Függetlenség, 1881. március (2. évfolyam, 59-89. szám)
1881-03-01 / 59. szám
Budapest 1881. Több millió ír mezei munkás dobatott ki kunyhóiból és legiszonyúbb kétségbeesésnek van kitéve. Százezrenkint haltak el az írek éhen, mig a tízezer földeur, kik közül sokan Írországot soha sem látták, fénypazarban dőzsölnek egy barbár törvény aegise alatt, mely megengedi nekik a nép munkája gyümölcseinek lefoglalását. Írország lakosságának felét folyton fenyegeti az ínség és éhhalál, egy országban, melyet a természet bőséggel áldott meg, s mely Európában a legtermékenyebbek egyike. Mi azon rendszer ellen küzdünk, mely mind ezen igazságtalanságokat idézte volt elő századok óta. Hogy ezen rettenetes helyzetnek egyszer mindenkorra végett vessünk, most minden becsületes ember lelkiismeretére hivatkozunk — minden vallásfelekezet, nemzetiség vagy párt különbség nélkül — és felszólítjuk őket, támogassanak minket az által, hogy Angliának ellenünk elkövetett gyalázatos bánásmódját szemére hányván, szólítsák fel azt, hogy nemzetünknek igazságot szolgáltasson. Ami önt, mélyen tisztelt uram, illeti, ki annyira fel bírta kelteni az emberi nem rokonszenvét a „nyomorultak“ iránt, meg vagyunk győződve, hogy felszólalásunk önnek szívét meg fogja indítani, valamint arról is, hogy ön egy derék, de szerencsétlen nemzet érdekében hatalmas szavát hallatni fogja a világgal. Fogadja mélyen tisztelt uram, nagyra becsülésem nyilvánítását és legőszintébb hódolatomat. Charles Stewart Parnell. Hugo Viktor szenátor urnak. FÜGGETLEN S ® E Gr. _ •g>t ___Márczius 12 A vidékről. Czegléd, 1881. Február 27. Czeglédről a következő sorokat vettük : A czeglédi iparos egyesületek elnökei nevében kérem, tegye közzé becses lapjában, hogy a czeglédi iparosok az iparügyi enquette ülésén a szétszórt ipartársulatok érdekében felszólalt képviselőknek üdvözletüket küldik, kérve őket, hogy a kézműiparosok ellen tett hibáikat lehetőleg helyre hozni s jóvátenni tőlük telhetőleg szíveskedjenek. Az elnökök megbízásából: Mészáros Lajos. Félegyházáról Kalmár József úr lapunk 52. számában hozott közleményre, hogy ő a 48-as pártot ámítóknak nevezte volna, kijelenti, hogy az nem való s csakis a félreértés magyarázhatta annak hosszabb nyilatkozatát, mely sok részben személyeskedő, térszüke miatt nem közölhetjük. Az iparügyi enquette. VI. ülés 1881. február hó 2- án. Elnök Kemény Gábor b. kereskedelmi miniszter. Jegyző Balogh Vilmos. Elnök az ülést megnyitván kijelenti, hogy Machlap Adolf betegsége miatt az ülésben nem jelenhetik meg. Jelenti továbbá, hogy Havas Sándor gépgyáros és kereskedelmi tanácsos a megjelenésben akadályozva lévén, nézeteit írásban küldötte be, melyet Barcza Miklós ügyvéd felolvas. Havas Sándor a kényszertársulás mellett van. Kautz Gyula: Miután súlyos családi körülményeinél fogva Budapestről távoznia kell, nehogy félreértésekre adjon alkalmat kijelenti, hogy a második kérdésre nézve a teljes iparszabadság elve mellett van és hogy az 1872. 8. t. sz. rendelkezéseit lényegében fenntartatni kívánja. Csepreghy János : Részéről azt, a mit Kér* Kápoly oly csodálatos szépen kifejtett, ideális szempontból megtámadni nem tudná ugyan, de gyakorlati szempontból kifogásolja és arra nézve megjegyzi, hogy hiányzanak a kellő viszonyok és körülmények, amelyekre azt alkalmazni lehetne. Nézete szerint két irány van. Az egyik az, amely minden áron kényszertársulatot akar és a másik az, amely azt akarja végrehajtatni, amit azok a kényszertársulattal kívánnak érvényesíteni és amely nem tartja a tömeget oly missióra alkalmasnak, hogy ellenőrizhessen és felelősséggel működhessék felfelé. Szóló ez utóbbi irányt ajánlja, amely ha nem fogadtatnék el, hajlandó a porosz novellát sajátjává tenni, de azon hozzáadás nélkül, amelyet a túloldal akar, t. i. hogy kényszer legyen, mert ezt lehetetlennek tartja. Helfy Ignácz: Azért szólal fel, mert a legutóbbi ülésig Lipthay Béla