Friss Ujság, 1940. május (45. évfolyam, 98-121. szám)

1940-05-01 / 98. szám

1940 május – szerda FRISS ÚJSÁG A nemzeti becsület védelmében nem habozunk cselekedni sem A magyar kormány továbbra is a béke politikáját kívánja folytatni . Csáky külügyminiszter a magyar-szlovák viszonyról­ ­A felsőhöz kedden délelőtt tar­tott ülésén Szüllő Géza napirend előtt a szlovákiai magyar kisebb­­ség ellen elkövetett sorozatos sé­relmeket tette szóvá. Leszögezte, hogy a kormány külpolitikai vi­szonylatban az őszinte, becsületes semlegességet és az erős nemzeti állam kereteit mintaszerűen biz­tosítja. 1938 óta a régi Magyaror­szág egy daruja visszatért hoz­zánk, az önálló Szlovákia pedig szomszédunk lett. A magunk ré­széről­ igyekszünk fenntartani a jó viszonyt, de ez a tapintatos tö­rekvés egyoldalú. Az eseményeik­ről beszélni kell, nehogy a türe­lem gyengeségnek, a hallgatás beleegyezésnek tűnhessen fel. Szlo­vákiában másfél év óta ismétlődő tüneteket eddig csak bizottsági tárgyalásokon tett, szóvá. Szlová­kia védője, protektora a német bi­rodalom, ennek a birodalomnak; mi is hű barátai vagyunk, de épp ezért feltűnő, hogy a németek áll­tal pártfogolt szlovákok egészen másképp viselik magukat, mint ahogyan a védettségi szellem meg­követeli. Szübő Géza elmondotta, hogy április 25-ikén Nyitrán egy Hlinka-párti gyűlésen szörnyű ha­mis dolgokat meséltek a magyar­­országi szlovákok helyzetéről. Úgy felingerelték a tömeget, hogy a Hl­inka-gárda parancsnoka a vá­rosháza erkélyéről jelentette ki, hogy aki Nyitrán és Szlovenszkó­­tán magyarul beszél, annak ki kell tépni a nyelvét és bele kell fojtani a szót. Egész Szlovákiában röpcédulákat osztogattak, azt követelve, hogy­­Váctól és Miskolctól Szolnokig terjedő területet fegyverrel ve­gyék vissza, a magyaroktól. A né­met Protektor hatalmában bízva, veszélyes játékba kezdtek a szlo­vákok és álhírekkel akarják meg­rontani a Magyarország és a né­met birodalom közötti összhangot. Bizonyos német csapatoknak meg­mozdulását olyképpen tüntetik fel, mintha ennek az lenne a cél­ja, hogy Magyarországtól elve­gyék mindazt a területet, amelyet a bécsi döntőbíróság Magyaror­szágnak ítélt. Kérte a magyar kormányt, érttesse meg a szlovák kormánnyal, hogy a magyar ál­lam erős azokkal szemben, akik jogait sértik. A külügyminiszter felszólalása Csáky István gróf külügymi­niszter nagy érdeklődéssel kisért beszédében kijelentette, hogy Ma­gyarország volt az első, amely el­ismerte az újonnan megalakult szlovák köztársaságot s vele szem­ben a békülékenység­ politikáját folytattuk. Sok keserű pillanatot okozott a magyar kormánynak és a magyar nemzetnek, hogy a ba­ráti jobb, amelyet a szlovákok felé nyújtottunk, nem talált megfelelő fogadtatásra. A Szüllő Géza által felhozott adatokról tudomása van a kormánynak, amely nem elége­dett meg azzal, hogy tényeket vagy tetteket egyszerűen tudomá­sul vett. Ebben az igen veszélyes külpolitikai helyzetben azonban, amelyben egész Európa és talán Ázsia is sínylődik, kettőzött óva­tosságra és önuralomra van szük­ség. Mint régi európai nemzet tud­juk mi a kötelességünk, de annak is tudatában vagyunk, hogy van egy felső al­­ár, amelyen túl a po­hár megtelik és akkor esetleg oly intrikákat és okvetetlenkedése­­ket is megfelelően utasítunk vissza, amelyek mellett egyelőre csak váll­­vonogatva megyünk el. Türelmünk határa ott ér véget, ha azt látjuk, hogy a Szlovákiában élő magyarok jogait, nem­ tartják tiszteletben. Ne igyekezzenek nekünk fél vagy egész hivatalos szlovák személyek a német birodalmat, mint Szlová­kia Protektorát állandóan kiját­szani, mert mi teljesen megbízunk a magyar­­német barátság szilárdságában. A szlovákoknak komolyan kell