Függetlenség, 1906. február (19. évfolyam, 25-47. szám)

1906-02-02 / 26. szám

Kecskemét, 1006. február 2. fentek XIX. évfolyam, 26. szám. ELŐFIZETÉSI ÁR 19 W Szerkesztőség és Heldben x 1-az 1^1 H mm m Kiadóhivatal; herava ^9^"9| SS SP®®* ®**W®"* 9 M“”TM B Ref. egyház nyom-negyedre 2 kor. ■ 1 IS II Si S fi S j§m If fi, ® 1 |f | dája I. t. Főiskola-Félévre 4 kor. SiWa«. 1 BH ■ ML.. ■ Vj jgji MM 9hH I ter 6 87- hova a lap Egyes- ■ ■■ — m bum Bi ■ H BpTM BBBBBB NHK HB ■ w­arf rUUÜL I LLHOLU sir küiaro PCLITIKJLI ITüPILAP Fiókkiadóhivatal: Félé?rere reo ml. A kecskeméti függetlenségi és 48-as párt hivatalos közlönye. kbfyrLSedlL Felelős szerkesztő­­ Főszerkesztő Társszerkesztő TÖMÖRI JENŐ SZAPPANOS ISTVÁN KECSKEMÉTI VILMOS | l ___| A kibontakozás. Kecskemét, február 1. A hazánk fölött tornyosuló felle­gek mintha oszladoznának. A remény halvány sugara keresztültör a sötét égboltozaton. A nyomor és szenvedés után, amely úgy tűnik fel előttünk, mintha az idők végtelensége óta nyomná már vállainkat, egy jobb kor­szak bekövetkeztetésének reménye áll előttünk. A magyar politikai világ színe­­java együtt ül, hogy újra egyetértést hozzon létre az uralkodó és a nem­zet között. E kiváló politikusoknak, akiknek kezébe letette az ország jö­vendő sorsát, hivatása : megtalálni a kibontakozás útját és megteremteni a békét, amely minden igaz magyarnak óhaja. Talán be fogják végre látni a bécsi urak is, hogy nem az a nem­zet vagyunk, amelylyel kényök ked­vük szerint bánhatnak el. A jognak és igazságnak tudata még mindig él a magyar ember lelkében! Nem lehet azt onnan kiirtani az idők végtelensé­­géig sem. Nagyon csalódnak, ha azt hiszik, hogy megpuhítanak, vagy meg­törnek bennünket. Ha az élet meste­rének intő szavát megértenék, talán sok minden másként történnék. Hány­szor voltunk már megalázva, meg­taposva, kifosztva, megostorozva. De megtörve, megpuhítva soha! Ha azok a bizonyos „politikai körök“ ott Bécsben csak valamivel is tovább láttak volna az orruknál, sok vérontásnak, sok megalázásának és sok R­ü­c­k­w e r z k o n z e n t r i r­u n­g­­nak lehetett volna elejét venni. Ámde a bécsi urak azt hitték, hogy a sok erőpazarlást nem bírja ki a magyar és már látták is elkövetkezni az időt, midőn a nemzet porba hullik előttük és kegyelmet kér tőlük nyomorult élete számára. Az urak azonban feledték, hogy sokkal több életerővel bírunk, mint ők, az idő pedig, amely ezt megmu­tatta, kártyavárként semmisítette meg legszebb terveiket. De ők még mindig bíztak és kovácsolták terveiket, lég­várakat építettek, míg végre belátták, hogy tervük hiábavaló. Hányszor kellett ennek bekövet­keznie! Mit szenvedtünk mi azalatt. Ámde az életerő és az akarat diadal­maskodtak a rossz számításon és a nemzet ellenálló képességén megtörött a bécsi kamarilla reménye. Az erőszakoskodó bécsi urak is­mét egy baklövést követtek el. Meg­­akarták fosztani ismételten a nemze­­tet ősi jogaitól. Hogy mennyire sike­rült ez nekik, bizonyítja a mai politi­kai helyzet. A magyar nemzet a múlt képvi­selőválasztás óta megjárta a szenve­dések Golgotáját. De kitartott, nem engedett. Ragaszkodott a törvényben biztosított jogaihoz. Nem engedte ma­gát bizonytalan ígéretek és csoba aján­latok által megvesztegetni. Ha politi­kai erőszakkal akarták megtörni, im­pozáns resisztenciával állt ellen. Nem nyúlt a durva erőszakhoz, csupán a meglevő jogait védte, e jogok keretén belül. Mit remélhettek ezzel az erősza­koskodással a bécsiek ? Talán az ab­szolutizmussal való képtelen fenyege­tés által akarták a nemzetet, porba sújtani? Nagyon tévedtek. Nem hit­tünk, nem hiszünk és nem fogunk hinni benne. Amit elérhettek vele, az máris megvan. Egy kissé talán tovább mehetnek, néhány egyént vagy testü­letet tönkretehetnek vele, de az egész nemzetet