Függetlenség, 1906. szeptember (19. évfolyam, 196-220. szám)

1906-09-02 / 197. szám

Kecskemét 1990. szeptember 2. Vasárnap XIX. évfolyam, 197. szám. ELŐFIZETÉSI ÁR II W WkMrtosof­ie Hdyb«« Pfssmrp sin a—« am m Ess«?» k adóhivatal: v"V O IPPCi­i lIPlP Stkst m r­UGGETLEIiSEG CUfteHre posta» ___ küldve jil ‘..',.*13' "HT'l.udjLii T* ZST FUJ Ír- Ttlcfbn: iJKJf97m*}}. A kecskeméti függetlenségi és 48-as párt hivatalos közlönye. ids. s zám. FeUli« sxszkeftati FS*z»rk*szt* Sz»rk»*ztt TÖMÖRI JENŐ SZAPPANNOS ISTVÁN KECSKEMÉTI VILMOS A politika mesgyéjén­. Fucsa, hogy Oroszországban még ilyenkor is ráérnek tréfálkozni. Mert csak nem vehetjük komolyan az orosz autokrácia segélykiáltásait! A civilizá­ció szent nevében hívják Európa nem­zeteit segítségül, mert az orosz forra­dalom szele — szerintük — átcsap­hat az európai államokba is. Melyik civilizációra appellálnak ? Az oroszéra talán ? Arra a civilizációra, Mely immár a Himalaya magasságú hegyet emelt emberi testekből? Arra, amelynek eszközei a golyó, a fegyver, a szurony, a gyilkosság, a vadállati kegyetlenség? Arra, amely eddig sem­mit nem teremtett, hacsak bombát nem ? Hogy képzeli az orosz autokratiz­­mus Európa beavatkozását ? Hiszi komolyan, hogy Európa népei segítsé­­gére sietnek orosz testvéreik vérbe fojtásának? Lehetséges volna hinnie, hogy a szabadság századában akadna nemzet, mely segítse azt a kezet, amelybe kancsuka és fegyver van szorítva ? Az orosz autokratizmus tréfájában az az egyedüli komoly dolog, hogy a vesztét érzi. Előbb, mintsem gondolnák, ki­virul a vérrel öntözött havon a sza­badság rózsája. * Az egyszeri jó testvér azt aján­lotta testvérének, ha te mégysz gya­log, én megyek szamárom, ha én me­gyek szamáron, te mégysz gyalog. A horvát testvériség is ilyenforma. Dühöng bennünk a magyar barátság. Egy föltétel alatt: ha mi vesztünk, ők nyernek, ha ők nyernek, mi veszítünk. A horvát a magyar barátságból csak hasznot akar. Minden baráti ölelésért, minden testvéri csókért egy darabot a húsúnkból. Ha megölel,­­ adjuk neki Dal­máciát. Ha megcsókol,­­ Bosznia jár érte. Elvégre Horvátország testvér nemzete a magyarnak, hát amit ők kapnak, a családban marad. Esetleg odaadhatnánk talán az összes kapcsolt részeket, kiegészíthet­nénk Mátyás nagy birodalmává és megalakíthatnék Nagy Magyarország helyett a Nagy Horvátországot. No de ebbe előbb még beleőrül­het egy-két Szarcsevics párti! Könnybe, gondba, vérbe szennye­­­­zett mesterség, így nevezte Molnár Ferenc az újságírást. És ebből szálló­ige lesz, mert a nagy és igaz mon­dások gyorsan szárnyat öltnek. Nem tartozik ugyan szorosan a politikához, inkább talán szociál­poli­­tika, de azért ott van a politika mes­­gyéjén ez is. Az újságírók dolga. A tanítókat szokás újabban „a nemzet napszámosai“ helyett a­­nem­zet koldusaidnak hívni. És nem hiába. Hát az újságírók dolga van olyan fontos és égetően sürgős, mint a tanítóké. Mert az újságíró még inkább a nemzet napszámosa, de inkább kol­dusai is, mint a tanítók. Ők is a kultúra nyon­orultjai. A magyar civili­záció tengősdijei. És Molnár Ferenc kihagyott va­lamit az újságírás jelzői mellől. Pénz­zel szennyezett sokszor. Mert élni kell és az újságíró élete tengődés. A ma­gyar kultúra sokszor még penészes kenyeret sem ad a munkásainak. Az emberek közt sok a gyenge és a pénz hatalma erős. Pénzzel szennyezett sokszor az újságírás. Pedig a közélet tisztaságának hivatott őrei az újságírók. Meg kell tisztítani az ivás porond­ját és a rajta maradt hivatottaknak kenyeret kell adni, ízeset, fehéret. Aminőt ad a külföld az ő kultur­mun­­kásainak. Könnyel, vérrel, akkor is szeny­­nyezettt lesz az újságírás. Mert az irók lelkéből legtöbb könny és vér fakad. De legalább nem lesz gonddal, pénzzel szennyezett. És nem lesz gyil­kosan keserves. Házbéruzsora városunkban. Kanskemét, szapt. 