számolniok azzal, hogy a nemzeti becsület védelmében, amelyhez szá­­mít­juk véreink életének és jogai­nak megóvását, nem fogunk ha­bozni cselekedni sem, ha a szom­szédaink a józanság utolsó szikrá­ját is elveszítik. A magyar kor­mány törekszik arra, hogy az európai gondolkodást, a várni tu­dást, a hitet, a rendíthetetlen bizal­mat a jövő iránt, valamint a nem­zeti becsületet ugyanúgy, ahogyan elődeink ránkhagyták, ruházzuk át utódainkra. Ezzel a belátással cse­lekszünk úgy, ahogy leginkább az ország javára válik. Veszélyes volna feltételezni, hogy gyengék vagyunk, mert minden életrevaló és életre­­h­ivatott nemzet elérhet ahhoz a határhoz, amikor az erkölcsi erők érdekében minden kockázatot vállal és meggondolást és pillanatnyi haszonélvezetet félrevet. Csak azok a népek nem támadnak fel, ame­lyek nem tudnak vagy nem akar­nak élni. A külügyminiszter nagyhatású felszólalása után a felsőház a me­zőgazdasági munkabérekről szóló javaslatot tárgyalta. Több felszó­lalás után gróf Teleki Mihály föld­­művelési miniszter hangoztatta, hogy ennek a javaslatnak célja a népi erők minden vonalon való megerősítése. A miniszter beszé­dében megindokolta a zsír- és cu­korjegy bevezetését is. A felsőház a javaslatot elfogadta. Óriási részvét mellett temették el Magyari Imrét Kedden délután többezer főnyi tömeg részvételével kísérték utolsó útjára a Kerepesi temetőben a ko­rán elhunyt Magyari Imre híres cigányprímást. A gyászbeszédet Muraközi­ Gyula református lel­kész mondotta, majd Balázs Ár­pád nyugalmazott helyettes rend­őrfőkapitány mondott könnyes is­­tenhozzádot a barátok, a prímás­­társak, valamint a magyar nótát kedvelő közönség nevében. "A fő­város által adományozott díszsír­hely előtt öreg Rácz Laci intésére háromszáz cigány kezdte játszani Magyari legkedvesebb nótáit: „Le­hullott a rezgőnyárfa“ és „Kitették a holttestet az udvarra“. A „Ha ki­megyek a temető árkába“ című dal hangjai mellett bocsátották le a koporsót a sírba. Fényképünk a temetésen készült. Lankadatlanul folyik a gyűjtés az árvízkárosultak javára Az újjáépítés részletkérdéseiről tárgyalnak Érdekes adomány érkezett ked­den az árvízvédelem országos kor­mánybiztosához. Sebes Gyula tan­ügyi főtanácsos, a Werbőczy Ist­ván gimnázium igazgatója, a gim­názium tanári testülete és ifjúsá­ga nevében 1500 pengőt juttatott el az árvízkárosultak megsegítésére. Ez a nem­eslelkű adomány mutat­ja, hogy az ifjúság lelkében is mi­lyen magas lánggal lobog a test­véri együttérzés és kötelességtudás. A gyűjtési akció, mint a jelek mu­tatják, újabb lendületre kapott és a magánvállalatok alkalmazottai körében is számos mozgalom in­dult­ meg, amely a mostani május elsejei felajánlásokban fog szem­beötlően megnyilvánulni. Az alkal­mazottak fizetésük mértékéhez ké­pest egy havi járandóságuknak egy vagy két százalékát ajánlják fel a köztisztviselők példájára. Ezekből az egyenként kicsinynek látszó adományokból százezres té­telek jönnek össze és a sok pen­gőből, sok fillérből nemsokára már a harmadik millió pengőnél tartunk, amelyet az­ ország lakos­ságának áldozatkészsége teremtett elő. Ebben a nagy és országos gyűjtőakcióban mindennap jóleső büszkeséggel állapítjuk meg, hogy, a Friss Újság olvasói nem marad­nak el a nagy adakozók mellett és a mi gyűjtésünk csupa szegény kis­ember apró filléreiből gyűjtve máris meghaladta a 24 ezer pen­gőt. Gyűjtésünk kedd estig lezárt eredményéről az alábbiakban szá­­­molunk be: Az újjáépítés munkája Vitéz Bonczos Miklós belügyi államtitkár, az árvízvédelem or­szágos kormánybiztosa, mai tájé­koztatójában ezeket mondjam A mai nap folyamán és holnap egész nap egyenként sorra veszem a törvényhatóságokat és mind­­egyikkel