soha. Az ilyen oktalan kor­mányzatnak nincs jövője. Itt az idő, hogy végre higgadt megfontolás után belássák, hogy a célok, amelyek érdekében eddig annyi szomorú napot hoztak a magyar nem­zetre, kivihetetlenek. Be fogják látni talán végre a bécsiek, hogy a nem­zetnek is vannak céljai és ezek nem ellenkeznek a közérdekkel, csak a haszonleső magáncélzatokkal. E célok érdekében van szüksé­günk a nemzeti­­vívmányokra és ezek biztosítását keressük a kibontakozás­ban. És ezt reméljük a békétől, amelynek talán tényleg küszöbéhez értünk! B. I. POLITIKA. A béketárgyalások. Nap-nap után egyre több jel mutat, arra, hogy végre sikerülni fog a békét nye­h" 'nélkül, hogy akár a nemz*' ma­gát ezzel megalázni, ’ . most igazán örömmel várják • az udvarnál, hol épen annyira vágynak a békére, mint szerte az országban. A király átveszi Andrássy előterjesztést it és a döntést fenntartja magának. Körülbelül február f-j-ére várható ez a döntés, addig, vagy a koalíció veszi át a kormányt tetemes vívmányokkal, vagy a jövő legreményte­lenebb korszaka következik ránk. ÚJDONSÁGOK. — A póttartalékosokat szabadságolják. Az a hír érkezik, hogy az 1904. évbeli póttartalékosokat a jövő hó első napjai­ban szabadságolni fogják, s bár ha a jelenlegi létszám csökken is a szabadsá­golások által, újabb póttartalékosokat nem hívnak be. A szabadságolás okáról eddig még nem szivárogtak ki hírek, de valószínűnek tartják, hogy azért történik, mert a hadügyminisztérium, amely külön­ben tervbe vette a póttartalékosok család­jainak államilag való segélyezését is, be­látja, hogy a póttartalékosok családjaira súlyos napok nehezedtek, hogy fegyverbe szólították a családfentartókat. A hadügy­minisztérium most úgy tervezi, hogy a póttartalékosok közül azokat, akit leg­jobban szorulnának kiképzésre, haza­eresz­tik, mert a kiképzés különben sem lehet oly tökéletes, mint az újoncoknál. Ezek a póttartalékosok az 1904. évbeliek len­nének, akik közül legkevesebbet hívtak be.­­ A nemzeti ellenállás és Háromszék­­vármegye. Háromszékvármegye törvény­­hatósága a belügyvivő ama rendeletét, melylyel a közgyűlésnek az önként fize­tett adókra és az önként belépő újoncokra a vonatkozó határozatát megsemmisíti, folyó évi január 19-én tartott közgyűlésén nem vette tudomásul. Az alkotmány vé­delme tárgyában pedig orvoslásért az or­szággyűlés képviselőházához felír, úgy­szintén kéri az országgyűlést, hogy a kormány vád alá helyezési indítványát vegye tárgyalás alá. Jelen határozatát átirat alakjában megküldötte ma Kecs­kemét város közönségének is csatlakozás céljából. — Nagy Mihály — Grosz Mihály. A „Pécsi Napó“ érdekes dolgokat ir a sze­gedi megyefőnök diákkorából. Eszerint Pécsett végezte a gimnázium alsó osz­tályait, ahová még Grosz Mihály néven iratkozott be. Csak a 3-ik vagy 4-ik gim­náziumban magyarosította a nevét Nagy Mihályra. — Iskolaszéki ülés. Az iskolaszék f. hó 2-án, pénteken délelőtt, 10 órakor ülést tart a városi székház bizottsági ter­mében. Tárgy : folyó ügyek. — Halálozás. Egy nagy reményekre jogosító fiatal életet oltott ki váratlanul a Végzés. Dr. Sárközi­ Pál 24 éves ügy­védjelölt a múlt héten Budapestre uta­zott, hogy vakbélgyuladását megoperál­tassa. 8 nap előtt operálták, míg végre tegnap este Dollinger tanár klinikáján váratlanul elhunyt belső elvérzés folytán. A jobb sorsa érdemes ifjú kiterjedt rokon­ságot borított gyászba. Sárközy Pál ügy­véd-földbirtokos, a felsőkerületi függet­lenségi- és 48-as párt alelnöke fiát vesz­tette benne. Nyújtson neki vigasztalást az égi Izgalom ! Tisztújító közgyűlés. Tegnapi szá­munkban említettük, hogy­ a joghallga­tók önképzőkörének ez évi tisztújító köz­gyűlését a kedélyek izgatottsága folytán a megalakulás előtt be kellett zárni. Az elnökség mai határozata szerint a köz­

Next