felszólalásának kivételével a tanácskozás oly színt öltött, mintha az értekezlet tagjai két táborra oszolnának, amelynek egyike szivén hordja a szegény magyar iparos sorsát és tanácsokat ad, hogy miként lehet azon segíteni, másodika pedig az, amely mit sem gondol azzal és makacsul ragaszkodik a mostani állapotokhoz. Nézete szerint a helyzetnek ily feltüntetésében senki sem nyugodhatik meg, mert mindegyik egyformán szívén hordja az iparosok sorsát, akár a szabad, akár a kényszer mellett van. A kérdés az, hogy mikép lehet segíteni, és az érzés különbséget nem tesz. Felszólalásának második oka, hogy annyira tisztultak az eszmék és felfogások, hogy félreértéseknek az egyik fél sem lehet kitéve. Némelyek azt állították felszólalásukban, hogy csakis ők beszélhetnek az iparosok nevében, és hogy a többiek nincsenek erre feljogosítva, mert egyedül állnak és nincs támaszuk. Helyesli e tekintetben Herich nézetét, mely szerint a többséget nem lehet bebizonyítani. Ami a többség véleményének tolmácsolását illeti, erre két út van. Az egyik az, és ez a nehezebb, hogy egy kiváló ember, aki egy szakmával tüzetesen foglalkozik és megállapodik egy eszmében, ezen eszmét lassan és lassan terjeszti, ellenekre talál, nagy kisebbségben van és csak nagy kitartással hosszú évek és hosszú küzdelmek után tudja azt a többség által elfogadtatni és érvényesíttetni. Ez eszme kétségtelenül helyes, mert a gyakorlat világossága mellett jutott érvényre. A másik útja a többség véleménye tolmácsolásának az, hogy az ember ellesi, hogy mit akar a többség és hogy az időnkínti többséghez csatlakozik, hogy mondhassa, miszerint annak nevében beszél. Ez utóbbi előtt nem hajol meg, mert hullámzásoknak van kitéve az illető osztálynak speciális érdekei szerint. Osztja Havas nézetét, mely szerint a közgazdasági kérdéseket összefüggésükben akarja felfogni. Szóló sem képes az iparról gondolkozni és az ipar bajairól bárminemű véleményt mondani vagy elfogadni anélkül, hogy Magyarországunk összes közgazdasági bajairól gondolkozzék. Nézete szerint nálunk, agricci országban valóságos utópia arra gondolni, hogy közgazdasági életünkből ki lehessen tépni az ipart és ennek is csak egy részét : a kisiparost, ennek részére egy önálló gépezetet felállítani és azt hinni, hogy komolyan segítettünk a bajon. Eddig nem lett elegendő súly fektetve azon viszonyra, amelyben Ausztriához állunk. A felszólalók elfelejtették a vám- és kereskedelmi szerződést, melynek 14-ik czikke szerint minden osztrák iparos, kinek bármily kis ipara van is, Ausztriában, eo ipso fel van hatalmazva iparát Magyarországban szabadon gyakorolni. Ne feledjék tehát azok, akik a kényszertársulatokat azért akarják behozni, hogy a mi munkásaink és iparosaink nem állanak a műveltség és a szakképzettség azon vonalán, amelyen a többi európai iparosok, hogy ezen változtatni nem lehet, és hogy az osztrák iparosok valamivel magasabb színvonalán állanak a műveltségnek, mint a mieink. Miután meggyőződött arról, hogy a kényszertársulás hívei a czéhek felé kívánnak visszamenni, kijelenti, hogy a szabad társulás mellett marad és kívánja, hogy az iparszabadság úgy, amint annak elvei a törvénybe le vannak fektetve, jövőre is érintetlenül maradjon. (Helyeslés.) Keleti Károly az első kérdést kimerítettnek tartja, s minthogy a tanácskozás súlypontja a második kérdésre kezd átmenni, arra kéri a minisztert, hogy a második kérdés vétessék tárgyalás alá. Dr. Weisz Béla csak röviden akar reflektálni a kötelező ipartestületek ellen felhozott ellenvetésekre. György Endre ellen, aki azt kérdezte, hogy ha az ipar terén kívántatik a szervezés, miért nem kívántatik az a mezőgazdaság terén is, felhozza, hogy minden termelési ágnak megvan a maga szervezési alakzata; az iparnál ez a testület, a mezőgazdaságnál : a birtokrendezés. Ami azon felvetett állítást illeti, hogy amint Ausztria példája mutatja, a kötelező ipartársulatok nem vihetők