Függetlenség, 1905. december (18. évfolyam, 64-80. szám)
1905-12-03 / 64. szám
4. oldala kot nem látogathatja, újság pedig bizonyára a betű mián gyűlöletes előtte. Nyilván csak karácsonkor kerül a kezébe. Ilyformán nem is csoda, hogy a politikai helyzetről sincs valami tiszta fogalommal. A közgyűlés múlt hó 20-án kelt határozatáról egyáltalán nem szerzett tudomást. Mert ha azt ismerte volna, hogy mai nap adót fizetni hazaárulás, nem hisszük, hogy Apró János uram 312 korona adót szolgáltasson be a gyalázatos Fehérváry kormánynak. Tudjuk, hogy nem tette volna; Apró János uram megbélyegzett ember lenni nem szeret, még annyi esze neki is vagyon. .. — Ötezer korona a kecskeméti szegényeknek. Dr. Tóth László kőbányai ügyvéd atyja, néhai Árva Tóth László sertéskereskedő halála alkalmából 5000 koronát küldött Kada Elek polgármesterhez Kecskemét szegényei között való kiosztás céljából. — Újítás az ékszerek vásárlása körül. Számos panaszból tudjuk, hogy a vidéki közönség mindig megkárosult, valahányszor óra és ékszerszükségletét külföldi cégek árjegyzékei alapján próbálta fedezni. Dacára ennek, rengeteg annak az összegnek a száma, amit hangzatos hirdetések által félrevezetett közönségünk évenkint az ellenséges érzelmű Ausztriába órákért és ékszerekért küld és kapja érette az ipartermékekek salakját, oly árut, melyet az illetők sajt hazájukban képtelenek eladni és ha azokat a magyar közönség előre látná, szintén nem venné meg. Ezen visszaélésen segítendő Polgár Kálmán műórás és ékszerész (üzlete Budapesten, Erzsébet körút 29), olykép remél segíteni, hogy ezután vidéki komoly vevőinek terjedelmes választékot küld ékszer és óra árukból. Annak a komoly vidéki vevőnek, aki ezután ékszerfélét óhajt vásárolni, nem kell többé mint a közmondás is mondja: „Zsákba macskát venni", hanem felkeresheti bizalommal a nevezett céget és kap be választékot. Ez a berendezés szolidsága önnmagát dicséri és általa a nevezett műórás érdemeket szerez arra, hogy a hazafias magyar közönség pártfogásában részesítse. A színházi hét. A hét premierrel kezdődött Bercik Árpádnak Miniszerválsára került először szilire szombaton. A darabnak budapesti sikerét inkább Bercik írói súlyának, mint belső értékének köszönheti. S ezt nagyon megéreztük a mi előadásunkból. A párbeszédek végtelen hosszúak, a vontatott előadás pedig unalmasakká tette őket, nagyon unalmassá. Pataki Fekete Bertalanja csakugyan megérdemelte, hogy ne legyen minister. Vécsei ügyesen töltötte be a nagyralátó, akaraterős Feketéné szerepét. Heltai, Bérei, és a többiek is közepes sikerrel dolgoztak. A Miniszerválságnál sokkal igazabb sikert aratott Rákosi és Malonyai Elnémult harangon c. színműve. Nekünk, színmagyar vidéken élőknek úgyszólván alig van sejtelmünk arról az elkeseredett harcról, amit az oláhok közé ékelt magyarság fajáért és fennmaradásáért. Ezt a küzdelmet veszi tárgyul a darab. Megható jelenetekben megkapó színek festik két faj harcát. Igaz ugyan, hogy a dráma tárgyául typusok küzdelme szolgál, szerzőknek sikerült a faj harcát egyének küzdelmében feltüntetni, olyannyira, hogy a cselekvések egyéniek , és jellemből folyók és csak ritkán érezzük, nem is annyira tettekből, mint az egyes hosszabb dialogok során, hogy a darabban a fő mozgató erő nem az egyes emberek akarata, de egy egész néptömegé. A darabban hazafias érzésünknek jólesően a csata a magyarok győzelmével végződik. Megelégedés, boldogság, lelkesedés járta át a közönség szívét, de mi mégis elszomorodtunk : a valóságban ez a küzdelem milyen máskép jut kifejezésre. A végvidéki magyarság pusztul, vesz, menthetetlen. Ha katholikus, a vallási szertartások hasonlatosságának segíti az összeolvadást, ha protestáns, ugyan hány falunak akad Simándy Pálja. Ha talán kerülne, belefárad az is az egyenlőtlen küzdelembe. A pap elbukik a harcban, mint különben Rákóczi elbeszélésében is történik, a nyáj elszéled, beleolvasztja a házközösség a román népbe. De hagyjuk a szomorú valót. A darab színhelyének akadt egy hatalmas embere, kitatarozta a templomot, megszólaltatta az elnémult harangokat, aki