Függetlenség, 1906. szeptember (19. évfolyam, 196-220. szám)
1906-09-02 / 197. szám
Kecskemét 1990. szeptember 2. Vasárnap XIX. évfolyam, 197. szám. ELŐFIZETÉSI ÁR II W WkMrtosofie Hdyb«« Pfssmrp sin a—« am m Ess«?» k adóhivatal: v"V O IPPCii lIPlP Stkst m rUGGETLEIiSEG CUfteHre posta» ___ küldve jil ‘..',.*13' "HT'l.udjLii T* ZST FUJ Ír- Ttlcfbn: iJKJf97m*}}. A kecskeméti függetlenségi és 48-as párt hivatalos közlönye. ids. s zám. FeUli« sxszkeftati FS*z»rk*szt* Sz»rk»*ztt TÖMÖRI JENŐ SZAPPANNOS ISTVÁN KECSKEMÉTI VILMOS A politika mesgyéjén. Fucsa, hogy Oroszországban még ilyenkor is ráérnek tréfálkozni. Mert csak nem vehetjük komolyan az orosz autokrácia segélykiáltásait! A civilizáció szent nevében hívják Európa nemzeteit segítségül, mert az orosz forradalom szele — szerintük — átcsaphat az európai államokba is. Melyik civilizációra appellálnak ? Az oroszéra talán ? Arra a civilizációra, Mely immár a Himalaya magasságú hegyet emelt emberi testekből? Arra, amelynek eszközei a golyó, a fegyver, a szurony, a gyilkosság, a vadállati kegyetlenség? Arra, amely eddig semmit nem teremtett, hacsak bombát nem ? Hogy képzeli az orosz autokratizmus Európa beavatkozását ? Hiszi komolyan, hogy Európa népei segítségére sietnek orosz testvéreik vérbe fojtásának? Lehetséges volna hinnie, hogy a szabadság századában akadna nemzet, mely segítse azt a kezet, amelybe kancsuka és fegyver van szorítva ? Az orosz autokratizmus tréfájában az az egyedüli komoly dolog, hogy a vesztét érzi. Előbb, mintsem gondolnák, kivirul a vérrel öntözött havon a szabadság rózsája. * Az egyszeri jó testvér azt ajánlotta testvérének, ha te mégysz gyalog, én megyek szamárom, ha én megyek szamáron, te mégysz gyalog. A horvát testvériség is ilyenforma. Dühöng bennünk a magyar barátság. Egy föltétel alatt: ha mi vesztünk, ők nyernek, ha ők nyernek, mi veszítünk. A horvát a magyar barátságból csak hasznot akar. Minden baráti ölelésért, minden testvéri csókért egy darabot a húsúnkból. Ha megölel, adjuk neki Dalmáciát. Ha megcsókol, Bosznia jár érte. Elvégre Horvátország testvér nemzete a magyarnak, hát amit ők kapnak, a családban marad. Esetleg odaadhatnánk talán az összes kapcsolt részeket, kiegészíthetnénk Mátyás nagy birodalmává és megalakíthatnék Nagy Magyarország helyett a Nagy Horvátországot. No de ebbe előbb még beleőrülhet egy-két Szarcsevics párti! Könnybe, gondba, vérbe szennyezett mesterség, így nevezte Molnár Ferenc az újságírást. És ebből szállóige lesz, mert a nagy és igaz mondások gyorsan szárnyat öltnek. Nem tartozik ugyan szorosan a politikához, inkább talán szociálpolitika, de azért ott van a politika mesgyéjén ez is. Az újságírók dolga. A tanítókat szokás újabban „a nemzet napszámosai“ helyett anemzet koldusaidnak hívni. És nem hiába. Hát az újságírók dolga van olyan fontos és égetően sürgős, mint a tanítóké. Mert az újságíró még inkább a nemzet napszámosa, de inkább koldusai is, mint a tanítók. Ők is a kultúra nyonorultjai. A magyar civilizáció tengősdijei. És Molnár Ferenc kihagyott valamit az újságírás jelzői mellől. Pénzzel szennyezett sokszor. Mert élni kell és az újságíró élete tengődés. A magyar kultúra sokszor még penészes kenyeret sem ad a munkásainak. Az emberek közt sok a gyenge és a pénz hatalma erős. Pénzzel szennyezett sokszor az újságírás. Pedig a közélet tisztaságának hivatott őrei az újságírók. Meg kell tisztítani az ivás porondját és a rajta maradt hivatottaknak kenyeret kell adni, ízeset, fehéret. Aminőt ad a külföld az ő kulturmunkásainak. Könnyel, vérrel, akkor is szenynyezettt lesz az újságírás. Mert az irók lelkéből legtöbb könny és vér fakad. De legalább nem lesz gonddal, pénzzel szennyezett. És nem lesz gyilkosan keserves. Házbéruzsora városunkban. Kanskemét, szapt. 