keresztül, arra utal, hogy vannak a társadalomban bizonyos alsó rétegek, amelyeken a törvényes intézkedések nem hatnak át, de ebből még semmi sem következik, mert abból, hogy például nálunk körülbelül 1300000 gyermek nem jár iskolába, még nem következik az, hogy a törvény rossz. Minthogy többen azt az álláspontot foglalják el, hogy hajlandók volnának a német javaslathoz járulni, kijelenti, hogy az esetben a létesítendő szabad társulatokba talán ép oly elemek fognának belépni, melyek a nekik engedett eszközöket az iparszabadság korlátozására használnák fel, amit mi nem akarunk. Legsürgősebb feladatnak tekinti nálunk a munkás nemzedék oktatásáról való gondoskodást, mert jelenlegi viszonyaink a legkedvezőtlenebbek. Nem barátja ugyan a formalizmusnak, de mégis a gyermek kedélyére némi befolyással volna, ha egy hatóság által vétetnék fel. Most a tanoncz felvétetik a mester által s midőn két-három év múlva felszabadul, s azt látja, hogy az ipar terén sokan vannak képzettség nélkül, jövőjét tehát nem látja biztosítva, a szocziáldemokráczia terére szoríttatik. Felhozatott a verseny kérdése is. Ezen kérdésnek megítélésére mellesleg csak annyit jegyez meg, hogy a verseny gyakran természeti, társadalmi és politikai akadályok miatt nem érvényesülhet, mi törvényes intézkedéseknél tekintetbe veendő. A szabad társulatok mellett e viszoyokat rendezni és a munkás nemzedék oktatásáról egész biztosan gondoskodni nem lehet s azért újból is a kötelező ipartestületek mellett nyilatkozik. Végül kívánatosnak tartja, hogy az iparhatóságok véleménye is kikéressék. Kemény Gábor b. az első kérdőpont feletti tanácskozást bezártnak nyilvánítván, felkéri az értekezlet tagjait, hogy a második kérdőpontra nézve nyilatkozzanak. Balogh Vilmos jegyző olvassa a második kérdőpontot, mely így szól : Az 1872. VIII. törvényczikk 1-ső § ában foglalt azon intézkedés, mely szerint „a magyar korona területén minden nagykorú vagy nagykorúnak nyilvánított egyén, nemre való tekintet nélkül , ezen törvény korlátai közt bármely iparágat, ide értve a kereskedést is, bárhol önállólag és szabadon gyakorolhat“ fenntartandó-e vagy nem ? Ha igen: 1. mily feltételeket kellene követelni ? jelesen kellő képzettség kimutatását-e ? azt-e , hogy az iparos bizonyos meghatározott ideig inaskodott, mint mnás elméleti és gyakorlati oktatásban részesült, mint segéd bizonyos ideig működött ; azt-e , hogy képzettségét külön vizsgálattal igazolja ? 2. a követelt feltételek a gyárosnál, kereskedőnél és kézművesnél egyaránt igényelhetők e ? vagy csak a kézművesnél?“ Ney Béla meg van győződve, hogy az ipartársulatok — legyenek azok akár kényszer útján összeállítva, akár szabad társulás útján létrehozva — az ipar emelkedésére nézve alig lesznek nagy befolyással, mert erre egyedül és kizárólag csak a szakértelem kiterjesztése és a szaktudásnak mind terjedelmi, mind inensív fokozata lehet befolyással. Kéri a minisztert, hogy az ipartörvény 1. §-a érintetlenül hagyassék, de a 105. §-ba, amelyben azok soroltatnak fel, kik azon törvény alá nem esnek, hanem külön szabályzandók, az építészek és építőmesterek is felvétessenek, s az esetben, ha e kérése meghallgattatnék, még arra is kéri a minisztert, hogy mivel a további eljárás sok egyéb kérdésekkel függ össze, a megfelelő tárgyalások meginduthassanak és mielőbb végeredményre vezethessenek. Elnök konstatálja, hogy Ney Béla a második kérdésre határozottan felelt, de azonkívül egy más kérdést is vetett fel, t. i. az építészeti ipar kérdését, amelyet határozottan engedélyezendőnek mond, hanem ez talán inkább a harmadik kérdésre tartozik. Mudrony Soma: Az ipartörvény 1-ső § ának meghagyása ellen nincs kifogása, mert tulajdonképen az iparűzletés szabadságát senki sem akarja oly értelemben korlátozni, hogy elvileg mondassák ki, hogy ipart nem mindenkinek szabad, de mégis szükségesnek vélné némely intézkedések fölvételét, például az