1. Azon betegségek közül, melyeknek szülőokát a kapitalizmusban kell keres­nünk és a melynek épen ezért a szoci­álisták a leghatásosab aparatenijei, leg­inkább szambeszökő az aktualitás miatt is a há­boruzvára. Hogy ezen betegség epidamikus föllépése Budapesten mily agitációra serkenti a szocialistákat, azt mindnyájan tudjuk. ■bben a kérdésben mi is igazat adunk a socialistáknak. És istápoljuk azt a törekvést, mely ezutta a háztulajdonos ka­pitalisták kizsaroló törekvése ellen a pol­gárok együttes eljárásának szükségessé­­gét. Elítéljük a háztulajáonosok ama szá­mítását, mely raffinérikusan dús kamatot igyekezik szedni a polgárok ama idegzn­­kedésétől, mellyel a lakás változtatás iránt viseltetnek. Különösen feltűnő je­­lenség és nálunk, Kecskeméten, hol ke­vés a bérház, sőt avval sem indokolhat­­ják a háztulajdonosok a „stajgerelás”, hogy nagy a lakás­kereslet. Kuriozitás szempontjából meg fölötte érdekes, hogy városunkban a házbér­­uzsora propagálói éppen azok, akik ellen a focisk­aták a legvehemensebben tá­madnak urbi et orbi­t. i. az egyházak. Az egyházak bérházainak lakói panaszkod­nak legsűrűbben, hogy lakházaik bérét indokolatlanul emelik. Ma is kaptunk egy ily panaszos levelet, mely arról értesit, hogy egy er­kölcsi testület, melynek pedig egyik ve­zető kitűnősége előkelt városi tisztséget visel, tiljssen indokolatlanul, csupán arra alapítva okoskodását, hogy a lakó, ha már több mint 10 éve ott lakik, egy pár forint többlet miatt nem fogja magát és családját kitenni egy lakásváltoztatással járó kellemetlenségek régiójának, emelte a lakbérét a ház bérlőjének, még­pedig olyan mértékben, amely semmiképen sincsen arányban a normális „szájgero­ld«“ mérsékelt elveivel. Sőt kilátásba he­lyezték neki, hogy legközelebb már kü­lön árverés alá fogják bocsátani az ál­tala leírt ház egyes részleteit is, hogy vagy 10 százalékkal újra emelhessék a háziért. Nagyobb üzlethelyiségeknél is jogo­sulatlannak tartjuk ezt a „rálicitálást“-t, (amint ezt különösen egy másik erkölcsi testület tette pár év előtt egyik régi bér­lőjével 2000 koronával szájgerolva),­­ de ott legalább rekompenzációt találhat az üzlet nagyobb forgalmában és hasznában. De a házbér uzsorának a lakásoknál való ilyen természetű túltengése. Semmiképen sem válik javára sem az illető testületnek, sem a­­ sociális viszonyoknak. A házbéruzsora ellen itt, nálunk nem a socialisták gyűléseit vesszük igénybe, de még az ok nélkül szájgeroló háztulajdonosok neveit sem állítjuk pel­lengére, mint ők tették a házbéruzsora gócpontjában, a székesfővárosban, hanem m t T­T ÍJ á­ VT VT TT TI TT az összes iskolák részére a, legrussi'b­b kiadásokban I AnllllllllYl/rK ---.... író- és rajzszerek, rajzeszközök X­XX11 1a v 11 X 1 l­ IV a legnagyobb választékban és legolcsóbban kaphatók ____________________________ ^ Fekete (Sch­wartz) Soma ^ ______­ .. ■ ■ ~ könyvkereskedésében ECocsaceméten, az Itézés piacon. Ugyanitt a tankönyvek díszes angol vászonba és tartósan be is köttetnek.

Next