mert kapzsi iparvállalatok bazaltot bányásznak ott. A Balaton körül hat-nyolc internátus középiskolát lehetne létesíteni. A nyugdíjasok helyzete kétségbeejtő, erősen támadja a mezőgazdasági kamarákat, melyek nem érik meg azt a költséget, amelybe kerülnek és „bolond törvény" következményei. A vidéki telekikönyvek rettenetes , állapotban vannak. A szegény jogon való perlés anomáliáin is segíteni kell. Követeli a hazárdjátékok teljes kiirtását és a Munkásbiztosító Pénztár régi nyugdíjasainak felsegítését. Akormány adópolitikája sem nem keresztény, sem nem demokratikus." A kormány mai politikája nemzet misztító, fajpusztító- romboló erő. A forgalmi adó vegzatúrái is bizonyítják, hogy az az osztály, amely ma uralmon van ebben az országban, kíméletlen az adófizetővel szemben. Beszéde további folyamán Gaál Kaszton arra mutat rá, hogy az adózási rendszer rossz, mert a pénzintézetek mérlegeik alapján fizetnek és így teljesen tőlök függ, hogy mennyi adót fizetnek. A mezőgazdaság fizeti a termelés 2,12 százalékát, a gyáripar 0,2 százalékát. Ennek a hosszúra nyúló adózási farsangnak okvetlenül megjön a böjtje, parach. A rossz adórendszer hozza magával a vexaturát a behajtásnál, a jutalomrendszert, a büntetéspénzt, a dugsegélyt. Bud pénzügyminiszter: Tessék adatokat hozni! Gaál Gaszton: Arra kérem a miniszter urat, hogy tegye le a Ház asztalára azoknak a listáját, akik kaptak jutalékot. Bud pénzügyminiszter: Szívesen. Mindenütt úgy van, hogy aki többet dolgozik, többet kap. Gaál Gaszton: Miért kell titokban adni a dugsegélyt? Riul pénzügyminiszter: Nem adnak semmit titokban és nincs dugsegély. Gaál Gaszton azután azt mondja, hogy őt a kormánnyal és a többséggel szemben semmiféle rosszindulat nem vezeti és élete legboldogabb napja az volna, amikor a kormány politikája neki lehetővé tenné a pártba való visszatérést. Azután a vámtarifáról beszél részletesen, amely szerinte a gyáripar javára és a mezőgazdaság kárára készült. Rendkívül élesen ostorozza a kartellek működését, amelyeknek a száma 1922-ben 75 volt és ma még nagyobb a számuk. A kartellek működése azt eredményezte, hogy minden megdrágult, de semmi sente lett olcsóbb. Malasits Géza: Csak a munkaerő! Gaál Gaszton: A vascsőkartell drágábban szállítja a vízvezetéki csöveket, mint a külföldi gyárak, magas vámmal együtt. A mészkartell tarifakedvezményeket élvez, hogy le tudja konkurrálni a karielon kívül álló gyárakat. Felkéri a pénzügyminisztert, hogy azokat a cikkeket, amelyekre a mezőgazdaságnak szüksége van, vámmentesen lehessen behozni. A takarékosságnak ő is híve, de ott kellene kezdeni a takarékosságot, hogy kevesebb adót fizetünk. Bod János pénzügyminiszter Gaál Gasztonnak csak a dugsegélyre vonatkozó megjegyzéseire kivált válaszolna A tisztviselői létszámot vagy emelni kellett volna, vagy pedig a meglevő tisztviselőknek több munkát kellett adni, ami természetesen díjazással jár. Névtelen leveleknek nem szabad hinni. Soha egy fillért nem adott törvényes felhatalmazás nélkül. _Kuna P. András felszólalása után kisorsolták az ítélőbizottságot Kossallert János összeférietettetégi ügyében, aki önmaga ellen tett bejelentést, mert ő nyerte el a dunaföldvári híd megépítésének pályázatát- A sorsolás után a tagok letették azesküt, mire az ülés véget ért. . — A hercegprímás a katolikus igazságról. A Szent István Társulat ma délelőtti díszközgyűlésén Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás nagy beszédet mondott, melyben hangsúlyozta, hogy a magyarkatolicizmus igazságának gondolatát vissza kell állítani az őt megillető polcra. Olyan történelmi munkára volna szükségünk, — mondta, — amely biztos források alapján kimutatná, hogy itt nemcsak országalapító, hanem mindenkor nemzetfentartó hivatást is teljesítettek a katolikusok és teljesítenek ma is. A hercegprímás aztán felvetette a gondolatát annak, hogy képzett katolikus történetíróink közreműködésével egy igazán kimerítő, oknyomozó, egyetemes, főképen pedig magyar egyháztörténelmét kellene lüegymentetni.