ipartanulás előmozdítására, hogy a tanonczoktatás bizonyos felügyelet alá helyeztessék, és ezzel kapcsolatban a tanoncz felszabadításnál szintén bizonyos felügyelet gyakoroltassák. Az ipartörvény rendelkezik már arról egy más helyütt, hogy például 12 évesnél fiatalabbat nem szabad alkalmazni, szeretné, ha más megszorítások is jönnének ehez, például hogy az egész tanulás ideje alatt felügyelet gyakoroltassák az illető szervezetek által, legyenek azok akár szabad társulatok, akár kötelező testületek, hogy váljon megfelelő-e az iskolakötelezettségnek, továbbá, hogy a műhelyben csakugyan tanul-e valamit az illető tanoncz, és nem él-e vissza a mester mesteri jogával akként, hogy más házi foglalatosságra vagy munkára használja. Tehát felügyeletet kíván e kettős irányban. Ha nem lettek volna a második kérdő ponthoz még hozzácsatolva a „ha igen" után következő kérdések, akkor nem is szólalt volna fel ; de épen azért, mivel ezen kérdések megvannak, az általa már előadott korlátozásokat valamely határozottan körülvonalazottt iparágakra alkalmazni kívánja nem ugyan a törvény 1. §-a hanem az 5. §-ában. Elnök megjegyzi, hogy nem annyira a szövegezés, mint inkább a szelleme az a törvénynek, mi megvitatandó. Ezzel az ülés 8 órakor véget ért. Legközelebbi ülés szerdán, márczius 2-án délelőtt 11 órakor. Külföldi hírek. Angolország újabb veresége. Colley ezredes szombaton éjfélkor, hat század kiséretében a Mount-Prospectről megtámadta a Laigsnecktől balra fekvő és „Spitzkopf“ nevet viselő posstiót. Az egész délelőtt fegyvertüzelés hallatszott; a beerek nagy számmal kezdtek előnyomulni Laingsneck és Colley ezredes haderői közé. Newcastleból vasárnap délután érkezett sürgöny jelenti: Az angolok visszavezettek a „Spitzkop“ positióból. A veszteség mind a két részen igen jelentékeny; számos angol katonatiszt, köztük több magasrangú, elesett vagy súlyosan megsebesült. A Reuter ügynökséghez Newcastleból érkezett és vasárnap estéről kelt távirat jelenti, hogy az angol táborba érkezett sebesültek azt beszélték, hogy Colley ezredes elesett. Csak 100 angol menekült meg. A boérek négyszer támadták meg a dombot és már vissza akartak vonulni, amidőn az angoloknak elfogyott a lőszerük és kénytelenek voltak feladni az elfoglalt állást. A fegyverszállítás Görögország részére Franciaországból egyelőre betiltatott. A belügyminiszter rendelettel utasította a tengerparti vidékek profétját, hogy ügyeljenek a fegyverek és lőszereknek hajóra való szállítására. Ennek folytán Marseilleben máris három helyeztetett vesztegzár alá. A görög kérdéshez. Vasárnap ült össze a szultán elnöklete alatt a nagy tanács, mely az összes jelenlegi és volt miniszterekből, valamint a főrangú katonatisztekből áll, hogy határozatot hozzon a görög ügyre vonatkozólag. A porta válasza a nagyköveteknek febr. 21-ei jegyzékeire függetlenül a Görögországra vonatkozó tárgyalások menetétől, jelezni fogja azon engedményeket, melyeket a porta az okt.á-ki engedményeken felül, tenni óhajt, hogy a békét fenntartsa; a tanács egyszersmind Szerver pasát az államtanács elnökét és Ali Nizami pasát, a vezérkar főnökét kinevezte meghatalmazottakká, hogy a nagykövetekkel tárgyaljanak. A zsidók Oroszországban. A vilnai kormányzó a hadügyminiszterhez a zsidókra vonatkozólag, kik a katonakötelezettség alól minden áron kibújni akarnak, a következő eljárást ajánlá : 1. a zsidók köteleztetnek katonakötelezettségüknek lakhelyeiken megfelelni, és bárhol legyenek az ujonczozásra ott jelentkezni. 2. A „Volosz,, köteles minden zsidóért, ki hadkötelezettségének nem tesz eleget, 500 rubelt fizetni. 