Függetlenség, 1906. április (19. évfolyam, 74-96. szám)

1906-04-01 / 74. szám

2. oldal, vébe nyillanak minden embernek, aki olvassa. Hát még ha minden magyar nő hangoztatja férje oldalán! Egy újabb fölhívás is jelent meg, amelyet a Védőegyesület női osztálya tett közzé. Ebből a szózatból is ik­tatjuk a következő lelkes sorokat: „Egy édes, mélabús érzés lakik a magyar nő szivében, ez honának szeretete. Más nemzet leánya hason­lót nem érez; vannak egyebütt is honleányok, büszkék, hűen érezők, de mis az. A mi szivünk honsze­relmét megszenteli a százados köny és bánat, igy örököltük mi, igy száll anyai szivünk vérén által jövendő nemzedékre. Mert mi nem vagyunk boldog nemzetnek leányai! De ha föl magasztal a szenvedés, úgy ál­tala emelkedik a magyarban a honszerelem eszményi fájdalom ma­gaslatára, e fájdalom adott költőket e népnek és ez alkotta meg a ma­gyar honleány ideális alakját Eh­hez a honszerelemhez fordulunk, testvéreinket kérjük, a magyar nő­ket, emelkedjenek fölül a köznapi élet közönyén és hallják meg sza­vunkat . E fölhívás nemes emelkedettsége is az ország jelenlegi szomorú hely­zetéből, új, meg új megpróbált­atásai­­ból táplálkozik , a nemzet szenvedé­seiből veszi szárnyalását. És a Védő­egyesület női osztálya, amelynek élén Andássy Gyula gróf unokája, Des­­sewffy Aurél grófné áll, arra buzdít, hogy a magyar ipar termékeinek tá­mogatása utján csökkentsük a szegény­séget, mert a szegénység függővé teszi az embereket és a szegény nemzet — erőtlen nemzet. Aki Magyarországot gazdaggá teszi, az függetlenné is teszi egyben. íme, így szolgáltathatja a nő, ha a maga családi körében, a ház min­dennemű szükségletének ellátásánál és beszerzésénél a szív nemesebb sugal­latát követi, így szolgálhatja nemzeté­nek legfőbb, életbevágó érdekeit Végül megemlékszem arról a gyö­nyörű levélről, amelyet nemrég ol­vastam valahol, s amelyet egy magyar asszony intézett fiához, aki tisztvise­lője egy teljhatalmú úrral boldogított szegény, szerencsétlen vármegyének. Azt írja az asszony a fiának: — Édes fiam, gyere haza, hadd ott a hivatalodat és semmi esetre se szolgáld az önkényt, a mely eltiporja hazánk szent törvé­nyeit. Gyere haza, édes fiam, min­dég akad itt egy darab kenyér, a­melylyel jól lehet lakni.* Végtelenül megkapó szavak ezek. Az ember sírni tudna az érzelem mélységén, amely bennük megnyilat­kozik ! FÜGGETLENSÉG. POLITIKA. Khuen Héderváry felszínen. Khuen- Héderváryról azt hittük eddig, hogy a politikai szereplésre nézve már halott. Pedig a leányzó nem halt meg, még él. Medve ő, amely csak téli álmát aláasza. Beavatott helyről vett értesülésünk sze­rint csak Héderváry lehet a jövő embere. Fejérváry csak az utat készíti elő, hogy Khuen gróf őszre a kormány vezetését átvigye s az őszi választásoknál sikere­sen operálhasson. A függetlenségi párt meggyanusitása. Több fővárosi lap ma azt a tendenciózus hírt közölte, hogy a függetlenségi párt, csupán csak azért, hogy hatalomra jus­son, reverzálist ír alá, amelyben a katonai kérdésekről lemond. Ezt a hírt független­ségi körökben óriási megbotránkozással fogadták s azt teljesen légből kapott ko­holmánynak minősítik. Városi közgyűlés, Kecskemét, 1906 márc. 31. Kecskemét város törvényhatósági bizottsága ma reggel 9 órakor tartotta március havi rendes özgyűlését Kada Elek polgármester elnöklésével. Napirend előtt Komori Jenő biz. tag üdvözölte a polgármestert azon alkalom­ból, hogy a „Helyre asszony“ c. népszín­műve országos sikert ért el. Tekintve, hogy a kiváló színpadi mű Kecskemét város múltjából meríti tárgyát és Kecs­kemét dicsőségét zengi, indítványozza, hogy ezért hálás elismerését fejezze ki a közgyűlés s foglalja ezt jegyzőkönyvébe is. Indítványát a közgyűlés egyhangúlag határozattá emelte. Az elismerésért Kada Elek meghatottan mondott köszönetet. Tomori Jenő biz. tag határozati ja­vaslatot is nyújtott be, melyben a válasz­tások törvényes időben való kiírásának elmulasztását törvényszegésnek minősíti, s indítványozza, hogy a törvényhatóság óvást emeljen az utolsó órában a soha helyre nem hozható bűnös szándék ellen, amely kísértésbe kívánja hozni a királyt szent