a lejtőn levő hívőket összegyűjte, s végül az oláhság között is hódítást tett. Ez az istenember Simándy Pál, a magyar pap, kinek hatalmas szerepét Bihari Ákos vitte, kifogástalanul, igazi művészi erővel. Szemben z oláh pópa viszi a zászlót , Vetési Todoreanjában pedig igazán hatalmas nagy erővel domborodtak ki az oláh papok jellemvonásai, a kapzsi lelketlenség, a szemfényvesztés sötétség, durvaság, amelyet a darabban csak alig-alig enyhít a fejfel csillanó apai szeretet, mely e tulajdonságoknak indokát akarja adni. Flóricában Verő fi megértette velünk, hogy Simágdynak csakugyan nagy harcot kellett vívni szívével, hogy kitűzött ideáljától, céljától, el nem tántorodott. Pataki földesura teljesen színvonalán állott. Cakóné túlságosan mozgékony és fiatal volt. Az egyébb, epizód alakok közül Pzitasi, Cakó, Boldizsár Andor s a többiek nyújtottak megfelelőet. Meg kell emlékeznünk a darab egyik idegizgató túlzásáról, Juon haláláról is, mit Bihari László tett még borzasztóbbá. Azt hisszük ugyanis, hogy egy halálozáshoz annyira közel álló, súlyos sebesült, oly hosszú, erőteljes vergődésre nem képes. — A rendezés, díszletek kitűnőek voltak s az előadás menete gyors. A Dolovai nábob leányának félhelyáras előadása tömött ház előtt ment. A szereplők, Biharin, Gerőfin és Marosin kívül többé-kevésbbé félhelyáras erővel játszottak. Kedden az „Elnémult harangok“ ért másodszor igazi sikert. Szerdán a Lőcsei fehér asszonyt élvezte újra közönségünk. Az előadást valamivel jobb volt, mint a bemutató. Csütörtökön Herczeg Ferencz történeti színműve „Bizánc“ került bemutatóra a közönség érthetetlen részvétlensége mellett. A darab, de az előadás is nagyobb érdeklődést érdemelt volna. Bihari, Vécsey Ilona és Pataki játéka FÜGGETLENSÉG 63. szám. | emelkedett ki különösképen az össze- i vágó együttesből. Pénteken a „Drótostól“ ment félhelyárakkal. —sse. — Vasúti|jíPi menetren(* (Brr. 1905. okt. 1-től.) | Kecskemétről Budapestre; Budapestről Kecskemét Vonat Indulás Krk. Vonat Indulis Brk Sz. V. hajn. 4.09; 7‘15 JSz. v- reg. 6-35 (Fífó „ , reg. 5'39 8-25|jSz. v. reg. 8.80 11.59 Sz. v. reg. 7.22| 10\55 [iGy. v.reg. 9-40 11*22 Gy. v. dél 11.23 M5 Gy. v.;d. u. 2’25 4‘20 Sz. v.:d. u. 3.41 | 6-10 jlSz. v.id. u. 480 7\38 Gy. v.id. u. 4.46 | 6-30 ['Sz. v.teste 6 55 1000 Sz. v. este 7-42 [ 10.10 Gy. v.| éjjel 1010 12.05 : __ |1 Sz. v.[éjjel 10.20 1.41 '* Kecskemété | Hsegedre Bsegedről Kecskemétre Sz. v.,bajn. 5—| 7'40 |!Sz. v. éjjel 1’45 4-06 Sz. v. d. e. 9-35 11-56 Sz. v.bajn. 4’50| 7’20 Gy. v. d. e. 11-23 12-40 Gy. v.,d. e. 9 65 11-31 Sz. v-|d. e. 12.06 2-18 Gy. v. d. u. 8-24 14.45 Gyv.,d. u. 4-22 5-50 Sz. v. d. u. M6 3'82 Sz. v.este 7 40 1015 Sz. v. d. u. 5‘15 7‘39 |Sz. v.[ éjjel 10-06 1-311 |________[ | Kecskemétről Czeglédre || Czeglédről Kecskemétre d. 12~28 2-10 .[ Sz. v. kaj. 6.24 817 Kecskemétről Félegyházára Félegyházáról Kecskemétre sz. v. éjjel 1.43[ 2.23 Sz. v. hajn. 5.04 5.36 KecskemétPrilöpszálás t’ülöpszálásKecskeméti V.v. r. 3-40 5-55" V. v. reg. 6135 frbli V. v. d. 1-10 3-55 V. v. e. 5-40, 8-17 Kecskemét Tisza-Ugh 'Tisza-Ugh Kecskemét, V. v. reg. 4-17 5.50 V. v. reg. 6-00 7-55 I V v. , d. 12-17 1-54 V. v. e. 6 88. 8.12 ! Értesítés: Igen tisztelt süteményfogyasztó közönség! Miután abban a helyzetbe jutottunk, hogy a konkurrenczia nagy, arról értesítem az igen tisztelt süteményfogyasztó közönséget, hogy a mai naptól kezdve kezdve kénytelen vagyok a süteményem árát lejjebb szállítani, t. i. úgy a piacon, mint házamnál a friss süteményt adom 2 darabot 3 krért és a szikkadtat 3 darabot 4 krért. Az ismét elárusítók részére, pl. a kereskedő uraknak hajlandó vagyok 1 frtert 80 drb friss süteményt az üzletbe számtani, vagy pedig hozzám küldve 84 drbot adni 1 frtrt. Én egyedül kiváló vagyok, mivel hogy én semmiféle diamaltot, sem sütőport süteményem feldolgozására nem használok, hanem csupán tiszta tejet. Úgy a városban, mint a külterületeken el van ismerve az én süteményeim kiváló jó minősége. Szíves pártfogást kérve, vagyok tisztelettel D. Kovács János pékmester 1. tized, Kádár utca 109.