3. A bűnösért minden 21—26 éves zsidó kötelezhető a szolgálati idő kitöltésére. A minisztérium azonban nem fogadta el a javaslatot, mert a szolgálati helyre vonatkozólag nem lehet kivételt tenni, továbbá mert a Volost-ot nem lehet más egyének hibájáért vagy bűnéért felelőssé tenni, és végre mert a szolgálatot nem lehet büntetésnek tekinteni, azonfelül a katonai törvény mindazokra, kik a katonakötelezettség elől megszöknek, elég szigorú arra, hogy ilyen esetek csak elvétve forduljanak elő. — Növekedő elégületlenség az angol hadseregben. Childers angol hadügyminisztériumbeli államtitkár javaslata az angol hadseregben behozandó reformokról az egész katonaságnál nagy visszatetszést keltett, mivel ezen reformok csak apróságokra s némely ezredek egyenruhája megváltoztatására vonatkoznak. Sir Garnet Wolseley és Roberts tábornok kimutatták, hogy az angol hadsereg tisztikara most is, miután a tiszti állások megvásárlása beszüntetett és minden tisztségre vágyónak vizsgát kell tennie, még sokkal hiányosabb és képzetlenebb, mint volt akár Wellington idejében az I. Napóleon elleni hadjáratokban, akár a krimi háború alatt. Az angol hadsereg legújabb időben sokkal több nagy vereséget szenvedett egy pár év alatt, még pedig a hadászatban egészen gyakorlatlan hadseregek által, mint máskor egy század alatt, az angol hadsereg ez által egészen demoralizálódott és a szökések a katonaságtól is nagyon elharapództak, úgy hogy az angol katonaság minden prestigejét elvesztette. Ez mind onnét származik, mivel a reformok mind apróságok körül forognak és a tiszti vizsgán a vizsgáló bizottság több súlyt fektet arra, hogy a vizsgálandó a görög és latin klasszikusokat jól ismerje, mint a hadi tudományokat. Szóval az angol hadseregben a régi ezopt kiirthatatlan. Legelkeseredettebbek épen a skót ezredek, mert Childers azoktól a csikós tartánokat akarja elvenni. A klánok most meetingeket tartanak és elhatározták, hogy nemzeti ruhájuk megváltoztatásának köröm szakadtáig ellent fognak állani. Papok pőre Challamel Lacour ellen. Challemel Lacour londoni franczia nagykövet javára most dőlt el a semmitőszék előtt egy a caillurei papság által ellene indított per. Challemel Lacour 1870—71-ben rhonei prófét volt. A chaillurei községi tanács akkor azon határozatot hozta, hogy, tekintetbe véve az ország válságos helyzetét, a helybeli katholikus barátok igen tágas épülete ideiglenesen alakíttassék át az újonnan toborzott katonaság laktanyájává, ez alatt a szerzetesek Antiquailleben találtak szállást. A departement prófétje Challemel-Lacour a cailurei község tanács ezen intézkedését helyben hagyta. A háború bevégeztével a cailurei klerikálisok a papokat Challemel Lacour ellen felbőszítették s ezek ellene pert indítottak s több 100 ezer frank kárpótlást követeltek tőle az iskolai épület használatáért. 1879-ben a dijoni felebbezési törvényszék az alperest az egész összeg fizetésében marasztalta el, most azonban legújabban a semmitőszék őt a fizetéstől felmentette és a szerzeteseket marasztalta el a perköltség megtérítésében. A német mezőgazdák kongresszusát Berlinben tegnap rekesztették be. A munkások biztosítására vonatkozó törvény tárgyaláskor Röell báró így nyilatkozott : Egész határozottan tiltakoznom kell Kennemann úr antiszocziális határozati javaslata ellen; a szociáldemokrata irányzatok jó magot rejtenek magukban és ez az oka, hogy a munkások nagy többségekben a szocziáldemokrata párthoz tartoznak. Szuronyokkal talán pillanatnyilag féken tarthatjuk a szocziáldemokratákat, de kiirtani, sohasem, irtjuk ki őket. Mi sem lehet átkosabb, mint a szoczialisták jogosult követeléseit ellenezni. — Örömmel hallottam, hogy olyan nagy tekintélyű régi grófi család ivadéka, minő Dürkheim gróf itt nyíltan és őszintén szoczialistának mondotta magát. A jövendő gazdasági reformja a szoczializmus ; ezen már nem lehet változtatni. Most már az a feladat, hogy ezt a gazdasági reformot szervesen és egymásutánban léptessük életbe. A jövő pártja az lesz, mely magához ragadja a szocializmust, és én mint konzervatív ember csak azt óhajtom, hogy ez a konzervatív párt legyen. (Helyeslés.) Nézzék meg csak az ultramontán pártot. Nem egyház-politikások, hanem elsősorban szocziális