esküjének figyelmen kívül hagyá­sára. — Minthogy azonban az indítvány nem nyujtatott be szabályszerű időben, — az e közgyűlésen nem volt tárgyalható. A polgármester e célból április hó 3-ára, keddre rendkívüli közgyűlést fog egybe­hívni. A polgármesteri jelentést tudomásul vette a közgyűlés, valamint Sándor Pál, Eidlitz Hugo, Kremesek Leo és dr. Gre­­gersen Ede konzulok működtetési enge­délyéről szóló értesítéseket is. A belügyi ügyvezető megsemmisí­tette a múlt havi közgyűlésnek a kor­mánybiztos kinevezése tárgyában hozott határozatát. A mai közgyűlés fentartotta korábbi­­határozatát s a leirat irattárba helyezését rendelte el. Kolosváry Gyula kormánybiztos át­iratát kineveztetéséről — a közgyűlés irattárba küldte. A közigazgatási bizottságnak a kor­mányhoz intézett jelentése tudomásul vé­tetett. Szélesebb hullámokat vert fel a vá­rosi hivatalos lap megszűntével előállott azon kérdés, hogy a városi hirdetések mely lapokban tétessenek közzé. A városi tanács azt javasolta, hogy a „Független­ségiben és a „Kecskeméti Lapokéban jelenjenek meg. Weber Ede azt javasolja, hogy kizárólag a „Függetlenség“- ben tétessenek közzé, amely ezidőszerint a legolcsóbb helyi lap s amely ennek ellenében közölje a közérdekű értesítése­­seket is. Eötvös Nagy Imre a 3 helyi lapot egyformán kívánja részeltetni. Kada Elek pártolja az utóbbi indítványt. Pacsa Mihály azt javasolja, hogy minden hir­detés mindhárom lapban közzététessék. Dr. Garzó Béla a „Függetlenség“-et, mint legelterjettebb helyi lapot javasolja pártszempont nélkül. Szegedy György a fontosabb hirdetéseknek, árlejtéseknek, árverési hirdetményeknek több lapban való közlését tartja szükségesnek. Eötvös Nagy Imre Pacsa Mihály indítványához csatlakozik. Francsek József csak a „Füg­getlenségiét ajánlja. Wéber Ede javas­­­­latát odamódosítja, hogy minden hirdetés a „Függetlenség“-ben tétessék közzé, de­­ az árverési és árlejtési hirdetések a többi helyi lapokban is közzététessenek. Tor­­mássy Nándor a „Függetlenség“-et és az „Országos Ellenőrit javasolja. A közgyűlés óriási többséggel­­Wéber­­ Ede módosított indítványát fogadta el. Sándor István főjegyző beterjeszti­­ ezután Deák Gyula házipénztárnoknak a betegsége címén 3 havi szabadság iránti kérelmét. A közgyűlés megadta a sza­­­­badságot. A javadalmi pénztár 1905. évi zár­számadása és pénztári eredménye között­­ sajnálatos különbség tűnik fel, amennyi­ben az előirányzattal szemben a tényle­ges bevétel 71 ezer 278 korona 39 fillér hiányt mutat, amely a két évi nagy szárazsággal járó rossz gazdasági viszo­nyoknak tulajdoníttatik. A tanácsi jelen­tést sajnálattal vették tudomásul. A folyó évi költségvetésben a bel-­­­ügyi ügyvezető leiratához képest néhány­­ formai módosítás létetett. Sárközy Sándor szülőben árvának­­ évi hatvan korona neveltetési járulék szavaztatott meg. Érsek Sándor elnyomorodott hiva­talszolgának 16 évi szolgálat után 267 korona évi nyugdíj szavaztatott meg. A városi műkertben vízvezeték és víztorony létesítése határoztatott el. A­­ költségek egy része fokozatosan levonatik­­ a főkertész járulékaiból. Kerekes Dezső és Tárnok József cethali földvételében tett tanácsi javaslat 74. szám. DJ FÉRFI RUHA ÜZLET! Értesítem a t. c. vevőközönséget, hogy Kecskeméten, Nagykőrösi­ utca, volt Lévai-féle bútorüzlethelyiségben, már a tavaszi idényre egy férfi-szabó és kész férfi-, fiú- és gyermekruha áruházat létesítettem. ..... Minthogy ezzel a helyi piacon mint egy hiányzó űrt véltem betölteni, áruházamat szolid elvek mellett a fővárosi mintára rendeztem be. Áraim túlnyomó része legjobb minőségű bel- és külföldi szövetből készültek, amiért is tartós kelméből, kitűnő sza­bású és legújabb divat szerint készült férfi- és gyermeköltönyöket, felöltő és nadrágokat stb. bámulatos olcsó árért bocsátók a t. vevőközönség rendelkezésére. Külön mérték szerinti osztály! Nagy választék­ból és külföldi gyapjúszövetekben! Egyszeri próbavásárlás mindenkit meggyőz az áruk minőségéről és olcsóságáról! Szolid. el­ szl Pontos csiszolg,é,lá,s ! Túlfizetés Zsizárval A t. c. vevőközönség szives támogatását kéri, kiváló tisztelettel­ FRANK LAJOS.

Next