1. Azon betegségek közül, melyeknek szülőokát a kapitalizmusban kell keresnünk és a melynek épen ezért a szociálisták a leghatásosab aparatenijei, leginkább szambeszökő az aktualitás miatt is a háboruzvára. Hogy ezen betegség epidamikus föllépése Budapesten mily agitációra serkenti a szocialistákat, azt mindnyájan tudjuk. ■bben a kérdésben mi is igazat adunk a socialistáknak. És istápoljuk azt a törekvést, mely ezutta a háztulajdonos kapitalisták kizsaroló törekvése ellen a polgárok együttes eljárásának szükségességét. Elítéljük a háztulajáonosok ama számítását, mely raffinérikusan dús kamatot igyekezik szedni a polgárok ama idegznkedésétől, mellyel a lakás változtatás iránt viseltetnek. Különösen feltűnő jelenség és nálunk, Kecskeméten, hol kevés a bérház, sőt avval sem indokolhatják a háztulajdonosok a „stajgerelás”, hogy nagy a lakáskereslet. Kuriozitás szempontjából meg fölötte érdekes, hogy városunkban a házbéruzsora propagálói éppen azok, akik ellen a fociskaták a legvehemensebben támadnak urbi et orbit. i. az egyházak. Az egyházak bérházainak lakói panaszkodnak legsűrűbben, hogy lakházaik bérét indokolatlanul emelik. Ma is kaptunk egy ily panaszos levelet, mely arról értesit, hogy egy erkölcsi testület, melynek pedig egyik vezető kitűnősége előkelt városi tisztséget visel, tiljssen indokolatlanul, csupán arra alapítva okoskodását, hogy a lakó, ha már több mint 10 éve ott lakik, egy pár forint többlet miatt nem fogja magát és családját kitenni egy lakásváltoztatással járó kellemetlenségek régiójának, emelte a lakbérét a ház bérlőjének, mégpedig olyan mértékben, amely semmiképen sincsen arányban a normális „szájgerold«“ mérsékelt elveivel. Sőt kilátásba helyezték neki, hogy legközelebb már külön árverés alá fogják bocsátani az általa leírt ház egyes részleteit is, hogy vagy 10 százalékkal újra emelhessék a háziért. Nagyobb üzlethelyiségeknél is jogosulatlannak tartjuk ezt a „rálicitálást“-t, (amint ezt különösen egy másik erkölcsi testület tette pár év előtt egyik régi bérlőjével 2000 koronával szájgerolva), de ott legalább rekompenzációt találhat az üzlet nagyobb forgalmában és hasznában. De a házbér uzsorának a lakásoknál való ilyen természetű túltengése. Semmiképen sem válik javára sem az illető testületnek, sem a sociális viszonyoknak. A házbéruzsora ellen itt, nálunk nem a socialisták gyűléseit vesszük igénybe, de még az ok nélkül szájgeroló háztulajdonosok neveit sem állítjuk pellengére, mint ők tették a házbéruzsora gócpontjában, a székesfővárosban, hanem m t TT ÍJ á VT VT TT TI TT az összes iskolák részére a, legrussi'bb kiadásokban I AnllllllllYl/rK ---.... író- és rajzszerek, rajzeszközök XXX11 1a v 11 X 1 l IV a legnagyobb választékban és legolcsóbban kaphatók ____________________________ ^ Fekete (Schwartz) Soma ^ ______ .. ■ ■ ~ könyvkereskedésében ECocsaceméten, az Itézés piacon. Ugyanitt a tankönyvek díszes angol vászonba és tartósan be is köttetnek.