követeléseik azok, melyek nagyságához hozzájárultak. Nézzék Bismarck herczeget. Ő a szoczializmust kalapácsnak használja, hogy összetörje vele a szocziáldemokrácziát. Kérem önöket, ejtsék el Kennemann úr antiszocziális indítványát, hogy a szabadelvű lapok ne mondhassák : a konzervatív agráriusok most a mi álláspontunkhoz közelednek. (Élénk helyeslés.) KÖZGAZDASÁG. Vegyes. — A magyar cognac ügyében a borászati kormánybiztos oly botrányról értesít, mely csak Magyarországon, csak magyar kereskedő útján történhetik meg. A Pattenhausen brothers londoni borkereskedők ugyanis körlevelet írtak az az állítólagos kérdezősködések folytán, melyben az egész magyar cognac ipart egyszerűen eltagadják és e tekintetben hivatkoznak magyarországi üzlettársaikra, a Jálics F. A. és társa czégre. A kormánybiztos ennek ellenében felsorolja, mik történtek nálunk e téren és megállapítja, hogy a magyar cognac ipar igen is létezik és az elért eredmények jelentékenyek, minek igazolására felsorolja a már létező és a tervben levő gyárakat, illetve czégeket. A Jálics F. A. és társa ezég megrovására alig lehet elég kemény szót találni, de azért a kormánybiztost figyelmeztetjük, hogy felszólalása akkor tesz valódi szolgálatot a magyar cognac iparnak, ha ezt talán épen Gréger Miksa ezég útján, legelőbb is Londonban teszi közzé. — a budapesti bérd és iparkamara hétfőn Kochmeister Frigyes b. elnöklete alatt teljes ülést tartott, melynek legérdekesebb tárgya a dr. Sz.vetenay Miklós és Heitler Lipót jelentése, kik a kamarát a külügyminisztériumban febr. hó 3 —6-án, az osztrák-magyar Loyd gőzhajózási társaság üzletszabályzatának tárgyalásában, képviselnek E jelentés szerint sok küzdelembe került a Lloyd társulat, által benyújtott és tendencziával kizárólag a saját érdekét Sasom előtt tartva szerkesztett üzletszabályzaton módosítást kivinni, de kimondatott, hogy a megállapítandó szabályzaton semmi módosítást sem lesz szabad a társulatnak tenni és a hajó elismervények az üzleti szabályzatban állapíttassanak meg. Küldöttek felszólalására a szállítási határidőre kötelezettség mondatott ki a társulatra, de a személyzet gondatlansága okozta kárért a kártérítésre általuk tett indítvány nem volt érvényesíthető, azonban mellőzve lett a társulat által javasolt azon szabály is, hogy ilyen s ehez hasonló esetekre mondassák ki, hogy a kárt megtéríteni nem tartozik. Mindezen elnöki közlések tudomásul vétettek, Szvetenoynak és Heitlernek fáradságukért köszönet mondatott. A kamara átírt az osztrák államvasút és a déli vasút igazgatójához, hogy a bécsi kéj vonatokat akként rendezze, hogy a vidéki kereskedők Budapesten is időzhessenek, mert a mostani berendezés és számos bécsi s csupán egy budapesti kéjutazás mellett az olcsó forgalom Budapest hátrányára kedvez Bécs kereskedelmi és ipari forgalmának. A nevezett igazgatóságok átirataikban nem látják a bajt fönforogni. Üzleti tudósítások Gabonaüzlet, Budapest, febr. 28. A mai gabonatőzsdék búzakész árában mérsékelt mennyiségben kináitatott. Az irányzat a tegnapinál valamivel szilárdabb volt és mivel a vételkedv is élénkebbnek mutatkozott, az árak 5 krral emelkedtek. A forgalom mintegy 12 ezer mmázsára rúgott, csakhogy a piacra került áru jobbára silányabb minőségekből állott. Legmagasabb ár gyanánt fizettetett 78.2 és 78.5 k. tiszavidéki búzáért 12.90, legalacsonyabb ár gyanánt pedig 75.5 k. oláhországi búzáért 10.80. Más magvakban mérsékelt hozatal mellett a forgalom korlátolt maradt. Az árakban és az irányzatban változás nem állott be. Eladatott : Búza tisza vidéki 100 mm. 78.5 kis 12.90, 300 mm. 78.2 kis 12.80, 200 mm. 78.2 kis 12.90, 300 mm. 78 kis 1260, 300 mm. 78.2 kis 12.75, 400 mm. 77 5 kis 12.70, 200 mm. 77 kis 12.70, 900 mm. 76 kis 12.40. Fehérmegyei 900 mm 75.5 kis 12.10, 200 mm. 74.5 kis 11.85, 500 mm. 74 kis 11.75, 500 mm. 74 kis 11.75. Pestvidéki 200 mm. 70.2 kis 12.15, 200 mm. 76 kis 12.