letárgyalom a bejelentett kárigényt A megbeszélés tárgya a kárbecslések és igények összehasonlítása azokkal a káradatokkal, amelye­ket a kormánybiztosság közvetle­nül szerzett be és a kár ellenőr­zése. A megbeszélés során a fel­építés munkájának azonnali meg­indítására a szükséges előlegeket nyomban kiutaltatom. Ezekkel a megbeszélésekkel majd­nem egyidőben folyt le az a mű­szaki tanácskozás, amely a fel­építés részletkérdéseit tisztázta. Ennek a műszaki tanácskozásnak tárgysorozatán minden törvény­hatóságban előforduló általános kérdések szerepeltek. Megállapí­tottuk, hogy a helyzet jellegének megfelelően hol, milyen típus­­házak felépítéséhez kell igazodni. Az épületek szerkezete tekinteté­ben az alap, a felmenő falak, el­szigetelés, cserépfedél és a jobb padlózat módozatait vitattuk meg. Foglalkozott a megbeszélés azok­kal a tényezőkkel, amelyek ol­csóbbá teszik a felépítést, a köz­ponti, nagy tömegben, vagon, esetleg zárt vonat­tételekben tör­ténő vásárlás, szállítási kedvez­mények (MÁV, MFTR,MATEOSz tarifa, valamint honvédségi autók) kérdésével. Foglalkozott továbbá a megbeszélés a munkaszervezés ügyével, a szabványosított szerke­zetek (ajtó, ablak) felhasználásá­val. A műszaki megbeszélés vég­legesen megállapította a műveze­tés szervezetét is, amely a kor­mánybiztosságtól függően műkö­dik. Eszerint, ha súlyosan káro­sult vagy kevésbé károsult megyé­ről van szó, a főispán mellett mű­szaki előadó működik, mint helyi szervező és művezető, míg kisebb károk esetén az állami építészeti hivatal ellenőrzése alatt működő építési bizottság, jegyző, bíró, kő­művesmester látja el ugyanezt a feladatot. Ezenkívül a súlyosan károsult megyéknél minden hely­ségben helyi építési ellenőr is fog működni egy kőművesmester sze­mélyében. * Az árvíz- és belvíz-károsult la­kosság felsegélyezésére folyó gyűj­tés a mai napig 2.701,049 pengő 91 fillért eredményezett. Kedd estig beérkezett adomá­nyok: A Jóbarátok Asztaltársasá­ga, VIII., Thék Endre ucca 43, Fohn vendéglő 8 P, P­ajna Henrik Pestszenterzsébet 1 P, összesen 9 pengő. A Friss Újság eddigi gyűjtése Az árvíz-kormánybiztosság 64.100. számú befizető lapján a Friss Újsághoz beérkezett adományok : (1 pengőt küldött: Tomsik Lajos, 8 pen­­írni küldött: Sípos András, 11 pontot ki­r­­rtött: özv. Simon­falná, 5 pengőt küldtek: Vikerdi Elek, Közművelődési Olvasókör, Mezőberény, 3 pengő 20 fillért küldött: Dem­jén Károly, 3 pengőt küldtek: Nagy János, Frakrirth József, Hódos Antal, Peti Ferenc, 3 pengő 50 fillért küldött: Bíró András, 2 pengőt küldtek: ifj. Cza­­bal Ferencné, Kudela Károlyné, Futák György, Peder Mihály, Léhning Péter, Vincze Dezső, Bonisz Károly, Elesfeld Ferenc, Kovács Lajos, Kovács Imre, Bau­mann Vencel, Sasvári Simon. Hanák csa­lád, özv. Háté Ferencné, Dobó Imre, Csá­szár Istvánná, Dittrich Antal, Gerleni Polg. Olv. Kör. Tóbik Pál. 1 pengőt küld­tek: Mesterházy József, szv. Herman Mi­­h­ályné, Trenyák Sándor, Zsadán­y And­­rásné, Vadinszky Ferenc, Groholy Gyula, Gerstenbrein János, Hamburger Ferenc, Schlögl József, ifj. Temesi József, Szabó Mihály, Szőnyi Márton, Wlatter Mihály, Kaufmann Ede, Domonkos Mihály, Csur­gai János, Lakatos Lajos, Glód Károly. Kalzer István. 5* Aliért küldtek: Markó István. Broll Vince. (A névsort holnap folytatjuk..! Hétfő estig gyűjtésünk végösszege volt . . . P 5.154.51 Kedd estig közvetlenül hozzánk befizetett . . P 9,­ P 5.163.51 Hétfő estig az árvíz-kormánybiztosság befizető­lapján beküldött adományok összege volt P 18.908.39 Kedd estig az árvíz-kormánybiztosság befizető­lapján befolyt...................................................P 79.60 P 18.987.99 Eddigi gyűjtésünk végösszege P 24.151.50 3

Next