—, 100 mm. 76 kis 11.90. Serjámosi 100 mm. 75 kis 12.25- Bánsági 400 mm. 74 kis 11.40. Marosi 2150 mm. 72.7 kis 11.85. Északmagyarországi 100 mm. 79.5 kis 12.10, 800 mm. 78.5 kis 12.10, 100 smm. 77 kis 12.—, 100 mm. 77 kis 12.10, 100 mm. 76.8 kis 12.05, 260 mm. 75 kis 11.50, 400 mm 74.7 kis 11.50. Oláhországi 100 mm. 76.4 kis 11.40, 200 mm. 75.5 kis 10.80, 300 mm. 75 kis 11.10, mind 3 hóra. Árpa 400 mm. 7.40. Oláh tengeri 1000 mm. 5.80, 200 mm. 5.85. Bánáti tengeri 200 mm. 5.70, mind készpénzfizetéssel. Határidőre nem mutatkozott figyelemreméltó forgalom. Az irányzat továbbra is lanyha. Köttetett : Egy rakomány tengeri máj.—júniusra 5.84 frton. Határidők jegyzése : Szokványbuza tavaszra 11.07‘fa—11.10. Bánáti toni éri máj. - júniusra 5.86 —5.90. Szokvány zab tavaszra 6.35—6.40. A déli tőzsdén a határidőüzlet valamivel szilárdabb irányzatban mozgott. A hangulat szintén kedvezőbb volt. Köttetett : Egy rakomány búza tavaszra 11.05 frton egy rakomány búza tavaszra 11.06 frton, eg rakomány búza 11.03 frton, és egy rakomány tengeri május—júniusra 5.84 frton. Hivatalosan jegyeztetett: Szokványtua a tavaszra 11.07 11.10. Bánáti tengeri máj.—júniusra 5.86—5.90. Szokvány zab tavaszra 6.3b 6.40. Becs, febr. 28 Búza —.------.—, tavaszra 11.52—• 11.55, őszre 10.60—10.62; — rozs magyar 10.60—11.10; zab —.-----—tavaszra 6.67—6.70, őszre 6.50 — 6.55, üzleti áru 6.46—6.60 ; tengeri május—jun. 630—632 készáru régi 6.30-6.40, uj.--------- ; repczeolaj készáru 31.75—32,—, febr.—ápr.-ra 32.------32.25; szept.deczemberre 32.25—32.50; szesz készáru 32.50_32.75, Értéktőzsde, febr. 28 A mai értéktőzsde megnyitásán előfordultak ugyan egyes kisebb fizetésre képtelenségi esetek, de ezek alig tettek számot. Magyar aranyjáradék 111.50 frton , osztrák hitelrészvény 298 frton indult meg. Az előtőzsdén a csendes üzletmenet sem élénkült és a forgalomba került értékpapírok árfolyama csekély ingadozás mellett csökkenő irányzatot követett. Magyar aranyjáradék 111.45—111.30—111.27»/ frt között , osztrák hitelrészvény 295.80—295.40—295.30 frt között mozgott. Az üzlet további folyamában néhány tizedrésznyi áremelkedés állott be. 11 óra 30 perczkor : Magy. aranyjáradék 511.30— 111.35, osztrák hitek. 295.80—295.90. A déli tőzsdén, miután külföldről üzérkedésre buzdító hírek nem érkeztek és a bécsi tőzsdéről is változatlan irányzatot jeleztek, a déli tőzsdei üzérkedés vontatottan fejlődött és mindvégig korlátolt maradt. — Magyar aranyjáradék 111.40—111.45 forinton, osztrák hitelrészvény 295.80-295.90 frt között köttetett. Más értékek közül iparbnk 58 frton, m dijsorsjegyek 11574—11572 frton, salgótarjáni kőszénbánya 1. 96»/2 frton, papírjáradék 83.80 83.90 frton, dUMgőzlt. részv. élv. jegyei 2_3»/4—23»/2 frton kerültek forgalomba". Utóbb osztr. hitelr. emelkedett 296 frtra, de ismét csökkent 295.60 frtra. Árfolyamok nyilatkozati időkor 5 perc kezel 1 óra előtt : M. aranyl. ill.40 lll.55, osztrák hitelrészvény 295.70 -295.80. Az üzlet további folyamában az irányzat nem változott. 1 óra 30 perczkor: Magy. aranyjáradék 111.45 — 111.60, osztrák hitelr. 296 - 296.20. Jegyzéseink : Tiszai sorsjegyek 108/s. m. aranyjáradék 111.40—111.45, papirjáradék 83.85 84, budapesti bankegyesület 102, m. leszám. bank 127 75 osztrák hitelintézet r. 295.60—296, első m. iparbank 183, pesti keresk. bank 685, Erzsébet malom 204—205 Lujza malom 210—212, osztrák államvasut 293, pesti kilv. takp. 77.50, Franklin-társulat 143, salgótarjáni kőszénbánya 96.75, salgótarjáni vasfinom. 149.25—150, kőbányai téglagyár 226, beruházási kölcsön 109, német piaczra váltó 57.40, Parisra 46.427,46 45 svájczi piaczra 46.02»/,,, Londonra 117.62'/,,. ' ’ Leszámítoló árfolyamok: Magyar arany, 11150, Magy. hitek. 270, 'Magy. leszámít.' és vallóban.', 128.—, Magy. alt. bit. intézet részv., Magy. jftsz bank részv.—. .Osztrák hitelrészvény 296*—, Angol osztr. bank 133.—, Union bank 129 —, Tiszai sorsjegy 108.25. Magyar papirjáradék 84.—. Bécs. febr. 28. (Osztr.. ért. zárlatja.) Hitelrészvény 295.25. Angol-osztrák 131.75, Lombard 106.—, Államvasut 293.50, Arany jár. 89.80, Napoleond’or 9.32, London 117.0, Járadék 73.32, Galicziai 277, , Hitelsorsjegy 1801.0, 1864-es, Porosz pénzt, utalvány 67.40, 1860.as 130.25, Cs. arany 5.53, Frankfurt —, Török sorsjegy 22.50, Nemzeti bank 816, Ezüst járadék 75,57. TÁVIRATOK, London, febr. 28. Durbanból jelentik, hogy miután az angoloknál elfogyott a lőszer, iszonyú mészárlás és kétségbeesett szuronyharcz fejlődött ki. A boerek öldöklő hatással tüzeltek. A 60. ezred keresztül vágta magát és a táborba visszatért; a skót ezred katonái közül csupán heten menekültek meg; a többiek a harcztéren maradtak. Bécs, febr. 28. A külügyminisztériumban ma délben a conférence á quatre tárgyában előértekezlet volt. Az utóbbi Kállay osztályfőnök elnöklete alatt holnap fogja első ülését tartani. A külügyminisztérium Kállay osztályfőnökön kívül még gróf Khevenhüiler által, Törökország pedig Edhem pasa és két szakelőadó által lesz képviselve. A mai előértekezleten a tanácskozási módozat állapított meg. Jovanovics szerb képviselő ma visszatért Belgárdból,s minélfogva a szerződési tárgyalások most újból felvétetnek. A konzuláris szerződésre vonatkozólag némely differencziák merültek fel, miután az kivántatott, hoy annak nehány pontozata a kereskedelmi szerződésbe felvétessék. London, febr. 28. (Er. távirat.) Az ír Home Ruler liga, mely a landligától különálló nagyobb társulat, felszólító Parnellt, hogy visszaérkezte után a külön is parlament kérdését, minőt Izland 1801-ig birt, a legerélyesebb javaslattal hozza a parlamentben szőnyegre. Az összes 73 módosítás elvetése, valamint a mérsékelt ír párt veresége a kényszerbili tárgyalásánál legjobban bizonyítják, hogy Izland érdekei az angol parlamentben sem védelemre sem figyelemre nem találnak. Bécs, febr. 28. Az országos törvényszék előtt ma délután mintegy 100 tanuló összegyűlt, kik rövid séta után nyugodtan széjjel oszlottak. A rendőrség elnöke fogadta az olvasóegylet küldöttségét, mely panaszt tett nála, hogy a rendőrség több közege nem a kellő tapintatossággal viselte magát a tüntetés tartama alatt és ez okozta azt, hogy több kellemetlen eset adta elő magát. A rendőrség elnöke azt válaszolta, hogy ha tényszerű adatokkal bírni fog, ő ezen kihágásokat szigorúan fogja megbüntetni. London, febr. 28. (Er. távirat.) Az angolok tegnapi veresége Transvaalban nagy izgatottságot szült. Colley és a tisztek legnagyobb része elesett, 600 emberből csak száz tért vissza. A boerok már futótéiban voltak, midőn egyszerre megszűnt az angolok tüzelése, mivel az előirt tataléklőszert elfeledték magukkal vinni; erre a boerok ötödször intéztek rohamot az angoloknak a Májúba hegyen levő pozícziói ellen és természetesen győztesek lettek. (E részletek megerősítésre várnak.) Berlin, febr. 28. Vilmos császár a fekete s srend nagy szalagját adományozta Aosta herczegnek, Bécs, febr. 28. (Saját tudósítónk távirata.) Mint értesülök, az okkupált tartományok annektálását az udvar körében végleg elhatározták. A monarchia két államának miniszterei már értesülés is szereztek erről, de Tisza kivonatára a választások előtt nem hozzák hivatalosan nyilvánosságra, s az e részben szükséges törvényhozási intézkedéseket már az új, Tisza úr reménye szerint, megbízhatóbb többséggel rendelkező képviselőház elé fogják terjeszteni. Ma Albrecht főherczegnél szűkebb körű katonai tanácskozás volt, mely — úgy hallom — a mitrovicz-szalonikii útvonalon esetleg kifejtendő akczió kérdésével foglalkozott. Az egyetemi tanulók demonstráczióját az alkotmánypárti lapok szörnyen felfújják. Nevetséges komédia az egész, melyben a tanulóságnak csak csekély töredéke vesz részt, a többi röstelli, hogy rossz hírbe keveredik az a bécsi sör, mely ilyen csúnya skandalumokba bolondítja bele az embert.